Tolnai Népújság, 2015. május (26. évfolyam, 102-125. szám)
2015-05-08 / 107. szám
5 2015. MÁJUS 8., PÉNTEK KÖRKÉP Hetven esztendeje az otthonuk székelyek Majd’ háromszázezer ember adatait rögzítette a nyugdíjas bátaszéki programozó Rudolf László azt tervezi, hogy az öt bukovinai székely faluról összegyűjtött anyagot könyvben is kiadja Hetven éve települt le a Bukovinából, majd a Bácskából elmenekült székelyek egy része Bátaszéken. Anyai ágon közéjük tartozik Rudolf László nyugdíjas programozó is, aki egyedülálló módon számítógépen feldolgozva gyűjtötte, gyűjti össze a megmaradt anyakönyvek adatait. Gyuricza Mihály Rudolf László Bátaszéken született 1955-ben, tíz évvel azután, hogy a második világháború utáni nagy népvándorlás részeként a bukovinai székelyek letelepedtek Magyarország déli részén. Ő már vegyes házasságba érkezett, édesanyja a bukovinai Józseffal- váról származik, az eredeti lánykori neve Flexon Zsófia. Amikor 1941-ben Bácskába költöztek, a vezetéknevet Ferencre módosították. Édesapja bátaszéki sváb volt. Negyvenötben még csak a helybeliek, túlnyomórészt svábok és a betelepült székelyek laktak Bátaszéken. Később aztán a svábok nagy részét kitelepítették, s jöttek a felvidékiek is. Az | első időszakban nem számított £ ritkaságnak, hogy a bálokban, rendezvényeken összeverekedtek, de idővel lecsitultak a kedélyek, és már vegyes házasságok is köttettek. - Az egyik ilyennek a sarja vagyok én is. Ennek lassan már 60 éve - mondja a nyugdíjas programozó. A nagyanyja sokat mesélt neki Bukovináról. Rudolf Lászlót érdekelte a történelem, a hely, ahol a gyökereik voltak. Megtudta, hogy a bukovinai anyakönyveket Bátaszékre menekítették, s most a plébánián őrzik. Ezeket Elekes Dénes, az istensegítsiek papja vándor anyakönyveknek hívta, mert velük együtt „vándoroltak”. Rudolf László számító- gépes programozóként el akarta készíteni a családfáját, engedélyt kért Herendi lános plébánostól, be-be járogatott a plébániára, sokat olvasgatott, jegyzetelt, és egy program segítségével elkezdte számítógépre vinni az anyakönyvi bejegyzéseket. Munka mellett ez eltartott két évig. Újabb két évig javítgatta az adatokat, mert kiderült, hogy annak idején a bukovinai plébánosok is elég sok hibát elkövettek, írt egy programot, amely rövid idő alatt elkészít egy-egy családfát. Tevékenységének elterjedt a híre, 1995-ben még a Rekordok könyve magyar nyelvű kiadásába is bekerült egy kis cikk erejéigElőször lózseffalvát dolgozta fel, miközben noszogatták, többek között Kóka Rozália, hogy a feldolgozást terjessze ki a másik négy falura is. A bukovinai székelyek vándorlási útvonalait követve elkezdte járni a különböző vidékeket, eljutott az Aldu- nára, Erdélybe, máshová is, ahorudolf László annak idején úgy kezdte, hogy kiírta az anyakönyvekből a bejegyzéseket, aztán az adatok számítógépre kerültek, megfelelő program segítségével dolgozta fel őket. Úgy is felfoghatjuk, mint egy következő lépést, hogy most már a geva a székelyek kirajzottak. Az ő anyakönyvi bejegyzéseiket ott, helyben őrzik, jegyzeteket, digitális fényképeket készített róluk, így alakult ki egy óriási adatbázis, amelyben több mint három- százezer ember adatai találhatók. Közülük úgy százezer lehet a bukovinai székely, aki Bukovinában vagy a Bácskában született, illetve ott vannak az ő leszármazottaik meg a beházaso- dottak. Ma már egyre kevesebb az úgynevezett tiszta székely házasság. A bukovinai székely ősökről szinte mindent tud Rudolf László, lózseffalvát teljesen netikát, a dns-vizsgálatot is az ősök kutatásának szolgálatába állítják. Az Amerikában élő Elisabeth Long, Rudolf László ismerőse ennek az egyik szakértője. Az ő férjének a nagymamája is Andrásfalván született, onnan eredhet az érdeklődés. feldolgozta, gépre vitte már And- rásfalva szinte minden anyaT könyvi bejegyzését is, de utóbbi még nem jelent meg könyv formában. Ugyanígy van Istensegíts, Fogadjisten, Hadikfalva is.- Unikális ez az adatbázis, örülök, hogy annak idején, majdnem huszonnégy éve belevágtam - mondja Rudolf László. - Előbb csak munka mellett foglalkoztam vele. Tíz éve aztán kórházba kerültem, leszázalékoltak, szerencsére a szellemem friss maradt, s akkor, az intenzív osztályon határoztam el, hogy mindezt könyv alakban is megjelentetem. Eleinte nem tudtam, mibe kezdek, de úgy érzem, hasznos dolgot csinálok, s örülök, hogy végül is így alakult. A családom is elfogadta, támogatta, az internet segítségével, elterjedésével pedig rengeteg ismerősre tettem szert a világban Ausztráliától Argentínán át Brazíliáig az oda került bukovinai székelyek, azaz most már inkább a leszármazottaik révén. Bácskából is menekülniük kellett amikor 1764-ben Mária Terézia újraszervezte a határőrséget, Székelyföldön az erőszakos sorozás a madéfalvi vérengzésbe torkollott. Több ezer székely menekült át a keleti határon. Miután a Habsburg Birodalom 1774-ben megszerezte Bukovinát, az osztrák-porosz háborúban kitűnt Hadik András tábornok összegyűjtötte a Moldvában szétszóródott székelyek egy részét, és letelepítette őket Bukovina öt falujában. így alakult ki a bukovinai székely ség. Több kitelepülési hullámot követően a bukovinai székelyek maradékát a magyar kormány 1941-ben a Vajdaságba telepítette az 1920 után betelepített, és Bácska visz- szafoglalását követően elmenekült dobrovoljácok helyére. 1944 őszén Bácskába érkeztek Josip Broz Tito partizánjai, mögöttük a korábban elmenekült szerbek. A bukovinai székelyeknek megint menekülniük kellett, a háborús telet a Dunántúlon vészelték át (Fejér, Győr és Zala megyében). Innen 1945- ben 13 ezer bukovinai székelyt Tolna, Baranya és Bács-Kiskun megyékben helyeztek el, a kitelepített sváb családok házaiba és birtokaiba. Ünnepségen emlékeznek EMLÉKÜNNEPSÉGET TARTANAK Bátaszéken május 10-én, vasárnap abból az alkalomból, hogy 70 évvel ezelőtt telepítették ide a bukovinai székelyek egy részét. A program reggel fél 9-kor kezdődik szentmisével, 10 órakor pedig Asztalos Zoltán, a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének elnöke tart az alkalomhoz illő előadást a művelődési házban. Ezt követik a Székely Kórus és közreműködő gyerekek szereplésével a visszaemlékezések, beszámolók a menekülésről. A Garai Ifjúsági Tánccsoport bukovinai táncokkal szórakoztatja az előzetes jelentkezés alapján szép számú közönséget. Különösen azokra számítanak a szervezők, akik Bukovinában és Bácskában születtek - mondta el érdeklődésünkre Kismődi István, a Bátaszéki Székelyek Baráti Körének elnöke. HÍRSÁV Támogatja a város a nyári táborozást tolna Idén is támogatja a helyi általános iskolások bala- tonszepezdi táborozását a tolnai önkormányzat. Ezen a nyáron várhatóan 55 gyermek és 5 felnőtt kísérő vesz részt a programon. A táborozás összköltsége 1,43 millió forint, az iskola által igényelt támogatás 913 ezer forint volt. A testület úgy döntött, hogy 900 ezer forinttal járul hozzá a táborozáshoz. (Tavaly 881 ezer forint volt ez az összeg.) A támogatásból fizetik a tanulók étkezési és szállásköltségének felét, a pedagógusok étkezési díját, valamint az útiköltséget és strandbelépőket. ■ S. K. Arany diplomákat hoztak Herendről DOMBÓVÁR-HEREND Mind- . egyik kategóriában, amelyben elindult, arany diplomát szerzett a Kapos Táncegyüttes Herenden, a nemrégiben tartott 9. Veszprémi Összmű- vészeti Nemzetközi Versenyen és Fesztiválon. A gyermekcsoport a Csicsijja babája koreográfiáért, az ifjúsági csoport pedig a Kállai kettős koreográfiájáért kapott arany diplomát a néptánc kategóriában. A Kapos Lányok - tíz lány a táncegyüttesből - Sárközi népdalcsokruk előadásával érdemelték ki az elismerést, sőt az ének kategóriában a Grand Prix-díjat is elnyerték. A táncosok és az énekesek felkészítője Nyári Éva, az együttes vezetője. ■ H. E. Véradással egybekötött motoros nap lesz zomba Véradással egybekötött motoros napot tartanak szombaton Zombán. A program a művelődési házban kezdődik, itt lehet majd vért adni 9 és 11 óra között. A szervezők kérik, hogy a donorok ide is motorral érkezzenek, így demonstrálva, hogy mindez a motorosokhoz köthető. A folytatásban, 11 órától virsli főzés lesz a crosspályán, majd azoknak, akik vért adtak, vagy hoztak magukkal valakit, aki vért adott, lehetőségük lesz rá, hogy a belocsolt crosspályán motorozzanak. Emellett gyűjtést is szerveznek, a pénzt a szekszárdi gyermekkórháznak ajánlanák fel. ■ H. E. Már a genetikát is segítségül hívják Májusban vágják a tengerit türelem A belvíz miatt eddig nem tudták betakarítani szekszárd Ilyen is csak száz évente egyszer fordul elő: május elején vágják a kukoricát Szekszárd határában. A siófoki elágazónál, a 65-ös és a 6-os főút közötti területen az Aranyfürt szövetkezet kukoricát vetett, de a belvíz miatt tavaly őszszel nem tudták a terményt betakarítani. A termelő türelmes volt, megvárta, amíg a belvíz eltűnik. így esett meg, hogy májusban vágja a kombájn a kukoricát. Érdeklődésünkre elmondták, a tengeri minősége jó, 13- as nedvességű, ami ideálisnak mondható. Egyedül a vadkár és az illetéktelenek által ellopott termény okozott bosszúságot a termelőknek. ■ M. I. A Sió melletti területen eddig sok volt a belvíz, most tudnak aratni Figyelmet kérő falugazdászok egységes kérelem Jövő héten pénteken lejár a határidő tolna megye A jövő hét végéig lehet a mezőgazdasági termelőknek az egységes kérelmeiket benyújtaniuk. A megyében ez közel ötezer gazdálkodót érint, eddig a fele kereste fel a falugazdászokat. Németh ludit főfalugazdász elmondta, a falvakban ütemesebben folyik a kérelmek beadása, mint a városokban, ott a falugazdászok a fogadónapjukon behívják az érintetteket. Kritikusabb a helyzet Szekszárdon. Egyrészt sok gazdálkodó él a városban, másrészt nehéz őket utolérni. Nehezen ütemezhetők a telefonon történő időpont kérések is, hiszen ha olyan gazdálkodó érkezik, akinek sok területe van, és nincs tisztában az új támogatási formákkal, akkor hosszadalmas az ügyintézés. Mivel május 15-én lejár a határidő, így a falugazdászok zsúfoltságra számítanak. Németh ludit elmondta, vannak felkészült gazdálkodók, de a többség igényli a segítséget, főleg a szántóterülettel rendelkezők, ahol meg kell jelölni az ökológiai célterületet, illetve dönteni kell a zöldítésről. Amire figyelni kell: a gazdálkodóknak magukkal kell vinniük az MVH regisztrációs számot, az MVH-tól kapott jelszót, ha benne vannak a kárenyhítési rendszerben, akkor nyilatkozniuk kell az előző évi terméseredményről, a földhasználat rendezettségéről. Az állatalapú támogatásra jogosultaknak magukkal kell vinniük a 3-as mentességű állatorvosi igazolást, az egyedek azonosító számát. Aki fehérje növénynél termeléshez kötött plusz támogatásra tart igényt, annak a vetőmagról számlát, illetve vetőmagcímkét is vinnie kell. Gyümölcsösöknél a hektáronkénti tőszámot, illetve az ültetvény beállottságát kérdezik. Az agrárkamaránál (Szekszárd, Keselyűsi út 9.) hétfőtől péntekig 8 és 16 óra között, pénteken 8-tól 14 óráig van fogadó óra, de ha igény van rá, tovább dolgoznak a falugazdászok. ■ Mauthner 1.
