Tolnai Népújság, 2015. augusztus (26. évfolyam,179-203. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2015-08-09 / 29. szám

g INTERJÚ 2015. AUGUSZTUS 9., VASARNAP Világbajnoki arany 10 év után, 30 évesen - ez nem öröm, hanem boldogság véli Cseh László, aki már Riónak rendel alá mindent. Egy esküvő azért még belefér. KAZANY A KEDVENCEM LETT Cseh László hat különböző egyéni számban 11 világbaj­noki érmet nyert. Eddig. Har­minc évesen most újra világ­bajnok lett, és azt mondja, ha Rióban valóra váltja legna­gyobb álmát, akkor sem biz­tos, hogy befejezi. Azért, mert az úszásban mindent szeret. Persze Diát, a barátnőjét, még jobban. Úgyhogy el is veszi fe­leségül. Azt, hogy mikor, még az arany feletti boldogságá­ban sem kotyogta ki, de azt igen, hogy meglepetés eskü­vőre készülnek. Fábos Erika- Mit érzett, amikor meglátta az eredményjelzőn, hogy tíz év után újra sikerült?- Nem is tudom elmondani, annyi mindent. Ez olyan, mint egy álom, miközben rengeteget küzdöttem érte, tehát mégsem ez a helyes megfogalmazás. Nem lehet mindent elmondani szavakkal, sorolhatnám hosz- szan, de hiába is próbálnám.- Az elmúlt évek világversenyei után annyiszor beszélt arról, hogy nem tudta megmutatni a legjobb formáját, hogy bent ma­radt rengeteg erő. „Ugye meg­mondtam!” - ezt is érezte?- Érdekes, de van vala­mi ilyen érzésem is. Önigazo­lás. Annyiszor mondtam, hogy több volt bennem, mint ami­ről az eredményem szólt. Most itt van, meg tudtam mutatni, hogy nem csak a levegőbe be­széltem. Különben ennek elle­nére úgy érzem, most is ma­radt még bennem...- Tudott azért aludni a boldog­ságtól?- Egy keveset.- És örülni is mer már, vagy még alig hiszi?- Azonnal örültem. Felfog­tam. Nem is öröm, ez boldog­ság. Az a része, hogy sikerült, rögtön tudatosult. Aztán más­nap jött az igazi jó érzés. Meg­könnyebbültem, felszabadul- tabb lettem.- Nagy teher volt?- Hatalmas. Alig bírtam ki­várni, hogy elkezdődjön Ka- zanyban a verseny. Készül­tünk, készültünk és tudtam, hogy itt derül majd ki igazán, hogy mindez mennyit ér, hogy jó módszert választottunk-e, hogy sikerül-e? Amikor az első számok után láttam az eredmé­nyeket, az rengeteg erőt adott, és azóta minden lépés jól jön ki. Kazany a kedvencem lett.- Lehet azért fokozni: azt példá­ul tudja, hogy rekord, hogy a he­tedik világbajnokságán szerez érmet?- Nem számoltam utána, itt tudtam meg. Valóban. 2003- ban, 17 évesen értem el éle­tem első nagy eredményét, vb-ezüstérmes lettem egy fel­nőtt versenyen. Az akkor elég sokat eldöntött. A mostani is nagyon fontos verseny nekem.- Az is rekord, hogy ennyi idő­sen világbajnok lett.- A mezőny nagy részénél jó tíz évvel idősebb vagyok, de so­sem gondoltam, hogy öreg len­nék ahhoz, hogy ezt a célt elér­jem. Ezért dolgoztam, másként nem ment volna. Remélem, hogy a következő aranyéremre nem kell tíz évet várnom. Cseh László edzőt és uszodát váltott, ami valószínűleg nagyban hozzájárult a kazanyi vébén elért eredményeihez. A 30 éves versenyző érzi magában az erőt, hogy megszerezze a vágyott olimpiai aranyat is.- Michael Phelps edzője is lel­kesedve dicséri önt. A magyar lapok is elismerésekkel vannak tele. Eljut ez önhöz verseny köz­ben?- Persze. Nagyon sokat je­lent, erősíti az önbizalmamat. Az egész verseny hangulatát meghatározza, ha vannak si­kerek, s jönnek ilyen hírek.- Arra sosem gondolt, hogy ha nem Michael Phelps és Ryan Lochte idején versenyzett volna, szólhatott volna az egész kor­szak Cseh Lászlóról?- Ilyeneken nem gondolko­zom. Ellenfelek mindig lettek volna, ezek a dolgok nem eny- nyire egyszerűek. Ők előre vitték az úszósportot, és az is nagyszerű dolog, ha az ember valódi ellenfelek között verse­nyezhet.- Azt mondják a 200 pillan­góról, aminek a világbajnoka lett, hogy az egyik legnehezebb úszószám. így érzi?- Nehéz szám, de a 400 ve­gyes szerintem nehezebb. Ne­kem személy szerint a 200 mé­ter vegyes a legnehezebb. Min­dig az veszi ki belőlem a leg­többet.- A döntő minden erőt kivesz?- A 200-as döntő utolsó méte­rein szinte meghaltam. A kar­jaim nem akartak működni, nem is tudom, honnan jönnek ilyenkor a tartalékok, amik se­gítenek végül. Nagyon tud fáj­ni. Mégis úgy van, hogy nem az aranynál, vagy győzelem­nél fáj a legjobban. Volt úgy, hogy vesztesként jobban elfá­radtam, mintha megnyertem volna a versenyt, de nem azért, mert kiúsztam magam, hanem mert nem tudtam lazán úszni. Erőlködtem, görcsöltem, ami még jobban fáj, mint amikor az ember jó formában, lazán ké­pes teljesíteni, miközben per­sze beleszakad, úgy ad ki ma­gából mindent.- Azt nyilatkozta, sok mindent másként csinál, amióta edzőt és klubot váltott.- Január óta más módszerek­kel, új edzővel készülök. Telje­sen más hangulatban telik a felkészülésem, a lelkiállapo­tom sokkal jobb, mint eddig volt. Eger nyugodt város, más hatással van rám az a környe­zet, mint a pörgős főváros. Pla- gányi Zsolttal a pályafutásom elején már dolgoztam, szóval könnyű volt újra megtalálni a közös hangot.- Miért őt választotta?- Emlékeztem rá, hogy tü­relmes, gondolkodó edző. Több embert is el tudtam volna fo­gadni, de ő volt az első. Hálás vagyok, hogy belevágott. Tet­szik, hogy rugalmas, nagy bi­zalommal van a versenyzői iránt, újító módszerekkel dol­gozik. Mindent meg tudok ve­le beszélni. Egészen apró lelki dolgokat is, amiket ha nem be­szélek ki, lehetne belőle gon­dom egy versenyen. Örülök, hogy váltottam, és annak is, hogy megkaptuk ezt az útba­igazítást mindketten.- Plagányi Zsoltnak edzőként ez az első világbajnoksága.- Igen, így van, de gyorsan feltalálta magát. Az elején vé­gigjártuk együtt, amit muszáj volt, de azóta - hiába a ruti­nom -, ő segített nekem töb­bet, mint én neki.- Emlékszik még arra a pilla­natra, amikor eldőlt, hogy úszó lesz, vagy ez a családi hagyo­mány miatt nem is volt kérdés?- Mindig szerettem a vi­zet, ez pici koromban kiderült, mert alig lehetett kiszedni be­lőle. Négy évesen vitt el apu­kám először az uszodába. Arra már nem emlékszem, hogy mi­kor történt, hogy ez az egész el­dőlt - magától alakult így. Sze­rettem versenyezni, és amikor már az országos bajnokságon is jöttek eredmények, tudato­sabban léteztem az edzéseken, tudtam azt is, hogy ameddig le­het, el szeretnék menni.- Nagyon kemény a munka, ami­vel az úszás ezen a szinten jár. Ho­gyan lehet ilyen hosszú ideig bír­ni? Gondolt már rá, hogy befejezi?- Egy átlagembernek biztos furcsa is, de mi találunk ebben szeretnivalót. Különben nem lennénk képesek ennyi ideig csinálni. Mert az valóban ke-| mény, hogy háromnegyed hat­kor kezdek a medencében, fél tí­zig, tízig folyamatosan edzünk, délután négytől este hat, fél hé­tig ugyanez. Közte pedig csak pihenés. Van, hogy fáradt va­gyok, és nem esik olyan jól, de nagyon élvezem, hogy a víz­ben lehetek. Nem tartom unal­masnak, nem éreztem még, hogy elég volt. Mindent szere­tek, ami az úszáshoz tartozik, nem csak a sikert, vagy ami jó. Minden edzésen van valami­lyen kitűzött célom, és közben ezen-azon jár az agyam, szóval még azt sem találom unalmas­nak.- Ha Londonban si­került volna, lehet, hogy most nem úszik már? NÉVJEGY CSEH LÁSZLÓ 198S-8EÍ: született, gyerekkora óta a Kőér utcában úszott, előbb a Budapesti Spartacus majd a Kő­bánya SC színeiben. 2003-B szerezte meg első nagy­medencés érmét a barcelonai vb- n, 400 vegyesen lett második. Az­óta minden év, minden nagypá­lyás világversenyéről hozott ér­met. Három olimpián 3 ezüst és 2 bronz a mérlege. Az Eb-ken min­den idők legeredményesebb má­gikus. Mondjuk, ha Rióban sike­rül aranyat nyernem, meglehet, hogy éppen azért fogom folytat­ni. Olimpiai aranyam még nincs, de érzem, hogy képes lennék rá, hogy ez reális cél. Na, de nem az éremgyűjtő szenvedély a lényeg. Az eredmények fontosak, az, hogy képes vagyok-e erősen vá­gyódni, van-e motivációm ahhoz, hogy tovább csináljam. Egyelőre csak Rióban gondolkodom. Min­dent annak rendelek alá.- Közelebb van hozzá, mint Lon­donban?- Most úgy érzem, hogy köze­lebb, mint bármikor. Most. De nem ez a kérdés, hanem az, hogy egy év múlva mit fogok érezni.- A csapat mennyire tudott ösz- szetartó lenni a világbajnoksá­gon, tudták egymást is figyelni, vagy mindenki a saját dolgára koncentrált?- Egy helyen laktunk, ugyanott étkeztünk, együtt buszoztunk, szóval sokat voltunk együtt. Jó hangulatban. Örülünk egymás sikereinek. Jó érzés, amikor a töb­bieknek megy, amikor jönnek az érmek, az húz bennünket, mert úgy érezzük, ez egy erős csapat, ami plusz erőt ad.- Mi ad még erőt? Azt olvastam esküvőre készül.- Igen, a magánéleti har­mónia is fontos. Nyolc éve va­gyunk boldogok együtt, úgy­hogy hamarosan sor kerül az esküvőre, yalóban.- Még az olimpia előtt?- Magánéleti dolgokról még a nagy boldogságomban sem szeretnék pletykásabb lenni. Egyébként sem tudnék, a szer­vezés Diára van bízva. Időm sem lenne rá, ráadásul ilyes­miben ő nagyon jó. Nekem meglepetés esküvőm lesz.- A sok edzés és verseny között mikor volt ideje ismerkedni?- Természetesen csak az uszodában. Az egyik verseny után ő hozta az érmeket a dobo­góhoz. Nagyon tetszett nekem, megkérdeztem, lenne-e kedve találkozni velem. Volt. Szóval, ezt elég szerencsésen oldotta meg az élet.- Édesapja is részt vett két olimpián. Arról be­szélgettek már, hogy kettőjük után lesz-e harmadik Cseh László olimpikonunk?- Majd meglátjuk. Beszéltünk már a csa­ládalapításról, de ez nem rajtunk múlik. Ha a gyere­künknek kedve len­ne az úszáshoz, vagy más élsporthoz, an­nak nagyon örülnék, de ha nem, csak mi­attam nem fog verse­nyezni. gyár úszója 12 aranyéremmel, két ezüsttel és három bronzzal. Az or­szágos versenyeken 2001-ben 100 háton nyert először aranyér­met. Azóta, összesen 87-szer állt fel a dobogó tetejére. Édesapja, idősebb Cseh László, a 60-as években kiváló úszó volt. Halásztelken él. a Műszaki Egyetem mű­szaki-menedzser szakán tanul. a számítástechnika, a fo­tózás, a mozi és a horgászat. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom