Tolnai Népújság, 2015. október (26. évfolyam, 230-255. szám)

2015-10-31 / 255. szám

2015. OKTÓBER 31., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP ^ Sokan az 1940 óta üzemelő j kútból hozzák a vizet, mert §| a csapvíz ihatatlan, de olykor még fürdésre is alkalmatlan i Nem ördögtől való Budavári Kata kata.budavari@mediaworks.hu H ogyan kell tököt festeni?” A dm szinte az arcul csapott, hi­ába, rossz az, aki rosszra gondol. Pedig a töklámpás egyre több helyen, elsősorban persze kisgyerekes családok há­zának udvarán világít Mindenszentekkor. Még tíz évvel ezelőtt is gyütt-ment szokásnak gondoltuk a Halloweent, melynek hazai megfelelője, a Mindenszentek valóban más hangulatú ünnepünk. Csakhogy a világító tökök, a boszorkány jelmezek, a villogó csont­vázak először csak a nagyáruházakon keresztül, aztán lassacskán „házgyárilag” is bevették a magyar őszt. Van, aki még mi ndig ódz­kodik ellene, de tény: a gyerekek rajonganak érte, és egyáltalán nem bánnák, ha kis boszorkányokként és denevéremberekként járhatnák szüleikkel az utcá­kat csoki után kajtatva. Az ünnep egyébként kato­likus hagyományt is idéz. Az 1840-es években, a kelta hagyo­mányokat őrző ír bevándorlók vitték magukkal Amerikába. Az, hogy ezen az estén a gye­rekek édességet kéregetnek egy katolikus szokást elevenít fel. A korai keresztények is házról házra jártak léleksüteményért. Ezért cserébe imádkoztak az adományozó családjában elhunytak leiké­ért. Ami pedig a tököt illeti, íme a története: Az egyszeri ember, Jack, alkut kötött az ördöggel. Megállapodtak, hogy békén hagy­ják egymást, de amikor lack meghalt, nem jutott be se a mennyor­szágba, se a pokolba. Ekkor kapott az ördögtől egy égő tököt, hogy ennek a fénye vezesse a sötétségben. És ha már párhuzam: a sírok­ra helyezett gyertyák a halottakért égnek, a tűz ugyanis megtisz­tulást hoz. A gyertyaláng pedig Krisztus jelképe, aki meghalt az emberekért, hogy elhozza a megváltás fényét. Ezen a napon oda­haza is annyi gyertyát gyújtunk, ahány halottja van a családnak. A gyertyaláng Krisztus jelképe, ezen a napon gyertyát gyújtunk Lépéseket tesznek a holtág jövőjéért Egy éve rendre jelzik a köles- diek és a kistormásiak a szol­gáltató, az E.R.Ö.V. Víziközmű Zrt. felé, hogy baj van a veze­tékes víz minőségével. A lakók szerint eddig nem történt hat­hatós intézkedés, az elszámoló számlákat viszont a napokban kapták kézhez. Ezeket be kel­lene fizetni, noha a vezetékes vizet emberi fogyasztásra nem is használják. Mauthner Ilona ilona.mauthner@partner.mediaworks.hu KÖLESD Kocsis György kölesdi. A E.R.Ö.V-től többször is voltak kint nála, mintát vettek a veze­tékes vízből, megállapították, hogy igaza van. Azt tanácsolták, vegyen egy szűrőberendezést és úgy használja a vizet. Ezen na­gyon felháborodott, mert ez egy­részt drága, másrészt összesen 600 ingatlant érint a probléma. A múlt héten levelet is írt az igazga­tónak, ebben jelezte, hogy a Kö- lesd-Kistormás vízmű ivóvíz­szolgáltatásánál a gyakori cső­törések, és azok elhárítása néha több hónapot is igénybe vesz. A hálózatban magas homoktartal­mú víz van, ez a fogyasztóknál gyakori hibákat és többletkölt­séget okoz. A víz többnyire elszí­neződött, büdös, és fürdés után erős viszketést okoz. Azt a „rej­télyt”, hogy egy zárt rendszerben hogyan kerülhetnek be szennye­ző anyagok, nem sikerült meg­fejteni. A helyiek azt mondják, az a szerencse, hogy Kölesden van Végzést adtak ki A kölesdiek vízminőséggel kap­csolatos kérdésére a Tolna Me­gyei Kormányhivatal Szekszár­di Járási Hivatal Népegészség­ügyi Osztálya az alábbi tájékoz­tatást adta: Kölesd és Kistormás településeknek