Tolnai Népújság, 2015. október (26. évfolyam, 230-255. szám)
2015-10-12 / 239. szám
0 GAZDASÁG 2015. OKTÓBER 12., HÉTFŐ Közzéteszik a héten a pályázható földek listáját Van-e, lesz-e realitása a feltétel nélküli alapjövedelemnek? Alanyi jogon havi 50 ezer BUDAPEST Október 15-étől a kormányhivatalokban közzéteszik a pályázható állami földek helyrajzi számát, a nyilvános földárverések novemberi elindulásához minden szabályozás elkészült - mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a Kossuth Rádióban. A Nemzeti Földalap a megyei kormányhivatalok részére már átadta a mintegy tízezer 3 hektárnál nagyobb terület adatait, a többi, mintegy 41 ezer 3 hektár alatti földrészét pedig folyamatosan hirdeti meg, így a szerződéskötések is folyamato- saklesznek. A licitálás a megyei jogú városokban, megyeszékhelyeken, illetve a nagyvárosokban lesz, nagyjából minden második napon, az árveréseket a megyei kormányhivatalok és a Nemzeti Földalap munkatársai koordinálják. A döntően szántó művelési ágba tartozó állami földterületek árverése várhatóan novemberben kezdődik, és néhány hét alatt lebonyolódik. A licit az 5,5 millió hektár magyarországi termőterület mintegy 7 százalékát érinti. Egy gazda maximum 300 hektárt vásárolhat, a programban helyben lakó gazdák indulhatnak, a licitáláshoz 10 százalék letéti összeg kell. Az árverés a piaci ár plusz 10 százalékról indul. Fazekas Sándor hangsúlyozta: több biztosíték védi az állam érdekeit a spekulációtól, hiszen az árverésen helyben élő magyar állampolgár földművesek vehetnek részt, cégek nem. Az árverésen az nyer, aki a legmagasabb árat kínálja, a szabályozás szerint elővásárlási jogot élveznek egyebek között a haszonbérlők. A nyilvános árverésen garanciális feltételek mellett lehet majd földet venni, 20 évi elidegenítési-terhelési tilalom mellett, az állam visszavásárlási jogának bejegyzésével. Ha egy terület nem kel el, azt újra meghirdetik. MTI i ' *: .* * ■i 1 r. Fazekas: Csak semmi spekuláció Nemrég bejelentették, az új finn kormánykoalíció kísérletképpen tervezi az alapjövedelem bevezetését. India, Namíbia és Brazília egyes területein is elkezdték kipróbálni. Jövő év elején a hollandiai Utrecht városa fog össze a helyi egyetemmel azért, hogy megvizsgálják, hogyan hat a munkavállaló kedvre a LÉT-pénz. Csejk Miklós mikIos.csejk@mediaworks.hu A robotizálás elveszi tőlünk a munkát FÖLÖSLEGES EMBEREK Sosem látott mértékben gyorsul a robotizálás, az ipari és mezőgazdasági munkákból egyre jobban kiszorul az élőmunka. Jól példázza mindezt a dél-kínai Kanton város kormányzatának tavalyi döntése, amelynek értelmében, a gyárakban a drága élőmunka 80 százalékát 2020-ra robotokkal fogják kiváltani. Az egész civilizációnk kulcskérdése lesz hamarosan: a szolgáltatóiparba szoruló élőmunkát mikor akarják majd az olcsóbban működő robotokkal kiváltani? MAGYARORSZÁG A feltétel nélküli alapjövedelem, vagy egyszerűbben LÉT-pénz gondolata egy új társadalom eljövetelének előszele. A támogatói szerint azért lenne rá szükség, mert a robotizá- ció és a technika fejlődése miatt az emberiség egyre nagyobb részének nem jut majd hagyományos értelemben vett munka. Másrészt azt hangoztatják, a civilizációnk eljutott arra a szintre, hogy megengedhetné magának, hogy örökre megszüntesse a Földön a mélyszegénységet, az éhezést, a nyomort és a hajléktalanságot. Nem véletlen, hogy sok szociológus a LÉT-pénzt olyan horderejű kérdésnek tartja, mint a gyerekmunka száz évvel ezelőtti eltörlését, vagy a nyolc órás munkaidő, a fizetett szabadság, a táppénz illetve az ingyenes oktatás és egészségügy bevezetését. Nyugat-Európában sokan a feltétel nélküli alapjövedelmet tartják az igazán baloldali programnak. Mások szerint a jobboldal is bevállalhatja, hiszen a szolidaritás igazi polgári érték. Egyedül a neoliberális gazdaságpolitika ódzkodik a bevezetésétől, mert az alanyi jogon járó alapjövedelem nem fér össze a kevesebb állam, piaci verseny és több öngondoskodás hármasának elvével. A LÉT-pénz mellett érvelők ugyanakkor kiemelik, hogy a bevezetése nem csupán a munkalehetőségek hiánya miatt, hanem a ketyegő nyugdíjbomba miatt is szükséges lenne. Az elöregedő Európa nyugdíjviszonyait ugyanis valamilyen szinten kezelné ez az elképzelés. A kritikusok viszont attól tartanak, hogy az „ingyenebéd” elveszi az emberek kedvét a munkától. Ki akar majd dolgozni? - teszik fel a költői kérdést. „A LÉT-munka- csoport háromnegyed évig titokban dolgozott egy olyan javaslat kidolgozásán, amely megvalósítható, a magyar gazdaságot nem terheli jelentősen - mondta lapunknak Bánfalvi István szociológus, filozófus. - Számításaink szerint a költségvetés kiadási oldalának 2 százaléka az az összeg, amit a jelenlegi szociális és egyéb ráfordításokon túl ki kellene fizetnie az államnak a LÉT-pénz- re. Egészen pontosan 353 milliárd forintot. Ez nem sok a költségvetés egészéhez viszonyítva.” A munkacsoport a létminimum kétharmadában állapítaná meg a LÉT-pénz összegét Magyarországon. Vagyis minden legalább 8 éve tartósan hazánkban élő állampolgár, aki külföldön nem adózik, a létezése jogán megkapná ezt az összeget. Gyerekeknek 18 éves korig 25 ezer forint, felnőtteknek életük végéig 50 ezer forint fejenként, várandós anyukáknak 75 ezer forint járna. Fontos hangsúlyozni, hogy cserébe az állam semmiféle lojalitást nem követelhetne. „Pénzügyi értelemben, a költségvetési egyensúlyt is figyelembe véve a LÉT-munkacso- port számításai megvalósíthatóak - mondta kérdésünkre Fel- csúti Péter közgazdász, a Magyar Bankszövetség volt elnöke. - Mégis azt kell, hogy mondjam, a feltétel nélküli alapjövedelem egyelőre, főleg Magyarországon, nem megvalósítható koncepció. Vitathatatlan a kérdéskörnek az a része, amely a társadalmi szolidaritásról szól, másrészt viszont a munkára való ösztönzést csökkenti ez az elképzelés. Ezt Magyarország most nem engedheti meg magának. Nézetem szerint sem Magyarország, sem a világ nem érett még erre a gondolatra.” Pénz kell ahhoz, hogy pénzt keressünk Az alapjövedelem a szolidaritásról szól. A globális kapitalizmus kockázati társadalmakat eredményezett. Bárki, aki most anyagilag jól áll, bármelyik pillanatban elveszítheti a jövedelmét, a munkáját, a vagyonát, a megtakarításait, ha vállalkozó, akkor a vevőit, a cégét. Az alapjövedelem arról szól a teremtő atyák szerint, hogy ne lehessen a mélybe zuhanni. „Ahhoz is kell egy kicsike pénz, hogy valaki keressen egy kicsike pénzt - hangoztatta Bánfalvi István. - El kell utazni egy másik városba, ha ott van munka, de nem olcsó az utazás. Föl kell tudni öltözni a munkahelynek megfelelő ruhába, de a továbbtanuláshoz is valamennyi pénzre van szükség. Az emberek viselkedését megváltoztatná a LÉT-pénz. Elkezdődhetne a tervezés, megjelenhetne a jövőbe vetett hit a szegények életében is.” Sokak szerint ez igazi baloldali program. Még nem tudni, mikor ülhetnek le egyeztetni a következő évről a kormányzattal és a munkáltatókkal A tartós munkaerőhiány hajtja fel a béreket MAGYARORSZÁG Átlagosan 2,6 százalékkal nőttek a bérek 2015-ben - derült ki a Hay Group független tanácsadó cég legfrissebb bérpiaci felméréséből, amelyben közel 500 vállalat vett részt. Eszerint akkor is 2,3 százalékkal emelkednek a reálkeresetek az idén, ha 0,3 százalékra felkúszik az infláció üteme. A felmérés szerint átrendeződött az ágazatok hierarchiája is: folytatva a többéves trendet, az ipari vállalatok idén is átlag feletti fizetésemelést adtak dolgozóiknak, holott régebben ezek a cégek a legfukarabb vállalatok közé tartoztak. A termelő vállalatok között ráadásul jóval az országos átlag alatti a béreket befagyasztó cégek aránya - hívta fel a figyelmet az elemzés. „Ezek a vállalatok már nem csupán a mérnöki, hanem a fizikai dolgozói és operátori munkakörökben is egyre súlyosabb munkaerőhiánnyal küzdenek” - mondta Magyar Szilvia, a Hay Group szenior tanácsadója. Érezhető ez a trend a kereskedelemben is, az ágazat szintén súlyos szakemberhiánnyal küzd. Az Auchan például 4200 munkavállalót érintő, 10 százalékos, összesen 1,2 milliárd forintba kerülő bérfejlesztésről állapodott meg a minap a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetével (KASZ). E nélkül ugyanis immár képtelenség úrrá lenni a kritikussá vált ágazati munkaerőhiányon - számolt be a Népszabadság. A képzett szakemberek egy része külföldre távozik, de a magasabb fizetések miatt egyre többen igazolnak át az autóiparba is. Az Auchan lépése nyomán várhatóan a többi kiskereskedelmi lánc is emelésre kényszerül, már amennyiben szeretnék megtartani vagy még inkább erősíteni jelenlegi álláspiaci pozíciójukat. A bankszektor azonban küzd az állami terhek és a válság hatásaival: a pénzügyi vállalatok csak az átlag alatti fizetésemeOlyan emelés kellene, mely fékezi az elvándorlást. lést tudtak végrehajtani. Folyamatosan növekszik ugyanakkor a kifizetett bónuszok aránya, ami azt jelenti, hogy a munkavállalók és a vállalatok egyre nagyobb része képes teljesíteni a kitűzött célokat. A tanácsadó cég úgy véli: várhatóan tovább nő az alapbéren kívüli juttatások szerepe is. Miközben néhány évvel ezelőtt a teljesítményalapú bónuszok az ösz- szes munkavállaló átlagát tekintve a fizetési csomagnak csupán 7 százalékát tették ki, mára ez a szám 9,5 százalékra kúszott fel. A Hay Group 2016 elejére vonatkozó előrejelzése kevésbé kecsegtető, ami a béremelést illeti. Az elemzők ugyanis 2,3 százalékos inflációt jósolnak, miközben a tervezett béremelés mértéke csak 3 százalék körüli lesz. A reálbér növekedés tehát folytatódik ugyan, de jelentősen lassul. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke azt mondta: szakszervezetük stratégiai célA bruttó keresetek alakulása (százalék, 2011.január= 100,0) 120 US uo 105 100 m-éra fka Forrás: KSH ja, hogy akkora mértékű legyen a jövő évi béremelés, amely hatással lehet akár az elvándorlásra is, fékezhetné azt. Nincs azonban még kijelölt időpont a jövő évi bértárgyalások megkezdésére a kormánnyal és a munkáltatókkal. A konfliktusok esélyét pedig csak növeli, hogy a tárgyalófelek mozgástere szűkült a 2016- os költségvetés korábbi elfogadása miatt. A bértárgyalások során, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán azt szeretnék elérni, hogy a nettó minimálbér elérje az egyfős egy- keresős létminimum értékét. Ez nagyjából 20 ezer forintos növekedést jelentene. W. T. K. < 4 í
