Tolnai Népújság, 2015. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

2015-07-22 / 170. szám

2015. JULIUS 22., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP A hazai fogyasztók szeretik H a bort, de egy felmérés szerint iPl azt megnézik, melyik j borvidéken készítették Borokról Venter Marianna marianna.venter@mediaworks.hu M ég a legkritikusabb, legborúlátóbb honfitársunk sem ta­gadhatná, hogy az utóbbi két évtized nagyon jót tett a ha­zai bortermelésnek, borfogyasztásnak, és legfőképpen borkultúrának. Merthogy annak előtte a borivás szinte kizárólag a kocsmai tevékenységek szintjén vegetált a közvélemény szemé­ben, és karcsú, hosszú szárú, öblös poharakból rubint színű óbort kortyolgató embereket jobbára csak a James Bond filmekben lát­hatott az ember. Nem volt ez véletlen, a tokaji kivételével nem na­gyon preferálta a rendszer a minőségi bortermelést, utóbb kide­rült, hogy egykori neves borvidékeken - például a szekszárdin is - nem a legpatinásabb szőlőfajtákat telepítették, és a borkészítés­nél is inkább a kommersz minőség volt a kívánatos. Nos, Bacchusnak hála, ezen a területen tényleg száznyolcvan fo­kos fordulatot hozott a rendszerváltás. Kiváló bortermelők, kiváló borok, igényes fogyasztók jel­lemzik ma már a területet. Mi­nőségi bort inni már nem csak elfogadott, hanem egyenesen preferált tevékenység, neves társadalmi, közösségi és csalá­di eseményeken, rendezvénye­ken bort kínálnak, és a huszon­évesek fröccsöt rendelnek az esti kiruccanásaik alkalmával. S ha valaki olyan csodálatos borvidéken él, mint a miénk, külön hálás • lehet a sorsnak, hogy csak a legjobb kerül a poharába. Mindez az olasz borokkal kapcsolatos hírek miatt jutott eszem­be. Bevallom, álmomban sem gondoltam volna, hogy afféle „vivő­anyagnak” használjuk majd Itália nedűit, amelyet a mi borvidé­künk kincsének kell feljavítani, és valamelyest jobb minőséget adó itallá nemesíteni. Ha úgy vesszük, ez is eredmény, ha még­oly felemás is. Minőségi bort inni ma már alapvető igényt jelent Kevés a szőlő, így a bor is a szekszárdi borvidéken, ez az egyik oka annak, hogy a pin­cészetek, borforgalmazók egy szűk rétege olasz bort is „kever” a sajátja mellé, hogy a piacon tudjon maradni. Az import bor felhasználása nem tilos, de a palack címkéjén ezt jelezni keli. Mauthner Ilona ilona.mauthner@partner.mediaworks.hu TOLNA MEGYE Elrendelte 50 ezer hektoliter olasz bor zárolását a földművelésügyi miniszter, mi­után három Magyarországra is szállító exportőrről is kide­rült, hogy érintettek az Olaszor­szágban felderített jövedéki visz- szaélésekben. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) koráb­ban az olasz sajtóból értesült ar­ról, hogy zárolták a Canti ne Bru­sa borászat készleteit, és jövedé­ki törvénysértés miatt eljárást in­dítottak ellene. A gyanú szerint cukrozott, hamisított bort for­galmaztak. A borászat több ma­gyar importőr beszállítója, ezért a HNT felkérte az illetékes ható­ságokat, hogy a már forgalomba hozott, vagy a tárolt tételeket el­lenőrizzék, illetve vonják vissza a már kiszállított borokat. Schmidt Győző, a HNT elnök­ségi tagja, a bonyhádi Danubi- ána Kft. igazgatója kérdésünk­re elmondta, kis mennyiségben ugyan, de Tolna megyét is érint­heti a már említett intézkedés. Olasz bort behozni és azt a saját­tal együtt forgalmazni sem tilos, csak jelölni kell a palackok cím­kéin. Azt nem írhatja rá a pincé­szet, hogy minőségi szekszárdi bort forgalmaz, hanem azt, hogy a származási helye az EU, és asztali bor minőségű. S hogy miért olyan olcsó az olasz bor, hogy megéri a Tolna megyei 'borforgalmazók­nak onnan is behozniuk? A vá­lasz egyszerű, mondta a szakem­ber: Olaszországban sok helyen a szőlőültetvényeket is öntözik, így sok terem, van miből bort készíte­ni. Az uniós szabályok szerint sző­lőmust sűrítményt például kizáró­lag az olaszok és a spanyolok ké­szíthetnek, így ha a magyar bor­termelők - egy gyenge minősé­gű év után - édesíteni szeretnék a boraikat, csak tőlük vásárolhat­nak finomított mustsűrítményt. Schmidt Győző hozzátette, ők is éltek már ezzel a lehetőséggel. Módos Ernő, a szekszárdi Fer- ger-Módos pincészet egyik veze­tője, az Alisca Borrend Nagymes­tere elmondta, ők is hoztak be ta­valy korrekt, jó minőségű olasz bort. Az ok, hogy nagyon kevés a szőlő a szekszárdi borvidéken. A hegyközséghez tartozó termelők tavaly összesen 47 ezer 500 má­zsa szőlő feldolgozását jelentet­ték be, melyből 40 ezer hektoliter bort lehet készíteni. Pár évtized­del ezelőtt az azóta már megszűnt Aliscavin egyedül 80 ezer mázsa szőlőt dolgozott fel. Ha az ember végigsétál a borvidéken, azt látja, hogy sok az elhanyagolt kisebb terület, a kistermelők egy része parlagon hagyta a szőlőjét, mond­ta Módos Ernő. Régen sok 20- 25 hektós termelő volt, ám mivel nem tudták eladni hivatalosan se a szőlőt, se a bort (MVH regiszt­rációs számot, hegyközségi tag­ságot, üzemi működési engedélyt kértek hozzá), így abbahagyták a terület művelését. Módos Ernő szerint ezért szorul rá a nagyobb pincészetek egy része arra, hogy olasz bort is vásároljon. Többen félrevezetik a vásárlókat Hazánk szőlőből és borból nem szorul behozatalra, mégis több százezer hektoliter bor érkezik Olaszországból, ami elérheti az itthoni termelés 10 százalékát is. Az import nagy része folyóbor­ként lépi át a határt, vagyis belföl­dön palackozzák. Ez nem jogelle­nes, de fel kell tüntetni a címkén, hogy más országból származik a termék. Ha pedig magyar borok­kal házasítják, azt kell a címké­re írni, hogy a termék az Európai Unióból származó borok keveré­ke. Ezt azonban többen „elfelej­tik", félrevezetik a vásárlókat. A mennyiség számított az olaszoknál Olaszországban több jól gépesí­tett. nagyüzemi ültetvény műkö­dik. amelyek korábban az EU ál­tal támogatott lepárlásra termel­tek. tehát nem a minőség, ha­nem a mennyiség számított. A támogatási rendszer átalaku­lásával azonban az addig lepá­rolt bormennyiség felszabadult, ez magyarázza, hogy manapság az olasz termelők akár házhoz is szállítják a literenként 80 fo­rintnak megfelelő árú folyóbort. Eközben itthon egy liter bor át­lagos önköltségi ára körülbelül 110-120 forint. Sokba került, hogy áthágta a szabályt SZEKSZÁRD Maradandó fogyaté­kosságot okozó közúti baleset gondatlan okozásának vétségé­ben mondott ki bűnösnek a Szek­szárdi Járásbíróság egy 30 éves férfit, s ezért 100 napi tétel pénz- büntetésre ítélte. Három hónapra eltiltották ezen kívül a B kategó­riájú járművek vezetésétől. A bí­róság a pénzbünte­tés napi tételét két­ezer forintban állapí­totta meg. Ha a vád­lott nem fizetné meg az összesen 200 ezer forint pénzbüntetést, úgy azt na­pi tételenként fogházbüntetésre kell átváltoztatni. A férfi köteles megfizetni a több mint 137 ezer forint bűnügyi költséget is. A vád­lott büntetlen előéletű volt, és az eset előtt két éven belül nem köve­tett el közlekedési szabálysértést. A vádlott tavaly február 16-án délelőtt tíz óra tíz perc körül, jó látási viszonyok között, száraz aszfalton, lakott területen kívül vezette az autót, amikor a 6-os és 65-ös számú főút kereszteződé­sében nem adta meg az elsőbb­séget a védett útvonalon, Bony- hád irányából érkező személy- gépkocsinak, ezért a két jármű összeütközött. A vádlott mellett utazó nőnek a karambol követ­keztében megsérült a lépe, amit el kellett távolítani. A nyolc na­pon túl gyógyuló sérülés, illet­ve a lép eltávolítása egyben ma­radandó fogyaté­kosságnak számít. A baleset egyértel­műen azért követ­kezett be, mert a vádlott megszegte a KRESZ-szabályt, amikor az Állj, elsőbbségadás kötelező! tábla utasításának nem tett eleget. Amint a másik autó észlelte a vészhelyzetet, megpróbálta elke­rülni a balesetet. Lelassította a járművet, végül vészfékezés mel­lett megpróbált ellenkormányoz­ni. A vészhelyzetet az ütközés he­lye előtt 76-84 méterrel észlelhet­te a vétlen autó vezetője, de mint a szakértők megállapították, a jár­művek adott sebessége mellett a balesetet nem lehetett elkerülni. Az ítélet jogerős. 1.1. Ki kellett ven­ni a mellette utazó nő lápét A gyerekek számára a legizgalmasabbak a szabad ég alatt töltött éjszakák voltak Óbányán és Váralján Kalandos és kreatív volt a zenetanár idei tábora PAKS-ÓBÁNYA-VÁRAUA Kalandos és kreatív - ezek a legalapve­tőbb jellemzői annak a tábor­nak, amelyet 2010-ben indított útjára Hatvani Szabolcs. A Pro Artis Művészeti Iskola zeneta­nára előbb saját tanítványainak kínált nyári elfoglaltságot, mos­tanra viszont kinőtte Paks hatá­rait. Az idei volt a hatodik évad, ami nem jelenti azt, hogy a hato­dik tábor, mert van olyan nyár, amikor több turnust is szervez, így volt ez idén is, hat napot Ó- bányán töltöttek, majd áttették székhelyüket Váraljára. Hűen a tábor alapelvéhez a második ál­lomást túrával közelítették meg. Egyébként nagyon sokszínű és a gyerekek igényeihez igazított tábort szervezett önkéntes kol­légáival, akik közül külön ki­emelte Heiszler Istvánnét, aki a kezdetektől részt vesz a prog­ramban.- A lényeg, hogy nagyon jó csapatot hozzunk össze, kreatív- kodjunk, rengeteget játszunk - hangsúlyozta Hatvani Szabolcs. Idén nagyon sok önismereti já­tékot és feladatot oldottak meg, hogy minden táborlakó ismerje meg jobban saját személyiségét. Ebben két gyógypedagógus volt a segítségükre. A 12 nap során sokat kirándultak a környéken, Pécsen, Siklóson jártak, volt egy sor klasszikus tábori program: tábortűz, bátorság túra, éjsza­kai túra. Megjelentek a különfé­Kalandok és kreatív elfoglaltságok várták a gyerekeket a Kelet-Mecsek gyönyörű környezetében le művészeti ágak, így a kézmű­vesség, a zene és a tánc is. Érde­kes feladat volt, amikor mai slá­gerekre kellett tábori paródiát írni, előadni, vagy éppen videó­klipeket megjeleníteni. Hatva­ni Szabolcs igyekszik mindent a táborozok igényeihez igazíta­ni. Mint mesélte, a Kelet-Mecsek tájvédelmi körzet nagyon sok lehetőséget kínál, amit most is megpróbáltak kihasználni. Fel­fedezték a környék túraútvona­lait, megcsodálták a természeti értékeket. A gyerekek azt mond­ták, hogy a legizgalmasabbak azok az esték voltak, amikor az éjszakát hálózsákban a szabad­ég alatt töltötték, amire többször is volt példa. Vida T. Ä @Élfe VßMv ÖD© MmtäDD©Co|® MIDD © [p©D©@Cfel

Next

/
Oldalképek
Tartalom