Tolnai Népújság, 2015. november (26. évfolyam, 256-280. szám)
2015-11-02 / 256. szám
2015. NOVEMBER 2., HÉTFŐ fl MEGYEI KÖRKÉP A multicégek a második helyre szorultak az egyetemisták körében A közszférában helyezkednének el legszívesebben a diákok A jelenleg egyetemre járó diákok majdnem fele a közszférában szeretne elhelyezkedni - ez is kiderül a Diplomás Pályakövetési Rendszer eredményeiből. Fülöp Zoltán zoltan.fulop@mediaworks.hu A Diplomás Pályakövetési Rendszer kérdéseire hagyományosan olyan diákok is válaszolnak, akik akkor még az egyetem padjait koptatják. Az ő válaszaik abból a szempontból érdekesek, mert - az intézmény több szempontú értékelése mellett - a jövőről is szólnak. A legutóbbi felmérésből derült ki például, hogy a diákok majdnem fele (44,1 százalék) a diplomaszerzést követően a közszférában dolgozna szívesen. A képzeletbeli szimpátiarangsor második helyét a multinacionális cégek szerezték meg, a válaszadók 36,8 százaléka szeretne ilyen helyen elhelyezkedni. Persze, a közszféra meglehetősen tág fogalom, de valószínűleg nem állunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk: a fiatalok elsősorban a kiszámítható és tervezhető jövő miatt maradnának ezen a területen. A diákok (ahogy keretes írásunkból is kiderül) tudatosan készülnek a jövőre: jelentős részük már egyetemi tanulmányai alatt is dolgozik, s a felmérés szerint minden második hallgató valamilyen szakmai gyakorlatot is elvégzett. Érdemes ugyanakkor azt is leszögezni: a fiatalok harmada tervezi, hogy az oklevél megszerzése után külföldön fog munkát keresni magának - azaz a kivándorlási hajlandóság az ő körükben is megjelenik. A diploma egyik pontos értékmérője, hogy sikerül-e annak megszerzése után olyan munkát találni, amelyben valóban hasznosítható az oklevél - magyarul olyan helyen dolgozunk-e a jövőben, ahol napi szinten is használjuk is az évek alatt megszerzett tudást. Nos, a felmérés szerint a diákok elsöprő többsége bizakodó ezen a téren: összesen 88 százalékuk véli úgy, hogy biztosan (35 százalék), illetve valószínűleg (53 százalék) a szakterületen belül tud maradni. Arra a kérdésre, hogy miért is akar diplomát szerezni, a hallgatók összesen 43,6 százaléka válaszolta azt, hogy magasabb jövedelmet remél akkor, ha a későbbiekben majd egyetemi végzettséggel érkezik a munkaerőpiacra. Sokan dolgoznak A kutatás egyik kérdése azt firtatta, hogy a diákok egyetemi tanulmányaik alatt elkezdtek-e már dolgozni. Az eredményt nyugodtan nevezhetjük meglepőnek, hiszen a válaszadók negyven százaléka állította azt, már azelőtt munkába állt. hogy megszerezte volna a diplomáját. Ráadásul a már dolgozok hatvan százalékának a munka- viszonya állandó jeíiegű és határozatlan időtartamú. Nagyban bíznak A napokban publikálta felmérését a Deloitte tanácsadó cég. amely több ponton árnyalja a DPR-kutatást. Az egyik kérdés kitér a fizetési elvárásokra: míg 2013-ban a válaszadók friss diplomásként első munkahelyükön nettó 170 ezer forintos fizetésre számítottak, a 2015-ben már átlagosan nettó 255 ezer forintos fizetést adtak meg. Felmérések szerint egy értelmiségi dolgozó jelenleg országos átlagban nettó 210 ezer forintot visz haza. Az egyetemen még remélnek, pályakezdőként már kevésbé Az egyetemi hallgatók még bizakodóak. Más a helyzet azonban azokkal, akik már kikerültek a munkaerőpiacra. Egyre inkább nő azok aránya, akik elégedetlenek jelenlegi helyzetükkel, és nem is remélik, hogy a közeljövőben jobbra fordulhat a sorsuk - derült ki a K&H pályakezdők körében végzett harmadik negyedéves felméréseinek adataiból. Csökkent azok aránya, akik stabilnak érzik meglévő állásukat. A válaszadók 41 százaléka ráadásul úgy vélte, hogy váltás esetén nagyon nehezen találna munkát. Nőtt azok száma is, akik már legalább egy éve állást keresnek. A pályakezdőket az is zavarja, hogy mivel nem rendelkeznek megtakarítással, kénytelenek minél előbb elhelyezkedni, függetlenül attól, mennyire elégedettek a felkínált lehetőséggel. A versenyen induló mind a négy bartinás produkció bejutott a televíziós vetélkedő élő adásába Egy csoport és három szólista van versenyben SZEKSZÁRD A Bartina Néptánc Együttes Gyermekcsoportja és három szólista produkciója is bejutott a „Fölszállott a páva 2015” televíziós tehetségkutatóba. A két válogatót követően a zsűri mind a négy bartinás produkciót érdemesnek találta a televíziós megmérettetésre. Venter Marianna marianna.venter@mediaworks.hu- Nagy büszkeség ez a számunkra, mert a magyarországi és határon túli indulók közül csak a Bartina műhelyéből került élő adásba mindenki, akit beneveztek a versenyre. Sok munka, csoportos és szólista próba valamint egy nyári tábor áll a táncos gyerekek mögött, akik felkészülten várják, hogy az alaposan elsajátított táncokat az egész ország előtt bemutathassák - tudtuk meg Matók- né Kapási Juliannától, az együttes művészeti vezetőjétől. A Duna Tv első élő adásában a november 6-án, pénteken, 20.30 órakor kezdődő elődöntőben a Bartina Gyermekcsoportja sárközi táncokkal mutatkozik be. Felkészítőjük: Nyémcsok Pál, Nyemcsok- né Kárpáti Katalin és Matókné Kapási Julianna. Ugyanebben az adásban Sándor Zsigmond decsi verbunkkal lesz látható. Felkészítője Sipos Gergő. A november 13-i élőben közvetített elődöntőbe került Karácsonyi Anna és Szombat Sára bogyiszlói táncával. FelkészítőA Bartina Gyermekcsoportja sárközi táncokkal mutatkozik be pénteken 20.30-kor a Duna TV „Fölszállott a páva” című műsorában Sándor Zsigmond: decsi verbunk Karácsonyi Anna és Szombat Sára november 13-án kerül adásba Bajusz Panna és Sándor Benjámin jük: Huszárikné Böröcz Zsófia. A november 27-i elődöntőben pedig Bajusz Panna és Sándor Benjámin kalocsai táncát kísérhetik figyelemmel a nézők. Felkészítőjük: Tóth-Mi- hó Erika és Tóth Zoltán. Az élő adásba bejutott versenyzőket a felkészülés alatt egy mentor segíti. Külön örömünkre szolgálhat, hogy ez a mentor Lévai Péter táncpedagógus, koreográfus, a Magyar Táncművészeti Főiskola adjunktusa, az ő útmutatásaival folytak a próbák még az őszi szünetben is. Lévai Péter 1990 óta jár a Barti- nához, számos díjazott koreográfiát készített az együttesnek. A Bartina Néptánc Együttes kéri a szekszárdiakat, hogy szurkoljanak a gyerekeknek a televízió előtt, és szavazataikkal segítsék a versenyzők továbbjutását. A MTVA, a Duna Televízió és a Hagyományok Háza 2012- ben hirdette meg a Fölszállott a páva című népzenei - és néptánc vetélkedőt. A népzenei versenyek területén a közmédia jelentős múltra tekint visz- sza. A Magyar Televízió a hatvanas évek végétől négy alkalommal rendezte meg a Röpülj páva népzenei vetélkedőt, a Nyílik a rózsa pedig két alkalommal a népdal és nótaéneklés tehetségeit karolta fel. E megmérettetések nyomán annak idején olyan kiváló művészek indultak el a pályán, mint Szvorák Katalin, Budai Ilona, vagy Balogh Márton. Szakterületen belül maradnának
