Tolnai Népújság, 2015. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

2015-07-17 / 166. szám

14. MEGYEI KÖRKÉP 2015. JÚLIUS 17., PÉNTEK Hetek óta szinte kizárólag a me­nekültkérdésről, nagy kék kor­mányzati plakátokról, ellenplaká­tokról hallani a médiában és a ha­zai politikai kommunikációban, sok kérdés azonban nem tisztá­zott a nyilvánosságban, de még az sem, honnan érkeznek hozzánk a menekültek, kik ők, miért jöttek. Ráadásul a témában megszólalók közül - látszólag legalábbis - ke­vesek érdeke, hogy tiszta vizet önt­sön a pohárba. A Dunántúli Nap­ló ezért megszólaltatta dr. Tarró- sy Istvánt, a PTE Afrika Kutatóköz­pont vezetőjét, aki tizenöt éve fog­lalkozik migrációs kutatással, és dr. Csicsmann Lászlót, a Budapes­ti Corvinus Egyetem dékánját, Kö- zel-Kelet-szakértőt. BABOS ATTILA Dr. Tarrósy István, a PTE Afrika Kutatóközpont vezetője szerint a menekültek a gazdaság segí­tőivé is válhatnak.- Honnan jönnek hozzánk a me­nekültek Afrikából?- Az tény, hogy egyértelműen nőtt a migrációs nyomás az Euró­pai Unió külső határvidékein, így a szerb-magyar határon is. Két év alatt több mint hússzorosára nőtt a menedékkérők száma Magyar- országon. Mára az egyik leginten­zívebb migrációs útvonal az Eu­rópai Unió irányába Törökorszá­gon, Görögországon és a délszláv területeken keresztül Magyaror­szágon át vezet Nyugat-Európa fe­lé. Nem csoda tehát, hogy e határ- szakasz védelme fontos kérdés ha­zánk, illetve az EU számára. A ná­lunk megjelenő bevándorlók több­sége azonban nem fekete afrikai, hanem a Közel-Keletről, Afganisz­tánból vagy a jugoszláv utódálla­mokból jön. Persze az észak-afri­kai változások is sok embert in­dítottak útnak. A transzszaharai karavánútvonalak jelentősége fel­erősödött Afrikában. Nyugat-Afri- kából a Szaharán át vándorolnak Európa felé. A kontinens északke­leti részén lévő Afrika szarva te­rületéről, Szomália, Etiópia, Dél- Szudán, Eritrea térségéből a Lí­biai-sivatagon keresztül, de nem biztos, hogy átkelnek rajta, sokan útközben meghalnak. Az ENSZ adatai szerint a világban mintegy 230 millió vándor van. Ennek a nyolc százalékát teszik ki az afri­kaiak. Az ő nagy többségük egyik afrikai országból, területről egy másikba megy. Nem feltétlenül akarja, és nem feltétlenül tudja el­hagyni a kontinenst. A többség az EU felé azonban Olaszország, Spa­nyolország déli területei, a Kanári­szigetek, felé indul útnak.- Miért jönnek?- Elsősorban fegyveres konf­liktusok és a klímaváltozás mi­att. A saját otthoni területeikről el kell jönniük, mert nem tudnak már megélni. Afrikában súlyos probléma az elsivatagosodás, je­lentősen nehezebb a termőterüle­tek elérhetősége több ország ese­tében is, egyszerűen az éghajlat megváltozása okán. Őket klíma­vándoroknak, klímamenekültek­nek is nevezhetjük, és számuk 2030-ig tovább fog emelkedni. A menekültek lélekvesztőkön jön­nek, és érnek partot, ha nem ful­ladnak a tengerbe. A jó hajókat már rég elvették tőlük, de nem ez a megoldás, hanem az ember- csempészet felszámolása. Még akkor is, ha Afrikában sokan éppen e szerencsétlen emberek csempészetéből élnek, egész falu- közösségek is. Ez viszont nem fog menni európai összefogás nélkül, az afrikai hatóságok nélkül.- Honnan van pénzük?- Összefog a család, a közös­ség, összedobják a pénzt, akár 1500-2000 eurót is fejenként, pe­dig sokan Afrikában napi legfel­jebb egy-két dollárból él. Abban bíznak, hogy ha a menekült eljut a célig, lesz munkahelye, és majd segíteni tudja a többieket. A haza­utalások volumene az éves GDP- hez viszonyítva több afrikai or­szágban magas. Játék, tankönyv Dr. Tarrósy István, PhD., habili­tált egyetemi adjunktus a PTE Politikatudományi és Nemzet­közi Tanulmányok Tanszéken, a PTE Afrika Kutatóközpont ve­zetője. A független IDRese- arch Intézettel kutatási igazga­tója számos Európai Integráci­ós Alap által finanszírozott mig­rációs, köztük az „Immigropoly - játék a vándorlásról" című ENSZ-BMW-díjas projektnek. Számos terepkutatást végzett afrikai és ázsiai államokban, ne­véhez fűződik a legfrissebb ma­gyar nyelvű migrációs tankönyv.