Tolnai Népújság, 2015. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

2015-06-01 / 126. szám

2015. JÚNIUS 1., HÉTFŐ BELFÖLD - KÜLFÖLD "J A távhőt egységes állami rendszerről kapjuk majd Nem lesz könnyű menet Nehéz lesz átkapcsolni egy egységes állami rendszerre a szétaprózott szolgáltatókat Jó hozamok, nyereséges magánnyugdíj­pénztárak MAGYARORSZÁG Kiváló első ne­gyedéven vannak túl az önkén­tes és magánnyugdíjpénzárak. Az önkéntes kasszák taglétszá­ma 3 ezer fővel csökkent az év első három hónapjában, már­cius végén 1,167 millió tagjuk volt. A pénztártagok vagyona a negyedév végén 1120,6 milli­árd forint volt, vagyis egy átla­gos számla egyenlege elérte a 960 ezer forintot. A tagdíjbevé­tel enyhén csökkent 2014 első negyedévéhez képest, 20,3 mil­liárd forintot tett ki. A tagok sa­ját befizetései több mint 10 szá­zalékkal nőttek, a munkálta­tói hozzájárulások volumene vi­szont csökkent, amiben szere­pet játszhatott a cafeteria-sza- bályok szigorodása is. Az első negyedévben az ön­kéntes kasszák befektetési te­vékenységen elért eredménye megközelítette a 40 milliárd fo­rintot. A hozamok terén hason­lóan erős negyedévre utoljá­ra 2009-ben és 2010 elején vol­tak képesek az intézmények. A pénztárak ezt úgy érték el, hogy az első negyedévben igyekez­tek kockáztatni: növelték a be­fektetési alapokban és részvé­nyekben lévő, és csökkentették a készpénzállományukat. A működési célú bevételek elég jelentősen, 36 százalékkal nőttek a pénztáraknál tavaly­hoz képest, de a kiadások még mindig meghaladták a bevétele­ket, így a szektor működési szin­ten enyhén veszteséges maradt. Mivel azonban az intézmények a pozitív hozam terhére vonhat­nak el működési díjat a nem fi­zető tagságtól, a kiváló befekte­tési eredmény miatt a 117 millió forintos veszteséget kompenzál­hatta a szektor. A magánnyugdíjpénztárak­nak 60830 tagjuk maradt már­cius végére, akik a kötelező tag- díjfizetési előírásoknak is kö­szönhetően 261 millió forintot fizettek be a pénztárakba, ez a 4,5-szerese a tavalyinak. Az ado­mányt is szorgalmasabban fize­tik, 18,4 százalékkal nőtt a pénz­tárak működési bevétele, és mű­ködési szinten nyereséges lett a szektor. A befektetések hozama csaknem 11 milliárd forinttal gyarapította a vagyont. A port­foliók állománya 219 milliárd fo­rint volt március végén, vagyis egy átlagos pénztártag 3,6 mil­lió forinttal rendelkezett. H. B. A majdani állami távhőszol­gáltatás tarifái szempontjából döntő súlyú lesz, hogy a ne­kik eladó hőtermelők milyen áron jutnak majd a gázhoz, ér­demes lesz-e alternatív forrá­sokat használniuk, hogy a ter­melők és a szolgáltatók mely költségeiket ismerhetik el a tarifáikban, és lesznek-e az államnak hőtermelői ambíci­ói is. Az új szabályozásnak il­leszkednie kell az uniós elvá­rásokhoz. B. Horváth Lilla lilla.horvath@vg.hu AZ ÁLLAMI ELLENŐRZÉS alá vonan­dó közműszolgáltatások közül a távfűtés újraszervezése a legke­ményebb dió, és nem csak azért mert körülményesnek ígérke­zik a szétaprózott terület helyi adottságok által erősen befolyá­solt tarifáinak teljes vagy rész­leges egységesítése. Nagyobb gond, hogy az állam egyelőre a megváltoztatandó rendszert sem látja át kellő mélységben, és még arról sem döntött, milyen irányt szab a távhőszakma egé­szének. Márpedig a megcélzott változtatások a Magyar Energe­tikai és Közmű-szabályozási Hi­vatal (MEKH) 2013. végi adatai szerint 95 település közel 650 ezer háztartását érintik. A szükséges helyzetkép meg­szerzése érdekében átvilágít­ják a szektort - erről Lázár Já­nos Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt múlt heti tájé­koztatóján -, de ez az előkészüle­teknek csak egy része. Meg kell fogalmazni a már egy ideje em­legetett távhő-cselekvési tervet, és frissíteni az ország energia- stratégiájának legalább azt a ré­szét, amelyből a távhőtermelők megtudják, hogy a szabályozás milyen alternatív energiahor­dozók használatára és mennyi­re ösztönzi őket. Igaz, a fő irány vélhetőleg az marad, ami most: a hőtermelésben meghatározó lesz az állam által erősen szabá­lyozott piacról származó gáz és a helyben hozzáférhető (mező- gazdasági és élelmiszeripari) megújuló energiaforrások sze­repe, és célszerű keresni a de­centralizált hőtermelő megol­dásokat. A MEKH adatai sze­rint 2012-ben a távhőtermelés 81 százaléka földgáz, 10 száza­léka szén, 7 százaléka biomasz- sza, 1 százaléka szilárd hulladél alapú volt, és további 5 forrásra is jutott néhány tized százalék. Lázár János beszélt a távhő- szolgáltatók állami érdekkörbe vételéről is. Egyelőre nem tud­ni, hogy az állam az érintett cé­geknek kizárólagos tulajdonosa akar-e lenni, vagy, hogy az álla­mi „érdekkörbe” beleértendők-e az önkormányzatok is. 2013. ele­jén 60 hazai hőszolgáltató volt legalább 98 százalékos önkor­mányzati, 22 pedig vegyes tulaj­donban, a többiben nem volt ön- kormányzati hányad. Sok múlik azon is, hogy mit tervez az állam a távhő termelői­vel, ma ugyanis nagy az átfedés a szolgáltatók és a termelők kö­zött. Sok településen ugyanaz a többségi önkormányzati tulajdo­nú társaság állítja elő és értéke­síti a távhőt, és nyújtja emellett a többi közműszolgáltatást is. 45 olyan szolgáltató volt, amely ki­zárólag saját előállítású hőt adott el, és csak 17-nek nem volt saját távhőtermelése. Tovább bonyo­lítja a terület működését, hogy sok hőtermelő egyúttal áramot is előállít: a 2012-ben szolgálta­tott hőenergia közel 60 települé­sen részben kapcsolt hő- és vil- lamosenergia-termelést megva­lósító fűtőerőműből származott. Az átvilágítás után derül ki az is, hogy hol és mekkora beruhá­zásokra lesz szükség a szektor­ban. Az állami távhőszolgáltatás kényes eleme lesz egy olyan ta­rifarendszer megfogalmazása, amely nem ütközik az uniós sza­bályozással. így például a forrá­sokhoz való azonos hozzáférést kell kínálni a lehetséges vevők­nek, és a szolgáltatáshoz szüksé­ges összes költségnek meg kell jelennie a szolgáltatás díjában is. Német sztrádadíj: Brüsszel eljárást indít NÉMETORSZÁG Az Európai Bizott­ság kötelezettségszegési eljárást indít Berlin ellen a külföldieket terhelő autópályadíj miatt - írta a Die Welt című német lap a hét­végi számában. A lap a brüssze­li bizottság egy magas beosztású képviselőjét idézve azt írta, hogy a testület meggyőződése szerint a 2016-ban bevezetni tervezett sza­bályozás ellentétes az uniós jog­gal, mert hátrányosan megkülön­bözteti a külföldi autósokat. Az Európai Bizottság még az augusz­tus elején kezdődő nyári szünet előtt megindíthatja az eljárást. A közlekedési tárca nem ka­pott még tájékoztatást a bizott­ságtól, a törvényhozás alsó- és felsőháza, a Bundestag és a Bun­desrat pedig az uniós előírások­nak megfelelő törvényt fogadott el. A jogszabály szerint az autó­pályák használatáért minden au­tósnak fizetnie kell, de a Német­országban üzemben tartott ko­csik tulajdonosai a díjnak meg­felelő összegű kedvezményt kap­nak a gépjárműadóból. Az éves díj a motor nagyságá­tól és környezetvédelmi besoro­lásától függően átlagosan 74 eu­ró (23 ezer forint). A külföldi au­tósok tíz napra vagy két hónapra is vásárolhatnak e-matricát 5 és 30 euró közötti összegért. Az ál­lamháztartásnak évente 500 mil­lió euró körüli nagyságú bevétele lesz az úthasználati díjból. A külföldieket terhelő sztráda­díj bevezetése az Angela Merkel vezette CDU testvérpártjának, a bajor CSU-nak a nyomására ke­rült a kormány programjába. A bajor konzervatívok arra hivat­koznak, hogy a német autósok­nak Európában szinte mindenütt fizetniük kell az autópályák hasz­nálatáért, a külföldiek viszont in­gyen autózhatnak a német sztrá­dákon, ami szerintük elfogadha­tatlan. MTI „Bosszantanak!” A CSU főtitkára. Andreas Sche­uer szerint alaptalan speku­láció eljárásról beszélni. A pórt Bayernkurier című lap­nak adott tegnapi nyilatkoza­tában hozzátette, „árt Európá­nak az El) állandó beavatkozá­sa a nemzeti jogalkotási kom­petenciába". és „a polgárokat bosszantja” az olyan EU, amely „mindenbe beleüti az orrát”. Ki látja el a versenypiaci vevőket? A távhöszolgáltatők által el­adott hőenergia mintegy 80 százalékát veszi ma meg a la­kosság fűtésre és használati- melegvíz-fogyasztásra. A szol­gáltatók a többi hőt a külön kezelt intézményeknek és az egyéb fogyasztóknak adják el. Nem tudni, vannak-e az állam­nak tervei a két utóbbi vevőkör ellátásában is. Ha vannak, az­zal az állam megjelenik az érin­tett versenypiacon is. Ha nin­csenek, az a tdvhőszolgáltatók darabolását vetíti előre. Ma egy településen álltaidban egy távkŐszotgáltató működik, néhol több. Arra is van példa, hogy egy szolgáltató több tele­pülést is ellát. Ezer lámpás éjszakája - Sok csemete megszökik a családi viszály elől, másokat elrabolnak Minden világító lufi egy eltűnt gyereket idéz meg BUDAPEST Az eltűnt gyerekek vi­lágnapjához kapcsolódóan va­sárnap rendezték meg ötödik al­kalommal az Ezer lámpás éjsza­kája kampánysorozatot, amely- lyel a gyermekek eltűnésének jelenségére szeretnék felhívni a társadalom figyelmét. Az idén a társadalmi kezde­ményezéshez a fővárosi mellett nyolc megyei rendőr-főkapitány­ság csatlakozott - Bács-Kiskun, BAZ, Fejér, Győr-Moson-Sop- ron, Komárom-Esztergom, Sza- bolcs-Szatmár-Bereg, Vas és Za­la -, amelyek a budapesti ese­ményhez hasonló színes progra­mokat szerveznek. Budapesten az Ötvenhatosok terén civil szervezetek képvise­lői, a BRFK bűn- és fmleset-meg- előzési osztályának munkatár­sai fogadták az érdeklődőket, de a kampány minden helyszínen koncerttel és a rendezvény véd­jegyévé vált világító lufik ma­gasba bocsátásával zárult. A rendőrség felhívása sze­rint Magyarországon az eltűné­sek oka elsősorban a kiskorúak környezeti körülményei, hatá­sai. Az érintettek általában kö­zösségi szállásokon, lakásott­honban, gyermekotthonban el­helyezett, kísérő nélküli (kül­földi) kiskorúak, gyermekvédel­mi gondoskodás alatt állók, kü- lönváltan élő szülők láthatásról vissza nem vitt, vagy oda el nem engedett gyermekei. Olyan eset Kampány is kell, de nem csak egyszer egy évben kéne rájuk gondolni is akad, amikor olyan kiskorú tartózkodási helye marad isme­retlen a hatóság előtt, aki felnőt­té válása előtt dönt úgy, hogy el­hagyja a szülői házat és megsza­kítja a kapcsolatot a hozzátar­tozóival, s később szándékosan nem ad életjelet magáról. Az eltűnt gyerekek világnapja május 25-e, az 1979. május 25- én New Yorkban eltűnt 6 éves kisfiúra, Etán Patzra és társai­ra emlékezve. Akkor engedték el iskolába a szülei, de az iskola­busz megállójához soha nem ér­kezett meg. Etant 2001-ben holt­nak nyilvánította a bíróság. A fiú megölését 2012-ben beismer­te egy férfi, ám a gyerek holttes­te nem került elő. MTI 852 kiskorú és fiatal Tavaly 16 885 körözést adtak ki 18 év alattiakra eltűnés mi­att, ök az összes eltűnt ember mintegy 84 százaléka. A tavaly elrendelt és jelenleg hatályos körözések száma fiatal- és kis­korúakra vonatkoztatva 852. A rendőrség minden kiskorú el­tűnését kiemelt feladataként kezeli, de elengedhetetlen az érintett gyermekvédelmi szer­vezetek, a civil kezdeményezé­sek és a családok együttműkö­dése ahhoz, hogy eredménye­sebb legyen a felderítés - kö­zölte tegnap az ORFK.

Next

/
Oldalképek
Tartalom