Tolnai Népújság, 2015. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

2015-12-10 / 289. szám

2015. DECEMBER 10., CSÜTÖRTÖK HIRDETÉS SEBI-HÚS A tengelici vágóhidunkon kizárólag magyar sertést vágunk, melyekből a tőkehúsok mellett házias készítmények, sonkák, felvágottak kerülnek boltjainkba, mesterséges színezéktől és allergén anyagtól mentesen. Heti akcióink vannak, keresse üzleteinket: Bonyhád, Perczel u. 3., Kakasd, Kossuth u. 24, Tengelic, Gindli u. 2., Szekszárd, Szent István tér és Tevel, Fő u. 399. Elérhetőség: 30/916-5410 A sertéstartók félnek, nekik nem marad az áfából Kinek mi jut az árból? Januártól várhatóan olcsóbb lesz a sertéshús, ugyanis csökkentik a 27 százalékos áfát. A megye sertéstartói bíz­nak abban, hogy a kereskedők és a feldolgozók nem nyelik le az adómérséklést. Nagyobb húsfogyasztás mellett ugyan­is több sertés fogyna, így leg­alább a belföldi forgalom meg­élénkülne. Mauthner Ilona ilona.mauthner@partner.mediaworks.hu TOLNA MEGYE Várakozó álláspon­ton vannak a megyében élő ser­téstartók és feldolgozók vezetői, lanuártól akár 17,3 százalékkal olcsóbb lehet a boltokban a ser­téscomb, oldalas vagy a karaj. Az árcsökkentés nem vonatkoz­na a sertésmájra, tüdőre vagy a zsírszalonnára, ezeknek az áfá­ja ugyanis továbbra is 27 száza­lékos maradna. Lengyel Loránd németkéri vállalkozó elmondta, jelenleg kilónként 300-320 forint között veszik át tőlük az élő sertést a feldolgozók. Ilyen mélyponton régen volt az ágazat. Az árzuha­nás október végén kezdődött a világpiacon, ott 20-25 százalék­kal estek vissza az árak. A né­metkéri gazdálkodó szerint túl­kínálat van itthon is, külföldön is. A termelő szerint ebben az ágazatban már hozzászoktak az állattartók a ciklikussághoz, bár kérdés, a jelenlegi hullám­völgy vajon meddig tart. Lengyel Loránd a kaposvá­ri húsfeldolgozónak és a kör­nyékbeli vágóhidaknak ad­ja le a sertéseit. Mint mond­ta, megbízható partnerek, biz­tonságos a fizetési hajlandósá­guk is. A szakemberek „jósla­tai” szerint fél évig tart a jelen­legi hullámvölgy, mondta a ter­melő, a gond az, hogy a készle­teiket élik fel már most is a ser­téstartó gazdák a 300 forint kö­rüli élősúly/kilós árral. Sebestyén Gábornak, a tenge­lici vágóhíd vezetőjének öt hús- szaküzlete van, így ő a kereske­dők és a feldolgozók problémáját látja jobban. Mint mondta, bíz­nak abban, ha olcsóbb lesz a ser­téshús ára akkor talán több fogy belőle. Az öt szaküzletében azt figyelték meg az eladók, hogy a hét első felében jelentősen visz- szaesett a tőkehús vásárlása, a forgalom csütörtöktől élénkül, és természetesen szombaton vannak a legtöbben. Sebestyén Gábor szerint en­nek az oka többrétegű: egy­részt egyre többen rendelnek menüt a különböző előfizeté­ses konyhákon, másrészt so­kan dolgoznak a fővárosban vagy külföldön, és amikor hét­végére hazajönnek, akkor több húst vásárolnak. Tény, túlkí­nálat van sertésből, a nagyobb feldolgozók magyar sertést alig vásárolnak, ez is az oka annak, hogy az állattartók bajban van­nak, ez az állapot már hónapok óta tart. Januártól lesz olcsóbb a sertéshús Lengyel Loránd szerint azt egye­lőre senki sem meri megmon­dani, hogy az adóteher 22 száza­lékpontos mérsékléséből meny­nyit adnak át a kereskedők a fo­gyasztóknak. Amikor 2006-ban az áfa felső kulcsa 25 százalékról 20 százalékra csökkent, az árak ezt nem követték. Ha most is ha­sonló lesz a helyzet, akkor a ter­melők semmit nem fognak érez­ni a kedvező változásból. Németh Loránd elmondta, a kereskedők már most is csökkenthetnék az áraikat, hiszen a tavalyi 400 fo­rint helyett 300-at fizetnek egy kiló élő sertésért. Ha viszont most mérsékelnék az áraikat, akkor az áfa eltörlése miatt januárban is kénytelenek lennének erre, de már az alacsonyabb árhoz képest kellene árat módosítani. A fej, a láb, a máj drágább marad A sertéshúsok közül a karaj, a tar­ja, a comb, a lapocka, az olda­las és a dagadó egyértelműen ol­csóbb lehet jövőre, ám ez nem vo­natkozik a sertésmájra és a zsír­szalonnára. Ezenkívül az egyéb vágási melléktermékek marad­tak a 27 százalékos körben, ami a farkat, a fejet és annak része­it, valamint a vesét, a tüdőt, a szí­vet, a velőt és a lábat is jelenti. Ez utóbbinál kérdéses lehet, hogy a csülök vagy a köröm hová tarto­zik: ha sertéslábként vágási mel­léktermékként értelmezik ezeket, akkor 27 százalék lesz az áfájuk januártól, ám ha sima csontos húsként, akkor öt százalék. A zsír­szalonna a magasabb terhet kap­ja, míg a húsos szalonnák (toka, császár, hasaaija) a kedvezmé­nyes kulcsot. MEGYEI KORKÉP Ünneprontók Hanoi Erzsébet erzsebet.hanol@mediaworks.hu A z év vége az „alkalmi nagyivások” szezonja. Ezzel ajánlot­ta a szerkesztőségek figyelmébe legújabb hírlevelét a KSH Népességtudományi Kutatóintézete. A kijelentés igazság- tartalmával valószínűleg sokan egyetértenek a nélkül, hogy is­mernék a statisztikai adatokat. És gyakran reflexszerűen érke­zik az a gondolat is, miszerint a magyarok a legtöbb alkoholt fo­gyasztó nemzetek közé tartoznak. És valóban, hazánk a csökke­nő tendenciák ellenére is, még a 2010-es adatok alapján is a ma­gas fogyasztású országok közé tartozott a férfiak évi 20,4 literes és a nők évi 7,1 literes tiszta alkoholra számított fogyasztásával. Az „élmezőnyt” Fehéroroszország, Litvánia, Oroszország, Romá­nia és Ukrajna alkotja. Érdekes, hogy a korábbi „él­lovas” Olaszországban, ahol a hatvanas években még mesz- sze a legtöbb alkohol fogyott, mostanra alaposan visszaesett a szeszelés, és a taljánok lettek az Unió egyik legvisszafogottabb alkoholfogyasztói. 2010-ben átlag évi 6,7 litert fogyasztottak tisz­ta alkoholra átszámítva. Ami az úgynevezett „alkalmi nagyivást”, vagy úgy is mondhat­nánk, az időnkénti mocskos lerészegedést illeti, Magyarország azon országok közé tartozik, ahol a férfiakra magasabb, 34 és 47 százalék közötti, a nőkre pedig 7 és 12 százalék közötti nagy- ivási gyakoriság jellemző. Ez a viselkedési minta erősen össze­függ az alkoholizmus szintjével, de az alkohol hatásával kapcso­latba hozható sérülések bekövetkezésének valószínűségét is nö­veli. De a „nagyivás” baleset nélkül is igencsak ünneprontó tud lenni. Pedig jobb lenne az év ezen szakaszát egyszerűen csak ün­nepinek nevezni. A taljánok lettek az Európai Unió leg­visszafogottabb alkoholfogyasztói Ki kellett venni a sértett lépét BONYHÁD-SZEKSZÁRD Életveszélyt okozó testi sértés bűntettében mondta ki bűnösnek az ötvenöt éves bonyhádi vádlottat a Szek­szárdi Törvényszék szerdán. A büntetlen előéletű férfit egy év tíz havi börtönre ítélték, amely­nek a végrehatását négy évi pró­baidőre felfüggesztették. A hatá­rozat nyomban jogerőre is emel­kedett, mivel a vádlott és védője, valamint az ügyész is tudomásul vette azt, tájékoztatta lapunkat dr. Hauszmann-né dr. Szőke Ri­ta a Szekszárdi Törvényszék saj­tószóvivője. Történt, hogy február ötödi­kén a délutáni órákban a vádlott és a fia között veszekedés rob­bant ki bonyhádi családi házuk­ban, amelynek során a vádlott a fia életvezetését kifogásolta. A fi­atalember, hogy véget vessen a vitának, átment a szomszédba, de indulatos állapotban lévő ap­ja oda is követte. A szomszédban vendégeske­dett a sértett, aki tanúja volt az apa és fia közt egyre inkább dur­vuló nézeteltérésnek, amelynek során a vádlott a konyhaasztalt is nekilökte a fiának. A fiatalem­ber erre kifutott az udvarra, de a felbőszült apa utánament, sőt fel­kapott egy asztallábat. A sértett aki békítőleg akar fellépni, arra kérte a vádlottat, hogy ne bántsa a fiát. Erre az apa megfordult és a kezében lévő asztallábbal has­ba vágta a sértettet, aki ennek hatására azonnal összegörnyedt. A vádlott a cselekményét felfoko­zott indulati állapotban követte el, amely alkalmazkodási zavar­nak tekinthető, állapította meg a szakértő. A sértett hozzátartozói értesí­tették a mentőket, de ő annak el­lenére nem maradt bent a bony­hádi kórházban, hogy lépsérü- lését diagnosztizálták. Később azonban olyan rosszul lett, hogy a menőt kellett hívni hozzá. A kórházban azonnal meg is mű­tötték. A lépét ki kellett venni, így a sérülés maradandó fogya­tékossággal gyógyulónak minő­sül, tette hozzá a szóvivő. 1.1. Az ünnepekhez kapcsolódott a megyei múzeum foglalkozása Magvas mézeskalács készült SZEKSZÁRD Lefelé haladva a Wo- sinsky Mór Megyei Múzeum pincéje felé, már az utolsó lép­csőfordulóban érezni lehetett a hamisítatlan mézeskalács il­latot. De nemcsak ez, hanem a gyermekzsivaj is biztossá tette: valami készül oda lenn. A múze­um hagyományos, Régi ésszel - gyermekkézzel elnevezésű mú­zeumpedagógiai foglalkozása zajlott szerdán, több turnusban. A téma ezúttal a decemberi ün­nepekhez kapcsolódott. Andrásné Marton Zsuzsa se­gítségével megismerkedtek a gyerekek az adventi időszak népszokásaival, ünnepeivel, majd a Gulyás Éva által előre el­készített mézeskalácsok díszíté­sébe kezdtek. Ehhez különböző magvakat, mákot, szegfűszeget használtak, amely a hagyomá­nyok szerint a következő év bő­séges termését hivatott szimbo­lizálni. Amíg kisültek a sütemé­nyek, a pedagógusok karácsonyi dalokat énekeltek az óvodások­kal, bár a fiúk a pincehelyiség­ben kiállított karabélyok iránt is élénken érdeklődtek. Délelőtt a Wunderland Óvoda két csoportja járt múzeumban, kora délután a Gyakorló iskola két osztálya vette át a helyüket. A sort az egészségügyi szakkö­zépiskola kollégistáiból álló lány csoport zárta. Az elkészült mé­zeskalácsokat hazavihették a gyerekek. H. E. A Gyakorló iskola harmadik osztályosai is díszítettek a mézeskalácsot Munkás, mozgalmas évet zárt az RHK BÁTAAPÁTI Munkás, mozgalmas és ezzel együtt eredményes évet zárt Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. (RHK Kft.). Mostanáig összesen 4059 hordó kis- és közepes akti­vitású hulladékot szállítottak le a bátaapáti felszín alatti tárolóba és jelenleg 8347 elhasznált fűtő­elem biztonságos elhelyezéséről gondoskodnak a Kiégett Kazet­ták Átmeneti Tárolójában, Pak­son - számolt be dr. Kereki Fe­renc. A cég ügyvezető igazgató­ja sajtótájékoztató keretében vet­te számba az történéseket. A paksi Kiégett Kazetták Át­meneti Tárolóját újabb modullal bővítik, hogy az atomerőműből érkező elhasznált fűtőelemeket folyamatosan és biztonságosan tudják fogadni. Itt idén 270 da­rab kiégett fűtőelemet helyeztek el, így jelenleg összesen 8347 da­rab elhasznált fűtőelem található a meglévő 20 kamrában. Bátaapátiban július elején egy modern, interaktív látogatóköz­pont nyílt meg, november elejé­től már a felszín alatti bemutató­tér is fogad érdeklődőket. A nagy aktivitású hulladékok végleges elhelyezését célzó nyu­gat-mecseki program fontos ál­lomásához érkezett, november­ben megkezdődött a kutatóárok kialakítása. Ennek célja, hogy felmérjék, milyen felszín alat­ti mozgások zajlottak le itt az el­múlt évezredekben. V. T. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom