Tolnai Népújság, 2015. október (26. évfolyam, 230-255. szám)

2015-10-08 / 236. szám

MEGYEI KÖRKÉP 3 2015. OKTÓBER 8., CSÜTÖRTÖK A társasházaknál nem mindig — sikerül rendeltetésének megfelelően használni a gyűjtőedényeket. Az új szabályozástól változást remélnek A jogszabályváltozásokhoz iga­zodva módosította a hulladék- gazdálkodással kapcsolatos helyi rendeletét a megyeszék­hely önkormányzata. A szelek­tív hulladékgyűjtést a jövőben házhoz menő szolgáltatással oldják meg a városban. Venter Marianna mariarma.venter@mediaworks.hu SZEKSZÁRD Mint a közgyűlé­si előterjesztésben szerepelt, a megyeszékhely önkormányza­ta 2014-ben alkotta meg a köz- tisztaság fenntartásáról és a te­lepülési hulladékkal kapcsola­tos helyi közszolgáltatásról, an­nak kötelező igénybevételéről szóló helyi rendeletét. Dr. Gött- linger István aljegyző ezzel kap­csolatban elmondta, hogy az az­óta eltelt időszakban szerzett ta­pasztalatok, illetve az ezzel kap­csolatosan megjelenő új jogsza­bály szükségessé tették a rende­let felülvizsgálatát. Többek kö­zött azért, mert az elkülönített gyűjtésre, illetve a házhoz menő gyűjtésre vonatkozóan az önkor­mányzati rendeletbe részletsza­bályok nem kerültek be. A törvény ugyanis előírja hogy ettől az évtől az elkülöní­tett hulladékgyűjtési rendszert a közszolgáltató úgy alakítsa ki, hogy legalább a települési papír-, üveg-, műanyag, fém- és zöldhul­ladék elkülönített gyűjtése biz­tosított legyen, és minél több faj­tájú és jellegű hulladék esetében biztosítsák a házhoz menő gyűj­tést. Emellett a települési hulla­dék hulladékgyűjtő szigeten tör­ténő elhelyezése csak kiegészítő megoldásként jöhet számításba, elsősorban olyan településrésze­ken, ahol a házhoz menő gyűjtés és szállítás nem alkalmazható. (A rendelet további részleteiről a szekszard.hu weboldalon tájéko­zódhatnak az érdeklődők.) A rendeletmódosítás foglalko­zik az iskolai papírgyűjtés kér­désével is. Erre azért volt szük­ség, mert egyes jogértelmezé­sek szerint az iskolai papírgyűj­tést csak hulladékgazdálkodási engedély birtokában végezhet­ne az iskola. Mivel azonban a papírgyűjtési kampányok jelen­tős részben hozzájárulnak a di­ákok szemléletformálásához és az abból származó minden fo­rint hasznos az egyébként is for­ráshiányos intézmények számá­ra, így a jogalkotók a törvény- módosításban végül rögzítettek egy kompromisszumos megol­dást, miszerint a nevelési-okta­tási intézmény papírhulladék gyűjtése céljából évente legfel­jebb két alkalommal, és alkal­manként legfeljebb öt nap idő­tartamban papírgyűjtést szer­vezhet, amelynek során a papír- hulladékot gyűjtésre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedély nélkül átveheti. Mindenkinek fizetnie keii a díjat A hulladékgazdálkodási közszol­gáltatás biztosítása minden te­lepülési önkormányzat számá­ra kötelezően ellátandó feladat. A lakosságot tekintve a hulla­dékszállítás kötelezően fizeten­dő közszolgáltatás, függetlenül attól, hogy az ingatlantulajdo­nos igénybe veszi vagy sem. A díj nem csak a szemetes edény ki­ürítésének árát tartalmazza, a legnagyobb tételt például a hul­ladék ártalmatlanításának költ­sége teszi ki. Bármilyen kevés hulladékot termel egy háztartás, az nem indok arra, hogy ne fizes­sen, még akkor sem, ha valaki egyáltalán nem tesz ki szemetet. A tárolóedény méretét azonban mindenki maga választja meg, szükségleteinek megfelelően. A lakosság a szolgáltatóval áll jog­viszonyban, azonban a közszol­gáltatási jogviszony magánsze­mély esetében a lakóingatlan tu­lajdonjoga alapján jön létre. Zsákban, dobozban tanácsos kitenni A szolgáltató december 31-ig megszüntet a városban 46 hul­ladékgyűjtő szigetet. Helyette házhoz menő elkülönített gyűj­tést szervez. A társasházak ese­tében 1100 literes, matricával ellátott edény biztosítja a pa­pír és a műanyag és 240 lite­res, matricával ellátott edény az üveg elkülönített gyűjtését. Csa­ládi házas övezetben a műanya­got és a fémet bármilyen átlát­szó zsákban, az üveget karton­dobozban, a zöld hulladékot, il­letve a papírt pedig kötegelve tanácsos a közszolgáltató ál­tal megjelölt napon kihelyez­ni a kommunális hulladékgyűj­tő edény mellé. A közszolgál­tató csak az általa meghatáro­zott napon és a megfelelő for­mában és módon kihelyezett elkülönített hulladékot köteles elszállítani. A szállítás idejéről a lakosság időben megkapja majd a szükséges információt. A diófa Venter Marianna marianna.venter@mediaworks.hu J ó két hete vasárnap délutáni szunyókálásomból gyermekzsi­vaj ébresztett fel. Meleg volt, az ablak nyitva, és bár szívesen szunyókáltam volna még tovább, egyáltalán nem bántam, hogy vidám fiatalok ébresztettek fel. Egészen addig, amíg ki nem tekintettem azon a bizonyos nyi­tott ablakon. Merthogy a drága gyermekek jókora botokkal fel­fegyverkezve kegyetlenül ütötték-csépelték a házunk előtt álló diófát, hullott ott ág, levél és persze dió is, ez utóbbit sebesen fel­kapkodták, aztán eliramodtak, mint a nyúl. Lassan három évtizede lakunk ott, de erről a fáról - ponto­sabban a fa alól - rajtunk, meg boldogult emlékű szomszéd né­ninkén kívül senki egy darab Csonka ágak, törmelékek, lehul­lott levelek marad­nak utánuk diót le, illetve fel nem szedett. Az eset többször is megismét­lődött. A gyerekek, immár fel­nőttekkel kiegészülve nem csak a mi diófánkat, de a kör­nyéken fellelhető összes diófát rendszeresen meglátogatják, s ha a földön nincs dió, akkor nekiesnek a fának. Csonka ágak, tör­melék, lehullott levelek maradnak utánuk. Egyik utcabeli, ami­kor szóvá tettem a dolgot, csak ennyit mondott: most jó áron ve­szik a diót. Félreértés ne essék: azt a fát nem mi ültettük, s mivel közterü­leten áll, nem is tekintjük csak a sajátunknak. De. Mi söpörjük össze tavasszal a lehullott dióvirágokat, és most, ősszel mi fogjuk összegyűjteni és bezsákolni a lehullott leveleket, ahogy tesszük ezt immár huszonhét éve. Azok közül, akik most durván bántal­mazták, megrabolták a mi diófánkat, senki ebben segíteni nem fog. S az a szomorú, hogy ha most olvasnák ezeket a sorokat, meg sem értenék, miben látok én itt bármilyen problémát. Különdíjat kapott Markovits Edit DOMBÓVÁR Különdíjat kapott Markovits Edit, a Dombóvári Belvárosi Általános és Alapfo­kú Művészeti Iskola pedagógu­sa a GEOMATECH verseny zá­ró rendezvényén, amelyet nem­régiben rendeztek a Budapesti Metropolitan Főiskolán. Az elis­merést azzal érdemelte ki a ta­nárnő, hogy a legtöbb diákot in­dította az elmúlt években a játé­kos matematikai és természet- tudományi vetélkedőn: két év alatt nyolc csapat munkáját se­gítette a fordulók során. Ráadá­sul a Belvárosi Általános Isko­la csapatai rendre az első há­rom hely valamelyikét szerez­ték meg. Szégyenkezniük idén sem kell a dombóvári diákoknak, hiszen összesítésben két gárda is a ne­gyedik helyen végzett a saját korosztályában. Az 5-6. évfolya­mosok Alfacsapatát Jágri István, Kübler Ákos és Müller Csongor alkotta, míg a 7-8. évfolyamos Alfák Slavati Zsanett és Tóth Dá­niel voltak. A GEOMATECH nem egy szok­ványos verseny. A szervezők nemcsak kiváló matematikai és fizika tudást vártak a résztve­vőktől, hanem kreatív együttmű­ködést is. A verseny során a gye­rekek lehetőséget kaptak arra, hogy a feladatokat csapatban old­ják meg, ezáltal nemcsak a tan­tárgyi, de kommunikációs kész­ségeiket, együttműködési kom­petenciáikat is fejleszthették, és ez a szociális készségeiket is javí­totta. A feladatok nem korlátozód­tak kizárólag a megoldásra: a di­ákok számítógép- és eszközhasz­nálatban, a csapatmunkában, vagy akár a kísérletek útján is láttatták, magyarázták, prezen­tálták a saját maguk elkészítet­te feladatokat, illetve az így elért eredményeiket - ismertette Mar­kovits Edit. A díjat neki és a két csapatnak a záró rendezvényen Stettner Eleonóra adta át, aki tré­nerképzőként, tananyagfejlesztő­ként, valamint a versenyek szak­mai irányítójaként volt a prog­ram részese. H. E. Tök jó nap volt PAKSA 2000-es évek elején indult a Paksi Kertbarátok Egyesületének Tök jó napra keresztelt programja. Idén is növénycsereberével, virágvá­sárral, kézművestermékek bemutatójával kezdődött a program, amire meghívták a város apraját-nagyját a városháza elé, amit elleptek a tök­kompozíciók. A témához kapcsolódó alkotó pályázat eredményhirdeté­se után töklámpások fényénél költötték el a vacsorát a résztvevők. Első alkalommal a Pitypang óvoda nyerte el a vándorserleget Ötkarikás játékok Tolnán TOLNA Kereplő, dob, csörgő és ha­talmas szurkolói zsivaj, szóval igazi versenyhangulat fogad­ta az érdeklődőket szerdán dél­után a tolnai Lehel utcai torna- csarnokban, ahol az első tolnai oviolimpia küzdelmei zajlot­tak. Az ötletgazda Gesztenyés­kert óvoda rendezésében lebo­nyolított eseményen az öt tol­nai kisdedóvó intézmény közül négy vett részt. A nagycsoporto­sokból álló, tízfős gárdák össze­sen tizenkét, sorversenyes erő­próbán mérték össze tudásukat - olimpiai sportágak óvodások számára „lefordított" változatai­ban. így többek között volt „gát­futás”, zsákban szökdelés távol­ugrás gyanánt, az úszást imitá­ló kúszás tornapadon, vagy cél­badobós felfordított zsámolyba, amolyan kosárlabdázásként. És ha már ötkarikás játékok, nem maradhatott el a hullahopp ka­rika sem, amelynek segítségével a „lovas verseny” zajlott. A versenyzőknek hatalmas élményt jelentett az olimpia, a szurkolók - óvodástársak, szü­lők, testvérek, köztük a fent em­lített csörgőt rázó néhány hóna­pos csöppség - szintén nagyon lelkesek voltak. Az első oviolim­piát, vele a vándorserleget a Pitypang óvoda nyerte, a Gesz­tenyéskert, a Selyem és az Ap­rajafalva csapata előtt. Folytatás a tervek szerint 201ó-ban, a riói olimpia évében. S. K. Nem volt hiány rendkívüli izgalmakban, így a „teniszversenyen” sem

Next

/
Oldalképek
Tartalom