Tolnai Népújság, 2015. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

2015-07-11 / 161. szám

2015. JÚLIUS 11., SZOMBAT Korábban volt rá példa, hogy a közösségi szolgálatukat “ J a tűzoltóságon töltő fiatalok < roncsba szorult „sérültként" segédkeztek egy műszaki S j mentési gyakorlaton j ; A jövőre érettségizőknek már igazolniuk kell, hogy teljesítet­ték a kötelezően előírt 50 órá­nyi közösségi szolgálatot. Nyá­ron sokan aktivizálják magu­kat a cél érdekében. Hanoi Erzsébet erzsebet.hanol@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Már rég túl van a kö­telező 50 órányi közösségi szol­gálaton, pedig még csak 2018- ban fog érettségizni. Veszter- gombi Ádám a szekszárdi állat­menhelyen vállal önkéntes mun­kát, nem feltétlenül azért, mert minisztériumi rendelet írja elő a közösségi szolgálat teljesítését, hanem mert szívesen segít a te­lepen. A Garay-gimnáziumba já­ró fiatalember elmondta, néhány éve a saját kutyájuk révén ke­rült kapcsolatba az állatmenhely- lyel,.és az akkori jó tapasztalatok késztették arra, hogy ott töltse a közösségi szolgálatot. Segít az etetésben, az itatásban, ha kell, takarít vagy pakol. Fiáth Szilvia, a menhelyet mű­ködtető Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány el­nöke elmondta, sok tanuló kere­si meg őket a közösségi szolgá­lat okán. A megyeszékhely vala­mennyi középiskolájával megál­lapodást kötettek már, de szerző­désük van mások mellett a gyön- ki Tolnai Lajos és a bonyhádi Pe­tőfi Sándor Gimnáziummal is. Sőt, egy szegedi középiskolával is, annak köszönhetően, hogy egy ott tanuló szekszárdi di­ák náluk önkénteskedik. Fiáth Szilvia azt mondta, többen to­vább maradnak a kötelezően elő­írtnál. Úgy véli, azért lehet nép­szerű a menhely, mert a fiatalok nagy részéhez közel áll az álla­tokkal való foglalkozás, komfor­tosabban érzik magukat ebben a környezetben, mint például egy kórházban. A kezdeményezést is jónak tartja, mivel bármilyen munkát végeznek a fiatalok, az felelősségre tanítja őket. A kedvelt helyek közé tartoz­nak a Tolna Megyei Katasztrófa- védelmi Igazgatóság kirendeltsé­gei is. A szekszárdi 103 diákot fo­gadott az elmúlt félévben, akik összességében 1200-1300 órát töltöttek a tűzoltóságon. A közös­ségi szolgálat lehetőséget bizto­sít számukra, hogy bekapcsolód­janak a tűzmegelőzés és a tűzvé­delem, a polgári védelem, illet­ve az iparbiztonság szakterüle­tének tevékenységébe. Közremű­ködhetnek például iskolájuk tűz- riadótervének kidolgozásában, a terv gyakoroltatásának előkészí­tésében és végrehajtásában, de akár az őket fogadó tűzoltólakta­nya karbantartási tevékenységei­ben is, vagy „sérültként” egy-egy gyakorlatokon segédkezhetnek. Dr. Ackermann Zsuzsanna hi­vatalvezető, helyettes szóvivő ki­emelte, hogy a tűzoltóságokon, katasztrófavédelmi kirendeltsé­geken töltött idő hozzájárulhat a pályaorientációhoz, de nem ez az elsődleges célja, inkább az, hogy olyan tudással vértezze fel a fiata­lokat, amelynek később hasznát vehetik a veszélyhelyzetek meg­előzésében, kezelésében. Számos dologba belekóstolhatnak Közösségi szolgáltnak minő­sül az a munka, melynek során a diák a saját helyi közössége javát szolgáló, anyagi érdektől független tevékenységet folytat szervezett keretek között. Ilyen­nek számít az egészségügyi, a szociális és a jótékonysági, az oktatási, a kulturális és a közös­ségi, a környezet- és a termé­szetvédelemi, a katasztrófavé­delmi, illetve az óvodáskorú és a sajátos nevelési igényű gyerme­kekkel. tanulókkal, valamint az idős emberekkel közös sport- és szabadidős területen végezhető tevékenység. Azt, hogy a 2016. január else­je után érettségizőknek kötelező ötvenórányi közösségi szolgála­tot teljesíteniük, a nemzeti köz­nevelésről szóló törvény nevelé­si-oktatási intézmények műkö­déséről és a köznevelési intéz­mények névhasználatáról szóló miniszteri rendelet írja elő. A kötelezettségből önkéntesség lesz- Jót tett a kötelező közössé­gi szolgálat bevezetése - véle­kedett Nyitrai Menyhért, a Bony­hádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium igazgatóhelyettese, a program iskolai koordinátora. Mint mondta, a kötelezettség rá­vezeti a gyerekeket olyan tevé­kenységekre, amelyet előtte, ki­zárólag önszántukból, nem biz­tos, hogy elvégeztek volna, vi­szont utána szívesen látják el. Vagyis a kötelező közösségi szol­gálatból valóban önkéntes mun­ka lesz. A diákok aktívnak bizo­nyultak és a szülők is segítenek, hiszen kiveszik a részüket a fo­gadó helyek felkeresésében és a velük való egyeztetésben. Az is­kola mostanra több mint száz in­tézménnyel, szervezettel kötött megállapodást, szem előtt tart­va az ott végezhető tevékenység karitatív jellegét, és védve a fia­talokat az esetleges kihaszná­lástól. Nyilvánosság Balázs László laszlo.balazs@mediaworks.hu MEGYEI H étfőn az infószabadságot komolyan akadályozó törvénymó­dosítást fogadott el a parlament, miután a képviselőknek ele­gük lett abból, hogy össze-vissza kutakodnak, kérdezősköd­nek az újságírók, ellenzéki képviselők. Az állam apparátusát az adófizetők éppen azért tartják fenn, hogy tisztességesen, átláthatóan működjön, és kérés nélkül is hozzáfér­hetővé tegye az adatokat. Úgy hívják ezeket: közérdekűek, tehát az állampolgárok közösségére tartozók, így alapesetben nyilváno­sak. Nem pártnak, civil mozgalomnak, sajtóorgánumnak dolgozik az állami hivatalnok, amikor rendelkezésre bocsátja a kért ténye­ket, számokat, hanem Önnek, az adófizető állampolgárnak. A fejlettebb skandináv országok­ban nem titkolják, mire megy el a közpénz. A megyei lap munkatársai­ként már észrevettük, hogy a centralizált államapparátussal nem könnyű zöldágra jutni, ha olyan témáról szeretnénk írni, ami érdekelheti a tisztelt olvasót. Ha kérdéseket is teszünk fel, akkor rög­tön máshová irányítanak minket, majd végül általában az lesz a do­logból, hogy senki nem mond semmit. Párszor előfordult, hogy a dél­után közepén kellett B- és C-terv után kapkodnia az újságírónak. Pe­dig mi csak a dolgunkat végeznénk, ha hagynák. Ez a fizetős adatszolgáltatósdi az elmúlt 25 év titkosítási trükkjei közül a legötletesebb. A törvény betűje szerint ugyanis az adatgaz­da, az önkormányzat és a minisztérium állapítja meg mennyit kér­het egy adat kiadásáért. Elméletileg bárki, bármit megkaphat, akár papíron is, legfeljebb a másolási költségeket és a munkaerőköltséget számolják fel neki Az már más lapra tartozik, hogy hiába a nyilvá­nosság ereje, ha a lebukás semmilyen szankcióval nem jár. Az újságíró többnyire csak a dolgát végezné, ha hagynák A Jobbik szerint döntsön bizottság SZEKSZÁRD A kálvária-dombi Sző­lő-szobor kapcsán kialakult köz­beszéd miatt döntött úgy a Job­bik Magyarországért Mozgalom szekszárdi szervezete, hogy meg­vizsgálják a megyeszékhely többi köztéri alkotását is. Szabó Balázs városi elnök pénteki sajtótájékoz­tatóján elmondta, hogy megdöb­bentő állapotban vannak a szob­rok, és szerintük az elmúlt húsz évben nem foglalkoztak velük. Példaként említette Götz János Ivó szarvas című alkotást, amely szerinte méltatlan helyen van, rá­adásul az általa színesfém gyűj­tőknek nevezett rongálóknak is ki van téve. De felhozta az I. és a II. világháborús műemlékeket is. A Jobbik javaslata az, hogy ne politikusok kezében legyen a döntés a szobrok sorsát illetően, hanem egy háromtagú szakértői bizottság határozzon inkább, so­raiban szobrász- és festőművész­szel, valamint a városi főépítész­szel, így elkerülve, hogy politi­kai üzenete legyen a köztéri al­kotásoknak. De a lakosság véle­ményét is ki kellene kérni, és en­nek módjáról a közgyűlés dönt­hetne - tette hozzá az elnök. Ács Rezső polgármester any- nyit mondott az ügy kapcsán, hogy személyes egyeztetést kez­deményezett Szabó Balázzsal, és a téma komolyabb előkészítést igényel. H. E. Götz János: Ivó szarvas című alkotása a Gemenc Hotel előtt A gyerekek megismerkedhetnek a katasztrófavédelem és a tűzoltóságok munkájával, és versenyeznek is Jó programok, sok új barát - ez az ideális tábor BÖLCSKE Ez az ideális tábor - fo­galmazott sokatmondóan Len­gyel Róbert. A14 éves fiú vélemé­nye a diák tűzoltótáborról nem légből kapott, negyedszer vesz részt a Paksi Önkéntes Tűzoltó Sport és Hagyományőrző Egye­sület és a Tolna Megyei Kataszt­rófavédelmi Igazgatóság közös szervezésű programján. - Na­gyon jók a programok, olcsó, sok barátot lehet szerezni, nagyon jól érezzük magunkat - részletezte Robi, akinek van rálátása a tűz­oltó hivatásra, hiszen édesapja is azt választotta, az Atomerőmű Tűzoltóságnál dolgozik. Robi, aki egyébként Kajdacson él, és Gyönkre jár a hatosztályos gim­náziumba, idén kilencéves öcs­A mai versenyre készülve tegnap bőszen gyakorolták a táborlakók a fecskendőszerelést cse, Dani is elkísérte. Tegnap bő­szen gyakorolták közel húsz tár­sukkal együtt a fecskendőszere­lést, hogy a mai versenyen a lehe­tő legjobban szerepeljen. A táborozás alatt a gyerekek megismerkedhetnek a kataszt­rófavédelem és a tűzoltóságok munkájával. A Tolna Megyei Ka­tasztrófavédelmi Igazgatóság ki­emelten kezeli az ifjúság nevelé­sét, ezért évek óta eszközökkel, bemutatókkal támogatja a tábor megszervezését. Az elmúlt évek­hez hasonlóan rendeztek ka­tasztrófavédelmi versenyt is. A gyerekeknek három állomáson kellett különböző, katasztrófavé­delmi ismereteket igénylő felada­tot teljesíteni. Az első állomáson négy, egyenként 10 kérdéses fel­adatsor várt rájuk. A tesztsoro­kat a Tolna Megyei Tűzmegelőzé­si Bizottság állította össze. A di­ákok szinte hibátlanul töltötték ki a feladatlapokat, bizonyítva a magas szintű felkészültségüket. Nagy sikere volt a rádiós tájé­kozódási verseny állomásnak is, ahol a csapat egyik bekötött sze­mű tagját - kordonrendszerrel kialakított labirintus pályán - EDR rádiókészülékkel irányítot­ták. A harmadik állomás a füst­sátor volt, ahol hét ping-pong lab­dát kellett megtalálniuk a csapa­toknak. Hogy ne legyen túl egy­szerű a feladat, a keresést légző­készülékben kellett végrehajta­niuk. V. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom