Tolnai Népújság, 2015. június (26. évfolyam, 126-151. szám)
2015-06-13 / 137. szám
14. HÉTVÉGE 2015. JÚNIUS 13., SZOMBAT A múzeumban elevenedik meg az elbeszélő költemény asztaltársasága Közösségi mesefilm forgatása A vége felé közeledik Az obsitos kocsmája, avagy a varázslatos Szekszárd című film forgatása. Közösségi mesefilm, e két szóban foglalható ösz- sze mindaz, amit kérdésünkre Kindl Gábor producer elmon dott. Ihárosi Ibolya ibolya.iharosi@partner.mediworks.hu SZEXSZARD A film azért készül éppen idén, mert a város első írásos nyoma Szent Istvánnak a pécsváradi apátságot alapító levelében maradt fenn, tehát a város az idén ünnepli ezredik születésnapját. Az izgalmas történet mellett a település is bemutatkozhat, nemcsak a helyszínek, az itt élő emberek is részesei a forgatásnak. A filmmel kapcsolatban folyamatosan megtalálják az információkat az érdeklődők a www.azobsitoskocsmaja . hu honlapon.- A mai világtrendnek megfelelő mesefilmről van szó, amely tartalmában, képi világában, technikai megoldásában is modern, és a nagyot mondó szekszárdi Háry János karakteréből indul ki, fogalmazott, majd hozzátette, hogy a szerepet nagyon szereti a figurát alakító Mi- kó István, aki az első szóra vállalta a karakterének megfelelő figura megformálását. Olyannyira, hogy nem is kell mást tennie, mint önmagát adnia. A forgatókönyvet is Kindl Gábor írta, mert akit eredetileg felkértek, más irányba vitte volna el a történetet, melynek a lényege egy olyan szemüveg, amelyet rá lehet hangolni az emberek agyára, amelynek következtében térben, majd idősíkokban is mozognak az egyes szereplők. A rendező Jimmy Hollywood, aki Magyarország egyik legjobb videoklip rendezője, akivel Kindl Gábor már több filmet is készített. Ugyancsak Szekszárdhoz kötődik a másik főszereplőt alakító Adorjáni Bálint a Radnóti Színház művésze, Adorjáni Endre szobrászművész fia. A női főszereplő Frank Ildikó, a Német Színház igazgatója. Az operatőr Mayer Zoltán, akit a szekszárdiaknak nem kell bemutatni. Kisebb szerepeket is a város lakói, vagy innen elszármazottak alakítanak. S persze főszereplő maga a város is, amely olykor mesés fényekben jelenik meg a filmben. Az obsitos kocsmája a Garay pince, több jelent játszódik város különféle pontján, például a Háry szobormái, a megyeháza udvarán, a szurdikokban, szőlőkben. A filmben a múzeumban elevenednek meg a Garay János elbeszélő költeményében szereplő asztaltársaság tagjai, akiket a költő ekként mutatott be. Hárman valának együtt, a potrohos biró, /Egy obsitos vitéz, és a furfangos iró; /A többi asztaloknál együtt és szerteszét, /Vidám paraszt legények itták a hegy levét. Igazi újdonságnak számít, hogy a film elkészítésére nem pályáztak, nincs benne állami pénzt. Létrehozásában mindenki, illetve bárki részt vehetett, mégpedig szó szerint. Az előre meghirdetett forgatások előtt válogatták ki a szereplők egy részét. A statiszták valamennyien szekszárdiak. A játékfilm persze drága műfaj, 20-25 forgatási nappal számoltak, az utolsó kettő augusztus 4-én és 5-én lesz. Mint Kindl Gábor elmondta, mintegy 180 millió forint értékű lesz az elkészült film. De ha valóban ennyibe kerülne a megvalósítása, akkor el Garay János és Háry, az obsitos A humoros, anekdotázó elbeszélő költemények egyik legsikeresebb darabja Garay János (1812-1853) Az obsitos című alkotása (1843). A költő egy ő- srégi irodalmi típust, a hetven- kedő, kiszolgált katonát magyar környezetbe helyezi. Remek életkép bontakozik ki az elbeszélésből, amelynek színhelye a falusi kocsma. Az id- dogáió, beszélgető, vidám parasztlegények estefelé egyre nagyobb kíváncsisággal figyelik az obsitos vitéz „merész beszédeit”. Háry János, a napóleo ni háborúkat megjárt vén baka nagyotmondásaival, túlzásaival kápráztatja el naiv hallgatóságát. A kocsmai társaság hü- ledezik és ámuldozik a képtelen kalandokon. Csupán a furfangos diák gyakori prüsszen- tése fejez ki némi hitetlenkedést. de huncut kópésággal mégis nógatja az öreg katonát újabb mesékre. A kutatások szerint hat Háry János is élt egy időben Szekszárdon. Az obsitos alakját valószínűleg a nem túl tehetséges fazekasról mintázta a költő. A kisebb szerepeket is szekszárdiak játsszák A filmben helyi arcok és helyszínek köszönnek vissza sem kezdhették volna a film forgatását. A pénzt helyi és elszármazott vállalkozók, cégek adták össze. Mások természetben árulnak hozzá, például a stábnak van hol laknia, van hol ennie, s ezek az összegek tetemes részét képezik egy nem közösségi film költségeinek. Más valaki szódát, kávét visz a fogatásra, vagy a szállításban vesz részt. Az önkormányzat sem pénzzel, hanem a sajt lehetőségeivel, az infrastruktúra biztosításával járul hozzá a filmhez. Ha például a helyszínekért fizetni kellene, az igen sokba kerülhetne. A film díszbemutatója szeptember 16-án, a Szekszárdi Szüreti Napok előestéjén lesz, az erre is érvényes támogatói jegyeket folyamatosan meg lehet vásárolni. A közösségi finanszírozás arról szól, hogy a leendő néző valamilyen okból fantáziát lát egy történetben és valamilyen módon részt vállal annak megvalósításából, mondta a producer. HIRDETÉS szekszárdi fórkoltés ÜNNEPEI Szekszárd, Béla tér Június 27. Szombat 18.00 óra Információ: Szekszárd Borvidék Kft. Telefon: 74/673-709, 30-2355-160 E-mail: szekszardborvidek(atolna.net Weboldal: www.szekszardibor.com , www.szekszardiborut.hu Térre vonulnak a gasztronómiai élvezetek szerelmesei Jó pörkölthöz jó bor, jó barátok A Szekszárdi Pörkölt és Bor Ünnepe minden évben várt esemény. A főzőversenyek megyeszerte népszerűek VANNAK dolgok, amelyek nem változnak. Ilyen a sülő hagyma, majd a rotyogó pörkölt kellemes illata, a muzsika nosztalgikus hangja, a remek szekszárdi borok íze, amelyek segédkeznek a főszakácsok főzési tudományának előcsalogatásában, és a kukták, vendégek hangulatának fokozásában. Az sem változik, hogy a város nagy ünnepein nagyon jó szekszárdinak lenni, bár valószínűleg vendégnek sem kutya. A nyár tehát nemcsak nyaralást, a gyermek elhelyezésének gondját jelenti, de azt is, hogy sok a megyében a színes, tartalmas hétvégi program. Ezeken összegyűlhet a család, a barátok, a településről elszármazottak. Ilyen a Szekszárdi Pörkölt és Bor Ünnepe, ahol hagyományosan egy adott jelre egyszerre gyújtják be a tüzet a bográcsok alatt, és amely ugyan nem a versenyzésről szól, a szakácsok között kialakul némi rivalizálás. A június 27-ei ünnepet most is a Szekszárd Borvidék Nonprofit Kft. szervezi, és most is szerves része a város védőszentje, Szent László tiszteletére rendezett hagyományos rendezvénysorozatnak. Kulturális és a szabadidős eseményekben sem lesz hiány, kiállítás nyílik, több koncert is lesz ezen a hétvégén a városban. Tavaly Bacsmai László esperes-plébános ünnepi beszédében elmondta azt, hogy a vallásos ember nem tetye-totya, Szent László, a magyar államiság második alapítója jól példázza, hiszen a rendkívüli hit mellett világi, lovagi erények is jellemezték. Szekszárd védőszentje királyként roppant szigorú, de igazságos törvényalkotó volt, aminek eredményeként megszilárdult a magántulajdon védelme az országban. Uralkodása alatt avatták az első magyarországi szenteket: Gellért püspököt, I. Istvánt, Szent Imrét, András és Benedek remetéket. A középkori László-kultusz kibontakozásához a döntő lökést III. Béla adta meg, aki 1192 júniusában pápai jóváhagyással szentté avatta 1. Lászlót. B. K. « t t i « A film nem pályázati pénzből készül, a létrehozásában mindeki, illetve bárki részt vehet
