Tolnai Népújság, 2015. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2015-12-20 / 47. szám

2015. DECEMBER 20., VASÁRNAP MEGYEI KÖRKÉP g ii[eriiiiii:gsge.T-ih!e^^ásWK>BaTT» 2 6Tegtte:ninmtaK«finierg A nepáli földrengés az ev legnagyobb csapása volt, j kilencezren lelték halálukat Sokkal inkább kijutott a szeren­csétlenségekből az idén a világ­nak, mint tavaly. Ebben az esz­tendőben ugyanis már több mint kétszer annyian vesztették éle­tükét a nagyobb tragédiákban, mint 2014-ben. Maros László BALSORS Az idei évet sem úszta meg a világ komolyabb sorscsa­pások nélkül, sajnos nem szűköl­ködtünk árvizekben, halálos hő­hullámokban, vagy gyilkos föld­rengésekben. A svájci Swiss Re biztosítótársaság összesítése sze­rint ugyanis idén már közel két és félszer annyian estek áldoza­tul a természeti katasztrófáknak, mint egy évvel korábban. Számításaik szerint ezek a na­gyobb tragédiák, időjárási szélső­ségek eddig közel 26 ezer ember életét követelték szerte a világ­ban, szemben a 2014-es 11 ezer­rel. A legsúlyosabb eset az ápri­lis 25-i Nepálban és szomszédos területeken pusztító földrengés volt. A Richter-skála szerinti 7,9- es földmozgásban majdnem ki­lencezren vesztek oda, a sérül­tek száma a 20 ezret közelítette, s mintegy félmillió otthon sem­misült meg, vagy rongálódott meg súlyosan. A költségeket pe­dig a rendkívül szegény ország­nak kellett viselnie, mivel a közel 1800 milliárd forintnak megfele­lő anyagi kárból még 50 milliár- dot sem térítettek meg biztosítás híján a biztosítók. A nepáli földrengés hírénél jó­val kevesebb nyilvánosságot ka­pott az idei, különösen súlyos in­diai és pakisztáni hőhullám. Pe­dig a két ázsiai országban a hő­mérő higanyszála májusban és júliusban hetekig 48 Celsius-fok fölé kúszott, megviselve ezzel embert állatot egyaránt. Ez a hő­hullám súlyosabb volt a 3000 ál­dozatot követelő 1995-ösnél is. A becslések szerint az Európára, a Közel-Keletre és Észak-Afrikára is kiterjedt forróságban legkeve­sebb ötezren vesztették életü­ket. A teljes listán ezeken a tra­gédiákon kívül áradások okoz­ta halálesetek, emberek hanyag­sága, hibája miatt bekövetkezett balesetek - tűzvészek, robbaná­sok - is szerepelnek, de ezres nagyságrendben fulladtak a ten­gerbe, v^gy tűntek el azok a fő­leg észak-afrikai menekültek is, akik százezer számra igyekez­nek kontinensünkre. Az emberéletben esett óriá­si kár mellett a gazdasági vesz­teség is hatalmas volt. Ám fura módon szinte meg sem közelí­tette a 2014-est. Összességében anyagi javakban 85 milliárd dollár (25600 milliárd forint) kár esett, szemben a tavalyi 113 milliárd dollárossal (32700 mil­liárd forint). Ennek az a magya­rázata, hogy a nagy nepáli föld­rengés szegény területen pusz­tított, így eleve kevesebb érték veszett oda. Eközben az Egye­sült Államokban - ahol ugyan a partvidéken februárban félel­metes tél okozott kiesést - a nyári hurrikánszezon jóval eny­hébb volt, mint az elmúlt évek­ben. Ezzel az újjáépítés is kisebb összegbe került. Megugrott viszont az emberek okozta súlyos tragédiák miatt ki­fizetett kártérítés mértéke. Ez a tavalyi 2000 milliárd forintnak megfelelő összegről 2500 milli­árd fölé emelkedett. A különbsé­gért a svájci viszontbiztosító sze­rint egy kínai vegyi üzemben történt robbanássorozat a fele­lős: Tiencsinben augusztus köze­pén történt a baleset, és az óriá­si pusztításban több mint százan meg is haltak. Hogy mit tartogat a jövő év, azt nem tudhatjuk, de a biztosító gyanítja: az ideinél súlyosabb év jöhet. Az ENSZ előrejelzése sze­rint az El Nino jelenség - a csen­des-óceáni térség egy részének felmelegedése - fokozódik 2016- ban, ami aszályokhoz, szárazság okozta tűzvészekhez, valamint árvizekhez vezethet szerte a vi­lágban. Voltak súlyosabb esztendők is A 26 ezres szám óriási, de az iga­zán nagy természeti katasztró­fák elkerülték a világot az idén. 2003-ban Iránban például 70 ezer áldozatot szedett egy föld­rengés, míg hasonló vesztesége­ket okozott a 2008-as szecsuá- ni is. 2010-ben Haitiben rengett a föld, s az azt követő járványok­kal együtt 170 ezren vesztették életüket. Korunk legnagyobb tra­gédiája a 2004-es cunami volt Indonézia partjainál. Az óriási ár­hullám legkevesebb 300 ezer embert ölt meg. CSOMAGjÁBAN FOGLALT TV CSATORNÁIN FELÜL 2015. DECEMBER 15-TŐL DIGITÁLISAN ELÉRHETŐ PLUSZ CSATORNÁKKAL KÍVÁNUNK HIRDETÉS Békés karácsonyt, ® EREDMÉNYEKBEN GAZDAG, BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁN A PANTEON KFT VEZETŐSÉGE ÉS KOLLÉGÁI Nem ez a fontos Maros László laszlo.maros@mediaworks.hu G ondolom hallottak arról, hogy nő, gyerek és szülés te­rén egymásnak esett kormány, multi és művész. De azt is vissza tudják idézni, hogy ki és mit mondott? Jó, mert én meg nem nagyon, és most is csak hivatalból néztem vissza, hogy mi történt. Mert nekünk félig-meddig kívülállóknak teljesen felesleges ilyen vitákra ráhederíteni. Értelmetlen feszegetni, hogy ki volt a nagyobb bunkó, ki tekinti a legnagyobb fogyasztású háztar­tási robotgépnek a nőt, vagy ki kinek a jogait csorbította vala­mi szerződés felbontásával. Amikor pedig ezt mondom, sokszor hallom: „és tudod te, mit éreznek ilyenkor azok, akiknek azért nem lehet gyerekük, mert...?!” Teljesen felesleges Nemhogy tudom, az ország­ban nem sokan vannak, akik „ . . nálam jobban tudnák. Ponto­raneaeriteni IS san tudom, hogy milyen éve­kig járni leszegett fejjel azok­ba a rendelőkbe, amelyekben egyébként ma már korántsem ki­sebb a tömeg, mint egy átlag szemészeten. És azt is tudom, hogy milyen a hatodik alkalommal is odamenni, amikor már nincs ál­lami támogatás a drága kezeléseken. Azután megint odamenni. Azután megint odamenni. Azután megint - és ezt már csak hely­hiány miatt nem folytatom. És mégsem érdekel. Tudják miért? Mert akik ilyenkor a hang­jukat hallatják, aligha hitelesek. Művész a kormányprogrammal. Multi a látványos büntetéssel, miközben úgy hiszi, ennek marke­tingértéke lehet. Politikus a megosztó szövegével, hogy ismét fa­natizálhassa híveit. Rikácsoló civilszervezet, amelyiknek a léte függ az ismertségtől és a támogatástól. Sértett híresség, aki csak a saját egojával foglalkozik - és még sorolhatnám. Nem érdekel, mit mondanak. Mert a népesedés kérdése való­ban mindennél fontosabb társadalmi probléma. Aki pedig kicsi­nyes érdekeinek veti alá, az nem fontos. Mert ők nem igazságot, társadalmi felelősséget akarnak - csak azt, hogy megosszanak minket, ahogy mindig. Rémlik a következőkből valamelyik? Há­ború párti, vagy az ellenséggel kollaborál? Párttag, vagy sem? Fradi, vagy Dózsa? Illés, vagy Omega? Jobb, vagy bal? Most ne így válasszanak. Válasszák a legfrissebb halat a pia­con. Válasszanak egy különleges sütireceptet. Döntsék el, lesz-e aszalt gyümölcs a sülthöz. • Áldott karácsonyt! ilyen vitákra csak Rakéta készül 3D-nyomtatóval WASHINGTON Ha valaki eddig azt hitte, hogy a 3D-nyomtatók csak vicces és értelmetlen dolgok lét­rehozására használhatók, akkor a NASA most erősen rácáfol. A technológia hamarosan akár ar­ra is alkalmas lehet, hogy olcsóbbá tegye az űrutazást. ANASÁegyolyan rakétát tesztelt, ami­nek alkatrészei 70 százalékban 3D-nyomtatóval ké­szültek. Egyelőre tíz másodperc­nél hosszabb időre nem kapcsol­ták be folyamatosan, de ha ezt képes lesz perceken keresztül is produkálni, az jelentősen le- csökkentheti a rakétagyártás költségeit. Ezzel a technológiával sok minden elkészíthető már. Nem­régiben egy gyártó olyan futó­cipőt tervezett, ami még a telje­sítményt is növeli. Az élsporto­lók már le is csaptak rá, és töb­ben használják is a 3D-nyomtatós cipő­ket. Előnyük többek között, hogy gyor­sabban elkészül egy-egy cipő, és ol­csóbb is lesz. Korábban a Local Motors ho­mokfutója az első autó volt, ami ilyen technikával készült. A né­hány tucat alkatrészből álló ko­csit a chicagói nemzetközi gép­jármű-technológiai rendezvé­nyen nyomtatták ki. VR Olcsóbbá teheti az űrutazást • szoraiw^ ­• bűnügyek • kepg látogató, 70 000 old hírportai, mely köve eseményeit: csak n kattintani és tölteni m whzélet • vásá laléria« naponta töl ialletöltéssel • perc' ,ti nomcsak Tolna m

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom