Tolnai Népújság, 2015. október (26. évfolyam, 230-255. szám)

2015-10-12 / 239. szám

2015. OKTÓBER 12., HÉTFŐ /f, MEGYEI KÖRKÉP SZEKSZÁRD Zsúfolásig megtöltötték a Garay-gimnázium dísztermét a nyugdíjasok szombaton délelőtt az idősek világnapja alkalmából rendezett ünnepségen, amelyet a Tolna Megyei Nyugdíjas Szervezetek Érdekszövetsége szervezett. Az időseket Csillagné Szánthó Poli­xéna, a megyeszékhely közgyűlése humán bizottságának elnöke köszöntötte. A régi hagyományoknak megfelelően az aktív nyugdíja­sok műsora következett. A nagy sikerű műsorban a megye minden részéből felléptek kórusok, nyugdíjasklubok tagjai, és voltak egyéni műsorszámok is. Képünkön a bölcskei nyugdíjaskórus énekel. 1.1. ÜÉÜ -'l: •!?• A bonyolultabb kapcsolatok nehezítik az öröklést Több a végrendelet A lakások viszonyairól kérdezi a KSH a polgárokat TOLNA MEGYE A háztartások la­káskörülményeit feltáró orszá­gos felmérésbe kezdett a Köz­ponti Statisztikai Hivatal (KSH) október 10. és november 30. kö­zött Miben élünk? - Lakásvi­szonyok, 2015 címmel. Mint azt Konstanzerné Nübl Erzsébet, a KSH szekszárdi osztályának ve­zetője elmondta, a felmérés az ország közel 500 településén összesen 20 ezer véletlenszerű­en kiválasztott háztartást érint. Az összeírás átfogóan vizsgál­ja a háztartások lakáshelyzetét, a lakások és a lakóépületek mi­nőségét. Kiterjed többek között a háztartások lakáskiadásaira és lakásfenntartási problémáira, a korábban felvett lakáshitelekre és az igénybe vett támogatások­ra is. A háztartásokat felkereső kérdezők hivatalos igazolvány­nyal, illetve megbízólevéllel ren­delkeznek. Az adatokat a KSH bizalmasan kezeli, felhaszná­lásuk összesítve, egyedi azono­sítás nélkül történik. Tolna me­gyében Alsónána, Bonyhád, Bo- gyiszló, Dombóvár, Dunaföldvár, Dunaszentgyörgy, Értény, Fadd, Iregszemcse, Kajdacs, Kisvejke, Nagydorog, Paks, Szekszárd, Ta­mási, Tolna és Tolnanémedi tele­püléseken zajlik majd az adatfel­vétel, amelynek során 444 ház­tartást keresnek fel a KSH mun­katársai. További információt a www.ksh.hu honlapon találhat­nak az érdeklődők. V. M. Megoldódhat az elöntések problémája DOMBÓVÁR Folytatódik a város árvíz által legveszélyeztetettebb utcájának, a Lehel sor vízelveze­tő rendszerének a kiépítése. Sza­bó Loránd polgármester és Topa István, a kivitelező Topa és Társa Kft. ügyvezetője a napokban ír­ták alá az erről szóló szerződést. A beruházás első üteme már ta­valy elkészült, most a Lehel sor nyugati részén valósítják meg a szükséges műszaki fejlesztése­ket. Átépítik a hidakat, illetve az átereszeket, és biztosítják az árokmedrek megfelelő lejtését a víz elvezetéséhez. A munka még ebben az évben elkészül. A har­madik szakasz, egy zsilip létesí­tése még hátra van. H. E. Egyre többen végrendelkeznek. A növekvő számot két indok­kal lehet magyarázni: egyrészt kezd emelkedni az emberek jogtudatossága, másrészt egy­re bonyolultabbá váltak a csa­ládi kapcsolatok, amelyek ne­hezítik az öröklési kérdést. Balázs László laszlo.balazs@mediaworks.hu Egyre kuszábbak a rokonsá­gi hálók. Sokan élnek első vagy második házasságban. Sok eset­ben megromlanak a kapcsolatok a különböző családból származó gyerekek között. Ennek ellenére kizárni valakit az örökösödésből nagyon nehéz úgy, hogy a köte­les résznél ne legyen jogosult a leszármazott.- Az első és legfontosabb tud­nivaló a végrendelettel kapcso­latban, hogy - utólag, mint egy szerződést - nem lehet javítani. Mert az, amikor felhasználásra kerül, a készítője már nincs az élők sorában. Aki megpróbálko­zik vele, az a büntetőjog hatálya alá tartozó cselekedetet valósít meg - szögezte le dr. Kiss Albert szekszárdi ügyvéd. Hozzátette, tévhit, hogy házastársak vagy több személy egy okiratban vég­rendelkezhet. Az ilyen végrende­letek érvénytelenek. Mint mond­ta, egyre több végrendelettel ta­lálkozik, részben mint a magyar állam képviselője. A magyar ál­lam is - abban az esetben, ha nincs más örökös - örökölhet, mint szükségörökös. Ez két eset­ben lehetséges: nincs leszárma­zó; vagy az örökösök visszauta­sítják az örökséget, mert túl sok a tartozásuk. - A felvett hitelek miatt nem vállalják a kockáza­tot, hogy a vagyonértékesítésből nem marad annyi pénz, mint a tartozás. Az állam kénytelen a hiteljogviszonyt felszámolni: ér­tékesíti az ingatlanokat, majd le­vonja a kezeléssel és értékesítés­sel felmerült költségeket. Ezt kö­vetően a fennmaradó részt kifi­zeti a banknak vagy a hitelezők­nek - jegyezte meg a jogász. Végrendeletet bárki írhat, aki nem kiskorú, vagy nem korláto­zott cselekvőképességű. A vég- rendelkezésnek három ismert fajtája van. 2014. március 15- én lépett hatályba az új Polgári Törvénykönyv (Ptk). Az új sza­bályokat a Ptk. hetedik köny­ve tartalmazza. - Alap, hogy fi­gyelmetlenek az emberek, nem nézik meg a jogszabályt, nem keresnek szakembert, akinek utólag megmutathatják, jó-e a rendelet. Apróság, de fontos ér­vénytelenségi ok, hogy nem ír­nak dátumot vagy helységne­vet - ismertette a leggyakrab­ban előforduló hibákat dr. Kiss Albert. - A legbiztosabb végren­delet az, ha a végrendelkező sa­ját kezűleg írja, és utána aláírja. A szövegből egyértelműen kide­rül, hogy az ő végrendelete. Vi­lágosnak kell lennie, tartalmaz­nia kell az örökös megnevezé­sét. Az írásbeli másik formája a más által - kézzel vagy géppel írt -, de két tanú előtt aláírt. És lehet közvégrendelet is, amikor közjegyző előtt rendelkezik az örökhagyó. Az írásbeli végren­deletet letétbe lehet helyezni. A legtöbben írásban magán­végrendelkeznek, előfordul köz­rendelet is, és létezik szóbeli végrendelkezés is. - A szóbe­li végrendelkezés egy nagyon speciális eset. Általában az életet veszélyeztető súlyos ve­szélyhelyzetben tehet ilyet va­laki két tanú együttes jelenlé­tében akkor, amikor nincs le­hetőség írásbeli végrendelet té­telére (írásképtelen). Ha szóbe­li végrendelkezőnél megszűnik a veszélyhelyzet, és képes írás­ban végrendeletet tenni, úgy a szóbeli hatályát veszti. Később írásban megerősítheti - vála­szolta az ügyvéd. Örökösként bármilyen ma­gánszemélyt megnevezhetünk, de akár egy szervezetre, jogi sze­mélyre is hagyhatjuk javainkat. Pályázatot hirdetett a Közút TOLNA MEGYE „Álomút” címmel ismét pályázatot hirdet a Ma­gyar Közút 1-8. osztályos gyere­kek számára. A társaság olyan rajzokat vár, amelyek témája az úthoz kapcsolódik, például a közlekedéshez, az útépítéshez, az út és a környezet kapcsola­tához, az úton lévők tájékozta­tásához. A zsűri döntése alapján a kü­lönböző kategóriák - 1-2. osz­tály, 3-4. osztály, 5-6. osztály, 7-8. osztály, illetve gyógypeda­gógiai vagy speciális fejlesztő is­kolába járó 1-8. osztályos sajá­tos nevelési igényű gyermekek -, valamint a közönségszavazás győztese egy-egy osztálykirán­dulást nyer a cég Kiskőrösi Köz­úti Szakgyűjteményébe, ahol a gyerekek interaktív módon is­merkedhetnek meg az útépítés történetével az ókortól kezdve a legmodernebb „szupersztrádá­kig”, illetve az útépítéshez kap­csolódó gépekkel, eszközökkel, és találkoznak Józsival, a „Robog az úthenger" című film főszerep­lőjeként híressé vált masinával is. Az osztálykirándulásokon túl 200 darab 5000 forint értékű vá­sárlási utalvány is gazdára talál. Az alkotásokat zárt boríték­ban a következő címre lehet el­juttatni: Magyar Közút Nonpro­fit Zrt. kommunikációs osztály, „Álomút” gyermekrajzpályázat, 1024 Budapest, Fényes Elek ut­ca 7-13. Postára adás határideje 2015. november 15. H. E. A napraforgó már bent van a raktárakban TOLNA MEGYE Idén 33.400 hektá­ron vetettek napraforgót a gaz­dálkodók, melynek betakarítása befejeződött. A megyei átlagter­més 3,1 tonna lett hektáronként, ami az országosnál jobb, és a mi­nőség is kiváló. A kukorica be­takarítása viszont akadozik Tol­nában, aminek a gyakori eső az oka. A közel 90 ezer hektáron ve­tett tengerinek eddig csak a 20 százalékát vágták le, a termés­átlag eddig 7,1 tonna hektáron­ként. Ha elhúzódik a kukorica betakarítása, az őszi talajmun­kák, vetések is csúsznak, mond­ták a szakemberek. A napraforgómag tonnájáért múlt héten 107 ezer forintot ad­tak a kereskedők, míg a kukori­cáért 43 ezer forintot. M. I. Alapfogalmak az öröklésről Köteles rész: Az örökhagyó le­származottját, házastársát és szülőjét a törvény szerint kötele­ző részesedés illeti az örökség­ből, a végrendelkezési szabad­ság ellensúlyozására. A köteles rész mértéke az örökrész har­mada. Kitagadás: Az örökhagyó végren­deletében törvényesen kitagad­hatja az egyébként köteles rész­re jogosultat, a megfelelő indok­kal - ilyen lehet például a bűn- cselekmény. erkölcstelen maga­tartás. vagy a segítség megtaga­dása az örökhagyótól. Hagyomány: Az örökös egész ha­gyatékot, vagy annak egy részét úgy is kaphatja, hogy azzal a jo­gok mellett a kötelezettségek is átszállnak rá. Hagyományrende­lés keretében az örökhagyó arra is kötelezheti örökösét, hogy va­gyoni szolgáltatást teljesítsen. Az állam öröklése: Más örökös hiányában az állam az örökös. Az állam nem utasíthatja vissza az örökséget. Tolnában az országos átlagnál nagyobb volt a születések száma és alacsonyabb a halálozásé Lassabban, de még fogy a megye lakossága TOLNA MEGYE A Központi Statisz­tikai Hivatal (KSH) legfrissebb felmérése szerint Tolna megyé­ben folytatódott a népességfo­gyás, bár az országos átlagnál kisebb mértékben. Az idei év el­ső hat hónapjában az előzetes adatok szerint az előző évi I. fél­évinél 6,5 százalékkal több, 937 gyermek született. Azonban a halálozások 1644 fős száma is magasabb volt 4,5 százalékkal az egy évvel korábbinál. A szü­letések száma az országosnál nagyobb, a halálozások száma pedig kisebb mértékben nőtt. A természetes fogyás mindezek ellenére erősödött, bár az orszá­gosnál így is kedvezőbben ala­kult. A házasságkötések tekin­tetében a megyében az első fél­évben az országos közel 5 száza­lékos növekedéssel szemben Tol­nában 7,5 százalékkal kevesebb, szám szerint 357 házasságot kö­töttek. A régiót, és ezen belül megyén­ket a természetes fogyáson kí­vül az ezredfordulót követő évek mindegyikében vándorlási vesz­teség is jellemezte. A Dél-Dunán- túl megyéi közül az elvándorlás legnagyobb vesztesének Tolna megye bizonyult az elmúlt más­fél évtizedben. Tolnából azonban - a régió másik két megyéjétől el­térően - nem a fővárosba költöz­nek a legtöbben. Az elvándorlók legfőbb célpontja Baranya volt, amit évről évre a megyét elha­Az idei év első hat hónapjában 937 gyermek született Tolna megyében gyók 21-23 százaléka választott új lakóhelyül. A Budapestre köl­tözők aránya nem sokkal ugyan, de alacsonyabb, 19-22 százalék. A Tolnából elvándorlók gyakori célpontja még Győr-Sopron-Mo- son, Komárom-Esztergom, Fej­ér, Bács-Kiskun és Pest megye, illetve az utóbbi években sokan külföldre utaztak munkát vállal­ni. A vándorlások legfőbb jelleg­zetessége a gazdaságilag fejletle­nebb területekről a fejlettebbek felé irányuló mozgás. Az ország lélekszáma a KSH nyilvántartása szerint a háborút követően, 1949-ben volt a legala­csonyabb 9.205.000 fő. A 2015. ja­nuári adatok szerint 9.855.571 la­kosa van az országnak. Venter M. « r i t

Next

/
Oldalképek
Tartalom