Tolnai Népújság, 2015. augusztus (26. évfolyam,179-203. szám)

2015-08-03 / 180. szám

0 GAZDASÁG 2015. AUGUSZTUS 3., HÉTFŐ HÍREK Varufakisz figyelmeztetett Varufakisz tanácsa a spanyoloknak MADRID „Spanyolországban is a görögországihoz hasonló hely­zet alakulhat ki, ha olyan a meg­szorításoknak vetik alá, mint Gö­rögországot tették -jelentet­te ki Jánisz Varufakisz volt görög pénzügyminiszter az El Paísnak. Az idei választások előtt Maria­no Rajoy kormányfő a görög gaz­dasági összeomlást használja kampányeszközként a kormány­zó konzervatív Néppárt kríziske­zelő politikájának népszerűsíté­sére, mondván, ha a görög Sziri- za közeli spanyol szövetségese, a szélsőbaloldali Podemos meg­változtatná a gazdasági kurzust, az ismét krízisbe taszítaná az or­szágot. MTI Hashajtó gyógyteát tiltottak be BUDAPEST Filteres gyógyteát von­tak ki a kereskedelmi forgalom­ból tizenöt uniós államban, köz­tük Magyarországon is - közöl­te a Nemzeti Élelmiszerlánc-biz­tonsági Hivatal. A thaiföldi ere­detű, magas szennatartalmú (az anyagot erős hashajtóként hasz­nálják) terméket Ranong márka­jelzéssel, háromféle variációban (alma, krizantém, zöld tea) egy holland nagykereskedőn keresz­tül hozták forgalomba. Arra kérik a vásárlókat, hogy ne fogyassza­nak a termékből, amit visszavi­hetnek a vásárlás helyére. MTI Zöld utat kapott a vidékfejlesztés BUDAPEST Nincs akadálya a vi­dékfejlesztési program uniós jóváhagyásának, minden ed­dig felmerült szakmai és tech­nikai kérdést sikerült tisztáznia Brüsszellel a kormánynak - írta a Napi Gazdaság. így az utolsó akadályok is elhárultak a 2014- 2020 közötti támogatási idősza­kot meghatározó vidékfejlesz­tési program uniós elfogadása elől. Már folyik a pályázatok elő­készítése, és az első felhívások ősszel jelenhetnek meg. MTI A készletek kiárusítása után az expgft lehet a kiút A pálinka exportjának Mi« bővítése hosszabb folyamat, sok kóstoltatással, jelentős f marketinggel lehet csakjjF bevezetni a piacokra Wfr Ötször annyi kereskedelmi pá­linkafőzőé van Magyarorszá­gon, mint egy évtizede, miköz­ben a házi pálinkafőzés miatt a minőségi termékek fogyasztá-. sa harmadával, termelésük pe­dig háromnegyedével zuhant le néhány év alatt. A sokáig ígé­retesen növekvő magyar pálin­kaágazat ma már a készleteit árusítja, a hazai kiesést pedig exporttal próbálja pótolni. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Lényegesen több szereplő osztozik az egyre zsu­gorodó hazai pálinkapiacon, mint a kétezres évek elején. Az ezredforduló után újjáéledő ma­gyar pálinkakultúra 2003 táján még nagyjából 20-30 komolyabb kereskedelmi főzdét és palacko­zót tartott el, mára az ilyen minő­ségi italokat előállító kisebb-na- gyobb cégek száma a 120-at is meghaladja. A nevesebb pálin­kákat az igényes vevőkör, a cé­ges ajándékcsomagok összeállí­tói és a felkapott vendéglátóhe­lyek egyaránt felfedezték ma­guknak - a divat nyomán sokáig ígéretesnek tűnő pálinkaágazat azonban évek óta komoly prob­lémákkal küzd. A kereslet utób­bi években tapasztalható csök­kenése miatt a szereplők a kész­leteiket bocsátják áruba, rész­ben azért is, mert nincs jövőké­pük. Utóbbi nem véletlen: a jó minőségű kereskedelmi pálin­kák fogyasztása 2010, vagyis a házi főzés legalizálása óta mint­egy harmadával esett vissza. A csökkenő kereslet, illetve rész­ben a tavalyi gyenge gyümölcs- termés miatt a pálinkagyártók a korábban felhalmozott készlete­iket veszik elő, ezért az új termé­kek főzése még drámaibb mér­tékben csökkent. A kereskedel­mi főzdék, tehát a márkás, pa­lackozott, minőségi pálinkákat előállító, zömmel családi cégek termelése negyedére esett visz- sza 2010 óta. Először a válság okozta fo­gyasztáscsökkenés, majd a há­zi pálinkafőzés engedélyezé­se és elterjedése fogta vissza a jó minőségű kereskedelmi pá­linkák forgalmát - mondta el a Világgazdaságnak ifj. Szicsek János. A Szicsek Pálinkafőz- de Kft. ügyvezetője szerint az sem használt a pálinkafőzdék- nek, hogy a céges reprezentatív ajándékok a jogszabályok válto­zása miatt már jóval többe ke­rülnének az ilyeneket adó vál­lalkozásoknak. „Ez a korábban jellemző céges vásárlásokat gyakorlatilag lenullázta” - fo­galmazott Szicsek. A nívósabb kereskedelmi pálinkák vásár­lása manapság még leginkább az ajándékozási szezonban jel­lemző, vagyis karácsonyra, szilveszterre, esetleg húsvétra vesznek és ajándékoznak a vá­sárlók pálinkát - tette hozzá az ügyvezető igazgató. A hazai piac szűkülése mel­lett ifj. Szicsek János szerint a házi pálinkafőzés egy negatív szemléletbeli változást is elin­dított: „Elterjedt, hogy kizáró­lag az otthon főzött pálinka jó, de szerintem házilag és üze­mekben is egyaránt lehet ki­váló pálinkát főzni, ha körülte­kintően járunk el.” Ebben a helyzetben a zsugo­rodó magyar piac ellensúlyozá­sára a professzionális magyar­országi főzdék javarészt az ex­portban látják a kiutat. „Szlo­vákiában és Romániában meg­lehetősen jó eladásaink van­nak, igaz, ezekben az orszá­gokban az árérzékenység még erősebb sok esetben, mint a minőség iránti igény. Emellett jelen vagyunk az Egyesült Ki­rályságban, Írországban, Bel­giumban és Németországban, valamint Kanadában is” - szá­molt be Szicsek, aki szerint példájuk nem egyedülálló, az ágazat több szereplője is a kül­piacok felé nyit. A pálinka ex­portjának bővítése ugyanak­kor lassú folyamat, hiszen a külföldön sokfelé ismeretlen vagy sok esetben félreismert italt sok kóstoltatással és jelen­tős marketinggel lehet csak be­vezetni a piacokra. A fagy és a vihar drágította a termést Az idén a kajszibarack virágait a késő tavaszi fagy helyenként ká­rosította, később pedig a csen­des. áztató esők helyett jött viha­rok tizedelték meg a termést. A pálinkafőzés egyik legfontosabb alapanyagából ezért idén némileg kisebb mennyiség áll rendelke­zésre, ami meglátszik az árakon is: a kereskedelmi főzdék kényte­lenek magasabb áron átvenni a termést a gazdáktól. Az árak 10- 20 százalékkal is meghaladják az átlagot, igaz, minőségtől függően meglehetősen nagy a szórás. A főzdék számára fontos egyéb gyümölcsök javarészt még ez­után érnek be. A szilva érése csak a korai fajtáknál tart, au­gusztusban és szeptemberben következik a döntő mennyiség. A termelők és a főzdék egyaránt jó közepes termést remélnek, igaz, az időjárás még keresztülhúzhat­ja a számításaikat. Később az alma és a körte érésével folyta­tódik a pálinkafőzdék szempont­jából a gyümölcsszezon, egyelő­re ezeknél is jó termést várnak az ágazati szereplők. Továbbra is legális Magyarországon A korlátozott mennyiségű házi pá­linkafőzés legalizálása a máso­dik Orbán-kormány egyik első lé­pése volt 2010-ben. Az engedé­lyezés számos kritikát kapott bel­földön és az EU-ban is, a kormány­zati szereplők többször nyíltan ki­álltak mellette. Az Európai Bizott­ság 2013 februárjában határo­zott úgy, hogy bíróság elé idézi Magyarországot a házi pálinkafő­zés jövedékiadó-mentessége mi­att. Brüsszel kötelezettségszegé- si eljárást indított, mert Magyaror­szág a házi párlatkészítésre nem alkalmazhatott volna adómentes­séget. (Az EU-ban központilag sza­bályozzák az alkoholtartalmú ita­lok jövedéki adóját, hogy meg­előzzék a közösség belső piacán a verseny torzulását.) Az EU Bíró­sága tavaly áprilisi ítélete szerint Magyarország nem teljesítette az alkoholtartalmú italok jövedéki adójára vonatkozó jogszabályok­ból eredő kötelezettségeit. A kor­mány válaszul egy meglehetősen kedvező átalányadózást vezetett be, ám az otthoni főzés továbbra is legális Magyarországon. Az éves borfogyasztás jelenleg 23 liter, korábban 35 liter is volt Milyen az idei szőlőtermés? BUDAPEST A tavalyihoz hasonló szó'lőtermésre számít a Hegyköz­ségek Nemzeti Tanácsának elnö­ke. Tornai Tamás tegnap a köz­rádióban elmondta, pontos becs­lési adatokat a hét elején tudnak majd közölni. A legtöbb borvidé­ken a terméseredmények jobbak lesznek, mint a tavalyi, ugyanak­kor két borvidéken - a tokajin és a kunságin - csökkenésre lehet számítani. Utóbbinál azért, mert jégverés pusztította el a termés egy részét. Egyre többen tudatosan vá­lasztják a magyar bort, 10 szá­zalék alatt van az importbor ará­nya. Az éves borfogyasztás fejen­ként 23 liter, évtizedekkel koráb­ban még 35 liter volt. A hegyközségeknek 43 ezer tagja van, de az ágazatban ennél többen dolgoznak. Az ágazatnak mintegy 100 milliárd forintos az éves kibocsátása a palackos bo­rokkal együtt. Arra a felvetésre, hogy az alföl­di szőlősgazdák kilátástalannak érzik a helyzetüket a gyenge mi­nőségű, alacsony alkoholtartal­mú olcsó importborok miatt, azt mondta: több javaslatot tettek, azt is, hogy csak elkülönítetten le­hessen az importborokat tárol­ni. Felmerült, a beérkező szállít­mányokról két nappal korábban értesítsék a Nemzeti Élelmiszer­lánc-biztonsági Hivatalt, hogy gyanú esetén megtilthassa a szál­lítójárműből a bor lefejtését. MTI Ilyen olcsó még nem volt a diákhitel BUDAPEST A szabad felhasználá­sú diákhitel kamata 4,9 száza­lékra csökkent július 1-jétől, ez a legalacsonyabb kamat a diák­hitel 14 évvel ezelőtti bevezetése óta - közölte tegnap a Diákhitel Központ vezérigaz­gatója a köztelevízi­óban. Bugár Csaba elmondta, arra szá­mítanak, hogy töb­ben elgondolkodnak majd azon, hogy a Diákhitell-et felvegyék. A 2001-ben beveze­tett hitelt tavaly év végéig 360 ezernél többen vették fel és több mint egyharmaduk már teljes egészében vissza is fizette azt. A Diákhitell-et érintő kedve­ző változtatások között említet­te Bugár Csaba azt is, hogy az ügyfelek 36 hónapig kérhetik indoklás nélkül a törlesztőrész­letük csökkentését, továbbá, hogy nemfizetés esetén a hitel- szerződést már nem 6, hanem 12 havi elmaradás után mondják csak fel. A jelenleg tör­lesztésre kötelezett mintegy 140 ezer ember közül mind­össze 12 ezren vannak, akik egyáltalán nem törlesztenek. A változtatások közé tarto­zik szintén az is, hogy szemé­lyesen keresik fel a nem fize­tőket, hogy megoldást keresse­nek, ami akár fizetési könnyí­tés is lehet. MTI Személyesen keresik fel a nem fizetőket

Next

/
Oldalképek
Tartalom