Tolnai Népújság, 2015. november (26. évfolyam, 256-280. szám)
2015-11-21 / 273. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP 2015. NOVEMBER 21., SZOMBAT A bírósági közvetítői eljárásban a felek döntenek ügyükben Kötelező a titoktartás Borünnep volt Gunarasban DOMBÓVÁR-GUNARAS Borünnep volt nemrégiben Gunarason, a Camping étterem előtt. Az érdeklődők a Kertbarát Egyesület tagjainak segítségével megismerhették a borkóstolás szakszerű módját, miközben fellépők váltották egymást. A sort a József Attila Általános Iskola diákjai kezdték, akik népdalokat adtak elő, később Mentős Laci és a kurdi Kaposmente Néptáncegyüttes szórakoztatta a közönséget. A gyerekek a Szépteremtő Kaláka kézműves foglalkozásán köthették le magukat. A napot az Alte Herren Fúvószenekar koncertje, majd Marót Viki és a Nova Kultúr Zenekar fellépése zárta. H. E. Párlatadó jegyet kell váltani , Ajövőbencsak párlatadójegy birtokában főzhetnek otthon pálinkát a termelők. A vásárolt lepárló berendezést azonban be kell jelenteni a helyi település jegyzőjénél. A főzések ellenőrzésére a továbbiakban nem az adóhivatal vámigazgatósága, hanem a jegyző jogosult. Egy évben egy tulajdonos 50 liter 86 alkoholfokos gyümölcs- pálinkát főzhet saját termésből. Ehhez előbb a helyi önkormányzatnál minimum 5 darab (darabonként 700 forintos) párlatadójegyet kell váltani. Házi pálinkafőzés címén maximum 86 darab adójegyet lehet kiváltani. M. I. Vádemelést javasolnak Vádemelési javaslattal zárta le a Szekszárdi Rendőrkapitányság a garázdaság és rongálás vétsége miatt indított eljárást. A nyomozás eredménye szerint a 24 éves őcsé- nyi nő szeptember 27-én hajnalban egy szekszárdi szórakozóhelyen megrongálta a berendezést, közölte a megyei főkapitányság sajtóügyelete. 1.1. A peres eljárásban a bizonyítást követően a bíró dönt a jogvitában. A közvetítői eljárásban azonban az ügy szereplői maguk hozhatják meg a „döntést” saját ügyükben, amennyiben megállapodást kötnek. Ha ez bármely ok miatt nem sikerül, a jogvitát a bíróság dönti el. A felek a perhez képest rugalmasabb eljárásban vesznek részt, ugyanakkor a megállapodás betartásában - miután azt maguk hozzák létre - kölcsönösen érdekeltek. Ihárosi Ibolya ibolya.iharosi@partner.mediaworks.hu E héten dr. Andódi László, a Szekszárdi Törvényszék bírósági közvetítője adott tájékoztatást az eljárás megindulását követő, a felek érdemi egyeztetésének teret adó közvetítői ülésekről és az eljárás speciális és jellemző sajátosságairól.- Az elmúlt alkalommal arról volt szó, hogy a felek végül is önkéntesen döntenek arról, hogy kérik- e a közvetítői eljárást. Ilyen esetben a közvetítés miatt elhúzódhat a per?- Bizonyosan nem. Egyrészt a közvetítői eljárás folyhat a perrel párhuzamosan, illetve a peres eljárás szünetelése, avagy a kötelezés alapján megindult eljárásban a per felfüggesztése mellett is. Ha az érintettek a tájékoztatást követően úgy döntenek, hogy élnek a közvetítés adta lehetőségekkel, úgy akár nyomban meg is kezdődhet az éremi eljárás. Ha ez nem vezet azonnal eredményre, a közvetítő, mindenkinek megfelelő új időpontot egyeztet A kapcsolattartás a gyorsabb ügymenet érdekében sok esetben telefonon és e-mail útján történik. Az esetek többsége egy-három ülésen zárul le, ezek alkalmanként egy és három óra közötti időtartamban zajlanak. Másrészről amennyiben a felek az eljárást nem tartják a maguk számára elég gyorsnak, esetleg előnyösnek, hatékonynak, bármikor indokolás nélkül bejelenthetik, külön-külön is vagy együttesen, hogy annak folytatását nem kívánják, ilyenkor folytatódhat a per.- A közvetítő hogyan segít dönteni az ügyben?- Az eljáró közvetítő sok esetben más ügyekben bíróként, bírósági titkárként jár el. Közvetítőként pedig ugyanúgy pártatlan és független, mint a bíró, de a közvetítés során nem a döntés a feladata, hanem az, hogy a megállapodás érdekében elősegítse a felek hatékony kommunikációjának, a párbeszédnek a létrejöttét, fenntartását. Ha ez sikerül, az érintettek képessé válhatnak arra, hogy felmérjék a konfliktus során megoldandó kérdéseket, és közösen keressék meg azon megoldási lehetőségeket, amelyek a saját életviszonyaikhoz, szükségleteikhez leginkább igazodnak, majd ezek közül együttesen válasszák ki- ahogy azt mondani szoktuk- a számukra egyaránt „elég jó" megoldást. A döntés felelőssége tehát saját ügyükben a felek kezében marad, azért nem a közvetítőt, hanem egymást kell meggyőzni. A törvény lehetővé teszi, hogy a közvetítés során szakértő vagy más érintett meghallgatására kerüljön sor, de nem a közvetítő, hanem a felek szempontjából lehet jelentősége.- A jogi képviselők a perben a felek érdekeit védik, egy ilyen - láthatóan nagyon személyes - feldolgozás során milyen szerepe lehet az ügyvédeknek?- Az ügyvédek és a felek a perben és azon kívül is köthetnek a jogvitát érintően megállapodást, ezért ott sem ritka a perben „harcosabb”, az „adott fél érdekét jogi érvekkel alátámasztva következetesen képviselő” ügyvédi szerepkör feladása. A közvetítés során azonban a feleket tekintjük saját ügyükben szakértőknek, mert életviszonyaikat, lehetőségeiket senA megoldáshoz szükséges együttműködés kialakítása feltétele a közvetítésnek. Ennek elérésére megfelelő technikák vannak. Ha ezek eredményesek, a felek újra, vagy hatékonyabban kommunikálnak, megkeresik, megtalálják a jó megoldásokat. Ennek során sok esetben a kapcsolat javulását élik meg, ezért nem kizárható e téren többkevesebb „terapikus" hatás sem. Sőt, gyakori tapasztalat, hogy olykor a megállapodást nem eredményező közvetíki nem ismerheti meg olyan jól, mint ők maguk. A közvetítés során ezért az ügyvéd sokkal inkább segítőként, támogatóként van, illetve lehet jelen, avagy az ülésen kívül a féllel áttekinti a közvetítés eredményeit, vele akár a megállapodás aláírása során vagy azt megelőzően is konzultál. Az eljárás befejezéséről, a megállapodásról, illetve arról, hogy az eredménnyel nem járó közvetítést követően hogyan folytatódik a peres eljárás, a következő héten lesz szó. tést követően is jobban tudnak együttműködni a folytatódó perben, vagy azon kívül. A bírósági közvetítés azonban nem kapcsolatterápia, és nem is irányulhat erre, ezt a problémát megfelelő szakember kezelheti. Ne felejtsük el, hogy sokszor egymást nem ismerő vagy adott esetben egymással ellenséges emberek is képesek bizonyos kérdésekben együttműködni, ha kölcsönös igényeiket pontosan meg tudják fogalmazni, és azok kielégítése érdekükben áll. A közvetítőt titoktartás kötelezi Az eredményes közvetítés feltételezi a hatékony és tiszta kommunikációt. Erre az eljárás lehetőséget is ad. mert az ülések nem nyilvánosak, az elhangzottakról nem készül jegyzőkönyv, ezekről maga a közvetítő sem adhat senkinek tájékoztatást, mivel őt a törvény szigorú titoktartásra kötelezi. Arra is lehetőség van. hogy bármelyik fél vagy éppen a közvetítő külön ülést kérjen. Ennek kapcsán olyan tény is ismertté válhat a közvetítő számára, amely folytán a konfliktushelyzetet jobban megértheti. Ilyenkor köteles az információt nyújtó felet megkérdezni, hogy abból mit tárhat a másik fél elé. Ha a közvetítésben részt vevő felek között nagyon megnehezült a kommu nikáció. azaz nem beszélnek, de akkor is. ha például elbeszélnek egymás mellett, a közvetítő a szó eredeti értelmében is közvetíti az egyik fél álláspontját a másiknak. Gyakorta könnyebben nyílnak meg az eljárás résztvevői a közvetítő felé még akkor is, ha nem kíván semmit eltitkolni. Az eljárás nem kapcsolatterápia Rövidesen kalapács alá kerül a régi rendelőintézet és a volt tüdőgondozó kihasználatlan épülete Inkább újat építenének, mint felújítanának s»AK$ Inkább eladná, mint felújítaná kihasználatlan épületeit az önkormányzat. A legutóbbi ülésen két nagyobb értékű, de igen rossz állapotban lévő ingatlan eladása mellett döntöttek. A régi SZTK iránt többen is érdeklődnek, ezért dr. Blazsek Balázs címzetes főjegyző szerint árverésen találhat új gazdára az épület. Az omladozó épületnek legalább kétharmada üres, a többiben a központi orvosi ügyelet működik. Ennek helyet kell keresni, de már erre is vannak elképzelések: egy a rendelőintézet közelében lévő épületben bérelnének helyet. A városvezetés ezalatt dönthet arról, hogy megépítteti-e a gyógyászati központ harmadik ütemét, ahol központosíthatnák a szakrendelőket, és egyes orvosi elképzelések szerint nemcsak az orvosi ügyelet, hanem a mentőállomás is helyet kaphatna. Horváth Zoltán Jobbi- kos képviselő az eladás ellen érvelt. Szerinte, jobb piaci helyzetre kell várni. Úgy véli, ha elkezdődik az erőmű beruházás, jobb árat lehet elérni, de - miként aláhúzta - még jobb megoldásnak tartaná, ha az önkormányzat újítaná fel és hasznosítaná. Kovács Sándor lokálpatrióta képviselő szerint itt a lehetőség, hogy a város a helyi vállalkozókat helyzetbe hozza: itt költhetik el a pénzüket, vállalkozhatnak, hiszen nem az önkormányzat dolga a A rendelő épületét is értékesítené az önkormányzat „szobáztatás”, azaz szálláshelyek, esetleg irodaházak kialakítása. Süli János polgármester is védelmébe vette az előterjesztést, azt mondta, jó piaci helyzetben van az önkormányzat. A városvezető szerint ez a gazdasági szempontból jobb megoldás. A majdani bevételből a funkcióknak mindenben megfelelő épületeket lehet felhúzni, az jobb megoldás, mint a lerobbant épületek újítgatása. Különösen igaz ez a volt tüdőgondozó, régebben népfürdő műemlék épületére, hiszen ott a hatóság szigorú elvárásainak is meg kellene felelni. Itt egy Sárgödör téri területet beszámításával csereüzletet szeretnének kötni. V. T. Társasházépítés Eladásra jelölt ki az önkormányzat egy, a Táncsics Mihály utcai tömb mögött lévő telket, ahol a rendezési terv szerint garázssor épülhet. A város képviselő-testületé hozzájárult egy műjégpálya melletti terület eladásához is. A szomszédos ingatlan tulajdonosa társasházakat kíván itt épí teni, telek-kiegészítést segíthet elő az önkormányzati döntés. - Szerencsés, hogy vállalkozók látnak fantáziát a társashóz-építés- ben és nem az önkormányzatnak kell gondoskodnia a majdani erőmüépítők elszállásolásáról - fogalmazott a jegyző.
