Tolnai Népújság, 2015. december (26. évfolyam, 281-305. szám)
2015-12-11 / 290. szám
2015. DECEMBER 11., PÉNTEK BELFÖLD-KÜLFÖLD ^ Lázár a kormányinfón a csúszó fizetésekről, Kükről hibátlanok ft. Van, aki az ibizai felkapott luxusklubba jár kikapcsolódni Szép csendben lefelezték azORÖ milliárdjait Budapest Nem épülhet fel az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) „munkába vezető hídja”, mert a kormány az összes forrást elvonta az uniós programtól - tudta meg a RomNet. A 2,5 milliárd forintos elvonást szakmai okokkal magyarázzák, de már az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is vizsgálódik az ügyben. Az 5 milliárd forintos költségvetésű Híd a munka világába elnevezésű programot számos korrupciós vád érte. A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat alapján a hírportál megkérdezte a szaktárcákat, szerintük miért volt szükség a forráselvonásra. Balog Zoltán Emmi-miniszter tárcája azt a választ adta, hogy a projekt „szakmai okok miatt nem az eredeti tervek szerint haladt”. A NAV költségvetési csalás gyanúja miatt indított eljárást az ügyben. Arra a kérdésre, hogy a forráscsökkentés összefüggésben áll-e ezzel, a minisztérium úgy válaszolt: az adónyomozók által folytatott eljárás „teljes mértékben elkülönül” a támogató által folytatott vizsgálatoktól és a szakmai tevékenységektől. Arról, hogy a konzorcium tagjai mire költöttek el 2,5 milliárdot, nem tudtak felvilágosítást adni, mert az elszámolások még nem történtek meg. Erre utalt Lázár János miniszter egy héttel ezelőtti nyilatkozata, amikor a romaprogrammal kapcsolatban úgy fogalmazott: el kell tudnia számolnia a közpénzzel Farkas Flóriánnak, az ORÖ korábbi vezetőjének, de a jelenlegi ORÖ-ve- zetésnek is megvan a lehetősége, hogy a kérdést tisztázza. B. T. Már tavasz óta A RomNet úgy tudja, a magyar nyomozó hatóságok és a minisztériumok mellett az uniós pénzek elköltését felügyelő Európai Csalás Elleni Hivatal már tavasz óta vizsgálódik a Farkas Flórián időszakához kötődő ORÖ-s pénzköltések miatt, és az elmúlt hónapokban több dokumentumot is bekértek. Hírek szerint sok pénzt költöttek túl drága irodabérletre, szolgálati autókra és még több olyan dologra, ami nem feltétlenül szükséges a Híd a munkába program sikeréhez. Nem Elszámolástechnikai hiba történt a decemberi bérek kifizetésénél, nem arról van szó, hogy nem akarnák kifizetni a béreket - mondta tegnap a csúszások miatt elnézést kérő Lázár János. Újra felhasználhatóak a Norvég Alap pénzei. Éber Sándor sandor.eber@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG „Elnézést kérek azoktól, akiknél csúszik a bér kifizetése” - mondta Lázár János a tegnapi kormányinfón. A Miniszter- elnökség vezetője szerint elszámolástechnikai hiba történt. Nem arról van szó, hogy a kormány nem tudná vagy akarná kifizetni a béreket. Elmondta, az Államkincstár 900 ezer ember bérszámfejtését végzi; havonta általában 6500 hibás szokott lenni, ez kevesebb, mint 1 százalék. „2190 hibás tétel volt az új rendszerrel, tehát a hibák száma visszaesett” - magyarázta Lázár. Megjegyezte, hogy december 10. volt a bérfizetési határidő, folyamatosan utalják a pénzeket. Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács legutóbbi ülésén kifogásolták, hogy a köz- szolgálati szféra több száz ezer dolgozója nem jut időben a pénzéhez. A tanárok Kliket érintő bírálatai kapcsán Lázár azt mondta, a pedagógusoknak tudomásul kell venniük, hogy a magyar állam a Kükén keresztül tartja fenn a köznevelés intézményeit. „Semmi okát nem látom annak, hogy a Kükben dolgozó pedagógusok, magukhoz ragadva a kezdeményezést, eldöntsék, ki a fenntartó” - mondta a „nehogy már a farok csóválja a kutyát” fordulatot is bevető Lázár. Ő sem tartja hibátlannak a Küket, dolgoznak az átalakításán. EU-KIFIZETÉSEK Meghaladták a 9 ezer milliárd forintot a kifizetett európai uniós források - mondta Lázár a 2007-2013-as EU-s ciklusról. A 2014-2020-as időszakra már mintegy 3 ezer milliárd forint értékben írtak ki pályázatot. A kormánynak még több vitás pályázati ügye van az Európai Bizottsággal, ezek összértéke 600 miüiárd forint. Ilyen például az úgynevezett aszfaltkeverő ügy - amelyben Magyarország kész perelni, ha pedig elmarasztalják, az útépítő cégeken „vasalja be” a pénzt - és az M4-es leállított építése. Utóbbi esetben a Versenyhivatalnak keü tisztáznia a kartellgyanút. „Mindenkinek magának kell viselnie a viselkedése következményeit” - mondta Lázár János arról a videóról, amelyen a kormányzati körökhöz közel álló Habony Árpád egy ibizai luxusklubban tűnik fel. A tárcavezető (aki azt hangoztatta, ő nem így tölti el a szabadidejét) a videó alapján nem látja Indokoltnak Haa pénzek kezelésére, visszaélt a norvégok bizalmával. A kormány ragaszkodik ahhoz, hogy nála legyen a marsallbot. (Norvégia megerősítette: 19 hónap után feloldotta a Norvég Civil Támogatási Alap által Magyarországnak szánt pénzek zárlatát - a szerk.) EGYESÜLT ÁLLAMOK „Nem fogjuk pozitívan diszkriminálni az amerikai nagyvállalatokat, mint ahogy negatívan sem” - reagált az bony nemzetbiztonsági átvilágítását, Arra a kérdésre, kínos-e a kormánynak az, hogy Habony így viselkedik, azt mondta: „Kínos annak, aki így viselkedik.” Áder János: vigyáznunk kell a magyar kultúrára BUDAPEST Ha Európa vagy a magyarság lemond szellemi örökségéről, nemcsak önmagát veszíti el, hanem az emberiség egy kiemelkedően fontos erőforrását is - emelte ki Áder János köztársasági elnök a határon túli egyházi vezetők tiszteletére adott ebéden a Sándor-palotában. Úgy fogalmazott: 2015 a migrációs válság vélhetően kezdő éveként vonul be a történelemkönyvekbe. „Látjuk a háborús menekültet, akinek el kellett hagynia szülőföldjét, aki biztonságban szeretné tudni szeretteit és aki idegen földön szorongva, félelemmel néz a jövő felé. Látjuk és együtt érzünk vele. És látjuk a migrán- sok százezreit, akiket a jobb megélhetés vágya csal ide, akiben a szorongás és a szegénység akár a befogadó iránti gyűlöletté is válhat” - fogalmazott. „Európának szembe kell néznie mindazzal a bajjal, amit a jólét utáni vágya és önzése kiváltott...” A keresztény szolidaritás érzése és az európai, keresztény gyökerű kultúra sorsa miatti aggodalom birkózik. Mint mondta: közben szembe kell néznie Európának mindazzal, amit a jólét iránti vágya, önzése előidézett. A demográfiai válsággal, az elöregedéssel, a munkaerőhiánynyal, a valóságra való figyelem helyett az ideológiák vezérelte gondolkodással. A kontinensnek azzal is szembe kell néznie, ahogyan őshonos kultúráival, nemzeteivel, nemzetállamaival bánt, figyelmen kívül hagyva, hogy az európai kultúra azért lehetett páratlanul sikeres, mert nemzetek, nyelvek, gondolkodásmódok sokféleségére épült. Ennek a gazdagságnak része a magyar kultúra is - fogalmazott Áder. Ha elvész, ha Európa vagy a magyarság lemond szellemi örökségéről, az emberiség egy kiemelkedően fontos erőforrását veszíti el. Ezért keü vigyázni a magyarságunkra itthon és a világ bármely pontján. Az államfő szerint a határon túli egyházi vezetők e tekintetben felbecsülhetetlen munkát végeztek, amiért sohasem lehetünk elég hálásak. MTl/MW 75 ezer hektárt adtak el eddig Szerdáig az árveréseken összesen 75 ezer hektár főidet adtak el, 100 milliárd forint értékben - közölte Lázár János. A Miniszter- elnökség vezetője elmondta, vannak olyan megyék, ahol az állami területek 80-90 százalékát értékesítették, a gazdák hiteligénye messze 200 milliárd forint felett van. A nyílt árverések december 31-ig folytatódnak, s január elején értékelik a földeladásokat, amelyek várhatóan folytatódnak január végén, februárban. A nem értékesített nagyobb táblák esetében lehetőséget biztosítanak, hogy kisebb parcellákban tudják megvásárolni a gazdák. Martin József Péter: túlárazzák az EU-beruházásokat - Colleen Bell: nem rokonokkal kéne versenyezni Zéró tolerancia már van, az eredmény kevés MAGYARORSZÁG „A hazai közbeszerzéseken elköltött pénz 40 százalékát a magyar, 60 százalékát pedig a többi uniós tagország adófizetői teremtik elő - mondta Martin József Péter, a Transparency International ügyvezető igazgatója a korrupcióellenes világnap alkalmából rendezett konferencia első napján. - Közpénzről van szó, ezért mindany- nyiunk érdeke, hogy a magyar állam hatékonyan, a célnak megfelelően és szabályosan költse el ezeket a forrásokat.” Martin hozzátette: a Transparency International nemrég megjelent kutatása feltárta, az EU-projekteket rendszerszintűén túlárazzák. A konferencián Colleen Bell amerikai nagykövet kifejtette: „Sokan úgy gondolják, hogy lehetetlen egy olyan mélyen gyökerező problémát felszámolni, mint a korrupció. Valójában ehhez csupán éber választókra és oknyomozó újságírókra van szükség.” Kifogásolta többek között, hogy nem nyilvános a paksi szerződés több pontja, és a „rokonok világát” felidéző közbeszerzési törvény sem: „Nem döntéshozók rokonaival kellene versenyezniük a vállalatoknak.” Margarete Hofmann, az Európai Csalás Elleni Hivatal szakpolitikái igazgatója elmondta, sokszor hiányzik az összhang a csalások elleni fellépésért felelős különböző tagállami intézmények között. Martin József Péter, a TI igazgatója: az EU-pénz is közpénz... Brüsszelből nézve úgy tűnik, az uniós hatóságok és a nemzeti kormányok nem mindig ugyanabból a kottából játszanának. A közbeszerzések monitorozására alkalmas eszközt, a Red-Flagst is bemutatták az első napon. „Már mintegy 15 ezer közbeszerzési hirdetményt vizsgáltunk át, és több mint 8 ezer korrupciós jelzést észleltünk” - ismertette Koncsik Anita, az eszköz fejlesztésében közreműködő K-Monitor jogásza. „A korrupció elleni egyre eredményesebb büntetőjogi fellépést tükrözik az elmúlt évek statisztikai adatai” - mondta Polt Péter legfőbb ügyész a konferencia második napján. Hozzátette: 2010ben 482, 2011-ben 740, 2012-ben 828, 2013-ban 1105, míg a múlt évben 3268 volt az összes korrupciós cselekmény száma. A növekedés oka döntően az eredményesebb felderítésben keresendő - magyarázta. „Európa legszigorúbb közbeszerzési törvénye Magyarországon van, valamint új párt- és kampányfinanszírozási törvény is segíti a korrupció visszaszorítását - mondta Pintér Sándor belügyminiszter. - Zéró toleranciát hirdetett a kormány a korrupció ellen, a cél az, hogy Magyarország a korrupció szempontjából a legkevésbé fertőzött ország legyen” - hangsúlyozta a belügyi tárcavezető. Csejk Miklós i í NORVÉG ALAP A tárcavezető megerősítette, a Norvég Civil Támogatási Alapról megállapodtak a norvég kormánnyal. Újraindul a program, az alapból felhasználható lesz 37-40 milliárd forint, az elszámolási időszakot meghosszabbítják. A 2014-2020-as időszaknál még vita van arról, ki ossza ki a pénzeket. Közölte, nincs ok bocsánatkérésre, mert az Ökotárs Alapítvány szerinte alkalmatlan volt amerikai nagykövet véleményére. Colleen Bell az új közbeszerzési törvény „rokoni elágazásait” tette szóvá. Lázár szerint igazságtalan és méltatlan a kritika. „Nem biztosítunk előnyt senkinek. Nem vagyunk amerikaiak. Nálunk azzal, hogy valaki egy pártot támogat, még nem lesz nagykövet.” HŐMAN-SZOBOR „Magyarországon demokrácia és vélemény- szabadság van, ennek az egyik megnyilvánulása, hogy a helyi képviselő-testület döntést hoz egy szobor felállításáról” - mondta Lázár a Székesfehérvárra tervezett Hóman Bálint-szobor kapcsán, amely már elkészült. A miniszterelnökhöz érkeznek hazai és külföldi megkeresések ez ügyben, több társadalmi szervezet és magánszemély is a kormányfőhöz fordult, a kabinet mérlegeli ezeket, és majd megválaszolja a kérdéseket.