- Hányán jöhetnek Magyaror­szágra?- Nem annyian, mint amivel ri­ogatnak. A menekültek több mint kétharmada szír, iraki, afgán. Ha mégis erre jönnek, nem azért, hogy itt éljenek. Hazánk továbbra is tranzitország. Nálunk csupán négyezer legális afrikai ember él. Nincs diaszpóra, Nyugat-Európá- ban, a volt gyarmati országokban van, s az nagyon kell, hiszen ele­inte a menekültek a diaszpórá­ban élő társaiktól kérnek és kap­nak segítséget.- Ha mégis ide jönnek, elveszik a munkánkat? Tisztelik a kultú­ránkat? Betartják a törvényein­ket?- Sok mindent tanulhatnánk mi is az afrikaiaktól. Például a családi összetartásról és az idő­sek tiszteletéről. Mindemel­lett kutatások sora bizonyítja, hogy a diaszpórában élők és az új migránsok is nagyban járul­nak hozzá a helyi gazdaság sike­reihez, mert rendkívül vállalko­zó kedvűek, innovatívak, ez ab­ból is jön, hogy otthon - a mező- gazdaság mellett - az informá­lis gazdaságból, csereberéből él­nek, amihez kreativitás és kitar­tás kell. Magyarországon az afri­kaiak rendesen dolgoznak, vál­lalkoznak, be vannak jelentve, adót fizetnek, civil szervezeteik­kel rendkívül aktívak.- Veszélyt jelent-e az ebola, a ter­rorizmus?- Az ebola gyorsan elbánik ve­lük, nem érnek ide, akik megbe­tegszenek. A Boko Haram és más terrorszervezetek elől is sokan menekülnek, de kizárni nem le­het a terrorizmus megjelenését. Sőt, előre számolni kell vele, meg­felelő módszerekkel kiszűrni.- Kerítéssel?- Semmiképpen. Ráadásul rosszat kommunikál az ország­ról, főleg, hogy meghirdettünk egy globális nyitást a világban, egyebek mellett Afrika felé is, ál­lami ösztöndíjprogrammal kül­földi egyetemistáknak. Ezek fon­tos programok, mert egy pragma­tikus külpolitikai csomag része­ként nyitunk - mindez kereske­delmi kapcsolatokat, befekteté­seket is jelent Magyarország szá­mára. A kerítés az elzárás, kizá­rás szimbóluma, ami ezzel nincs összhangban. Dr. Csicsmann László, a Buda­pesti Corvinus Egyetem Társada­lomtudományi Karának dékánja szerint nagyon nem szerencsés, és igen problémás a menekült­kérdést a bevándorlással és a migrációval összemosni.- Honnan érkezik Magyarországra a legtöbb menekült, és miért?- Elsősorban Szíriából, Irakból és Afganisztánból, kisebb rész­ben Iránból, hasonló okokból: a nem stabil, nem biztonságos po­litikai és társadalmi helyzet mi­att. A legsúlyosabb a helyzet Szí­riában, ahol az Iszlám Állam egy­re nagyobb teret hódít. A több mint húszmilliós országból már négymillióan elvándoroltak. Ma­gyarországra néhány ezren, leg­feljebb néhány tízezren jöttek, ha­zánk nem a végcélt jelenti. Vissza­fordítani nem lenne szerencsés őket, hiszen a többségük mene­külni kényszerült, a saját hazájá­ba nem mehet vissza, ahol százez­res nagyságrendű a halálos áldo­zatok száma. Afganisztánból jel­lemzően a tálibok és az A1 Kaida miatt kelnek útra sokan.- A terrorista szervezetek térnye­rése, a más országokat, térsége­ket is érintő arab tavasz nem teg­nap történt. Mióta nőtt meg a me­nekültek száma?- Az utóbbi nagyjából három­négy évben, de az Iszlám Álla­mot egy éve kiáltották ki, és az el­múlt hónapokban vontak több na­gyobb területet ellenőrzésük alá, a menekültek pedig nem is egyik napról a másikra érnek el hoz­zánk.- Ki tehet erről?- Nem feledhető el például Irak és Afganisztán esetében a nyu­gat-európai országok és az USA felelőssége, katonai konfliktusok­ba avatkoztak bele, vagy indítot­tak, ám a kivonulás után nem si­került stabil államot, rendszert maguk mögött hagyni, sőt né­mely helyen rosszabb következett új terrorszervezetek felbukkaná­sával és megerősödésével.- Valóban vészes a helyzet nálunk?- Idén eddig hetvenötezren fo­lyamodtak menekültstátuszért, majdnem kétszer többen, mint tavaly egész évben, amikor mi­nimum megduplázódott a mene­kültek száma az előtte lévő évhez képest. Törökországban azonban másfél millió szír menekült van, gyakorlatilag megtelt az ország. Sokan érkeznek Görögországba is, a végcél azonban a legtöbbek­nek Ausztria, Németország, Ang­lia, a skandináv államok.- A görög válság miatt onnan is el­indulnak már ott élők?- Biztosan vannak ilyenek, de nem ez a jellemző. Arra nagyobb az esély, hogy olyanok is érkez­nek, akik magukat például szír menekülteknek mondják, mert így jobb esélyük van menekült­státuszt kapni, de valójában nem Szíriából jöttek, hanem olyan ál­lamokból, amelyekben nincs eny- nyire feszült helyzet. Az ő kiszű­résük több hazai szakembert igé­nyelne, de erre most itthon nincs kapacitás.- Embercsempészek hozzák át őket a határokon?- A tehetősebbeket igen, sok köztük az egyetemet végzett, ko­rábban akár hazájában magas beosztásban is dolgozó ember. Az útvonal azonban, ideértve a délszláv térséget is olyan szinten „kijárt” már, hogy helyiek is se­gítik őket.- Mi bosszant most egy migráció­val is foglalkozó kutatót, Közel-Ke- let-szakértőt?- A fogalmak tisztázása sem ártana. A menekültkérdést, a be­vándorlással és migrációval ösz- szemosni súlyos probléma. A migráció az emberiség történe­tén átívelő jelenség, a menekült­kérdés pedig elsősorban azokkal a bukott államokkal hozható ösz- szefüggésekbe, ahol a nyugati - beleértve az európai - államok fe­Átfogó kutatás Dr. Csicsmann László, a Buda­pesti Corvinus Egyetem Társa­dalomtudományi Karának dé­kánja és a Nemzetközi Tanul­mányok Intézet vezetője, egye­temi docens. Fő kutatási terüle­te a tágabb értelemben vett Kö­zel-Kelet politikai, társadalmi és gazdasági folyamatai, különös tekintettel az iszlamista mozgal­mak szerepvállalására. Helyszí­ni kutatásokat végzett - többek között - Jordániában. Szíriában, Egyiptomban. Iránban, Törökor­szágban, de az európai muszlim közösségek témakörében is. lelőssége is megjelenik. A mene­kültkérdés kezelésének egyetlen módja, ha ezen bukott államok­ban teremtünk stabilitást és ki­számíthatóságot, amely megállít­ja az áradatot.- Kell félnünk a közel-keleti és más arab országokból nagy szám­ban érkezők miatt a terrorizmus­tól?- Nem kétséges, hogy az Isz­lám Államnak, A1 Kaidának és más hasonló szervezeteknek cél­ja az is, hogy minél több radiká­lis bejusson Európába, voltak is ilyen fenyegetések, emiatt ez jo­gos félelem, de az súlyos téve­dés, s megint csak nem szeren­csés, hogy a kormány, vagy bárki egyenlőségjelet tesz a menekül­tek és a terroristák közé.- A bevándorlók elveszik a mun­kánkat? Tisztelik a kultúránkat? Betartják a törvényeinket?- Ha dolgoznak egy idegen or­szágban, a legtöbb helyen csupán olyan munkát kapnak, amit má­sok nem végeznek el. Tény, hogy másfajta kultúrából érkeznek, ez okozhat feszültségeket is, de nem jelenthető ki, hogy ne tisztelnék a más kultúrát és törvényeket.- Állítsuk meg őket? És kerítéssel?- A helyzetet kezelni kell, majd meg kellene oldani, ez nem tör­ténhet megnyugtató módon más­képpen, mint azokban az álla­mokban nyugalmi helyzetet, biz­tonságos, stabil rendszert kiala­kítani, amelyeket elhagyni kény­szerültek. Békés politikai úton kell rendezni a helyzetet. A kerí­tés lehet egy eszköz, de semmi­képpen sem a megoldás. T x \ i i I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom