Tolnai Népújság, 2015. november (26. évfolyam, 256-280. szám)

2015-11-16 / 268. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2015. NOVEMBER 16., HÉTFŐ HÍREK Ifjú tudósok vetélkedtek BONYHÁD A Solymár Imre Vá­rosi Könyvtár a Magyar Tudo­mány Napja alkalmából vetélke­dőt szervezett középiskolások­nak. Első helyen Baranyi Kata és Brückner Zoltán a Perczel szak- középiskola, a 2. helyen Varga Ákos és Végh Szilvia a BÁI Arany János Gimnáziumi Intézmény- egységének diákjai végeztek, 3. a szintén perczeles Krájer Ádám és Palkó Noémi lett. B. K. A Komjáthy fivérek irodalmi estje TOLNA Irodalmi esttel emlékez­tek a magyar nyelv napjára pén­teken Tolnán. A MAG-Házban rendezett eseményen a szek­szárdi Komjáth(y)i fivérek (Kom- játhi Tamás, Komjáthy Péter, Komjáthy Attila) léptek fel. Mű­sorukban megzenésített verse­ket adtak elő, a legismertebb magyar költők mellett szekszár­di és tolnai kötődésű poéták műveit is feldolgozva. S. K. Új diagnosztikai eljárások SZEKSZÁRD Az új diagnosztikai, és a klasszikus baleseti sebé­szet tárgykörében a felső vég­tagok sérüléseinek eljárásban alkalmazható eljárásokról tar­tottak előadásokat a XIII. Szek­szárdi Baleseti Sebészeti napon pénteken a megyeszékhelyen. Ezek között szó esett például az MR-vizsgálatok jelentőségéről és az izotóp diagnosztika szere­péről a sérültek ellátásában. 1.1. Kézjegy-antológia a várban SIMONTOSNYA A várban is bemu­tatták pénteken a Tolnai Toll- forgatók Klubjának idén meg­jelent, immár 21. antológiáját. A kötetben közel 40 szerző ver­sei, illetve prózai munkái kap­tak helyet Drescher J. Attila és Kosztolányi Péter szerkeszté­sében. Kis Pál István, Acsádi Rozália, László-Kovács Gyula és Wessely Gábor szóltak saját önálló kötetükről is. 1.1. Húszéves a Szent Erzsébet Karitász Szekszárdon Nem várnak viszonzást Lemondott Tornai Tamás, a HNT elnöke Türelem, megértés és legfő­képpen szeretet. Ez vezérli a karitász csoportokat. A szek­szárdit húsz esztendeje. Budavári Kata kata.budavari@mediaworks.hu SZEKSZÁRD Ha világi fejjel gon­dolkodnánk, akkor azt monda­nánk, hogy a Karitász a plébá­nia szociális osztálya. Az utób­bi években nagyon sokan for­dulnak hozzánk segítségért, és olyan jó érzés azt mondani, hogy: menjen a karitászba, ott majd segítenek - írja Bacsmai László szekszárdi plébános a húszéves szekszárdi karitászt bemutató kiadványban. Arra is felhívja a figyelmet, hogy Jé­zus az utolsó ítéletről szóló ta­nításában a szeretetszolgála­tot, az irgalmasság tetteinek meglétét tartja az örök életre szóló belépőnek: „Bizony mon­dom néktek: amikor megtet­tétek ezt egynek a legkisebb testvéreim közül, nekem tett­étek”. A Szent Erzsébet Karitász Csoport két évtizeddel ezelőtt alakult tenni akaró önkénte­sekből, szolgálatukra pedig ma különösen nagy igény van. Nemcsak a mélyszegénység­ben élők kínzó anyagi gondjai miatt, hanem azért is, mert az emberek nemcsak ételre, de jó szóra is éheznek. Kovács lánosné, a csoport vezetője, az 1997-ben alakult Szent Erzsébet Caritas Alapít­vány kuratóriumának elnöke elmondta, elsődleges hajtóere­jük a szeretet. Körülbelül hú­szán tevékenykednek a cso­portban, vannak, akik rend­szeresen, mások alkalman­ként. Ő akkor folyt bele a kari­tász munkájába, amikor nyug­díjba ment.- Tudtam, hogy valamit csi­nálnom kell. Mindannyiunk­ra jellemző a csoportban, hogy nem állunk meg, amíg élünk és mozgunk - mondja. Azt is megtudtuk tőle, hogy minden­nap el lehet őket érni a kari­tász házban, ahol a Rév Szen­vedélybeteg-segítő szolgálat is működik. Egy munkatár­suk napi négy órában fogadja az ügyfeleket, de telefonon is sokan keresik őket. - Heten­te kétszer, hétfőn és szerdán ruhát és cipőt osztunk a me­gyében élőknek, havonta egy­szer a szekszárdi ügyfeleink­nek élelmiszercsomagot jut­tatunk. Összesen több mint 1200 embert segítünk. Sokan közülük mélyszegénységben élnek. Az alapítvány pályázik, az önkormányzattól karácsony táján kapnak általában támo­gatást, így gazdagabb csoma­got adhatnak az ügyfeleknek. A templomi gyűjtésekből is jut a karitásznak, és a szegények kenyerét a Szent Antal persely biztosítja. A rászoruló gyere­keknek tanszert vásárolnak, befizetik az ebédjüket. És nem kis szerepet játszik a csoport abban, hogy a sérült emberi kapcsolatokat amennyire tud­ják, helyrehozzák.- Azoknak, akik kapcsolat­ba kerülnek velünk, érezniük kell, hogy fontosak, hogy ér­dekel minket, hogy mi van ve­lük. Meggyőződésem, hogy a magyar emberben ott van a se­gíteni akarás, bármit is gondo­lunk, amikor baj van, mindig akad önzetlen támogató - vé­li Kovács Jánosné. Ehhez hoz­zátartozik az is, hogy az álla­mi és önkormányzati felada­tokat ellátó intézmények mel­lett a civil társadalom, ben­ne a karitatív szervezetek lel­ki háttérként is működnek. A segítő szervezetek tagjaiban a legjobb értelemben a felebará­tot látják. Szükséges a feltöltődés A szekszárdi Szent Erzsébet Karitász nemcsak a szegények, elesettek segítését vállalta, de egyéb szolgálatokat is tesz a közösségnek, például felol­vasnak a szentmiséken. Részt vesznek a közösségi liturgikus eseményeken, adventben a ro- rátékon, nagyböjtben lelki na­pot tartanak, zarándokutakra is eljutnak, havonta egyszer pe­dig nemcsak a rájuk váró teen­dőkről esik szó, de lelki feltöltő- dést jelentenek ezek az alkal­mak. A szekszárdi karitász no­vember 17-én a Művészetek Házában tartja huszadik szüle­tésnapját. és most először no­vember 19-én az esti szentmi­se keretében Szent Erzsébet kenyeret is osztanak. Egy kis történelem Farkas Béla plébános kezde­ményezésére, Kántor Jánosné Irénke aktív szervezésével ala­kult meg a belvárosi plébánia karitász csoportja 1995 máju­sában. Néhány önkéntes mun­katárssal kezdték meg első­sorban a szegények, családi háttér nélkül élő idősek, haj­léktalanok gondozását. A ka­ritász elnöke dr. B. Tóthné dr. Pasztarak Erzsébet, a csoport alapító tagja volt, őt váltotta Kovács Jánosné. A Szent Er­zsébet Karitász érdemi mun­kája 1997-ben kezdődhetett, amikor az egyházközség a tu­lajdonát képező Munkácsy ut­cai ingatlant harminc eszten­dőre a karitásznak adta hasz­nálatra. Közösségi szolgálat A karitász szellemiségével szeretnék megismertetni a szekszárdi csoport tagjai a fi­atalokat is. Szerencsére a kö­zösségi szolgálat keretében a Garay János Gimnázium, il­letve az Egészségügyi Szakis­kola diákjai is bekapcsolód­tak a munkába, sőt egy ifjúsá­gi karitász csoport is szervező­dött. Jó lenne, ha közülük len­nének, akik efféle pályát vá­lasztanának maguknak, vagy felnőttként is vállalnának ön­kéntes segítő tevékenységet. A fiatalokat a szemlélet elsa­játításában képzés is segíti. És hogy milyen a karitász szel­lemiség? A szeretet, az oda­adás művészete, mely nem to lakodó. BUDAPEST Lemondott Tornai Ta­más, a Hegyközségek Nemzeti Ta­nácsának elnöke. Döntését azzal indokolta, hogy az ágazat fejlesz­tési elképzeléseivel kapcsolatban szembe került az elnökség tagja­ival. 2018-tól megszűnik az ága­zat támogatására szolgáló nemze­ti boríték, 2020 után pedig új uni­ós költségvetési ciklus követke­zik, amelyben szűkülhet a szőlő- és borágazatra fordítható pénz­ügyi keret. Tornai Tamás nem látja biztosítottnak, hogy 2018 és 2020 között számíthatnának a gazdál­kodók kiegészítő támogatások­ra. A volt elnök szerint a támoga­tások csökkenése felszínre hozza majd a hatékonyságbeli különbsé­geket, ezért a következő években kulcsfontosságú lesz, hogy az ed­dig elmaradt fejlesztéseket a ha­zai szőlő-borágazati szereplők pó­tolni tudják-e. Tornai ezzel kap­csolatban kevésbé kompromisz- szum kész, mint az elnökségi ta­gok többsége, ez a lemondás oka. - A következő években sok lesz a feladat, de a szükséges energiát már nem tudnám erre szánni, ezt a munkát pedig félgőzzel nem le­het végezni - tette hozzá. M. I. Megidézték a meseíró életművét TEVEL Hagyományos, Benedek Elek mesemondó versenyét ren­dezte nemrég a teveli általános iskola. Mint azt Takács Lászlóné könyvtárostól megtudtuk, két korcsoportban 32 mesélő lépett a zsűri elé. Az első korcsoport­ban (15 gyermek) a helyi, závodi és a lengyeli óvodások és a teveli iskola első osztályosai adták elő elbeszéléseiket. A második kor­csoportban (17 résztvevő) a te­veli oktatási intézmény alsó ta­gozatosai léptek a világot jelen­tő deszkákra. EREDMÉNYEK, I. KORCSOPORT: 1. Dani Kristóf (Tevel), 2. Forrai Dó­ra (Závod), 3. Palkó Mihály (Len­gyel) és Kelemen Ákos (Tevel). II. KORCSOPORT: 1. Illés Csaba és Salamon Gréta, 2. Baranyi Bog­lárka, 3. Rakler Klára. A mesemondó verseny díja­it a Tolna Megyei Illyés Gyu­la Könyvtár és a Teveli Német Nemzetiségi Önkormányzat ajánlotta fel. B. L. Érdekes és szórakoztató programokat kínált a Wunderland óvoda a nemzetiségi héten Szent Mártonról szólt az előadás, zengett a dal SZEKSZÁRD A megyében elsőként rendezett Márton napi lámpás felvonulást a szekszárdi Wun­derland Kidergarten. Az ese­mény köré szerveződött nemze­tiségi hetet is több, mint tizen­öt éve megtartják már. Simon Attiláné intézményvezető el­mondta, mindig egy kicsit más ez a hét, hiszen igyekeznek új ötletekkel előállni, illetve olyan nagyszülőket, kismestereket bevonni, akik a sváb hagyomá­nyokat őrzik. Fontos, hogy ér­dekes, élményszerű legyen a program, és természetesen a hely adottságait is figyelembe kell venni. A hét első napjaiban például süteményt sütöttek és barkácsoltak a gyerekek. Nem egyszerre, hiszen a sütőben fel­váltva sültek az egyes csopor­tok liba alakú tésztái. A kézmű­ves foglalkozásokon pedig bá­buk, kötények készültek, a né­metségre jellemző anyagokból. Csütörtökön Till lánosné tartott bemutatót a kicsiknek, sváb népviseletbe öltöztetett babá­it csodálhatták meg az óvodá­sok, és az öltözetekről érdekes dolgokat hallhattak. A zené­nek nem kis szerep jutott ezen a héten, egyrészt, mert a gyere­kek maguk is énekeltek példá­ul a lámpás felvonuláson Szent Mártonról szóló dalt, másfelől a szervezők, az óvoda vezetése és a német munkaközösség Töt- tős-Erős Edinát és Deákné Lász­A sváb népviseletbe öltözött babákat is megcsodálhatták Két hét, nem egy A német nemzetiségi nevelés célja a német nyelv megismerte­tése, megszerettetése, a hagyo­mányok ápolása. Mindez az óvo­dai napirendbe ágyazva, játékos módszerekkel. Nemzetiségi hét­ből nem egyet rendeznek: a Már­ton naphoz kapcsolódónál talán még hangsúlyosabb a pünkös­di. Az óvoda ebben a nevelési év­ben már ötödször rendezi meg a nemzetiségi gyermektánc talál­kozót, melyre a megye más tele­püléseiről is érkeznek csoportok. Mindenki a saját lakóhelye jel­legzetes német népviseletébe öl­tözik, és úgy járja a táncot. lók Évát, a zeneiskola pedagó­gusait is bevonták a program­ba. Ezen túl plusz ajándékként, egy pályázati kedvezménye­zettje volt az óvoda, így Kovács Gábor és Szabó László tartott vi­dám előadást és zenélt a gyere­keknek. Természetesen a Már­ton legendát is előadta az egyik csoport, ez minden évben meg­történik az intézményben. Pén­teken Lamuth Gitta és Deér Mó­nika vezetésével táncház zár­ta a nemzetiségi hetet. Illetve még egy rendezvény kapcsoló­dik majd ehhez az esemény so­rozathoz: várhatóan december­ben láthatják az ovisok a Deuts­che Bühne Ungarn Lebkuchen­mann című előadását. B. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom