Tolnai Népújság, 2015. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

2015-07-17 / 166. szám

MEGYEI KORKÉP 2015. JULIUS 17., PENTEK A sokak által Petőfinek tulajdonított csontok ma ismét földbe kerülhetnek A régész szerint nincs válasz Negyedszázad is elmúlott már azóta, hogy a burjátföldi Bar- guzinban Szabó Géza irányí­tásával megtalálták azokat a maradványokat, amelyek­ről némelyek azt állítják, Pető­fihez tartoztak. Mások ennek az ellenkezőjét. A tervek sze­rint ma Budapesten eltemetik a csontokat. Gyuricza Mihály A szekszárdi dr. Szabó Géza PhD régészként vett részt 1989-ben ab­ban a szibériai, barguzini expedí­cióban, amely Petőfi Sándor sírját kereste. Azt vállalta, hogy régé­szeti módszerekkel meghatározza azoknak a meglévő történeti, nép­rajzi adatoknak a forrásérté­két, amelyek egy bizonyos Alekszandr Sztyepano- vics Petrovics barguzini sírhelyére vonatkoznak. Gyakorlatilag ő irányítot­ta a régészeti feltárást, vezeté­sével találták meg azokat a cson­tokat, amelyeket először nagy köl­tőnknek, aztán mások egy nőnek tulajdonítottak. Máig sok a tisz­tázatlan kérdés, pedig Szabó Gé­za szerint a mai módszerekkel na­gyon rövid idő alatt választ lehetne rájuk adni. - Sajnos méltatlan vi­ták kereszttüzébe került az egész ügy - mondja a régész. - Kutató­ként mindig azt vallottam, hogy elsődleges a megismerés. Nem tu­dok mit kezdeni azzal, amikor va­lakit csak a tagadás irányít, sze-. rintem ezzel nem jut előre a világ. ’89-ben is, felmérve, hogy mit je­lent egy ilyen kutatás, úgy indul­tam el, hogy mindent megteszek egy tisztességes vizsgálat érdeké­ben. Az azóta eltelt negyedszázad­ban inkább a médiaérdeklődés­nek megfelelően alakult az egész kérdés, és nem a tudományos ér­vek, ellenérvek mentén folyt a vi­ta. Egyetlen tudományos konferen­cia sem volt ebben a témában, ame­lyen mindkét fél kifejthette volna az álláspontját.- Milyen viszonyban van Mor­vái Ferenccel?- Tény, hogy Morvái Ferenc nélkül nem kezdődött volna meg a kutatás, hiszen az elmúlt évti­zedek alatt többen is megkeres­ték például az Akadémiát ilyen kezdeményezéssel, és nem történt semmi. Mor­gen nem a szakmaiság, hanem az indulatok vannak előtérben.- Ki „szabotálja” a dolgot?- Nem hiszem, hogy az én fel­adatom lenne erre választ adni. Sajnos alapdolgok nem történ­tek meg az elmúlt évtizedekben. Alapvető, hogy egy problé­ma, egy-egy kér­Ma lesz a temetés- Ott lesz? - kérdeztük Szabó Gé­zát. - Természetesen nem. Te­metni akkor szoktak, ha meg­van a holttest. Amíg nem történik meg a hiteles azonosítás, addig kérdéses, hogy kit is temetnek. Sót.. A sajtó azt irta, annak ide­jén Kiszely István ismeretlen hely­re vitte a csontokat. Ott voltam 1990-ben. amikor a csontokból kivettük és jegyzőkönyveztük a vizsgálati mintákat. Az ame­rikai vizsgálatok során el­fe. lentmondások merültek is a combcsontból kifürészeltünk egy mintát a DNS-vizsgálathoz. Az amerikai jegyzőkönyvek pedig ügy kezdődnek, hogy ismeretlen személy felkarcsontjából kapták a mintát... Érdekes lenne tudni, hogy ki. mikor és miért cserélte ki a combcsontot a felkarcsont­ra. Hiteltelen a dolog. A téma tu­dományos. szakmai részét nem viszi előrébb. Én szakember va­gyok, és ha szakmai problémáról lesz szó, természetesen rendelke­zésre állok, de médiaháborúban fel. Barguzinban ugyan- nem veszek részt. nem tartana itt, illetve nem „itt” tartana a Petőfi-ügy - nyo- matékosítja a második „itt”-et a ré­gész. Ez azt jelenti, hogy nélküle talán el sem kezdődött volna a fel­tárás, viszont a jelenlegi, rendkí­vül ellentmondásos helyzet kiala­kulásában mindenképpen szere­pe van. Az állandó médiaszerep­lések, a tapasztalható stílus meg­nehezítette, folyamatosan megne­hezíti a kutatás eredményes lezá­rását. Ebben a kérdésben már ré­dés felvetődésekor az érintetteknek le kell ül­ni, megbeszélni azt és megkeresni a megoldást. Engem például - bár az Ásatás Barguzinban címmel megjelent köny­vemben régészként ala­pos dokumentálását adtam a feltárásnak - az elmúlt negyed­század alatt senki nem keresett meg azzal, hogy egy szakmai érv­rendszerben értékeljük a kutatás eredményeit. Legfeljebb minden­féle sajtóbeli üzengetések, szen- zációhajhászó híradások történ­tek. Pedig fontos lenne a részlete­ket is tisztázni, hiszen nemcsak a ’89-es barguzini ásatás régésze voltam, hanem részt vettem ’90- ben Burjátiában, illetve Moszkvá­ban a közös magyar, szovjet, bur­ját részvétellel történt vizsgála­ton - akkor már az Akadémia fel­kérésére. Ez utóbbin, amelyen az előkerült csontváz azonosításával kapcsolatos részletek megvitatása volt a feladat, jelen voltak a Mega- morv Bizottság képviselői is. Az elmúlt időszakban az min­denesetre kiderült, hogy a költő segesvári halálára sincs konkrét bizonyíték. Csak azt lehet bizto­san tudni, hogy Petőfi eltűnt. Azután választ kellene keres­ni arra is, hogy Szibériában mi­értjelennek meg róla adatok, mi­ért éppen azon a területen, ahol az ásatás is volt, az ott állomá­sozó ezred részt vett-e a szabad­ságharc leverésében, a segesvá­ri ütközetben. Rengeteg tisztá­zandó kérdés »van még, és sze­rintem a kutatóknak ezzel kel­lene foglalkozniuk, nem pedig vagdalkozni. A résztvevők véleménye szerint a rendezés maximálisan szolgálta a témát - Együtt ezer éve Kiválóan sikerült a honismereti akadémia A megyeszékhely adott otthon az elmúlt héten XLIII. Orszá­gos Honismereti Akadémiának. Az Együtt ezer éve - Nemzetal­kotó népek és nemzetiségek a Kárpát-medencében címet vise­lő egyhetes rendezvény főszer­vezője a Honismereti Szövetség és a Tolna Megyei Egyed Antal Honismereti Egyesület volt.- A Szekszárdon megrende­zett idei honismereti akadémia fő témája a mai - és egykori - hazánkban (a Kárpát-meden­cében) együtt élő nemzetek és nemzetiségek történelme, kul­túrája és sorsa volt. Belegondol­va a különböző témákba úgy ér­zem azonban, hogy szinte min­den akadémián sor került vala­milyen formában a magyarság mellett a nemzetiségek „hon­ismeretére” is, hiszen közös ez a hon immáron több mint ezer esztendeje, még ha nem is mind­egyik nemzetiség érzi, vagy ér­zete egyformán hazájának, s a politika mezejére tévedve oly­kor még szétdarabolásában is részt vett. Az idei, XLIII. akadé­mián azonban nem ezek az in­dulatok kerültek napirendre, hanem azok az együttműködést szolgáló érzések és az a sokszí­nűség, amelytől gyarapodott az ország - foglalta össze az akadé­mia munkáját Halász Péter, örö­kös tiszteletbeli elnök. Elmondta azt is, hogy a ren­dezvény ideje alatt a hét eleji pokoli hőség ellenére érdeklő­dő és kitartó volt a hallgatóság, a szervezés pedig példamutató­an tökéletes. Nem volt semmi, amely fölösleges lehetett volna, Köszönet de minden megvolt, ami szük­séges, kellemes és hasznos volt a programokhoz. Halász Pé­ter számára talán az volt a leg- megkapóbb, hogy a házigazdá­kon nem látszott, nem érződött semmiféle erőltetett igyeke­zet, megfelelésre való görcsös törekvés. A kulturális műsor­ban fellépő táncosoktól kezdve az egész heti programot kézben tartó dr. Gesztesi Enikő elnök­asszonyig mindenki mosolyog­va, jókedvűen végezte a felada­tát, láthatóan éppen olyan örö­mük telt benne, mint amennyi­re a résztvevőknek jól esett a kedves, kellemes légkör.- Mint a mozgalmat immár távolról, de aggódó szeretettel fi­gyelő tiszteletbeli elnök, öröm­mel láttam, hogy a Tolna me­gyei egyesület és a Honismere­ti Szövetség ebben az akadémi­ában megnyilvánuló együttmű­ködése kiváló eredményt ho­zott. Szívet-lelket gyönyörködte­tő volt az a több tucatnyi középis­kolás diák, akik körülöttünk sü- rögve-forogva segítették a házi­gazda egyesület munkáját. Bár­csak valamennyi megyei egye­sületünk hasonló ambícióval és eredménnyel szolgálná mozgal­munk célkitűzéseit - zárta érté­kelését Halász Péter. Mint azt a házigazda Tolna Megyei Egyed Antal Honisme­reti Egyesület elnöke, dr. Gesz­tesi Enikő elmondta, az akadé­mia a tervek szerint zajlott, min­den rendezvényt megtartottak. A több mint 120, az ország min­den részéből, illetve a határokon túlról érkezett, valamint a kö­zel 30 megyei résztvevő számá­ra tartalmas, változatos progra­mot szerveztek. Többek között A szekszárdi honismereti akadé­mia programjainak megszerve­zésében és megrendezésében nagy szerepe volt Horváth End- rénének, a Tolna Megyei Egyed Antal Honismereti Egyesület tit­kárának, az egyesület elnöksé­gi tagjainak, a napi munkát vég­ző önkéntes segítőknek, közöt­tük a Garay gimnázium diákja­inak, akik egyben az egyesület diáktagozatának tagjai. Mindez nem valósulhatott volna meg a több mint ötven támogató cég, civil szervezet és magánszemély segítsége nélkül - emelte ki dr. Gesztesi Enikő. Az ország és a Kárpát-medence legnagyobb szabású honismereti programjá­nak fővédnöke Potápi Árpád Já­nos nemzetpolitikáért felelős ál­lamtitkár és Fűzik János, a Ma­gyarországi Nemzetiségek Par­lamenti Bizottságának elnöke voltak. Védnökei: Fehérvári Ta­más, a megyei önkormányzat el­nöke. Ács Rezső, Szekszárd pol­gármestere és Szabó Lorand, Dombóvár polgármestere. Szabadi Mihály koreográfiáin keresztül a Tolna megyei tán cok különbözőségeit ismerhet­ték meg a vendégek, három da­rabból is láthattak részleteket a Deutsche Bühne repertoárjából és bejárhatták a megye legszebb tájait. A résztvevők visszajelzé­sei alapján a téma nagyon hasz­nos volt, és a program maximá­lisan ennek szolgálatában állt. Venter Marianna

Next

/
Oldalképek
Tartalom