Tolnai Népújság, 2015. május (26. évfolyam, 102-125. szám)
2015-05-04 / 103. szám
2 KÖRKÉP 2015. MÁJUS 4., HÉTFŐ A Szekszárdi Magyarnóta Klub tagjai a hétfői próbán. A közös éneklés napokra feltölti őket jókedvvel, energiával Van szívük és nótájuk is évforduló Emlékesten hallhatja a közönség a jubiláló klubot JEGYZET Adok-kapok én egy egyszerű ember vagyok, és nem értem, miért van az, hogy a politika mindenbe beleártja magát. Egyik olvasónk fogalmazta meg ekképp kételyeit, aki akarata és minden jó szándéka ellenére keveredett bele városatyák és a politika kegyeit kereső emberek vitájába. Nehéz választ adni egy ilyen kérdésre akkor, amikor már egy élénk piros kabátot sem viselhet az ember anélkül, hogy annak ne keresnék a politikai jelentését. Az egyik oldal szimpátiát feltételez benne, a másik oldal aktivistái pedig rosszallóan néznek rá. Nem vicc, kedves olvasó, belefutottam ilyen reakciókba, miközben a nevezetes kabátot csupán azért választottam, mert méretben és fazonban is megfelelt, viselését pedig az időjárás indokolta. Ha tudnák azok, akik politikai tartalmat keresnek még egy átmeneti kabátban is, hogy időnként narancssárgára festem a körmöm, és képes vagyok hozzá piros felsőt felvenni... de EZ mind semmiség ahhoz képest, hogy most az anyák napját használják fel a politikai ellenfelek egy kis acsar- kodásra. Vasárnap ugyanis anyák napi sajtótájékoztatót tartott a család- és népesedés- politikáért felelős helyettes államtitkár arról, hogy a kormány a jövőben is mindent meg akar tenni azért, hogy az elmúlt húsz hónaphoz hasonlóan folytatódjon a születések számában tapasztalható pozitív trend. Erre persze rögtön jött a válasz a másik oldalról, miszerint Magyarországon nehéz helyzetben vannak az édesanyák és további, a gyermekvállalást ösztönző intézkedéseket követelnek. nem irigylem ugyanakkor a politikusok édesanyját, akiket naponta vesz szájára a nép, gyermekeik tettei, megnyilvánulásai miatt. Anyák napja alkalmából azonban szóljon nekik is a köszönet, ami kijár minden édesanyának és nagymamának - pártállástól függetlenül. Akinek nótája nincsen, annak szíve sincs - tartja a mondás. A Szekszárdi Magyarnóta Klub tagjait nem érheti ez a vád, mert nekik szívük és nótájuk is nagy. Venter Marianna A magyarnótások a Babits kulturális központ klubjaként, annak támogatásával működnek. Mint azt elnökük, Kelemen István, elmondta, ebben az évben ünnepük megalakulásuk 10. évfordulóját.- A csapat 2011-ben az országos megmérettetésen ezüst minősítést kapott. Ez a hungari- kum kategóriába tartozó műfaj lelkes tagokat verbuvált a klub soraiba. Többen közülünk rendszeresen lépnek fel országos nótaéneklési versenyeken, kimagasló teljesítményeikért számos elismerésben részesültek. Városunk rendezvényein is láthatja és hallhatja őket a magyar nótát, népdalt szerető és igénylő közönség. - Felléptünk többek között a Mentálhigiénés Műhely számos rendezvényén, a Szüreti Napok rendezvényein, falunapi rendezvényeken, nyugdíjas műsorokon. Évente két alkalommal önálló műsort állítunk össze, neves vendégművészek fellépésével. A műsorok szervezésében, lebonyolításában a Babits kulturális központ mellett városunk borászai is részt-, illetve védnökséget vállalnak - mondja Kelemen István, a klub elnöke. Ahogy a nótások vallják: a nótát sokszor igyekeztek afféle városi műfajnak beállítani, pedig a magyar nóta imádság is egyben. Örömöt, bánatot, mély és őszinte érzéseket a legjobban, legszebben ezzel lehet kifejezni. Talán nincs is olyan ember, Régi nóta, híres nóta a szekszárdi Magyamóta Klubbal legközelebb május 15-én találkozhat a közönség. Régi nóta, híres nóta című műsorukkal a 100 éve született Boros Jolán nótaénekesre emlékeznek. Az est vendégénekesei: Dóka Zsuzsa és Bó'si Szabó László. Közreműködik a magyamóta klub kórusa és szólistái: Barkóczi Erzsébet, Fritz Anna, Jakab Lászlóné, Lendvai Klára, Molnár János és Szabó Tamás. Valamint a 10 éves énekesi jubileumát ünneplő Baksai Ferenc, Odor Vera és Péterbencze István és vendégeik: Gombos Maja, Hepp Ádám, Incze Zoltán és Szily Lajos. Kísér: Látó Imre és cigányzenekara. akinek ne lenne kedves nótája, vagy aki még nem könnyezett magyar nótán, vagy éppenséggel nem mulatott rá egy nagyot. S az is tagadhatatlan, hogy igény is van rá. A klub évi kétszeri nagyműsor teltházat vonz, és nem egyszer előfordult, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel dupla előadást kellett tartani. Sokan gondolják azt - tévesen -, hogy a nóta kizárólag szóló műfaj. A nótásoknak vegyeskara is van, amely minden alkalommal nagy sikert arat. A kóa lexikon szerint a nóta egyéni szerző(k)től származó újkori lírai dal, melyben nép- és műzenei, továbbá szóbeli és irodalmi elemek keverednek; városon és falun a társadalom több osztálya körében is ismert. Zenei ih- letője elsősorban a verbunkos muzsika volt. Az első időkben a kor neves előadóművészei - Déryné, Blaha Lujza, Tamássy Józsefés mások -, továbbá a cigányzenészek népszerűsítették. Később a rádió és a mozi révén mindenkihez eljutott. A második világháború után vált a helyzete kétségessé. A szocialista kultúrpolitika a dzsentrivilág örökségeként bélyegezte meg, rusnak köszönhetően azok a tagok is szerepléshez jutnak, akik szólóénekesként egyelőre még nem próbálkoznak. Bár a klub tagjainak zöme a közép-, illetve idősebb korosztályba tartozik, fellépéskor, kiránduláson, lagziban, ha nótázásra kerül a sor, mindig ott vannak a fiatalok is, és nem egyszer kérik, hogy tanítsák őket is. A heti próbát pedig ki nem hagynák, mert a közös ének öröme egy hétre való energiával, jókedvvel tölti fel őket. osztályharcos szellemben szembeállítva azt a népdallal, holott a kettőt a nép egymástól elválasztani sem tudja. Nem egy népdalnak gondolt ének valójában nóta. Időrendben első ma- gyarnóta-szerzőként Egressy Bénit (1814-1851) szokás emlegetni. A nagyszámú 19. századi nótaszerző közül három nagyobb név emelkedik ki: Simonf- fy Kálmán, Szentirmay Elemér és Dankó Pista. A századfordulónak és a 20. sz. elejének nótaszerzői közül Dóczy József Fráter Lóránd és Balázs Árpád a legjelentősebbek. Számos ismert zeneszerző, például Zerko- witz Béla is írt nótákat. Foglalkoztak régóta neuralgikus területekkel PAKS A Budapesti Műszaki Egyetem Urbanisztika Tanszékének hallgatói töltöttek öt napot Pakson kötelező gyakorlatuk keretében. Az építészettel foglalkozó hallgatók a város életében meghatározó, esetenként neuralgikus építészeti kérdésekkel foglalkoztak. Az urbanisztikai tanszéken elsősorban építészmérnököket oktatnak városépítészetre, urbanisztikára, a másoddiplomás képzésében építészek, településtervezők, közgazdászok, tájépítészek, szociológusok vesznek részt. Egy ilyen csoport dolgozott, kutatott Pakson, majd ennek végeztével tervprezentációt tartottak a polgár- mesteri hivatalban a város vezetőinek, a városháza kollektívájának. A vizsgált területeket a város főépítészével egyeztetve választották ki. Feladatuk az volt, hogy ezekre, a város életminőségében hosszú távon meghatározó, területekre készítsenek fejlesztési kon■ Egy csoport témája a lakhatás problematikája volt, különös tekintettel az atomerőmű-bővítésre cepciót. Foglalkoztak régóta neuralgikus területekkel, úgy mint a volt konzervgyár, illetve a téglagyár területe, olyanokkal, amelyek „alul használtak”, mint a város volt konzervgyártól délre eső szakasza, de téma volt a Duna és Paks kapcsolata a település egészét tekintve, beleértve az imsósi erdőt, a történelmi városrészt. Egy csoport témája a lakhatás problematikája volt külö- hös tekintettel a Paks előtt álló kihívásra, az erőmű-beruházásra, ami előrevetíti, hogy új lakásokra lesz szükség. Az e témával foglalkozó csoportban dolgozók a Pollack Mihály utcától északra eső terület legelső programvázlatát igyekeztek elkészíteni. Az ötnapos munkát záró prezentációkban gondolatvázlatok jelentek meg, de már most megfogalmazódott néhány olyan ötlet, ami új látásmódot, területhasználatot vetít előre. A teljes, két évet felölelő munka során a hallgatók az elképzeléseiket tükröző településfejlesztési koncepciót, településszerkezeti valamint szabályozási terv javaslatot készítenek. ■ V. T. A zenei élet jelentős képviselői népszerűsítették Átmenetileg zárva lesz Tengelicen a vállalkozók háza fejlesztés A felújítás idejére az üzletek egy része bezár, mások ideiglenesen máshova költöznek TENGELic Átmenetileg zárva lesz a vállalkozók háza, mert az önkormányzat felújíttatja az épületet. Az itteni vállalkozások, üzletek egy része erre az időre bezár, a többiek más helyszínen működnek a munkálatok idején. Gáncs István polgár- mester tájékoztatása szerint a korszerűsítést közel 13,5 millió forintba fog kerülni, amelynek túlnyomó részét - tízmillió forintot - az önkormányzat a Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány pályázatán nyert el, a többit saját forrásból teszik hozzá. A kétszintes üzletházban, ami valóban megérett már a felújításra, a helyi hús- és hentesáru üzlet, szatócsbolt, ruházati üzlet, kozmetika üzemel, illetve itt van a polgárőrség bázisa. Az épület udvarán működik a piactér, illetve itt van egy nyilvános illemhely is. A polgármester tájékoztatása szerint minden nyílászárót kicserélnek, csakúgy az épület teljes villamoshálózatát, ezen felül felújítják a nyilvános WC-t is, illetve elvégzik a vállalkozók házának akadálymentesítését. Az átadási határidő június eleje, azaz egy hónapig lesz zárva a vállalkozók háza, ez idő alatt - tette hozzá - a bérlőknek természetesen nem kell bérleti díjat fizetni. Osztermájer Károlyné az egyik legrégebbi bérlő. 25 éve Gáncs István tájékoztatása szerint a korszerűsítés közel 13,5 millió forintba fog kerülni üzemelteti üzletét a vállalkozók házában. Azt mondja, örömmel fogadta a felújítás hírét. Azt mondja, az egy hónap, átmeneti időszak velejárója egy ilyen munkának, de a kényelmetlenség megéri, mert biztosan sokkal rendezettebb, szebb és komfortosabb lesz majd a környezet. Gáncs Istvántól megtudtuk, hogy tavaly hozzávetőleg 70 millió forintot fordítottak fejlesztésre, idén ennél valamivel többet, százmillió forintot terveznek ilyen célra költeni azzal együtt, hogy továbbra is a település kiegyensúlyozott, stabil működése az elsődleges cél. ■ Vida T. t 1
