Tolnai Népújság, 2015. október (26. évfolyam, 230-255. szám)

2015-10-10 / 238. szám

2015. OKTÓBER 10., SZOMBAT BELFÖLD-KÜLFÖLD ^ Merkel helyett egy kvartetté a Nobel-díj OSLO A Tunéziai Nemzeti Párbe­széd Kvartett kapta a Nobel-bé- kedíjat. Az afrikai állam békés át­menetét levezénylő négyes Mer­kel német kancellárt és Ferenc pá­pát előzte meg a díj megnyerésé­vel. (Merkelt az ukrán-orosz konf­liktust lezáró (?) minszki megálla­podásért nominálták.) Az először 1901-ben átadott Nobel-békedíjat azok kaphatják, akik „a legtöbbet tették a népek közti testvériség, a leszerelés és a békekonferenciák előmozdításáért”. A norvégjai Nobel-bizottság indoklása szerint azzal érdemel­ték ki a kitüntetést, hogy nagy­ban hozzájárultak a tunéziai plu­rális társadalom felépítéséhez. „Alternatív, békés politikai folya­matot indítottak el, amikor az or­szág a polgárháború szélére sod­ródott” - írták. A 2011-ben elkez­dődött demokratizálódási folya­mat 2013 nyarára megtorpant Tunéziában, ellenzékieket lőttek agyon, ami tüntetéseket és válsá­got váltott ki. A Tunéziai Nemzeti Párbeszéd Kvartettet 2013 szep­temberében alapították, négy tu­néziai szervezetet tömörít: a Tu­néziai Általános Munkásszak- szervezetet, a Tunéziai Ipari, ke­reskedelmi és Kézműves Konfö­derációt, a Tunéziai Emberi Jogi Ligát és a Tunéziai Ügyvédi Ka­marát. A kvartett közvetített az ellentétes oldalak között, így si­került megfékezni az országon belül dúló erőszakot. Tavaly a gyermekek jogai­nak védelmében folytatott har­cért, az elnyomásuk elleni küz­delemért az indiai Kailás Szat- járti és a pakisztáni Malala Ju- szafzai megosztva kapták a No­bel-békedíjat. MW A kvartett: Houcine Abbassi, Wi- ded Bouchamaoui, Abdessattar ben Moussa és Fadhel Mahfoudh Tovább folytatódik a horvát- magyar csörte a kormányok között az e heti államfői talál­kozó ellenére. Bajorországban önvédelmi lépéseket tervez­nek a migránsáradat megaka­dályozására, korlátozást köve­telnek már a német szociálde­mokraták is. Éber Sándor sandor.eber@mediaworks.hu BUDAPEST „Elfogadhatatlan, hogy Zoran Milanovic továbbra is Ma­gyarországon köszörüli a nyel­vét, a vádjait határozottan visz- szautasítjuk” - hangoztatta teg­nap a külgazdasági és külügy­miniszter. Szijjártó Péter szerint „a horvát miniszterelnök valószí­nűleg rendkívül izgatott országá­nak választási kampánya miatt, és ideges azért, mert kormánya elbukott az első igazi schengeni teszten”. Milanovic szerint szögesdró­tot húzni két európai uniós tag­állam közé nem normális dolog, s úgy marad majd fenn a törté­nelemben, mint a 21. század leg­nagyobb „gyalázata és szégye­ne”. A horvát kormányfő kifejtet­te: Magyarország és a budapes­ti politikai elit olyan játékot ját­szik, amely neki emberileg nem tetszik és amely ellen szavak­kal fog harcolni. Milanovic sze­rint a magyarok „ellopták” azt a horvát vonatot, amely szeptem­ber 18-án bejelentés és engedély nélkül 36 rendőrrel és 1059 mig- ránssal érkezett Magyarország­ra, ezért kártérítést fognak köve­telni. Azt is mondta, „Magyaror­szág Európa vakbele...”. Szijjártó erre berendelte a budapesti hor­vát nagykövetet, amiért „sértege­tik a magyar embereket”. ZÁGRÁB/LUXEMBOURG „Elfogad­hatatlan, hogy Csehország, Szlo­vákia és Lengyelország részt vesz a magyar déli határon az EU és a schengeni övezet külső ha­tárának ellenőrzésében, ami to­vábbi diplomáciai problémákat fog okozni” - hangoztatta Ran- ko Ostojic horvát belügyminisz­Pénteken 19 errtreait szállítottak repülővel Rómából az észak-svéd­országi Luleába. Ez volt az első migránscsoport, amelynek tag­jait az EU-n belüli menekültelosz­tási rendszer keretében egy másik tagállamba helyeztek át. Itáliából két év alatt mintegy 40 ezer em­bert helyeznek át más tagállamok­ba. A következő hetekben további száz bevándorlót helyeznek át Né­metországba, Hollandiába és más országokba. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerint sokáig eltart még a menekültvál­ság, éppen úgy, mint a menekül­tek méltányos elosztását szolgáló rendszer kialakítása. tér Luxembourgban. A magyar kormány engedélyezte a V4-ek magyarországi szerepvállalá­sát (legfeljebb 1000 fő) a déli ha­tár védelmében, ahol két kisebb szakaszt kivéve elkészült az ide­iglenes biztonsági határzár. Csü­törtökön 4600 embert fogtak el a rendőrök a déli határon. Jósé Manuel García-Margallo spanyol külügyminiszter szerint Magyarország nem kíván szo­lidáris lenni a menekültekkel. Szijjártó váratlannak nevezte a bírálatot. Kiemelte, az idén érke­zett 330 ezer bevándorló ellátása súlyos terhet ró Magyarországra, de minden jogszabályt betarta­Svédországba tart Rómából Halálfurgon: még nincs hivatalos felkérés Egyelőre nem érkezett hivata­los megkeresés, hogy Ausztria átadná a magyar hatóságok­nak az A4-es autópályán tör­tént, 71 migráns halálával járó tragédiát vizsgáló eljárás lefoly­tatását - közölte tegnap a Leg­főbb Ügyészség. A kismartoni (Eisenstadt) ügyészség azt szeretné elérni, hogy az egész eljárást a magyar ható­ságok végezzék, mivel a mig- ránsok már a magyar útszaka­szon meghaltak, tehát az erő­szakos cselekmény elköve­tésének helyszíne Magyaror­szág volt. nak, s védik az EU és a schenge­ni zóna külső határát. MÜNCHEN Bajorország bepana-, szolja az alkotmánybíróságon a német szövetségi kormányt cse­lekvőképességének veszélyez­tetésére hivatkozva, és önvédel­mi intézkedéseket tesz saját ha­táskörben, ha a berlini vezetés nem gondoskodik a menedékké­rők hullámának csillapításáról - közölte tegnap a keresztény­szocialista (CSU) Horst Seehofer bajor kormányfő. Elsősorban azt követelik Berlintől, hogy gyor­san és világosan, a világ min­den részén érthető módon jelez­ze: kimerült Németország mene- dékkérő-befogadási kapacitása. A menedékkérők beáramlásá­nak korlátozását követelte a kon­zervatívokkal nagykoalícióban szocdem párt (SPD) két megha­tározó vezetője, Sigmar Gabriel pártelnök, alkancellár és Stein- meier külügyminiszter is. A Spiegel szerint a bajor kor­mány a hatályos joggal ellentétes lépéseket tesz a migrációs nyo­más csökkentésére. A repülőtéri eljárás mintájára tranzitzónákat jelölne ki a határokon. A menedé­keseket különvonatokat tovább­irányítanák más tartományokba, vagy a hevesen bírált Ausztria fe­lől érkezőket visszaküldenék. ENSZ BT. 14 ország felhatalmaz­ta az EU-t, hogy a líbiai partokhoz közeli nemzetközi vizeken elko­bozza a csempészek hajóit. Győzelmi esélyekkel startolhat a szélsőjobb BECS Megtörik-e a szociáldemok­raták 70 éves győzelmi soroza­ta az osztrák fővárosban, vagy a migránsok nyomása ellenére ké­pesek visszaverni az egyre erő­södő szélsőjobbot? Ez a tétje a holnapi, ausztriai helyhatósági választásnak. Vasárnap tartományi és egy­ben önkormányzati választá­sokat tartanak az önálló tarto­mánynak számító osztrák fővá­rosban. Az osztrák közszolgála­ti média (ORF) politikai szakér­tője szerint az eddigi választá­sok tapasztalatai azt mutatják, a szavazók nagy része csak az utolsó napokban vagy a szava­zóhelyiségben dönti el, kire adja a voksát. A várhatóan erős pár­harc két résztvevője, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) számára lehetnek igencsak meghatározóak a kampányzáró események, e két pártnak kell ugyanis a leginkább mozgósí­tania azokat, akik nem akar­nak részt venni a választáson. A legutóbbi felmérések szerint ugyanis az SPÖ 36, az FPÖ 35 százalékos támogatottságot tud­hat a magáénak, az sem kizárt azonban, hogy a véghajrában ez az arány felcserélődik. A szociáldemokraták tegnapi kampányzáróján a párt elnöke, Werner Faymann kancellár is felszólalt, és pártja támogatásá­ra buzdította a bécsieket. A vok­solást egyértelműen a migráns- krízis dönti el. Míg a szocdemek állami és városi szinten is a befo­gadó magatartás mellett kardos­kodtak, addig az elégedetlensé­get és fokozódó idegengyűlöletet az FPÖ igyekszik meglovagolni. A két párt között még soha nem volt ennyire szoros a „meccs”. Az SPÖ 1945 óta minden alka­lommal megnyerte a polgármes­teri címért folyó versenyt. TD Aktívabb fiatalok A választásra jogosultak ötödé harminc évnél fiatalabb, a fia­talokat azonban alig szólították meg a pártok a kampányuk­ban. A legutóbbi bécsi válasz­tás tapasztalatai szerint a fia­talok szavazási hajlandósága nagyjából megfelelt a tartomá­nyi átlagnak (67 százalék), ami nemzetközi összehasonlítás­ban is kiemelkedő eredmény. Luleába szállították az eritreaiakat A franciák az iszlám Államot bombázzák - Szír kormányerők a fegyveres ellenzéki csoportokat támadják Orosz szárnyas rakéták Iránban csapódtak be? DAMASZKUSZ Az orosz légi csapá­sok 80-90 százaléka nem az Isz­lám Állam (IÁ) dzsihádista szer­vezetet célozza, hanem elsősor­ban Bassár el-Aszad szíriai el­nök védelmére szolgál - mond­ta Jean-Yves Le Drian francia vé­delmi miniszter, miután bejelen­tette, Franciaország a péntekre virradó éjjel végrehajtotta a má­sodik légicsapás-sorozatot az Isz­lám Állam ellen Rakkában. „A Rafale vadászgépek egy ki­képzőtáborra dobtak bombákat. A célpontokat elérték - jelezte Jean-Yves Le Drian. - Lesznek to­vábbi csapások is azon helyek el­len, ahol az IÁ szervezkedik elle­nünk” - tette hozzá. A két Rafa­le az Egyesült Arab Emírségek­ből szállt fel több kísérő géppel, és ismét az Iszlám Állam egyik kiképzőközpontját célozták Rak­kában, az IÁ székhelyén, hason­lóan a szeptember 27-én végre­hajtott első francia légi csapások­hoz. „Tudjuk, hogy Szíriában, el­sősorban Rákká környékén, kü­lön kiképzőközpontok vannak külföldi harcosok számára, akik­nek nem az a feladata, hogy az IÁ soraiban harcoljanak', hanem az, hogy visszajöjjenek Franciaor­szágba, Európába merényleteket végrehajtani” - hívta fel a figyel­met a tárcavezető. A nyugati szövetségesek azon­ban jelenleg nemcsak katonai hátrányban vannak az oroszok­kal szemben, de olyan egységet Aszad elnök csapatai nyugat-szíriai területeken nyomulnak előre Kormány alakult Líbiában ENSZ-közvetítéssel létrejött a lí­biai egységkormány, amely véget vethet a közel-keleti országot Lí­biában Kadhafi 2011-es bukása óta uraló káosznak. Az új kabinet megalakulását Bernardino León, az ENSZ líbiai különmegbízottja je­lentette be Marokkóban, a rivalizá­ló líbiai felek közötti béketárgya­lás színhelyén. Az egységkormány miniszterelnöke Fájez el-Szaradzs lesz, aki mellett a három miniszter­elnök-helyettes az ország három nagytérségét képviseli. tudnak felmutatni, mint a Moszkva oldalán felsorakozott ál­lamok. Egyiptom például nem írta alá azt a nyilatkozatot, amelyben az USA és több európai, valamint Perzsa-öböl menti állam elítéli az orosz légi csapásokat Szíriában. Iránban zuhant le négy Szíriá­ra kilőtt orosz szárnyas rakéta ­közölte a Pentagon (a külügy nem nyilatkozott). Teherán nem kom mentálta az esetet, Iránból nem jelentettek károkat. Moszkva kö­zölte, 26 szárnyas rakétát lőttek ki, amelyek az észak-szíriai Rák­ká és Aleppó, s az északnyugati Idlíb tartományban semmisítet­tek meg célpontokat. MW * Zágrábot bosszantja a közös határőrizet •. jer* s“‘áss.tw -«w?" . . aw «arm « hw ^ . IlilliP

Next

/
Oldalképek
Tartalom