közös ivóvízellá­tó rendszere van. Ezeket évente egy alkalommal a helyszínen el­lenőrizzük. A 2015. május 19-én lefolytatott ellenőrzésen megál­lapítottuk. hogy a magas tároló- medencék belső falazatán nagy­fokú. barnás lerakódás tapasz­talható, a medencékben a fém- szerkezetek erősen korrodáltak, a medencenyílásokon a vakolat a medencékbe porlik. A hiányos­ságok megszüntetésére negy­venöt napos határidővel felszólí­tó végzést adtunk ki. Az augusz­tus 18-i utóellenőrzésen megál­lapítottuk, hogy a végzésben elő­írtakat az üzemeltető elvégezte. két pozitív nyomású kút, ahon­nan hordják a vizet A kút 1940 óta üzemel, 150 méter mélyből, egy sziklapart alól tör a felszínre belőle a víz. Sokan pedig ásvány­vizet használnak főzni is. Ilyen előzmények után a lakók többsé­ge nem érti a szolgáltató által ki­Új vizsgálat A 2015. október 12-én érke­zett a népegészségügyi osztály­ra az október 1-jén Kistormás Kossuth u. 2. szám alatti köz­kifolyóról vett minta, amely ki­fogásolható eredményt muta­tott. A rendkívül magas vaskon­centráció miatt a hatóság ren­delkező határozatban kötelez­te a szolgáltatót a vízminőség helyreállítására. A kontrollvizs- gálat október 13-án történt. A vaskoncentráció akkor kisebb volt. Kölesdről a Rákóczi u. 14. szám alatti közkifolyóról vett minta 2015. október 19-én ér­kezett meg, amelyben az am- móniumion 0,51 mg/l, a vas 304 mikrog/l, a zavarosság 1,83 NTU volt. Az eredményt megküldték a szolgáltatónak. A hatóság részéről a kémiai ki­fogásolt paraméterekre vonat­kozóan intézkedés nem történt. bocsátott számlák összegét, és a kézhezvételhez képest számított kétnapos fizetési határidőt. Beré- nyi István, Kölesd polgármestere szerint nincs rendesen átmosva a hálózat, ezért lehet ennyi prob­léma. Megkerestük a szolgáltatót is, a cég későbbre ígért választ. Nem megfelelő 2015. október 26-an a ható­sági vizsgálatot végző Bara­nya megyei labor e-mail út­ján excel-táblázatban küld­te meg a Kölesd. Hajnal u. 17. közkifolyóról vett min­ta eredményeit a szekszár­di járási kormányhivatalnak, melyben a telepszám kifogá­solt eredményt mutatott, és az enterococcus szám szin­tén nem megfelelő minősé­gű eredményt mutatott. Az eredmény érkezését követően azonnal felvették a kapcsola­tot az üzemeltetővel, és kér­ték a vízminőség helyreállí­tására. Október 28-án reggel történt egyeztetés során ar­ról tájékoztatták a kormányhi­vatalt, hogy kontrollvizsgála- tot végeznek, melynek várha­tóan három napon belül lesz eredménye. TOLNA - Régóta váratnak maguk­ra azok az intézkedések, amelye­ket a közeljövőben meg kellene hoznunk a tolnai Holt-Duna jövő­jével kapcsolatban - mondta Ap- pelshoffer Ágnes polgármester a tolnai képviselő-testület csütörtö­ki ülésén, ahol a holtágról is tár­gyaltak a döntéshozók. Az ország legnagyobb területű holtágának hasznosítása ügyében létrehozott szakmai munkacsoport a vízte­rület halgazdálkodási hasznosí­tási elképzeléseken túl a tolnai Holt-Duna jövőjét érintő más kér­désekben is javaslatokat fogalma­zott meg, kilenc pontban össze­foglalva megállapításait. A mun­kacsoport tagjai egyebek mellett indítványozták a tolnai holtág ter­mészetes jellegének megőrzését, a lehető legkevesebb mesterséges létesítménnyel (lakóingatlanok, közművek, víziállások), különös tekintettel a part természetes álla­potát átalakító beavatkozásokra. Javasolták: a holtágon és a hol­tág partján is törekedni kell arra, hogy a telektulajdonosok betart­sák a jogszabályokat. Felhívták a figyelmet a hosszú távú vízpót­lási és víztér növelési lehetősé­gek, illetve ezek finanszírozási módjainak feltárására, az üzemi vízszint esetleges újragondolá­sára. Javasolták a jelenlegi öntö­zési célú vízkivétel körülménye­inek megvizsgálását. Kívánatos­nak tartották, hogy az önkor­mányzat, mint a vízterület gaz­dája, rendszeresen ellenőrizze a holtággal kapcsolatos szerződé­sek, megállapodások betartását. A képviselő-testület úgy dön­tött, hogy a munkacsoport javas­latai alapján ki kell dolgozni egy olyan intézkedési tervet, amely a holtág ökológiai állapotának megőrzését, illetve javítását, va­lamint a holtág és partjának - a helyi lakosok széles egyetértésé­vel történő - hasznosítását szol­gálja. Az intézkedési terv elké­szítésével - amelynek során a lakosság véleményét is ki fogják kérni - a gazdasági bizottságot bízták meg, jövő év március vé­gi határidővel. S. K. Megszépültek a keresztek és a kiskápolnák Szekszárdon Érdemes csatlakozni hozzájuk SJXKSZÁRD Megszépültek a ke­resztek és kiskápolnák Szek­szárdon néhány jó érzésű ember­nek köszönhetően. Vannak, akik rendszeresen ápolják ezeket a helyi védelem alatt álló értéke­ket, az önkéntesek száma pedig szerencsére nő. Baltaváriné Joó Mária elmondta, régóta újítgat- ják ezeket, de férje az alsóvárosi temetővel szemben álló régi pin­céket is minden évben lemesze­li. Azt szeretnék, ha még többen csatlakoznának ehhez a kezde­ményezéshez. Keresztek és kis­kápolnák Szekszárdon címmel hiánypótló könyv jelent meg idén , tavasszal a Tolna Megyei Honis­mereti Egyesület és több, az alko­tásban résztvevő jóvoltából. Az Baltavári István az alsóvárosi temető keresztjét teszi rendbe ötletgazda Baltaváriné Joó Mária volt. A 100 oldalas kiadvány nem monográfia és nem is fotóalbum, inkább a kettő között van, és 80- 150 éves szakrális emlékekről szól. A tavaly ősszel alakult mun­kacsoport tagjai levéltárakban, könyvtárakban kutattak, szob­rászok segítségét kérték. Nem volt könnyű az információk ösz- szegyűjtése, ha tudományos té­ren nehézségekbe ütköztek, ak­kor adatközlőkre támaszkodtak. Minden építmény létrehozása mögött egyének, családok van­nak, és sokszor már csak a többe­dik leszármazott tudott informá­cióval szolgálni. A könyv nagy siker, 800 példány kelt el belőle. B. K. Új funkció, új problémák TAMÁSI Változtatott a közterületek használatáról szóló rendeletén a tamási képviselő-testület. Erre azért volt szükség, mert a Túrme­zei Erzsébet tér átadásával a Mű­velődési Központ előtti terület új funkcióval bővült, ezzel párhuza­mosan új problémák is felmerül­tek a téren megrendezett rendez­vények környezetre, környező la­kosokra történő zajterhelését il­letően. Észlelve a problémát, va­lamint az érintett lakosok kére­lemére is indokolt volt az önkor­mányzati rendelet módosítása, a vonatkozó rendelkezések részle­tesebb szabályozása. így példá­ul az önkormányzat szerveinek és intézményeinek is kötelezővé teszi a közterület-használati en­gedély megkérését zenés, táncos rendezvény, szabadtéri előadás illetve nyütszíni rendezvény ese­tén, azonban a rendelet eddig is hatályos rendelkezései alapján is engedélyezhető a díjtalan hasz­nálat. A közterület-használati en­gedély tartalmi elemeit bővíti ki, amely így tartalmazza a megen­gedett maximális zajszintet. En­gedély nélküli közterület-hasz­nálat vagy engedélytől eltérő köz­terület-használat esetén a hasz­náló a polgármester, vagy a köz­terület-felügyelet felhívására kö­teles a használatot megszüntetni és a közterület eredeti állapotát a saját költségére - minden kárta­lanítási igény nélkül - helyreállí­tani. B. K. \ t ita (*. v aV hr rYAboliAv ^ Itr Jr^n JdBKiyÄ V # gja'f rr7-qY cy&jdl n a a HftMvns I HWIWWd J H I YW4*. I iSffiq l^\vj) Mnüif a v°x*f^ QI^HIIrilBr^PTi" JjBw

Next

/
Oldalképek
Tartalom