Tolnai Népújság, 2015. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2015-06-07 / 20. szám

2015. JÚNIUS 7., VASÁRNAP SZTORI IJ Trükkjeivel 150 országot hódított meg Hajnóczy Soma, a világbajnok illúzionista Magyar bűvész a világ élvonalában A világbajnok bűvész hamaro­san zsűritag lesz a Riminiben megrendezendő bűvész-világ­bajnokságon. Hajnóczy Soma az első magyar, akit a grémi­umba beválasztottak, és a leg­fiatalabb zsüror is. Kozár Alexandra BUDAPEST Manipuláció, illúzió, mentalizmus, humoros és álta­lános bűvészet. Ezek a bűvész-vb kategóriái, amelyen 2009-ben, Pekingben, Hajnóczy Soma győ­zött. És nemcsak győzött, de a ka­tegóriák világbajnokainak végső megmérettetését is ő nyerte. Azóta a fiatal „varázsló” a vi­lágot járja. Ázsiát keresztül-ka- sul beutazta, Európában vissza­térő vendég, Las Vegasban há­romszor fordult meg és Afriká­ban is tett né­hány kanyart. Viszi szerte a világban az ak­tatáskát, a pa­pírpoharat, a semmibe fosz­tó szemüveget és a tárcsázós telefonfülkét. Na meg a sok-sok mobil- telefont, amely hol az egyik, hol a másik kezében bújik elő a semmiből - a száma, amelyre tíz évig készült, s amelyre tíz perce volt, hogy bemutassa a pekingi világbajnokságon. Talán nem véletlen, hogy egy agyonhajszolt, folyton mobilozó üzletembert a középpontba állí­tó műsorszámra esett a választá­sa. Soma tanulmányai szerint is üzletember: kontrollerként vég­zett a Budapesti Műszaki Egye­temen. Ám sosem volt kontroller, a győzelem óta elragadta a siker, és az a másik élet: káprázat, va­rázslat, zene, illúzió és lelkes kö­zönség. A fiatalember ma már a maga menedzsere, saját cégét viszi: ő a kellékes, a könyvelő, a grafi­kus és a szakmai tanácsadó. Ha meg épp nem viszi, naponta több órát gya­Nem csalás, nem ámí­tás, csak alaposan begya­korolt trükkök. Hajnóczy Soma előadása minden­hol óriási sikert arat. kőről, egy-egy fellépés előtt akár tízet is. Felkérésből pedig akad bőven, akár egy turnézó popze­nésznek: évente 100-150 estén mutatja meg trükkjeit, de legin­kább önmagát. Hajnóczy Soma szerint ugyanis a bűvésztrük- köt nem bemutatni, hanem elő­adni kell. A laza, elegáns fiatalember a műsoraiban közvetlen, a nyi­tottságot jókedvvel és alázattal ötvözi. „Gyerekkorom óta megvolt ben­nem a sze­replési vágy, a já­ték iránti olthatat- lan kedv. A bűvészet sem más, mint a gyer­mek előcsa- logatása a fel­nőttből. A vilá­gon mindenütt szeretik, minden­hol ezt láttam az arcokon.” Somát minden érdekli, ami kreatív: a zene, a dizájn, újabban pedig társasjátékokat tervez. „Ha úgy tetszik, sosem volt normális állásom, amióta végeztem, a bű­vészeiből élek. 150 külföldi úton vagyok túl, a világ kinyílt előt­tem. Ezzel a világbajnoki címmel a szakma krémjébe kerültem. Bárhová megyek, mindig találok barátokat, ismerősöket. Magyar- országon is egyre többen ismer­nek, bár nem vagyok olyan híres­ség, mint Ungár Anikó vagy Ro­dolfo volt annak idején. De már így is sokan megismernek, oda­jönnek hozzám.” Somának Molnár Gergely volt a mestere, vele fektette le há­rom-négy éven át a szakma alap­jait: a kártya- és golyótrükköket, az egyszerűbb fogásokat. Ezután azonban az jön, hogy az ember a saját útját, a saját stílusát kiala­kítsa, így például Soma műsorai­ban nagy hangsúlyt kap a humor és a zene, produkciói igazi zenei mixek. „Mindig érdekelt zene és a bűvészet kapcsolata. E témában szakmai szemináriumokat tar­tok világszerte. Most pedig egy könyvet írok a kettő viszonyáról.” A zenéhez való kötődését a Ro­pe it up produkciója szemlélte­ti leginkább, amelyben két köte­let táncoltat különböző stílusú ze­nékre. A kötelek mozgása a zenei motívumok váltakozását követi: a kötél hol nagybőgő húrját adja egy dzsesszzenei felállásban, hol szívószálként funkcionál. Az abszolút bajnok A bűvész-világbajnokságot há­romévente rendezik meg, min­dig különböző városban. Évente az országos, kétévente a konti­nensbajnokságokra kerül sor, s ezek legjobbjai mennek a vi­lágversenyre. 2009-ben a pe­kingi vébén Soma nemcsak az általános bűvészet kategóriá­ban nyerte el a világbajnoki cí­met, hanem övé lett a világbaj­nokság abszolút nagydíja is, a Grand Prix. Az ilyen bajnoksá­gokon színházi rendezők és té­véproducerek is részt vesznek, és ha tetszik nekik egy műsor, egyből lecsapnak rá. Soma a bűvészet művészeté­ben az újítások híve, s azt vall­ja, nem baj, ha az ember vélet­lenül elront egy trükköt, de fon­tos, hogy flottul ki tudjon jönni a helyzetből, mintha direkt így ter­vezte volna. Lámpaláza olykor neki is van, a kínai újévi tévéfel­vétel előtt megkérdezte a stúdi­óban, ezt most hányán nézik, s amikor megmondták neki, hogy 100 millióan, érezte, hogy „na­gyobb” a tét. A külföldi turnék és nemzetközi fellépések között is van munkája bőven: itthon cé­ges rendezvényeken lép fel, a megrendelőlistája olyan illuszt­ris, hogy bárki megirigyelhetné. És ez még csak nem is szemfény­vesztés. A nyaralás tervezéséhez csak a rövid távú előrejelzéseket érdemes használni '•’ -< ';V; < *■ ^ > : . m . , i A Balaton mindig híres volt a szeszélyes időjárásáról. A tó mellett akár percek alatt megváltozhatnak a viszonyok, nem véletlenül működtetik a partok menten a viharjelzo hálózatot. Néhány napja végre kisütött a nap, a tavaszt átugorva ránk rontott a nyár. A sok eső, a szél­sőséges hőingadozások viszont arra utalnak, hogy változik a Kárpát-medence éghajlata. Köz­ben a nyári szabadságra készü­lők próbálják kitalálni, mikor pihenhetnének viharok és eső nélkül. A szakemberek nem sok jóval biztatják őket. Fábos Erika MAGYARORSZÁG Idén mintha so­sem akart volna kitavaszodni, amikor pedig már úgy tűnt, vég­re tényleg itt a jó idő, jött egy hosz- szú esős időszak. Pünkösd ide­jén bő egy hét alatt a Dél-Dunán- túlon jellemző teljes május havi csapadékmennyiség kétszerese hullott, de a Dél-Alföldön is jóval meghaladta az eső a havi átlagot. A víz után jött a hőség, sorra dől­nek a rekordok, de a szakembe­rek szerint ez még nem monszun és nem is klímaváltozás. „Az ilyen időjárás nem ritka­ság, ahogy a heves zivatarok sem, bár ez az időszak jellemzően Me- dárd napjához kötődik - mondja Lakatos Mónika, az Országos Me­teorológiai Szolgálat (OMSZ) ég­hajlati szakértője. - A hőmérsék­let emelkedésével a kontinens belső területei felmelegszenek, a felemelkedő meleg légtömegek helyére az Atlanti-óceán felől hű­vös, nedves légtömeg áramlik. Ezért jellemzi a nyár eleji időjá­rást a többnyire nyugati, délnyu­gati irányból érkező, gyakran he­ves, villámlással, időnként jég­esővel kísért időjárás.” Bár ez a gyakoribb, az sem pél­da nélküli, hogy elmarad a „víz­özön”, ami súlyos aszályhoz ve­zethet. A későbbi, helyi felhőkép­ződéshez ugyanis kell a párolgás, a korábbi esőzések miatti nedves­ség a talajban. A szélsőséges idő­járás tehát nem hozható közvet­len kapcsolatba a klímaváltozás­sal, a csapadék előfordulása ele­ve változékony a térségünkben. „Az éghajlatváltozás hatását csapadék terén nehezebb kimu­tatni, mint a hőmérséklet terén - magyarázza a szakember. - A melegedés miatt globálisan na­gyobb a párolgás, ami összessé­gében több csapadékot eredmé­nyez. Ez néhol özönvízszerű eső­zésekhez vezet, máshol aszályt okoz. De tény, hogy a tavaszi hó­napok során nő a csapadékmeny- nyiség hazánkban. A jelenlegi normál időszak (1981-2010) má­jusi csapadéka 1,5 milliméterrel meghaladja az előző (1971-2000) harminc év országos átlagát.” Ilyen tavasz után nehéz meg­tervezni a nyári szabadságok ide­jét. Ráadásul a meteorológusnak sincs megnyugtató ötlete. Bonta Imre, az OMSZ előrejelzési osztá­lyának vezetője elmondta, csak egy hétre képesek megbízhatóbb előrejelzéseket készíteni. „Nincs értelme több héttel elő­re morfondírozni a várható időjá­ráson - mondja a vezető. - A na­pi programjaink tervezésénél vi­szont érdemes a friss előrejelzé­seket nyomon követni. Két-há- rom napra már napszakokra bontva is tájékozódhatunk a csa­padék esélyéről. A veszélyjelzé­seket, a csapadékgócok mozgá­sát legkényelmesebben az OMSZ okos telefonos alkalmazásán kö­vethetjük nyomon.” Arra a kérdésre, hogy az elő­rejelzés szempontjából kiszámít­hatatlanabb lett-e a nyári időjá­rás, több-e a szélsőséges időjá­rási esemény hazánkban, Bonta Imre sem tudott egyértelmű vá­laszt adni. „Egy-egy extrém időjárási ese­ménynek ma nagyobb a társadal­mi és a gazdasági hatása, mert több az időjárásnak kitett infra­struktúra. A szélsőségek azért is gyakoribbnak tűnnek, mert a kommunikáció fejlődésével a ki­sebb területet érintő események­ről is hírt kaphatunk. De az infor­matika és a szakma fejlődésével már sokkal pontosabb időjárás előrejelzések készülnek, mint pár évtizeddel ezelőtt, ilyen ér­telemben inkább kiszámíthatób- bak az extrém időjárás esélyei.” Persze a világhálón vannak hosszú távú előrejelzéseket. A né­met Bildben nyárra szóló előrejel­zés jelent meg (rossz időt jósolt), hazánkban pedig egész éves je­lentés is elérhető. A meteoroló­gusok szerint azonban nincs itt a hosszú távú előrejelzések ideje, vagyis a szabadság - különösen a vizek mellett - még mindig lutri. Zivatar, tornádó ZIVATARFELHŐ: magas felhőtor­nyok, amelyek centrumában az erős feláramlás miatt inten­zív csapadék és jég képződik. A vízcseppek és jégkristályok egymásnak ütköznek, elektro­mos mező keletkezik, amely bi­zonyos feszültség elérésekor villámláshoz vezet. Villámlás­kor több 10 ezer fokra hévül a levegő, amitől lökésszerűen ki­tágul. Ez a mennydörgés. SZUFERCELLA: forgó zivatarfel­hő, erős és hosszú élettarta­mú, a komoly szél és jégkárok jelentős részéért felel. Az ör­vénylő mozgás miatt a jégsze­mek rendkívül nagyra nőnek. A szupercellából tornádó is ki­alakulhat. MULT1CEUA; két vagy több, vo­nalakká rendeződő zivatarcel­lából áll. A kísérőjelenségei rendszerint veszélyesek: inten­zív eső, jégeső, viharos szél. TORNÁDÓ ÉS TUBA: szűk, örvény­lő légoszlop, amely a zivatarfel­hő aljáról nyúlik le. Felül a felhő kicsapódó nedvességtartalma, alul a felszívott por és törmelék teszi láthatóvá. Ha az örvénylés nem éri el a talajt, csak felhő- tölcsért látunk lenyúlni a felhő­zetből, tubáról beszélünk. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom