Tolnai Népújság, 2015. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

2015-12-21 / 298. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2015. DECEMBER 21., HÉTFŐ K icsiny hazánk a tehetségek és a tehetségkutató műsorok or­szága. Legutóbb megyénk, azon belül Szekszárd kiemelke­dő siket aratott már akkor, amikor a Bartina Néptánc Egye­sület Gyermekcsoportja és három szólista produkciója is bejutott a „Fölszállott a páva 2015” televíziós tehetségkutató célegyenesébe. A két válogatót követően a zsűri mind a négy bartinás produkciót ér­demesnek találta arra, hogy részt vegyenek az élő adásban. A tán­cosok meg is nyerték a kategória-díjat a színvonalas versenyben. Pénteken este volt Hungary’s Got Talent verseny döntője, amely meglehetősen furcsán indult. Sebestyén Balázs ugyanis az elején ellopta a show-t a szereplők elől. Nem elég, hogy a nagyközönség számára teljesen érdektelen fo­gadás miatt majdnem kopasz­ra vágatta haját, bukósisakban, usankában, végül rasztasapká- ban bohóckodott, amit végül le­vett a majdnem kopasz fejéről. Nem volt különösebben ízléses, ahogy műsorvezetés helyett fősze­replőt csináltak belőle, a versenyzők rovására. A Duna TV Fölszál­lott a páva visszatérő műsora azonban a lényegről, az élő népművé­szetről szólt, mint ahogy a korábbi, sajnos kevéssé reklámozott Vir­tuózok is a zenéről és az ifjú tehetségekről. Természetesen nem kell minden tehetségkutatónak egyformá­nak lenni. A nézettséghez nyilván azon fellépők is hozzájárulnak, akik híján minden önismeretnek, feltűnési vágyból, vagy jó pén­zért csinálnak magukból bohócot, hogy finomak legyünk, rettene­tes produkcióikkal. Hiába, a legszebb öröm a káröröm. Jövő ősszel ismét lesz X-Faktor és valamiféle gyerek Ki? Mit? Tűd?. Talán újabb Tolna megyei talentumok is feltűnnek. A Fölszállott a páva a lényegről, az élő népművészetről szól Földadó nincs, új ügyvezető van BÁTASZÉK A köztemető működ­tetésére vonatkozó közszolgá­lati szerződést meghosszab­bítják újabb 5 évre a Pantheon Kft.-vel, döntött legutóbbi ülésén a bátaszéki képviselő-testület. A Bát-Kom 2004 Kft. új ügyveze­tő igazgatója Pap Péter lett, aki január 1-től tölti be ezt a pozíci­ót. A váltás oka, hogy a korábbi ügyvezető, Kiss Lajos egy másik gazdasági társaság vezetője lett. Dr. Bozsolik Róbert polgármes­ter elmondta, a helyi művelődé­si ház igazgatói teendőinek ellá­tását további egy évre ismét Dö- mény Boglárkára bízták. Több tervre is megbízást adott a képviselő testület annak érde­kében, hogy a jövő évi pályáza­tok benyújtásához szükséges pénzügyi és műszaki adatok birtokában legyen. így a Schind- ler-ház átalakítására tervezett költségeket is jóváhagyták, egy 12-14 szálláshellyel rendelkező vendégházat szeretnének kiala­kítani, ahol a városi rendezvény­re érkező vagy átutazó vendége­ket tudnák elszállásolni. A ré­gi agyagbánya helyén horgász­tavat, illetve szabadidő parkot terveznek. A harmadik nagyobb beruházás a Mozi tér és környé­kének csapadékvíz-elvezetési terveiről szólnak. A polgármes­ter elmondta, ez utóbbi évtize­dek óta fennálló probléma, amit végre szeretnének megoldani. Mind a három átalakítás, beru­házás TOP pályázatok segítségé­vel valósulna meg. Nem támogatták a képviselők a települési adó bevezetését, en­nek adótárgya a mezőgazdasági földterület tulajdonjoga lett vol­na. Tették ezt arra való tekin­tettel, hogy a települési adó be­vezetését szabályozó központi jogszabályok olyan mértékben leszűkítik az adóztatható ala­nyok körét, mely alapján mél­tatlan lenne ilyen típusú adó be­vezetése. A 4400 hektárból csu­pán 700 hektár az, ami adóztat­ható lenne. Döntöttek arról is, hogy to­vábbra is a Mentha Aquatica Kft. szállítja be Bátaszékről heti két alkalommal Szekszárdra a vért, így az érintetteknek nem kell a laborba beutazniuk. M. 1. Színpadi sikerek SZEKSZÁRD Lezárult a karácsonyi vásárt kísérő programsorozat a Béla király téren. Pénteken Harcsa Veronika, generációjának egyik legkivá­lóbb énekese és a Gyémánt Bálint trió, szombaton a szekszárdi szár­mazású Vágó Bernadett, az Operettszínház musicalsztárja (képünkön), vasárnap pedig a Csűrdöngölő Zenekar koncertje aratott sikert. 1.1. Az Ipartestületek Országos Szövetsége a 25 éves jubileum alkalmából kitüntetést alapí­tott. A kitüntetettek egyike Ta­kács József, ismert nevén Jóké, szekszárdi autószerelő mester. Venter Marianna marianna.venter@mediaworks.hu SZEKSZÁRD Takács József az Ipar­testület elődjének, a Kisiparo­sok Országos Szövetségének is tagja volt, a szekszárdi ipartes­tület alapító tagja. Az elmúlt 25 évben volt felügyelőbizottsági tag, elnökségi tag, az autószere­lők szakosztályának elnöke. A városban és környékén elismert szakember a lakosság részére gépkocsik javítását, teljes körű szervizszolgáltatást biztosít, az autószerelő szakma mestere, aki részt vesz a szakma utánpótlás nevelésében - áll a kitüntetésát­adáson felolvasott méltatásban.- Gyerekkoromtól érdekeltek a motorok, már általános iskolás koromban a barátaimmal pró­báltuk megjavítani a lerobbant Dongó motort, életet lehelni az öreg kocsikba - meséli hivatása választásáról Takács József, vagy ahogy a legtöbben nevezik, Jokó. - Egy percig sem volt kérdéses, milyen pályát választok. Miután megszereztem a szakmát, a szek­szárdi Afitnál, az volt akkoriban az országos szervizhálózat, de másodállásban már az otthoni kis műhelyemben is dolgoztam. Egy darabig még két helyen tevé­kenykedtem, aztán végképp ön­álló vállalkozó, vagy ahogy ak­koriban mondták, maszek let­tem. Húszévesen nyitottam az első műhelyemet a Csap utcá­ban, a jelenlegi autócentrumun­kat, amely családi vállalkozás­ban működik, 2000-ben nyitot­tuk meg - mondja Takács József. Abban az időben az autókkal nem volt annyi probléma, mint most, sokkal egyszerűbb volt a javítás. Kevesebb szerszám, ke­vesebb műszer kellett hozzá. Az autók a volt szocialista tá­bor országaiban készültek, és al­kalmazkodtak az ottani viszo­nyokhoz. Mivel sok évet - a volt NDK-ban például 10-et, 15-öt ­kellett várni egy autóra, a jármű- ■ nek masszívnak, strapabírónak kellett lennie. S nem utolsósor­ban jól bírni a szocialista orszá­gokra általánosságban jellem­ző rossz utakat. Ami biztos, na­gyon sokat számított az autósze­relők kreativitása, a tapasztalat, a rutin, amelynek köszönhető­en sokszor már a motor hangjá­ból tudták, mi lehet a probléma. Amit feltétlenül meg kell említe­ni még a régi időkről, az az ál­landó és folyamatos alkatrész- hiány, sokszor valóságos hajtó­vadászatot kellett folytatni ér­tük, nem egyszer az ország má­sik végéig elmenni féltengelyért, fékbetétért vagy gyertyáért. Ma­napság sok szerszámra, drága berendezésekre van szükség az autószereléshez, de a modern di­agnosztikai műszerek segítségé­vel könnyebb a hibát megtalálni. Névjegy Takács József 1951-ben szü­letett Szekszárdon. Az álta­lános iskola elvégzése után az egykori 505-ösben (ma SZSZC Szent László szakkép­ző) szerzett autószerelő szak­mát. 1972-ben tett mester- vizsgát, 1973-tól önálló ipa­rosként dolgozik, 1979-tól főállásban. Mestervizsga bi­zottsági elnök. Házas, felesé­ge. Erzsébet szintén a csalá­di vállalkozásban dolgozott. Három gyermekük és hat unokájuk van.- Legalább ötvenen vannak, akik nálam tanulták a szakmát, és remélem, jó útravalót kaptak a műhelyemben. Folytatjuk, dol­gozunk tovább, ugyanúgy a la­kosság szolgálatában, mint min­dig. Abban, hogy idáig eljutot­tunk, nagy szerepe volt a fele­ségemnek, aki sokat tett a vál­lalkozásért, most pedig a kiseb­bik lányom dolgozik a családi cégben. S hogy honnan a Jokó bece­név? - Még az általános iskolá­ban ragadt rám, azt hiszem a Jós­kából alakult ki. Most pedig már elkísér egy életen át - árulta el Takács József. Régi idők kocsijait is bütykölte A volt szocialista országok kö­zül Csehszlovákiában, Romániá­ban, az NDK-ban, Lengyelország­ban és a Szovjetunióban folyt au­tógyártás. Az NDK-s modellek a közé a Trabant és a Wartburg tar­tozott, a Skoda Csehszlovákiá­ban, a Dacia Romániában, a Pols­ki Fiat Lengyelországban készült. A szovjet személyautó ipar csúcs­modellje volt a Zsiguli, a későb­bi Lada, amely a „legmenőbb” ko­csik közé tartozott. A protokoll autó a szintén szovjet Volga volt, és terepjárókat is gyártottak, bár akkor ezeket még csak cégek használták. A román modell az Aro, a szovjet pedig a Niva volt. Knipl János kapta elsőként a város alapította Pétermann Jakab-díjat Köszönet a bonyhádi cégeknek BONYHÁD Knipl János, a Knipl Kft. tulajdonosa kapta a Péter­mann Jakab díjat. Ez volt az új­donság az év végi polgármeste­ri fogadáson Bonyhádon. A vá­ros önkormányzata a helyi gaz­daság fejlesztése, a foglalkozta­tottság javítása és a szakképzés fejlesztése területén végzett ki­emelkedő teljesítmény elisme­résére alapította meg az elisme­rést, amely az év vállalkozója ré­szére adományozható. A képvi­selő-testület a díj alapításával egyúttal tisztelettel emlékezik Pétermann Jakabra, aki meg­alapozta Bonyhádon a cipőipart, a gyár egyik létrehozója volt. A hagyományos ünnepen Filó- né Ferencz Ibolya polgármester évértékelő prezentációjában ar­ról számolt be: Bonyhád mögött tartalmas és sikeres év áll, hi­szen több, mint egymilliárd fo­rintot fordítottak fejlesztésre. Itt is felhívta a figyelmet arra, hogy a várva várt híd és elkerülő út átadását december 31-én tart­ják, ám most sem mindennapi módon avatnak, hiszen vidám „malackergető” futást szervez­nek. Kifejezte azt a reményét is, hogy a 2016-os legalább ilyen jó éve lesz a városnak. A fogadást a képviselő-testület ülése után tartották, a megbeszélésen szó volt a Völgységi Önkormányza­tok Társulásának bővüléséről, Felsőnána, Kéty, Murga és Zom­ba csatlakozásáról is. B. K. Knipl Jánosnak Filóné Ferencz Ibolya gratulál a Pétermann Jakab-díjhoz » Í * f /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom