Tolnai Népújság, 2015. november (26. évfolyam, 256-280. szám)

2015-11-03 / 257. szám

2015. NOVEMBER 3., KEDD Pedagógusmunkát segítők il­letménykiegészítése, beisko­lázási körzetek véleményezé­se és állami tulajdonba került ingatlanok átvétele. Többek között e témák szerepeltek a szekszárdi közgyűlés legutób­bi ülésén. Venter Marianna marianna.venter@gmail.com &EKSZÁRD Az Országgyűlés a hi­telszerződésből eredő kötelezett­ségeiknek eleget tenni nem tu­dó, rászoruló személyek lakha­tási problémáinak megoldása ér­dekében alkotta meg a 2011. évi CLXX. törvényt. Az állam a tör­vényben meghatározott feltételek fennállása esetén gondoskodik a szociálisan leginkább rászorult hiteladósok lakhatását biztosító lakóingatlanának megvásárlásá­ról a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-n (NET Zrt.) keresztül, és ezt köve­tően közreműködik abban, hogy a megvásárolt lakóingatlanban bérleti díj fizetése ellenében a hi­teladós és a vele egy háztartás­ban élő személyek lakhatása to­vábbra is biztosított legyen. A fentiek értelmében a me­gyeszékhely közgyűlése határo­zatot fogadott el, amely szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkeze­lő Zrt.-nél kezdeményezi és ké­relmezi a Magyar Állam tulajdo­nában lévő, és a Magyar Állam nevében a Nemzeti Eszközkeze­lő Zrt. által megvásárolt lakóin­gatlanok 1/1 tulajdoni hányadá­nak ingyenes önkormányzati tu­lajdonba adását. Ezzel együtt az Önkormányzat vállalja, hogy a lakások tulajdonba vételekor a hatályos bérleti szerződésben kikötött feltételekkel biztosítja a bérletet a bent lakóknak, illetve a hatályos bérleti szerződés sze­rinti feltételeket nem szigorítja. A közgyűlés egyben felhatalmazta a polgármestert, hogy az ingatla­nok tulajdonba adása során tel­jes jogkörben eljárjon, és megte­gye a szükséges nyilatkozatokat, illetve az ingyenes önkormány­zati tulajdonba adásra vonatkozó megállapodást aláírja. A megyeszékhely esetében 35 ilyen ingatlanról van szó, amelyek többségében lakóházak és társas­házi lakások, és néhány szövetke­zeti lakás is akad közöttük. Kiegészítik a dolgozók illetményét A város önkormányzata által fenntartott köznevelési intéz­ményekben dolgozó, pedagó­gusmunkát közvetlenül segí­tők eseti illetménykiegészíté­séről szóló javaslatot fogadott el a közgyűlés. Ennek értelmé­ben a 2015. július 1-je előtt az intézményekben dolgozó peda­gógusmunkát segítő munkatár­sak 2x25.000 forint nettó ese­ti illetménykiegészítésben, a jú­lius 1-gyel, vagy azt követően jogviszonyt létesítő munkatár­sak 1x25.000 forint nettó ese­ti illetménykiegészítésben ré­szesülnek. Az eseti illetmény- >_________________________________ kiegészítés összesen mintegy 50 főt érint, és megközelítőleg 3.000.000 forint összeggel ter­heli meg a 2015-ös költség- vetést. Mint az indoklásban el­hangzott, a pedagógus-életpá- lyamodell bevezetésével 2013- tól a pedagógusbéreket folya­matosan emelték, illetve eme­lik, de a jogszabály nem rendel­kezett a nem pedagógus, de a pedagógiai munkát közvetlenül segítő dolgozók béréről, akik­nek 2008 óta nem emelkedett az illetményük, és nagy részük minimálbérért vagy garantált bérminimumért dolgozik. Kisebb változtatásokat javasoltak Az általános iskolai körzetek meghatározásához a kormány- hivatalnak be kell szereznie az érdekelt települési önkormány­zatok véleményét. A Tolna Me­gyei Kormányhivatal október közepén megküldte az általá­nos iskolák felvételi körzeté­nek tervezetét, amely vélemé­nyezési joggal került a közgyű­lés elé. A polgármesteri hivatal humán osztálya áttekintette a küldött anyagot, és a követke­ző észrevételeket tette a szek­szárdi felvételi körzetekre vo­natkozóan: 1. A Szekszárdi Ba­bits Mihály Általános Iskola kör­zetébe szükséges lenne beil­leszteni „Kisbödő” és „Nagybö- dő” külterületeket is. 2. A Szek­szárdi Baka István Általános Is­kola körzetét ki kellene egészí­teni „Strázsahegy” külterület­tel. 3. A Szekszárdi Garay János Általános Iskola, Alapfokú Mű­vészeti Iskola és Pedagógia In­tézet körzetéből pedig törölni szükséges a Halász Béla utcát, tekintettel arra, hogy az utca új nevet kapott. A közgyűlés fel­kérte a hivatalt, hogy a kiegé­szítéseket tartalmazó határoza­tot küldje meg a kormányhiva­tal számára. MEGYEI KÖRKÉP g | H Értékeink Ihárosi Ibolya ibolya.iharosi@partner.mediaworks.hu 1 / M ár önmagában öröm, hogy tavasszal megjelent a Keresz­tek és kiskápolnák Szekszárdon című könyv. Hát még annak, hogy az érintett szakrális emlékek gondozóra ta­láltak. Mindegyik más, s a maga módján különleges. Van közöt­tük téglából emelt, homokkőből faragott, műkőből vagy éppen vasból készült. Rengeteg szépség és érték között élünk, s gyakran észre sem vesszük. Elmegyünk százszor egy épület előtt, s csak véletlenül tudjuk meg az interneten, hogy mely neves építész tervezte, jóval a szemmagasság fölött milyen különlegesek a homlokzati díszei. Mint arról sokszor beszámoltunk, közösségi összefogással sike­rült felújítani a kórházi kápolnát, amelyben sok szekszárdi lokál­patrióta munkája benne van. A Szekszárd-Alsóvárosi Római Katolikus Közhasznú Egyesü­let évekig gyűjtötte a pénzt a felújításra. Ugyancsak értéke­ket ment a Szekszárdi Rotary Club, elég csak megemlíteni a Csurgó felújításának a támoga­tását. És itt most hosszú névsornak kellene következni, hogy ki mindenki tett már valamit Szekszárd és a megye többi települé­se szép, régi értékeinek a megmentéséért. Bízvást mondhatjuk, hogy sokan vannak, mint ahogy nem csak Szekszárd, hanem az egész megye gazdag szépségekben és értékekben. Akár különle­gesekben is. A kurdi templom berendezési tárgyai például a pé­csi székesegyházból kerültek oda, az egyik oltárkép pedig Zichy Mihály alkotása. Vagy, mindenki látta már Dombóváron Horvay János Kossuth-szoborcsoportját? A felsorolás véletlenszerű, hiszen nyilván a megye minden te­lepülésének van olyan értéke, amely csak annak a városnak, fa­lunak a sajátja, szépsége és értéke. Sokan tettek már a megye szép, régi értékeinek a meg­mentéséért Egyik szemére megvakult a férfi SZEKSZÁRD Két vádiratot egyesí­tett a Szekszárdi Járásbíróság. Az egyik ügyben elmarasztalta, a másikban felmentette az 55 éves vádlottat. A két férfi a vádlott tu­lajdonában álló szekszárdi csalá­di ház udvarán találkozott össze. A sértett azért ment oda, hogy volt feleségével beszéljen. Az asz- szony munkatársa később érke­zett, s már akkor dühös lett, ami­kor meglátta a volt férj kocsiját az utcán. Nemtetszésének hangot is adott. A sértett - tartva a konf­liktustól - elbújt a tuják közé, és amikor a vádlott bement a házba, ki akart szökni az udvarból, de a kapu zárva volt. A vádlott kiron­tott a házból, és kérdőre vonta a másik férfit, hogy m it keres az ud­varban, majd nagy erővel, ököllel arcul ütötte. Az ütés erejét jelzi, hogy a vádlott kezén zúzott, re- pesztett sérülés keletkezett. Mint később az orvosszakértő megálla­pította, a sértett maradandó sérü­lést szenvedett el, az egyik szemé­re megvakult. A bíróság nem fo­gadta el a vádlott védekezését, mi­szerint önvédelemből ütött volna, mert nem bizonyosodott be, hogy a sértett egyáltalán ütött volna a nálánál jóval testesebb vádlott fe­lé. Ha tett is hadonászó mozdula­tokat, az ütés ezekre aránytalan válasz volt. Bűnösnek mondta ki a bíróság a vádlottat maradandó fogyatékosságot okozó súlyos tes­ti sértés vétségében, és ezért 9 hó­nap börtönbüntetésre ítélte, vala­mint három évre eltiltotta a köz­ügyek gyakorlásától. A másik vádirat szerint a fér­fi megbízást hamisított, amely- lyel egy ismerőse cégének a ne­vére telefont vásárolt, s el is te­lefonált majdnem lóó ezer forin­tot. A bíróság ebben az ügyben felmentette a vádlottat a csalás és magánokirat-hamisítás vétsé­ge alól, mert az sem biztos, hogy ő vette-e a telefont. Az ítélet nem jogerős, mert az ügyész súlyosításért, a vádlott és védője pedig felmentésért felleb­bezett. 1.1. Szerencsétlenül járt horgász mentésére használták egy gyakorlat keretében a nemrég vásárolt csónakot Összefogott a PAX Mentőcsoport a tűzoltókkal PAKS Mentési feladatokat lát majd el a paksi járás területén az a tíz lóerős motorral felsze­relt gumicsónak, amelyet a PAX Mentőcsoport és a Dunaföldvári Önkéntes Tűzoltó-egyesület kö­zösen nyert el egy pályázaton. A mentőcsónakot dr. Hábermay- er Tamás, megyei katasztrófavé­delmi igazgatóhelyettes adta át. Az eszközt szombaton, rögtön az átadása után be is vetették, egy vízből mentési gyakorlaton. A paksi járásban élők közül sokan kihasználják a Duna ad­ta lehetőségeket akár horgászat, túrázás vagy vízi sportok űzé- sére. Ezek során saját, vagy ön­hibájukon kívül bajba kerülhet­nek, és szükségük lehet segít­ségre. Ezzel a hajóval a mentő- szervezetnek lehetősége nyílik vízi mentési feladatok végrehaj­tására, illetve egy árvízi véde­kezés során a töltés stabilizálá­sa érdekében a víz oldaláról kü­lönböző munkálatokat tudnak végrehajtani. A gyakorlat célja a kishajó ve­zetéséhez szükséges elméleti is­meretek és a vízből mentés alap­vető ismeretinek és szabályai­nak elsajátítása volt. A gyakorla­ti feladat végrehajtását elméleti felkészítés előzte meg. A vízből mentési feladat során egy baj­ba jutott horgászt kellett meg­menteni, aki a feltételezés sze­rint csónakjával ráhajtott egy bójára, és a Dunába esett. Mivel Bójának ütközött horgászladik vezetőjét kellett kihúzni a vízből a szombati gyakorlat során a bója kötele rátekeredett a lábá­ra, képtelen volt önerőből a part­ra úszni. A mentésében résztve­vőknek sietniük kellett, mert a horgász sokkos állapotban volt, és a Duna alacsony vízhőmér­séklete miatt a hipotermia ve­szélye is fennállt nála. A mentőszervezet tagjai a mentési feladatot sikeresen vég­rehajtották, a bajba került hor­gászt sikerült kimenteni a Duna hideg vízéből, és a partra vitték - tájékoztatott a megyei kataszt­rófavédelmi igazgatóság. A gyakorlat szervezésében és végrehajtásában a Paksi Ka­tasztrófavédelmi Kirendeltsé­gen közösségi szolgálatukat töl­tő diákok is részt vettek. Vida T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom