Tolnai Népújság, 2015. május (26. évfolyam, 102-125. szám)

2015-05-18 / 115. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2015. MÁJUS 18., HÉTFŐ Irodalom es borkultúra - egymás nagyon fontos kiegészítői Mészöly ma is hívószó HÍREK Megcsodálhatták az Országházat is 6YÓ8KÖNY A Györkönyi Nyugdí­jas klub és a Kézimunkaklub közös kirándulást szervezett Budapestre kirándult. A 30 fős társaság tartalmas na­pot töltött a fővárosban, aho­va az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. támogatásával jutottak el. Hirt Ferenc országgyűlé­si képviselőtől a programok­hoz kaptak segítséget, tájé­koztatott Kuti Imréné, a mű­velődési ház vezetője. A kép­viselő jóvoltából megcsodál­hatták belülről az Országhá­zat. A csoport az állatkertben is járt. V. T. Három mesét adtak elő az ovisok KŐIESD Mesehét és Anyák napja volt a Kölesdi Mesevár Óvodában. Május 8-án dél­után a művelődési házban el­sőként a nagy csoportosok szerepeltek, akik a Toppantó királykisasszonyok című me­sét adták elő. Őket követték a vegyes csoport gyermekei, a Harmatszitáló pillangót ját­szották el. Végül a kiscsopor­tosok léptek színre és a Répa mesét jelenítették meg. A mű­sor az édesanyák köszöntésé­vel folytatódott. B. K. Szűrővizsgálat és állapotfelmérés BONYHÁD A helyi Szabadidő Klub a Solymár Imre Váro­si Könyvtárral közösen ren­dezte meg egészség napját a szabadidő hasznos eltölté­se céljából. A szerdai rendez­vényen a Egészségfejlesztési Iroda előadást és állapotfel­mérést szervezett. A program a transzzsírsavak szerepe a szív- és érrendszeri betegsé­gek című prezentációval kez­dődött, majd a résztvevő fia­talok és idősek egészségügyi állapotfelmérése követke­zett, amelynek keretében vér­cukor- illetve koleszterinszin­tet mértek a kórházban dol­gozó szakemberek. B. L. SZEKSZÁRD Mészöly olyan hívó szó a mai magyar irodalomban, aki máig megkerülhetetlenül fontos, mondja Liebhauser Já­nos, amikor a Szekszárdi Ma­gasiskoláról kérdezzük. Gyuricza Mihály mihaly.gyuricza @partner.mediaworks.hu- Szekszárdon régi álom, hogy Mészöly Miklós itteni hagyo­mányát ápolva rendbe tudjuk hozni a Porkoláb Völgyben lé­vő, Mészölyhöz kötődő tanyát, ahol ő egyébként a Saulust, Az atléta halálát és számos novellát írt - mondja Liebhauser János, a szekszárdi megyei könyvtár igazgatója. Ez a terv teljesen egy­becseng azzal a hagyománnyal, amelyet Polcz Alaine indított el Szekszárdon, azért hogy ne felej- tődjön el Mészöly Miklós szelle­misége, hagyománya. Amikor ő a városra hagyományozta a sze­mélyes tárgyaikat, berendezése­iket, könyvtáruk egy részét, ak­kor azt kérte, hogy minden év­ben január 19-én legyen egy Mészöly Miklós emléknap. - Ja­nuár 19-e szép dátum, mert Mé­szöly Miklós születésnapja, de más szempontból rettenetesen rossz időpont a megemlékezés­re - hívja fel a figyelmet a gya­korlati szempontokra az igazga­tó. - Tél van, nem lehet kimenni még a szőlőbe sem. Más időpont­ban kellene emlékezni Mészöly Miklósra, merült fel az az ötlet Pócs Margitban és utána a PAD Egyesület is mögé állt, hogy csi­náljunk egy nyári írótábort. Tel­jesen természetesen adódott az a fajta megközelítés, amihez most is próbáljuk tartani magunkat: Mészöly-díjjal kitüntetett alko­tók, legyenek az oktatók, ők ta­nítsanak az immár harmadik alkalommal megtartandó Szek­szárdi Magasiskola - Mészöly Miklós írói Akadémia alkotótá­borában, mesterkurzusán. A másik szempont az, hogy ne olyan írótábort csináljanak, amelyet egy író személyisége határoz meg. Legkevesebb 5-6 író mindig van itt, s ez azért kuriozitás a hazai „piacon”. Az idén Tóth Krisztina, Géczi János, Győrffy Ákos, Kukorelly Endre, Mészáros Sándor, Péterfy Ger­gely, Szilasi László, Ágoston Zol­tán, Színész Bob (Horváth Kris­tóf), valamint Szkárosi Endre és Baranyai László lesznek a ta­nárok. A felkért nyitó előadó N. Horváth Béla. A szervezők fon­tosnak tartják, hogy mindig új és új figurák kötődjenek ehhez a történethez. írásai az 1940-es évek végétől jelentek meg. 1951-52-ben Budapesten a Bábszínház dra­maturgja. 1993-ban a Demok­ratikus Charta egyik szóvivője volt. 1992-től a Széchenyi Iro­dalmi és Művészeti Akadémia alapító elnöke. 1990-től a Ma­gyar írók Szövetsége vezetősé­gi tagja volt. A mai magyar elbeszélők kö­zött kiemelkedő alkotó. Fele­sége Polcz Alaine, író, pszicho­lógus, a Magyar Hospice Ala­pítvány vezetője volt. Liebhauser János azt remé­li, hogy talán azok segítségé­vel is, akik itt lesznek, vannak, idővel tudnak olyan anyagi eszközöket szerezni, amelyek révén végre felépülhet a Mé- szöly-alkotóház. A Mészöly-tanya. abban a for­májában, ahogy akár koráb­ban is állt, erre alkalmatlan lett volna. Nagyon puritán hely volt, teljesen megfelelt Mé­szölynek, de ezt ma már nem lehet elvárni egy írótól. Meg kell teremteni a 21. száza­di körülményeket, és ez nem mond ellent annak, hogy ott maradjon a hely szelleme. A tapasztalatok alapján a hall­gatók számára nagyon fontos, hogy az aurája átszivárogjon még ma is. Nem lesznek teljesen szabadjára engedve az irotabor hallgatói Nagyon feszes napirendet állí­tottak össze a hallgatóknak a jú­lius 6. és 12. közötti időszak­ra. A tábor facebook oldalán ol­vasható lesz a részletes prog­ram is. Nem lesznek szabadjára engedve, mindig mindent közö­sen csinálnak, az esti programo­kat is. A város kulturális arcula­tának, imidzsének alakításában fontos, hogy ne csak a bor jelen­jen meg, hanem az irodalom is, a kettő egymás mellett. Ebben nagyon szerencsésen partne­Babits is „ott van" a szülőháza mellett ; lévő alkotótáborban rek a szekszárdi borászok. Tud­ják, hogy a bor nemcsak élelmi­szervegyészet, hanem közösség­teremtő kultúra része is, aminek fontos része az irodalom. A tábo­rozok minden évben elmennek egy-egy szekszárdi borászhoz. Ez nem csak azért fontos, hogy jól érezzék magukat az írópalánták és az oktatóik, hanem azért is, hogy fenntartsák azt a közeget, amelyben a borkultúra, a gaszt- rokultúra és az irodalom egymás nagyon fontos kiegészítői. Zomba szülöttjére emlékeztek, és tolerancianapot tartottak Emlékállítás Boros Jolánnak Kártyázás helyett szemetet szedtek ZOMBA Korábban már mi is meg­írtuk, hogy Zombán emlékmű­vet állítanak a falu szülöttének, a híres roma származású nóta­énekesnőnek, Boros Jolánnak. A roma önkormányzat vezetői, képviselői feltárták a művész­nő életútját, az Emberi Erőfor­rások Minisztériuma közel 320 ezer, a helyi roma önkormány­zat 80 ezer forintjából elkészült az emlékmű, Deér Gábor épü­letszobrász alkotása. Szombaton a Rozsnyay sétá­nyon szép számú érdeklődő je­lenlétében roma és nem roma gyerekek leplezték le. A műve­lődési házban Témer István, a művésznő helybeli rajongója is­mertette Boros Jolán életútját, Szancsik Mária, a szervezés­öt helység táncosai léptek fel a művelődési házban ben oroszlánrészt vállalt Zom- bai Roma Nemzetiségi Önkor­mányzat elnöke méltatta a sze­génységből indult nem minden­napi művészi pályát. Ugyan­csak szombaton tartották a gyermeknappal egybekötött to­lerancia napot. Szancsik Mária megnyitó­ja után színes programok vár­ták a fiatalabb korosztályt. Volt arcfestés, kézműves foglalko­zás, gyöngyfűzés, ingyenes körhinta és „horgászat”. A fel­nőttek az egészségsátorban mé­rethették meg a vérnyomásu­kat, vércukor- és koleszterin­szintjüket. Decsi, tamási, pári, bátai, és zombai roma táncosok adtak műsort. GY. M. TOLNA A szombat délelőttihez ha­sonló borús, esős időben - ahogy azt mondani szokás - , legin­kább két tevékenység jöhet szó­ba. A tolnaiak közül sokan - kár­tyázni ugyan nem volt kedvük -, mégis inkább a szemétszedést választották. Az or­szágos TeSzedd! ak­ció kapcsán szerve­zett tolnai program­ra több, mint 150- en jelentkeztek, és a pocsék időjárás ellenére is több, mint 130-an jöttek el - tíz civil szervezet tagjai, helyi intézmé­nyek képviselői, a város vezetői és közfoglalkoztatottak. Az akciót faültetéssel is ösz- szekötötték, négy helyszínen ti­zenöt csemetét ültettek el, a ta­valy kivágott idős, beteg fák he­lyére. A délelőtt során 240 zsák szemét gyűlt össze, ezeket a The- lena Kft. és az Alisca Terra Kft. dolgozói szállítottak el. Dél körül a Nap is kisütött, így a résztvevők számára főzött babgulyást már kel­lemes körülmények között, a Duna-par- ton fogyaszthatták el a szemétszedők. Appelshoffer Ág­nes polgármester értékelése szerint remek dolog, ha példá­ul egy-egy városi rendezvényen sok tolnai lehet együtt. De az ta­lán még örömtelibb, ha egy, a la­kókörnyezet élhetőbbé tételét szolgáló, önkéntes munkából ve­szi ki a részét ennyi ember. S. K. Százötvenen szedték a szemetet 4 k Az írótábor célja, hogy Mészöly Miklós szellemi örökségének jegyében az írásművészetet az irodalmi alkotás iránt érdeklődők számára közel hozza

Next

/
Oldalképek
Tartalom