Tolnai Népújság, 2015. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2015-07-19 / 26. szám

2015. JÚLIUS 19., VASÁRNAP SZTORI g ■ü&míbiöG ©OsmiD^, tó[pfiM5 (SoQiMi^p^DífűMSf düBbd©^ Múzeumba illenek a háztartási gépeink! Aki nem volt elég gyors, lema­radt a kormány mosógépcse­re-programjáról. Minden régió­ban néhány óra után elfogyott a pályázati keret. Újabb fél- milliárd forint bevetése várha­tó, és rá is fér a háztartásokra a gépfrissítés, mert a mieink a legöregebbek az unióban. Fábos Erika ELEKTRONIKA A háztartási gépek támogatott cseréjének sikere nem véletlen: a statisztikák sze­rint elöregedtek a háztartási gé­peink. A gyártókat és forgalma­zókat tömörítő CECED Magyar- ország Egyesülés adatai szerint e téren az utolsók között kul­logunk az Unióban. Az itthon használt gépek 59 százaléka 8 évnél idősebb, a mosógépeknél ez az arány 49 százalék a 2015- ös adatok szerint. Az arány év­ről évre romlik. A csereprogram egyébként nem hazai találmány, Hollandiában, Olaszországban és Spanyolországban is volt ha­sonló, elsősorban a környezet- védelmi és energiahatékonysági célok elérése érdekében. Mészáros Fanni, a CECED ügyvezetője azt mondta: a tavaly megvalósult hűtőgépcsere-ak- cióba 25 efcer pályázat érkezett, Kukába megy a Color Star, mert ultramodern laptévé kell A német környezetvédelmi szer­vezet, az Öko-lnstitut kutatói az elektronikai eszközök vásárlásá­val kapcsolatos szokásokat vizs­gálva megállapították, hogy 2004 és 2012 között 3,5 százalékról 8,3 százalékra növekedett azok­nak a készülékeknek az aránya, amelyeket újra cseréltek. A ta­nulmány szerint a növekedést az okozza, hogy jelentősen emelke­dett a nem sokkal a vásárlás után meghibásodó eszközök aránya. De nem csupán az idő előtt tönk- remenő eszközök jelentenek prob­lémát, a tanulmányból ugyanis az is kiderül, hogy sokan egyszerűen és végül több mint 22 ezer ké­szüléket cseréltek ki. Most leg­jobb esetben 20 ezer háztartás­ba kerülhet új mosógép, igaz, nem hivatalos információk sze­rint újabb 500 milliós keretet tervez elkölteni hasonló célra a kormány. Az ok egyszerű: a régi gépek többet fogyasztanak, egy új, energiatakarékos hűtő ára például öt év alatt megtérülhet, sokan mégsem tudják lecserél­ni a matuzsálemi korú gépeket. Annak ellenére, hogy egyre öregebbek a gépek, sokan ragasz­azért cserélik le például a hűtőgé­püket, mosógépüket, mert egy új, tetszetősebb vagy modernebb ké­szülékre vágynak, miközben a régi berendezésnek semmi baja. Kiemelten igaz ez a lapos képér­kodnak az évtizedek óta működő régihez, mert általános a véleke­dés, hogy az újak rövidebb ide­ig bírják - pont azért, hogy mi­nél gyakrabban cseréljék a tulaj­donosok. Ráadásul a ma 5-8 év után bedöglő masinák javítása is annyira drága, hogy olcsóbb újat venni - vélik sokan. Mészá­ros Fanni szerint azonban az ok más: évtizedekkel ezelőtt kisebb nyős televíziókra: a vásárlók 60 százaléka annak ellenére vett új készüléket, hogy a meglévő hi­bátlan volt, de nagyobb képer­nyőméretre, jobb képminőség­re vágytak. Ugyanakkor például a laptopok esetében egy szebb, könnyebb, modernebb modell megjelenése már nem elég erős inger a váltásra. Az Öko-lnstitut szakértői folytat­ják a kutatást, amelynek célja az, hogy azonosíthatóvá tegye azo­kat a lehetőségeket, amelyek ré­vén az elektronikai eszközök élet­tartamát jelentősen meg lehet­ne növelni. igénybevételnek voltak kitéve a gépek és nagyobb beruházásnak is számítottak, ezért például nem fordult elő, hogy valaki pusztán esztétikai ok miatt, lecserélt egy még működő mosógépet. Ma vi­szont többször cserélünk, de en­nek gyakran nem műszaki oka van. Az pedig, hogy egyre öre­gebbek a gépek, arra utal, hogy a mostani berendezések is bírják a kiképzést. A jelenség hátterében persze egy összeesküvés-elmélet is áll, amely a „tervezett elavulás" ne­Nem a mosógépek lettek rosszabbak, egyszerűen több lett a szennyes, amivel meg kell birkózniuk a masináknak: vet kapta. A lényege, hogy a gaz­dasági növekedés fenntartá­sa érdekében több cég kevésbé tartós, hamarabb elromló, ezért hamarabb cserélendő terméket kezdett gyártani, sőt a túlsá­gosan strapabíró készülékeket visszahívták, és gyengébb vál­tozatot hoztak forgalomba. Egy' másik elmélet szerint az egyik nyomtatójába egy gyártó olyan alkatrészt épített be, amely egy bizonyos oldalszám kinyomta­tása után blokkolja a termék működését. Ilyen estetekről ké­szült A villanykörte-összeeskü­vés című film, amelynek állítá­sait azonban senki sem erősítet­te meg, és természetesen a cégek is tagadják, hogy van ilyen. Több nagy gyártó eleve azzal reklá­mozza magát, hogy a háztartási gépeiket legalább 15 évre terve­zik, és ezt a gyakorlatban nem is sikerült cáfolni. Ha valaki még­is „önmegsemmisítőket” építene be a gépeibe, az a legtöbb ország­ban csalásnak minősül, komoly pénzbüntetés, vagy akár börtön járhat érte. Pár év alatt újratelepítenék az isteni ízű menyhalat a Balatonba Egy titokzatos életű halfajta Megkezdték a menyhal vissza­telepítését a Balatonba. A fajta az angolnák elszaporodásával tűnt el teljesen a tóból a 90-es évek elejére. ízletes húsa mi­att a menyhal újra a horgászok egyik kedvence lehet, de há­rom-négy évig még vissza kell dobni, ha horogra akad. Csejk Miklós BALATON „A menyhal az 1965-ös balatoni halpusztulás előtt még rendszeres horgászzsákmány volt a mólók kövezete mentén - mondta lapunknak Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Non­profit Zrt. vezérigazgatója. - Ab­ban az évben nagy mennyiségű mezőgazdasági rágcsálóirtószer került a vízbe, ami több mint 60Ö tonna hal pusztulásához vezetett. Ekkor csappant meg nagyon az állomány.” Ráadásul a menyhalnak volt még egy ellensége, amelyet ép­pen ezekben az esztendőkben kezdtek telepíteni, tudtuk meg a szakembertől. Ez az angolna volt, amely azért veszélyes a menyhal­ra, mert azonos életteret használ­nak, de a kígyószerű ragadozók a menyhalivadékokat is felfalták. „1991 óta nincs angolnatelepí­tés a Balatonban, az állatok visz- szafogása folyamatos. Mára érez­hetően lecsökkent a számuk, olyan szintre, hogy végre próbál­kozhatunk a menyhal visszatele­pítésével” - mondta Szári Zsolt. A menyhal telepítését 650 pél­dánnyal kezdték néhány nap­ja Tihanynál. A halak a gödöllői Szent István Egyetemről érkez­tek, a telepítés költségét a Bala­Még évekig vissza kell majd dobni A menyhal idén még teljes vé­delmet élvez a Balatonban, bár kicsi az esélye, hogy nyáron ho­rogra akad. Mihelyst megerő­södik a populáció, horgászható lesz, de ez a szakemberek sze­ton Halállományáért Alapítvány finanszírozta. „Terveink szerint minden évben tízezres meny- nyiségben szeretnénk menyhal- ivadékot telepíteni a Balatonba - hangsúlyozta a szakember. - Egy igazán jó, szaporodóképes álltftnány létrehozása a cél. A rint csak évek múlva várható, addig vissza kell dobni. Horgász­ni egyelőre azért se nagyon sza­bad őket, mert méret alattiak: 10-15 dekás kis halacskák ke­rültek a tóba. menyhal a tőkehalfélék család­jába tartozik, az egyetlen édesví­zi tőkehalfélénk, és meg kell je­gyeznem, hogy rendkívül finom az íze.” Titokzatos életű halról van szó, mert év közben nem találkozunk vele, kizárólag a novemberi, de­cemberi és januári ívási időszak környékén történő horgászat alatt megy horogra. Persze nyáron is felbukkanhat egy-egy példány, de ezek az esetek ritkák. „A menyhal nem az a halfaj, amely tömegfogyasztásra alkal­mas, mivel intenzív telepen nem tenyésztik őket” - tette hozzá a szakember. Meglehetősen kényes a szaporítása és az előnevelése is. Még a lárvákat is nagyon so- * káig kell viszonylag alacsony hő­mérsékleten tartani, tehát a töb­bi halfajjal ellentétben itt nem fű­teni, hanem hűteni kell a vizet. „Nem célunk olyan mennyiségű menyhal felszaporítása a Balaton­ban, hogy hatással legyen az öko­lógiai egyensúlyra, és azt is fon­tos hangsúlyozni, hogy egyál­talán nem tájidegen, hanem ép­pen ellenkezőleg, őshonos halfaj­ról van szó - magyarázta lapunk­nak Szári. - A menyhal telepíté­se ugyanolyan jelzésértékkel bír, mint a compó vagy az aranyká­rász, hogy csak az érzékenyebb halfajokat említsem.” Menyhal, kutyahal, téli harcsa - sok név, egy halfaj A menyhal (Lota Lota) népies elne­vezéseit kinézetéről kapta: kutya­halnak, téli harcsának vagy nagya­gyú halnak is nevezik. Gazdasági szempontból meglehetősen cse­kélyjelentőséggel bír. Szálkamen­tes, kitűnő húsa és nagyméretű mája ellenére nem horgásszák in­tenzíven, elsősorban téli életmód­ja miatt. A hal teste megnyúlt, hen­ger alakú, hátul oldalról lapított, feje széles és lapos. Álián hosszú bajuszszál található. Testhossza 30-60 centi, de előfordulnak más­fél méteres példányok is. Az eddig kifogott legnagyobb példány 34 ki­logrammos volt. A menyhal szürkületkor és éjsza­ka tevékeny. Hidegkedvelő, főként 10-13 Celsius-fok alatti vízben aktív. A téli és tavaszi időszakban intenzíven táplálkozik, a felesle­ges tápanyagokat jól fejlett májá­ban raktározza el. A nyári, mele­gebb vízben viselkedése megvál­tozik, ilyenkor a növekedése le­lassul, de továbbra is folyamatos, emiatt a pikkelyein nem keletkez­nek évgyűrűk, csupán világosabb és sötétebb sávok.-ifit Ragadozó hal. A fiatalok táplálékai az apró talajlakók, később a halik­ra és az ivadék is. Magyarországon legfeljebb húsz évig ét, alaszkai al­faja viszont a huszonöt éves kort is elérheti. A menyhal a folyóvizek­ben, többek között a Dunában is megtalálható. 2013-ban Az év ha­lának választották hazánkban. it

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom