Tolnai Népújság, 2015. augusztus (26. évfolyam,179-203. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2015-08-16 / 30. szám
4 A HÉT TÉMÁJA 2015. AUGUSZTUS 16., VASARNAP Egyre kevesebb a hatásos gyógyszer, mert gyorsan változnak a kórokozók. A feleslegesen beszedett antibiotikum árt és a veszélyeket is növeli. Megdöbbentő adat, de Magyarországon többen halnak meg kórházi fertőzések következtében, mint autóbalesetben. Ezért fontos a Semmelweis Egyetem munkacsoportjának felfedezése, amelyből kiderült, melyik antibiotikum csoport felel több, a gyógyszereknek ellenálló kórházi kórokozó világszerte megfigyelt nagymértékű elterjedéséért. Fábos Erika KÓROKOZÓK Azt, hogy a sok antibiotikum ártalmas, eddig is tudtuk. Az azonban magyar kutatók felfedezésének köszönhetően derült ki: életveszélyes lehet ezeknek a gyógyszereknek a túlzott alkalmazása, mivel éppen azoknak a kórokozóknak a szaporodásához vezet, amelyek ellen nincs hatásos orvosság. Dr. Fűzi Miklós, a Semmelweis Egyetem Orvosi Mikrobiológiai Intézet munkacsoport vezetője azt mondta: két kórházi fertőzést okozó baktériumtípusnál állapították meg, hogy egy bizonyos hatóanyag használatakor robbanásszerűen elszaporodtak az adott baktériumfajták. Ráadásul ilyenkor a használt fluorokino- lon típusú antibiotikumokon kívül más hatóanyagokkal szemben is ellenállóbbak lettek a kórokozók. Az eredményeket több nemzetközi szaklap is közölte, s külföldi laboratóriumok vizsgálatai is megerősítették. „A kórházi fertőzések zömét okozó MRSA, illetve Klebsiella- amelyek a sebfertőzés, tüdő- gyulladás és súlyos esetekben a vérmérgezés kialakulásáért felelnek - esetében egyértelműen kimutattuk ezt az összefüggést- mondta lapunknak Fűzi Miklós. - Ez praktikusan azt jelenti, hogy a vizsgálataink alapján a fluorokinolon típusú antibiotikumok adásának jelentős csökkentésével, számos multirezisztens kórokozó előfordulási aránya csökkenthető lenne a kórházakban. Erről a gyógyszergyártók nem tehetnek, hiszen ezt a hatást semmiképpen sem lehetett előre megjósolni. Abból a szempontból viszont fontos - hiszen a gyógyszercégek versenyt futnak az idővel -, hogy új, hatásos gyógyszert találjanak a veszélyes és a már hatástalan szerek helyett. A baktériumok ugyanis gyorsak: a világ egy pontján megjelenik egy három-négy antibiotikummal szemben ellenálló baktérium, és egy évtized alatt a világon mindenhova eljut a változat. Laboratóriumi körülmények között ehhez pár hét is elegendő.” Gyorsul a folyamat A baktériumok antibiotikumokkal szembeni rezisztenciája már évtizedek óta ismert, de az 1990- es évektől az „ellenállók” terjedése felgyorsult, globális problémává vált az általuk okozott kórházi fertőzések kérdése. „Ezt a jelenséget is folyamatosan vizsgáljuk. Magyarországon a leggyakrabban kimutatott kórokozóknak 2001-ben még csak öt százaléka volt ellenálló a gyógyszerekkel szemben, ma viszont 30 százalék az arány, ami ijesztő méretű növekedés.” Fűzi Miklós azt mondja, feltételezik, hogy más multirezisztens baktériumok előfordulásának növekedése is hasonló mechanizmussal történhetett. Annak érdekében, hogy ez kiderüljön, a munkacsoport más baktériumtörzsek genetikai hátterét is vizsgálja. Az ellenálló baktériumok elleni küzdelem egyik kulcsa, hogy a szakemberek és a döntéshozók minél pontosabb képet kapjanak az antibiotikumok felhasználásról. Mindez egyre több embert érint; mivel egyre nagyobb számban végeznek olyan orvosi beavatkozásokat a kórházakban, amelyek korábban ritkák voltak: a protézis műtétek, a kemoterápiAz evolúció az embernél évmilliókig tartott, de baktériumok esetén - gyors szaporodásuk és változékonyságuk miatt - ez sok milliószor gyorsabb, ezért laboratóriumi körülmények között akár részleteiben is vizsgálható. Pál Csaba, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársa Bo- lyai-díjat kapott az idén azért a kutatásért, amiben azt ismerték fel, hogy bár az evolúció során a kórokozók alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez, ám ennek ára van: más téren viszont gyengülnek. Ezek után azt kutatták, vajon ezt a törvény- szerűséget kihasználhatjuk-e a gyógyszer rezisztencia esetén is. Kiderült, hogy igen: ha egy baktérium ellenálló lett egy gyógyszerrel szemben, egy másikra rendkívül érzékennyé vált. Vagyis elméletileg létezik olyan antibiotikum „koktél” amely hatékony terápiát nyújt minden baktérium ellen. Persze ez csak elmélet, most azon dolgoznak, hogyan lehet mindezt a klinikai gyakorlatba átültetni. Ez nem könnyű, egyrészt mert az evolúciókutatás és az orvostudomány nem dolgozott együtt, másrészt a gyógyszeriparnak saját szabályai vannak - de az együttműködés legalább már elkezdődött. Nem élhetünk antibiotikumok nélkül Veszélybe kerülne minden olyan kezelés az antibiotikumok nélkül, amely közvetlenül a véráramon keresztül történik - mint például a dialízis. Lehetetlenné válna minden nagyobb műtét. A műtéti beavatkozásokat olyan szervek esetében sem lehetne elvégezni, amelyekben eleve vannak baktériumok - belek, húgyhólyag, nemi szervek. Lehetetlen lenne implan- tátumokat behelyezni - térd, csípő, szívbillentyű. Plasztikai műtét sem lenne nélkülük. Az antibiotikumok felfedezése előtt 1000 nőből 5 belehalt a szülés szövődményeként fellépő fertőzésekbe, a tüdőgyulladást pedig tízből három ember nem élte túl. Nem csak a betegségek lennének veszélyesebbek és pusztítóbbak, az élelmiszerek is jóval drágábbak lennének. Antibiotikumokat ugyanis nemcsak a gyógyászatban, de az állattartásban és a növénytermesztésben is használnak - elsősorban a gyümölcsök esetében. A posztantibakteriális korszak előjele, hogy ma Amerikában az almafákat egy olyan baktérium támadja, amely ellen már csak egyetlen antibiotikum hatásos, tehát majdnem teljesen rezisztens. Szűk nyolcvan évvel a penicillin felfedezése és előállítása után komolyan el kell gondolkodnunk azon, hogy hogyan tudjuk elejét venni egy ilyen katasztrófának. ás rákgyógyítás, az intenzív osztályokon elvégzett beavatkozások, a hosszú, bonyolult műtétek mind növelik a bakteriális fertőzések kockázatát. Ne habzsolja! Az emberek többsége természetesnek veszi, hogy az antibiotikumok bármikor rendelkezésre állnak. Csakhogy ez hamarosan a múlté lehet. Minden egyes helytelenül felhasznált antibiotikum adaggal erősebb lesz az a néhány baktérium, amelyik már ellenállóvá vált az adott szerrel szemben. Az egészségügyi ellátással összefüggésben Európában és ezzel együtt hazánkban is az antibiotikum rezisztencia jelenti az egyik legnagyobb betegbiztonsági kockázatot, noha az antibiotikumok felhasználásában az egyes európai országok között jelentős különbségek vannak. A kelet- és dél-európai országokban a legnagyobb a fogyasztás, Észak-Európában alacsonyabb. Hazánkban az európai átlagnál kevesebb mennyiségű antibiotikum fogy, de évente mégis nagyjából 2500 olyan fertőzést regisztrálnak, amelyet az ellenálló szuperbaktériumok okoznak. Jó baktériumok Baktériumból, azaz egysejtű, többnyire pár mikrométe- res mikroorganizmusból, tízszer annyi van az emberi testben, mint emberi sejt. A legtöbb baktérium a bőr felszínén és az emésztőrendszerben található, ezért nemcsak az antibiotikum, de az antibakteriális szappanok is károsak lehetnek a szervezet ellenálló képessége szempontjából. A baktériumok nagy része ugyanis ártalmatlan vagy hasznos, szervezetünk egészséges működéséhez elengedhetetlen a jelenlétük: segítik az emésztést, szerepet játszanak a szervezet méregtelenítésében, részt veszTízparancsolat 1. Antibiotikumot csak orvos írhat fel. Számos betegségnek lehetnek hasonló tünetei, de ezek nem feltétlenül ugyanazt a kezelést igénylik. 2. Vírusos fertőzésre hatástalan az antibiotikum. 3. Ne próbáljon vény nélkül antibiotikumot venni! 4. Ne használjon korábbról meg maradt antibiotikumot! 5. Ne adjon megmaradt antibio tikumot másoknak! 6. Az antibiotikumok nem fájdalomcsillapítók, nem csillapítják a lázat, nem képesek minden betegséget meggyógyítani. 7. Az antibiotikumok szedése nem megfelelő okból, nem vezet gyorsabb gyógyuláshoz, viszont mellékhatásokat okozhat, 8. Szánjon időt a gyógyulásra. Ne akarjon két nap alatt kígyó gyűlni egy megfázásból. 9. Ha pár nap alatt nem javul az állapota, menjen orvoshoz. Ha antibiotikumot tanácsol, szedje be! 10. Mindig vegyen be az összes antibiotikumot, amit az orvos felír, mert csak úgy van esély, hogy valóban elpusztuljanak a kórokozók. (Forrás: antsz.hu) nek az immunanyagok termelésében. Immunrendszerünknek tehát fontos részét képezi az a baktériumtömeg is, amely a bélrendszerben, döntően a vastagbél területén helyezkedik el. Ez egy 75 kilogramm testtömegű ember esetében 0,75-2,25 kilogramm- nyi baktérium is lehet. Habár ezek a baktériumok minden ember esetében ugyanazt a feladatot látják el, a bélflóránk mégis olyan, mint az ujjlenyomat: minden embernél egyedi, csak rá jellemző baktériumtörzse van. Természetes gyógyulás Vírusos fertőzések esetén - ilyen az influenza is -, az antibiotikum hatástalan, felesleges szedni. De enyhébb bakteriális fertőzések esetén sem javasolt a használatuk, jobb ha hagyjuk, hogy az immunrendszerünk magától legyőzze a kórokozókat - a védekezőképességünk ugyanis erősebb lesz, ha „edzésben” van. Ezzel az is megelőzhető, hogy re- zisztenssé váljunk a gyógyszerekkel szemben. Ha az orvos szerint mégis szükség van a kúrára, akkor azt pontosan végig kell csinálni. Az előírt mennyiségű gyógyszert be kell venni, esélyt sem adva a baktériumoknak, hogy túléljék a kezelést, és esetleges mutációkkal ellenállóvá váljanak. A kórházi tapasztalatok szerint egyre hosszabb ideig tartanak a bakteriális fertőzések kezelései, egyre többféle antibiotikumot kell kipróbálni, míg meggyógyul a beteg, azért, mert ellenállóvá válnak bizonyos gyógyszerekre. Ez az elhúzódó gyógyulási folyamat különösen veszélyes lehet a csecsemők, az idősek és az immun hiányos betegségben szenvedők számára. A szakemberek azzal riogatnak, hogy 2050-re az antibiotikum-rezisztens baktériumok vezetik majd a halálozási okokat, különösen a fejlődő országokban. SZUPERBAKTERIUM-VESZ Ä7 pvnlúrin 37 etfvik metfnlrlás
