Tolnai Népújság, 2015. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

2015-06-13 / 137. szám

2015. JÚNIUS 13., SZOMBAT Szekszárdi i Vízmű KFT Sleksurtfí Yiz- és Cs*tcr»*»i W USZODA ES STRAHCfÖmó A város fejlesztési területként számol a régi stranddal és Bj uszodával. Lakás, szálloda,TJ| idősek otthona is épülhet ide A megyeszékhely belvárosában több olyan ingatlan is akad, amely foglalkoztatja az embe­reket. Ezek közül egyedül a tel­jes egészében önkormányza­ti tulajdonú régi strand további sorsa alakul megnyugtatóan. Venter Marianna marianna.venter@mediaworks.hu SZBtSZÁRD A hírhedt „galambos ház”, a volt Otthon áruház tető- ráépítése, a Gemenc Szálló, a ré­gi strand és uszoda. Mindegyik Szekszárd belvárosában, frek­ventált helyen, ahol nap mint nap látják az emberek.- Milyen tervei vannak a város­nak a régi fürdő épületével, ha elkészül az új uszoda? - kérdez­tük Ács Rezsőtől, a megyeszék­hely polgármesterétől.- Fejlesztési területként szá­mol vele a város. A terület kivá­lón alkalmas minőségi lakások építésére, de az emeltszintű idő­sek otthona helyszínéül is szol­gálhat, továbbá szálloda fejlesz­tés szempontjából is érdekes le­het egy befektetőnek. Az önkor­mányzat elsősorban lakásépíté­si célból szeretné hasznosítani.- Két félbehagyott épület csúfít­ja el a városközpontot, az egyik a hírhedt „galambos ház”, a másik a volt Otthon áruház teteje a Ga­ray téren. Mi ezekkel a helyzet, történt-e előrelépés, van-e egy­általán valamilyen lehetősége a városnak ezekkel az ingatlanok­kal kapcsolatban?- A Garay téri épület teljes egészében magántulajdon. A Szent István téren lévő „galam­bos ház”, nagyrészt szintén ma­gántulajdonban van. Az önkor­mányzat által elindított galamb­populáció szabályzás során a „galambos ház” felső szintje­it kitakaríttatjuk, ez egyrészt közegészségügyi és köztisztasá­gi szempontból fontos, másrészt pedig, több befektető is érdeklő­dik a félbemaradt projekt befeje­zése iránt. Ahhoz azonban, hogy fel tudják mérni az ingatlan sta­tikai állapotát, szükség volt a szint rendbetételére.- Van-e az önkormányzatnak va­lamilyen információja a Gemenc Szálló sorsával kapcsolatban?- Az ingatlan magántulajdon, információink szerint a tulajdo­nosok nem kívánják értékesíte­ni, illetve keresik azokat a pá­lyázati lehetőségeket, amelyek keretében rehabilitálni tudnák az épületet. A város lehetőségei szerint támogatja azt a kezdemé­nyezést, amely a jelenlegi állapot megszüntetését eredményezi. Üresen áll az egykori szálloda A Gemenc Szálló 2007-ben zárt be. Az akkori híradások­ban az szerepelt, hogy a bezá­rás ideiglenes, felújítva és a tér vek szerint kibővítve, komfor­tosabb formában fogják meg­nyitni, főként a belföldi és kül­földi konferenciaturizmus szol­gálatában. Az egykori szállodá­nak több tulajdonosa van, akik akkor úgy nyilatkoztak, hogy uniós pályázati pénz segítségé­vel szeretnék bővíteni a létesít­ményt. Az épület ötemeletes, bezárásakor 92 szobája volt. Azt tervezték, hogy az átalakí­tás után négycsillagos szálloda lesz belőle, várhatóan kevesebb szobával, de a ma már „alapfel­szerelésnek” számító wellness szolgáltatásokkal. Az átalakí­tás még mindig várat magára, jelenleg ruházati üzlet műkö­dik az egykori szálló egy részé­ben. A Gemenc Hotel Szekszárd egyik patinás épülete, hozzá­tartozik a városképhez és a va­dászturizmus révén messze földre elvitte a város hírét-ne- vét. A budapesti világkiállításra épült a Gemencí erdőbe érkező vadászok számára. Csak a galambok érzik jól magukat A megyeszékhely belvárosá­ban, a Babits kulturális köz­pont tőszomszédságában áll a köznyelvben csak „galambos házaként emlegetett épület. A lapos tetős társasház tetőtér-be­építése, és ott új lakások kiala­kítása 2002-ben kezdődött, ám az mintegy tíz éve leállt, és az­óta nem történt semmilyen elő­relépés. Az ügy jogi hátterét szinte lehetetlen átlátni. Az épü­letben lakók leginkább az állag­romlást sérelmezik, azok pe­dig, akik 8-16 millió forint körü­li összeget fizettek be a jöven­dő tetőtéri lakásokért, a pén­zük után futnak. Voltak, akik el­adták előző lakásukat, házukat, hogy befizethessenek álmaik la­kására, mások egy élet munká­jának gyümölcsét fektették be a remélt belvárosi ingatlanba. A félkész lakásokat a galambok uralták, akik igencsak jól érez­ték ott magukat. A lakók, akik­nek életét megkeserítette a ga­lambürülékkel szennyezett le- csorgó esővíz, a megvetemedett ajtók-ablakok, a beázások, már kevésbé találták komfortosnak a helyzetet. MEGYEI KORKÉP A természet visszaveszi azt, ami az övé - írja egyik olvasónk. Amióta megújultunk, az eddiginél is több észrevételt kapunk Önöktől. Kiderült: a legjobban a rendetlenség, a kosz, az értel­metlen pazarlás zavarja a megye lakóit. A kukák mellé hajított épí­tési törmelék, a szelektív gyűjtőkből kicincált palackok, a fröccstől erőssé vált részegek mocska, az általuk felfordított kukák, és nagyon zavarja az itt élőket, ha egykor jobb napokat látott épületek válnak romossá: a Sió Csárda, a Gemenc Hotel vagy az egykori Gyermekek Háza. A vérnyomásunknak az sem tesz jót, ha egy ígéretesnek tűnő tervből aztán csak torzó lesz, használhatatlan csúfság. Ilyen például a megyeszékhely központjában Lehetne belőle kaszárnya, istál­ló vagy valami egészen más álló lakóépület, melynek tetőrá­építését mintha elfelejtették vol­na befejezni. Az egyik rendsze­res levélírónk szerint a turisták is rendszeresen megbámulják. Az is igaz ugyanakkor, hogy ezek a turisták esténként szek­szárdi bort isznak, gemenci vadsültet esznek, a Béla téri templom­nál vagy éppen az Augusz-ház falának dőlve fényképezkednek. Bíz­zunk benne, hogy ezek az élmények feledtetik a „romok” látványát. Mi meg, akik tartósan bámuljuk azt, amit muszáj, bízunk benne, hogy előbb-utóbb ezekkel az épületekkel is „történik” valami. A már meglévő szellemtanyákat pedig olvasónk javaslata szerint hasznosí­tani kellene. Lehet belőlük szálloda, irodaház, áruház, idősek ottho­na, vagy ha beindul a kötelező honvédelmi képzés, tavasztól őszig laktanya. Esetleg nyilvánosház, egyes épületek esetében úgyis ak­kora a kupleráj. És mint a boltban a vevőnekrúgy nálunk is: az olva­sónak mindig Igaza van. Megnyitotta kapuit a fesztivál BONYHÁD Megnyitotta kapuit a kö­zönség előtt a magyar kultúrát és az olvasást népszerűsítő XV. Völgységi Könyvfesztivál. A tra­dicionális helyszínen, a Perczel kertben tegnap délután az ünne­pélyes megnyitóval indult a ren­dezvény, ahol szintén a hagyomá­nyokhoz híven átadták „A könyv­tárét, a kultúráért” díjat, amely- lyel a bibliotéka kezdeményezései mellé állók áldozatos munkáját is­merik el. A megtisztelő díjat az idén újságíró kollégánk, Vizin Ba­lázs kapta. Mint azt Kult Imréné- től, az országos hírnévnek örven­dő rendezvényt szervező Solymár Imre Városi Könyvtár igazgatójá­tól megtudtuk, a jubileumi, tizen­ötödik könyvfesztiválon ponto­san tizenöt meglepetés várja a lá­togatókat. A színes és változatos programok sorában az újdonsá­gok közé sorolható a Zsikó-testvé- rek műsora és a Tolna megyei ér­téktárak bemutatkozása. A háromnapos fesztivál mai programjában zömében író-olva­só találkozók és könyvbemuta­tók szerepelnek, az érdeklődőket kézműves vásár, a gyerekeket pe­dig játszóház várja. Venter M. Neves előadók, érdekes előadások a Tolna megyei jogásznapon Három terület kapott szót SZEKSZÁRD A vármegyeházán tartotta szokásos évi rendezvé­nyét a Magyar Jogász Egylet Tol­na Megyei Szervezete. A jogász­nap alkalom arra, hogy a külön­féle területen dolgozó jogászok találkozzanak egymással és a meghívott rangos előadók ré­vén valamennyi szakág képvi­selői részleteiben is megismer­kedjenek a legújabb, vagy csak még tervezett törvénymódosítá­sokkal. Az idén is a megyei jogász­nap előadója volt dr. Bánári Já­nos, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, aki a büntetőeljárás-tör­vény tervezett változtatásairól beszélt az ügyvédség szemszö­géből. A közigazgatásban végre­A Perczel Béla-díjat idén dr. Kovács Zoltán vehette át hajtott külső és belső integráci­ójáról valamint a közigazgatási bíráskodásról tartott előadást dr. Patyi András professzor, a Nem­zeti Közszolgálati Egyetem rek­tora. A megyei jogásznap ven­dége és előadója volt dr. Sárkö- zy Tamás, aki 2011 óta ismét a Magyar Jogász Egylet elnöke. Előadásában a Polgári Törvény- könyv egymásnak ellentmondó­ként is értelmezhető szabályai­ról szólt, a jogi személyek szabá­lyozása tárgykörből. Hagyomá­nyosan a jogásznapon adják át a megyei szervezet által 2009- ben alapított Perczel Béla-díjat, amely kitüntetésben dr. Kovács Zoltán az egylet előző elnöke ré­szesült. 1.1. Kettős kábelhiba okozott kimaradást SZEKSZÁRD Kettős kábelhiba oko­zott áramszünetet Szekszárd Bakta városrészében csütörtökön este. Varga Ivett, az E.ON szóvivő­je elmondta, hogy egy meghibáso­dás esetén a szakemberek megál­lapítják a probléma forrásának helyét, majd rövid időn belül, a hálózat ép területéről átterhelés­sel biztosítják az áramszolgálta­tást. A ritka jelenségnek számító kettős kábelhiba esetén azonban erre nincs mód, így a helyreállítá­sig szünetel az áramszolgáltatás. A szakemberek ezúttal is azon­nal nekiláttak a javításnak, illet­ve nyolc aggregátort üzembe he­lyeztek az érintett területen, hogy átmenetileg így biztosítsák minél több fogyasztó áramellátását. A kimaradás kezdetben 2600 ügy­felet érintett, az aggregátoroknak köszönhetően azonban hajnal­ra már csak 300 helyen nem volt áram. Varga Ivett elmondta, hogy az áramszünet a megyei kórházat is érintette. Ott azonnal átálltak aggregátoros üzemre, így az in­tézmény áramellátása végig bizto­sított volt, emellett pedig az E.ON és a kórház műszaki szakembe­rei folyamatosan kapcsolatot tar­tottak az éjszaka, illetve az áram- szolgáltató a katasztrófavédelmet és az önkormányzatot is tájékoz­tatta. A javítás 5.23-kor fejeződött be, ezt követően már csak az agg­regátoros üzemről a normál álla­potra való átállás miatt volt tíz percnyi kimaradás. H. E. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom