Tolnai Népújság, 2015. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

2015-06-16 / 139. szám

2015. JÚNIUS 16., KEDD KITEKINTŐ g Amikor megszületett Kati, nem felsírt, hanem felnevetett Ma is óvónéninek szólítják Szerencsés csillagzat alatt szü­letett Rakiczki Ferencné. Szu­per családja van, a munkáját imádta, és szinte mindig jó a kedve. Budavári Kata kata.budavari@mediaworks.hu FADD Amikor megszületett, nem felsírt, hanem felnevetett. Rövi­den ezzel a mondattal lehetne le­írni, milyen ember is Rakiczki Ferencné, akit sokan Kati vagy Katica néniként, óvónéniként is­mernek Faddon. Szerencsésnek tartja magát, hiszen van egy szuper férje, klassz gyerekei és unokái, ráadásul tősgyö­keres faddiként minden­kit ismer, és őt is minden­ki ismeri a falujában. Amíg Kecskeméten tanult a fő­iskolán, honvágya volt, de szerencséjére, 1965- ben, miután végzett, mindjárt Faddra ke­rült. Ő volt az első, aki a faddi óvónők közül nappali tago­zaton szerezte főis­kolai diplomáját, így most ő az első közülük, aki arany diplomát vehetett át. Az ünnepséget bő egy hete a művelődési házban tartották, és összekötötték a nagy csoportos óvódások ballagásával. Az ok­mányt igényelni kellett, az ügy­intézésben Kárász Andrea, az óvoda jelenlegi vezetője segített. Sokan segítettek Ács Ricsinek B oldogok voltunk, amikor megtudtuk, gyerekünk fog születni, és még bol­dogabbak, amikor közölték ve­lünk: „kettő van”. Aztán hat hó­nap múlva hirtelenül és várat­lanul megváltozott a világ. A fiúk olyan villámgyorsan érkez­tek, hogy nem kérdezték képes­ségeinket, erőnket, anyagi hely­zetünket, vagy hogy kész van-e a gyerekszobánk... Majd rájöt­tünk: nincs menekvés. „Isten nem fogja levenni vál­lunk rá l a terhet, hanem meg­erősíti vállainkat” - most ol­vastam valahol. Olyan ez, mint amikor ott állsz a nagybetűs ÉLET előtt, és kétfelé ágazik az út. Mindkettő út a hegycsúcs­hoz vezet. Az egyik út egy jól kitaposott ösvény, ahol süt a nap, ahol csicseregnek a ma­darak, zöldellnek a fák. A má­sik út ismeretlen, göröngyös, Jó kollégák voltak, óvónő­ként egymás gyereke­it, unokáit nevelték, bár némiképp elté­rő okból lettek óvó­nők. Míg Kárász Andrea már kis­korától erre a pá­lyára készült, Ra­kiczki Ferencnében a gimnáziumi évek alatt szilárdult meg az az elhatározás, hogy óvópedagó­gus lesz belőle.- Van egy em­lékem, úgy öt éves lehettem, amikor itt a ré­gi faddi óvodában az óvónénim kiül­tetett a vaskályhá­Az általa ültetett diófa ma is virul Rakiczki Ferencné 1945-ben született Faddon. A főiskolát 1965-ben végezte el Kecske­méten. majd megszakítás nél­kül Faddon dolgozott óvónőként nyugdíjazásáig. 2000 tavaszáig. De ekkor sem mondott búcsút a gyerekeknek, kollégáknak, to­vábbi öt évig részese volt az óvo­da mindennapjainak. Nemcsak hoz, és azt mondta: Katica, me­sélj. Erősen megmaradt bennem az az érzés, hogy nagyon jó itt lenni. - mondja. A pályaválasz­tásban aztán ez az élmény meg­határozónak bizonyult. Pedig Kati néniből, pontosabban ak­kor még Katiból, sok minden lehetett volna. Hiszen például kiváló rímfaragó, akinek ké­pességeit, csasztuskáit ma sem nélkülözhetik az in­tézmény dolgozói a jóté­konysági bálok humoros műsorának összeállítá­sakor. Remek orgánuma van, melyet például az ön­képzőkör előadásain, továbbá az egyik jótékonysági bálon az Úr hangjaként hasznosított ki­válóan, és énekelt dalárdában az édesapjával együtt. Szülei egyébként nagyon büszkék vol­tak lányukra. És hogy milyen óvónő volt Ka­ti néni? Az egyik volt ovisa sze­rint „szép és olyan nagy, hogy óvónőként, vezetőként is tevé­kenykedett az intézményben 1989 és 1994 között. Nyugdí­jas, két gyermeke és négy uno­kája van, közülük a legidősebb 24, a legfiatalabb 7 éves. Pályá­ja kezdetén diófát ültetett a fad­di óvoda udvarán, mely azóta is árnyékot ad gyerekeknek, peda­gógusoknak. alig látni a tetejét”. Saját állítá­sa szerint viszont inkább meg­engedő tyúkanyó típus, aki fel­nőtt korában is nagyon tudott - pontosabban még most is tud - gyerek lenni. Akármennyire is képes és szeret játszani, 1989 és 1994 között ő irányította az intézményt. Aztán nem pályá­zott újra, visszavágyott a gyere­kek közé. Nyugdíjba 2000-ben vonult, de még öt évig dolgo­zott az óvodában. Rendszeresen részt vesz a nyugdíjas óvónők megyei találkozóján és termé­szetesen a faddi óvoda rendez­vényein is. - Szerencsés csillag­zat alatt születtem - állítja. - Van egy szuper családom, Hel­ga lányom óvónő lett, az egyik unokahúgom szintén. Faddi va­gyok, imádom a falumat, és azt, hogy sokan ma is úgy szólíta­nak meg az utcán, hogy óvóné­ni. Ez ugyanis egyfajta igazolá­sa annak, hogy érdemes volt ezt a pályát választani. TEVE-AJANLO Atemetetlen halott Nagy Imre élettörténete a XX. századi történelem alaptörté­nete. Ő volt az első kommunis­ta vezető, aki egy nemzeti for­radalom, az,56-os jelképe, mi­niszterelnöke, aki felmondta a Varsói Szerződést, kiállt a több­pártrendszeren nyugvó demok­ráciáért. Sokan úgy vélik, hogy 1956-ban vállalt szerepe, majd halálig vállalt hűsége a forra­dalom eszméjéhez nem követ­kezett az életútból, kommunis­ta meggyőződéséből, moszkvai múltjából, hogy valami rendkí­vüli katarzis, titok történt vele. Mészáros Márta rendező nem ,56-ot választotta az első Nagy Imre film elsődleges témájául. A miniszterelnök életének azt a szakaszát tárja elénk, melyről a legkevesebbet tudhatunk. „Személyes okom is van arra, hogy ezt a filmet megcsinál­tam: gyerekkoromban ismer­tem meg Nagy Erzsébetet. Vé­gigkövettem hányatott sorsát, amikor magányosan, kitaszít­va élt, majd elszánt harcát az apja rehabilitálásáért. Nagy Im­rével is többször találkoztam, máig emlékszem kedves, jo­viális alakjára. Nálam lehetett őt először nyilvánosan látni, a „Napló” filmsorozat második ré­szében (Napló szerelmeimnek), emlékszem az eufórikus fogad­tatásra, amikor hajlott alakja föltűnt a vásznon. Régóta ké­szülök arra, hogy filmet készít­sek róla" - vallja Mészáros Már­ta. B. K. A temetetlen halott: Duna Televízió, 21.15 POSTABONTÁS poros, kátyús, esik az eső, vi­haros széllökések vannak, és végtelennek tűnik. Mindenki a napos úton át szeretne eljut­ni a hegycsúcsra, ahogy min­denki egészséges kisbabát kép­zel el magának... Már nem kér­dezem: miért én? Már tudom a választ! Kinyitottam a háti­zsákomat, és ezt találtam ben­ne: esőkabát, viharlámpa, erős cipő a nehéz útra, és egy üze­net: „nem számít milyen lassan mész, csak ne állj meg!” Nyolc év alatt sikerült elfo­gadnunk a helyzetünket, sike­rült a Richard iránt való oda­adásunkat erővé változtatni... Életritmusunk Richárdhoz iga­zodik. Nehéz feladat őt ellát­ni, de még nehezebb aktív éle­tet élni, hiszen két gyermekünk van, és Attila egészséges, így teljesen más igényei, szükség­letei vannak. Azt elérni, hogy Attila ne úgy érezze, mintha csak a Tesóról szólna az éle­tünk, nem könnyű. Néha elképzelem, milyen len­ne, ha mindkét fiú egészsé­ges lenne. De azon nem szere­tek gondolkodni, hogy meny­nyi veszteség érte fiunkat a be­tegsége miatt. Inkább arra gon­dolok, mennyi mindent meg­tapasztaltunk, amióta ők van­nak, és ami nem lenne, e hely­zet nélkül. Szeretném, ha egy­re több olyan ember lenne, aki nem egy szomorú életet képzel el maga elé, ha olyan család jut eszébe, mint mi, ahol egy sérült ember(ke) él. Szerencsére sok olyan ember van, aki mégha kicsit is, de be­lelát az életünkbe. És remélem, nem sajnálattal gondol ránk vagy néz végig rajtunk! Ácsné Hoffmann Rita Érdekeset látott, hallott? 06-30/449-2954 fotojat, olvasói levelet, információját varja budavári katai Olvasószolgálatunk elérhetőségei Telefon: 06-30/449-2954, Cím: Tolnai Népújság, hétköznap munkaidőben hívható. 7100 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Napi ügyeletes újságíró: Balázs László SMS: 06/30/411-4816 Telefon: 74/511-510, fax: 74/511-500. E-mail: kata.budavari@mediaworks.hu Ügyeletes szerkesztő: Finta Viktor AZ OLVASO KÜLDTE Szebb időket is megelt SZEKSZÁRD A Gemenc Hotel - ami új korában négycsillagos szálló volt - 1970-ben épült, a vadászati világ- kiállításra. Eleinte sok német és olasz vadász járt ide, s körülbelül 20 éven átjöttek a szovjet turisták is, SZOVTRANSZTVO feliratú buszokkal. A szálló jól üzemelt. Benne működött városunk egyetlen éjszakai bár­ja, színvonalas műsorral. Jelenlegi állapotában viszont nem éppen jó kinézetű, környéke elhanyagolt. Pedig ismét jöhetnének Hévízről orosz atomerőműves dolgozók, akár 1-2 napos kirándulásra. A Szekszárdi Törté­nelmi Borvidékre, Paksra, Pécsre. Vagy lehetne az épület a Jugendherberg - Nemzetközi Ifjúsági Szálló Há­lózat egy tagja. Tavasztól őszig lehetne turistaszálló, így ahogy van! Szüle L. PROGRAMSOROK) KEDD MOZI Szekszárd: Törésvonal (amerikai film), 17 óra. A kém (amerikai ak­ció-film), 19 óra. KIÁLLÍTÁS Szekszárd Placc - Ifjúsági Kö­zösségi Tér (Piac tér): Varga Eni­kő pop-art festőművész kiállítását Wessely Judit nyitja meg, közremű­ködik a B18 zenekar és az Alisca Siam, 16 óra. SZERDA MOZI Szekszárd: Törésvonal (amerikai film), 17 óra. A kém (amerikai ak­ció-film), 19 óra. TRAFFIPAX 00:00-06:30 M9 7. km 09:00-11:00 6232-es út 2. km Gyónk, Táncsics Mihály u, 41& 10:30-11:50 Szekszárd, Keselyűsi út 20. mmmo 13:10-15:10 &os fotó 100. tan Sós főút 141. km 14:15-: 14:30-1630 Simontomya, Igán u. 8. M6 bal 120. km 1430-16:30 . 15:00-17:00 Szekszárd, Rákóczi utca 34-40. 15:40-16:20 ........................60s fiát 134. km 16 :45-1830 Iregszemcse, Bartók Béla u. 13. 17:00-17:40 Szekszárd, Rákóczi utca 126. 17.00-18.00 Paks. Kishegyi u. 14. 17:30-19:30 Szekszárd, Tartsay utca 2. 2100-24:00 VÍZÁLLÁS A Dunán tegnap reggel 7 órakor: Dunaföldvár 78 cm, Paks 254 cm, Dombori 314 cm, Árvízkapu 681 cm, Baja 410 cm. A Sió Palánknál 172 cm. \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom