Tolnai Népújság, 2015. augusztus (26. évfolyam,179-203. szám)

2015-08-01 / 179. szám

g A NAP TÉMÁJA 2015. AUGUSZTUS 1., SZOMBAT Magyarország is célpontja lehet a merényleteknek, de az elkövetők inkább Európa felől érkezhetnek Terroristák a migransok között? Tíz, terrorizmussal gyanúsítha­tó személy adatait kapta meg az illetékes hivatal, hátha meg­próbálnak bejutni Magyaror­szágra - adta hírül a Napi Gaz­daság. A migránsok ezrei kö­zött megbúvó terrorista képe egyre közvetlenebb fenyege­tést jelent - legalábbis a kor­mányzati kommunikációban. Szakértőnk szerint nincs ok a pánikra. Trencséni Dávid kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG „Tíz, terrorizmus­sal gyanúsítható személy adatait, fényképeit, útleveleinek másola­tát juttatták el a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Dél-al­földi Regionális Igazgatósága munkatársainak egy zárt háló­zaton keresztül, hogy azonnal jelezzék, ha munkájuk során ta­lálkoznak az illetőkkel” - jelen­tette a Napi Gazdaság című napi­lap. Az újság szerint a veszélyes elemekre vonatkozó „informá­ciók külföldi hírszerző szolgálat­tól érkeztek azt követően, hogy híradások jelentek meg a Bosz­nia-Hercegovinában működő dzsihádista kiképzőtáborokról. A gyanús személyek tehát az or­szág déli határain keresztül ér­kezhetnek” Magyarországra. Nem ez az első jelzés, amely összeköti a menekülteket a ter­rorizmussal. A nemrég lezárult nemzeti konzultáció is együtt kezelte a két kérdést. Emellett Lázár János, aki kancelláriami­niszterként a külföldi hírszer­zésért felelős Információs Hiva­talt (IH) is felügyeli, a parlament nemzetbiztonsági bizottsága előtt, titkosszolgálati források­ra hivatkozva beszélt a migráció és a terrorizmus összefonódó és egyre fokozódó veszélyeiről. „A titkosszolgálatok, ahogy korábban is, most is azzal a be­vett, protokolláris mondattal fe­dik el az országhatárokon át­nyúló, összehangolt tevékenysé­güket, hogy: »szoros az együtt­működés az egyes szervezetek között« - mondta lapunknak a titkosszolgálati jelentésekre rá­látó forrásunk. - Például azon­ban a parlamenti szakbizottság­nak eddig sem az IH, sem a bel­földi elhárítással foglalkozó Al­kotmányvédelmi Hivatal nem mutatott olyan hírszerzési je­lentést, amely fokozott terrorve­szélyre utalna.” Önkéntesek osztanak élelmet a Keleti pályaudvarnál. Nem jjg életszerű, hogy egy terrorista | menekültnek álcázva magát próbálna bejutni az országba. | Magyar kamionban szöktek PRÁGA Hetvenhat illegális beván­dorlót szállított az a magyar rend­számú kamion, amelyet tegnap délelőtt tartóztatott fel a cseh rendőrség. A Németországba tar­tó teherautóban talált illegális be­vándorlóknál személyi iratok nem voltak, ám a rendőrség szerint pa­kisztáni, afganisztáni és Szíriái ál­lampolgárok, akiket kihallgatá­suk és azonosításuk után mene­külttáborban helyeznek el. „A ka­mion sofőrje ellen eljárást indítot­tunk, de még nem hallgatták ki őket - közölte a tachovi bűnügyi rendőrség. - A tehergépkocsi so­főrjét és kísérőjét meg nem enge­dett határátlépés szervezésének és lehetővé tételének gyanújával őrizetbe vettük.” (MTI) Magyarországra is toioncolnának BUDAPEST Összesen 19 284 ér­demi megkeresés érkezett Ma­gyarországra július közepéig az úgynevezett dublini eljárás­ban átadni tervezett bevándor­lók ügyében - jelezte írásbe­li válaszában Pintér Sándor bel­ügyminiszter Szelényi Zsuzsan­na független képviselő kérdé­sére. Idén január 1. és július 17. között a legtöbb megkeresés Németországból (7605), Auszt­riából (5491), Franciaországból (2679), Svédországból (1036) és Csehországból (572) érke­zett a Bevándorlási és Állam­polgársági Hivatalhoz. Június végéig 66 788-an nyújtottak be Magyarországon menedékjog iránti kérelmet idén. (MTI) Ausztria Szlovákiába toloncol Szakértőnk hozzátette: a nem­zetközi elemzések és az elmúlt évtizedekben európai célpontok ellen elkövetett terrorakciók ana­lízisének eredménye egyaránt azt mutatja, hogy a terrorcselek­mények végrehajtói minden eset­ben hosszú évek, akár évtizedek óta abban az országban éltek, ahol a támadást végrehajtották. „Egy terrortámadáshoz nél­külözhetetlen a hely- és nyelvis­meret - magyarázta forrásunk. - Kapcsolatrendszer nélkül, ide­genként, főként ha vallási vagy kulturális okokból még a megje­lenésük, ruházatuk is feltűnést keltőén eltér a helyi szokásoktól, lehetetlen pusztító akciót kivite­lezni. Épp ezért nem életszerű, hogy afgán vagy szír menekül­BECS Augusztusban érkezik meg Szlovákiába, a bősi menekülttá­borba az ausztriai Traiskirchen- ből azoknak az illegális bevándor­lóknak az első csoportja, akik­nek ideiglenes szlovákiai elhelye­zéséről csaknem két hete írt alá megállapodást a szlovák és az osztrák belügyminiszter. Az oszt­rák oldalról két csoportban, ösz- szesen 500 menekültet toloncol- nak át Szlovákiába. A többségé­ben magyarok lakta Bősön már befejeződtek a 2009-ben bezárt, most újranyíló menekülttábor fel­újítási munkálatai. (MTI) felől érkezik, hogy még a gyanú­ja se merüljön fel annak, köze le­het a menekültekhez vagy azok­hoz az államokhoz, ahonnan ér­keznek.” A határokon átívelő bűnelkö­vetés sokkal inkább a bérgyil­kosság típusú elkövetői magatar­tásra jellemző - állítja forrásunk. Nem ritka a rendőrségi nyomozá­sok során, amikor azzal szembe­sülnek, hogy a feltételezett elkö­vető valamely környező (uniós) államból érkezett, és csak az ak­ció végrehajtásának idejét tölti itt. Ám ezek közrend elleni táma­dások, semmiképp sem vehetők egy kalap alá a terrorizmussal. „Az kétségtelen - tette hozzá a titkosszolgálati szakértő -, hogy Magyarország veszélyeztetett­sége emelkedik, vagyis felkerül­tünk a terrorizmus által poten­ciális célpontként kezelt országok listájára.” Ennek azonban forrá­sunk szerint nem elsősorban a migrációs nyomás az oka, ha­nem a magyar hadsereg szerep- vállalása az Iszlám Állam elleni nemzetközi katonai akcióban. Augusztustól újak a szabályok Mától hatályosak az új me­nekültügyi szabályok. A szi­gorításokkal kapcsolatban Pintér Sándor belügyminisz­ter korábban elmondta: a cél az, hogy akiknek megalapo­zott nemzetközi védelmi igé­nyük van, azokat minél gyor­sabban és hatékonyabban be lehessen azonosítani. Az ilyen védelmi igénnyel nem rendel­kezőkkel szemben viszont mi­nél gyorsabban lehessen ér­vényesíteni a törvényt - amely ez esetben azonnali kitolonco­lást ír elő. A jelenleg kétfokozatú - elő­zetes és részletes vizsgálati - szakra bontott eljárás a két rész összevonásával egyszerű­södik, így az eljárási idő rövi­dül. Az új szabályok lehetővé teszik mostantól, hogy - 2012 után ismét - menekültügyi őri­zetbe kerülhessen a kérelmező az eljárás megkezdésétől a bí­rósági döntés megszületéséig. Ha azonban a delikvens ez idő alatt 48 óránál hosszabb idő­re, engedély nélkül elhagyja a számára kijelölt szálláshelyet, az eljárás automatikusan meg­szűnik, a „csavargót” pedig ki­toloncolják az országból. Módosul a „visszatartási idő” is: 12 óráról 24 órára emelke­dik a fogva tartási idő maxi­muma. Az új jogszabály szerint a ké­relmezők azonosításukra al­kalmas, hiteles okmányok hiá­nyában kötelesek minden tő­lük telhetőt megtenni személy- azonosságuk tisztázásáért, így például felvenni a kapcsolatot családtagjaikkal, származási országuk hatóságaival, ameny- nyiben nem azok üldözik. A harmadik országbeli állam­polgárok beutazásáról és tar­tózkodásáról szóló jogszabály a többi között azzal egészült ki, hogy az idegenrendészeti ható­ság lefoglalhatja az érintettek által szándékosan okozott kár ellenértékét, illetve bizonyos esetekben a tartásukra, ellátá­sukra fordított összeget. Utób­bi alól kivételt jelentenek a hu­manitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkezők és a nemzetközi védelemben része­sített külföldiek. Ostrom alatt a csatorna - David Cameron rendkívüli intézkedéseket sürget CALAIS A többezres menekültára­dat korábbi támadásai után teg­nap hajnalban „csak” kétszáz migráns rohamozta meg a Cala- is-Dover közötti Csatorna-alag- utat. Az AFP francia hírügynökség beszámolója szerint a migránsok egy nagyobb csoportja megpró­bált bejutni a vasúti alagútba, de rendőrök körbezárták őket egy hí­don. Egy kisebb, mintegy 15 fős csoport néhány száz méterrel to­vább jutott, de végül őket is feltar­tóztatták. Calais-ban azonban to­vábbra is több ezer migráns tábo­rozik, akik hetek óta szeretnének átjutni Nagy-Britanniába. Az eddi­gi próbálkozások során legalább tízen meghaltak közülük. Az elmúlt hetek folyamatos tá­madásai után a Csatorna-alag­utat üzemeltető cég mintegy 3 milliárd forintnyi eurót kér Franciaországtól és Nagy-Britan- niától a Calais-ban tartózkodó és onnan Angliába eljutni akaró migránsok elleni védelemre. Az ostromállapot miatt a kor­mány rendkívüli események ide­jén összehívott tanácskozó cso­portjának (COBRA) pénteki ülé­se után David Cameron brit mi­niszterelnök a BBC-nek nyilat­kozva elfogadhatatlannak ne­vezte a helyzetet, és kijelentette: a felmerült lehetőségek között szerepel további biztonsági keri- téselemek küldése a francia ol­dalra, valamint különlegesen ki­képzett keresőkutyák alkalma­zása az elrejtőző migránsok fel­kutatására. Calais-ban napok óta rohamozzák a Csatorna-alagutat a menekültek, hogy bejussanak a vasúti alagútba Ankara mindenki ellen harcol TÖRÖKORSZÁG A szír polgárhábo­rú elől menekülők legnagyobb áradata Törökországig jut - a határon a humanitárius szerve­zetek szerint már kétmillió hon­talan él sátortáborokban, em­bertelen körülmények között. Ez­zel párhuzamosan immár az Isz­lám Állam (IÁ) is elérte a török határt, ahonnan az elmúlt hetek­ben támadásokat is indítottak török célpontok ellen. Ám mint­ha ez sem lenne elég: Ankara újra felvette a kesztyűt az IÁ leg­eredményesebb ellenfelével, a kurd szeparatistákkal szemben. A helyzet tehát viszonylag egy­szerű: törökök, kurdok és az Isz­lám Állam terroristái harcolnak a szír polgárháború árnyékában egymás ellen. A helyzet miatt Recep Tayyip Er- dogan török elnök a NATO ösz- szehívását kezdeményezte a wa­shingtoni szerződés negyedik cik­ke alapján. Eszerint bármely szö­vetségesnek jogában áll egyezte­tést kezdeményezni a többi tagál­lammal, ha úgy ítéli meg, hogy va­lamelyik tagország területi egysé­gét, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti. „A terrorizmus közvetlen veszélyt jelent a NATO-tagállamok bizton­ságára, a nemzetközi stabilitásra és jólétre. Ez a globális fenyegetés nem ismer sem határokat, sem nemzetiséget, sem vallást. Ezzel a kihívással a nemzetközi közös­ségnek közösen kell megbirkóz­nia” - fejtette ki a NATO álláspont­ját közleményében. / tek között, nincstelenül, leron­gyolódva próbálna egy terrorista belopakodni az országba. A való­ban veszélyes merénylők, vagy a támadások szervezői számára nem jelent problémát hamis pa­pírokat szerezni. Aki ilyen szán­dékkal közelíti meg az országot, sokkal valószínűbb, hogy Európa

Next

/
Oldalképek
Tartalom