Tolnai Népújság, 2015. május (26. évfolyam, 102-125. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2015-05-31 / 19. szám
4 A HÉT TÉMÁJA 2015. MÁJUS 31., VASÁRNAP A főszereplő szerint a Saul fia a megfelelő film vplt a megfelelő helyen és időben. Andy Vájná úgy látja: a szakma kezdi felfogni, hogy ő nem ellenség. ✓ // SAUL FIANAK FILMES FELMENŐI A Cannes-ban négyszeresen díjnyertes Nemes Jeles László filmje, a Saul fia újra reflektorfénybe helyezte a magyar filmművészetet. Nemcsak arról kell beszélnie most már, hogy újra büszkék lehetünk a kimagasló művészi teljesítményű alkotásainkra, hanem érdemes felidézni az elmúlt fél évszázad küzdelmeit és sikereit, amelyek idevezettek. Csejk Miklós- Fábos Erika A rendszerváltás idején a magyar filmgyártás nemcsak mély depresszióba süllyedt, hanem súlyos válságban is volt. Már csak távoli emléknek tűnt a magyar új hullám 60-as, 70-es évekbeli óriási nemzetközi sikere, amelynek titka a filmforma- nyelvi újítás volt. Ez már csak azért is igaz, mert a nagy, jelentős újításokat hozó filmes stílus- irányzatok is mindig megújították, újszerűén használták a formanyelvet, vagyis a kameramozgást, a beállításokat, a vágást. Persze témaválasztás tekintetében provokatív tartalommal vagy teljesen egyedi nézőponttal is lehet akár hosszan tartó nemzetközi sikereket elérni egy nemzeti filmgyártással, jó példa erre a skandináv vagy a román mozi manapság, de ha a magyar filmtörténetet vizsgáljuk. akkor egyértelműen kiderül, hogy esetünkben a formanyelvi újítások hoztak kimagasló sikereket. A modern magyar film története Fábri Zoltán 1956-os Körhintájával indult, amelyben Hegyi Barnabás operatőr, megelőzve a korát, lerakta a hagyományos ellenében az európai filmművészetben éppen megszülető modern film formanyelvi alapjait. A mai napig minden filmes egyetemen tanítják a körhintán ücsörgő Törőcsik Mari fényképezésének rejtelmeit, vagy a filmbeli esküvői tánc végtelenségig fokozott szenvedélyes fényképezését. A 60-as évekbeli magyar új hullám, a formanyelvi kísérleteivel híressé vált Balázs Béla Stúdióval együtt megint csak a forma- nyelvi újítások révén írta be magát az egyetemes filmtörténetbe. Herskó János a Párbeszéddel (1963), Szabó István az Álmodozások korával (1964), Jan- csó Miklós a Szegénylegényekkel vagy Sára Sándor a Feldobott kővel (1968) új minőséget teremtett, amely a szórakoztató műfaji filmet is azonnal megtermékenyítette, gondoljunk csak Keleti Márton Tizedes meg a többiek (1965) című vígjátékára. A korszak lezárásaként is értelmezhető csúcspont Huszárik Zoltán Krúdy Gyula remekművét feldolgozó Szindbádja (1971) Lati- novits Zoltán feledhetetlen alakításában. A 80-as években inkább kimagasló egyéni teljesítmények jellemezték mind a magyar, mind pedig a nemzetközi filmművészetet, egységesen talán csak a német újfilm alkotói jelentek meg a palettán ekkor, Fassbin- derrel az élen. Ahogy Nemes Jeles László édesapja, Jeles András is a 80-as évek egyik legkiemelkedőbb filmrendezőjeként szintén a filmkép újragondolását tűzte ki célul. Leghíresebb filmje, az 1979-es A kis Valentino a stiláris és műfaji hagyományok elleni lázadások tárháza. Minden idők legjobb tíz magyar szerzői filmje között tartjuk számon. Bódy Gábor Nárcisz és Pszichéje (1980) is a radikális filmnyelvi újítások közé tartozik, amely Weöres Sándor Psyché című verses regényének nagyszabású feldolgozása. Tarr Béla Krasznahorkai László íróval baktat ezen a rögös úton. Az 1987-es Kárhozattal indul az a folyamat, amely az 1994-es Sátántangóval éri el a tetőpontját. A hét és fél órás filmalkotás összefoglalja mindazt az újító gondolatot, ami az előtte lévő tizenöt esztendőben jellemezte a magyar filmművészetet. Talán a filmidő és filmkép hagyományai elleni lázadásként írható le röviden, illetve a szétesés, az elmúlás eszté- tizálásán. A világ szétesésének ábrázolására tett kísérleti próbálkozások oka nem volt túl bonyolult, a 90-es évekre ugyanis tényleg darabjaira hullott az addigi kelet-európai világ, a művészek ezt a folyamatot érezték meg és mutatták be. Ám kellett jönnie valami radikális változásnak, ami utat mutat a nemzeti filmgyártásnak az új évezredben. Az újabb sikerszériát a 2000- ben Simó Sándor rendezői osztályában végzett filmesek indították el. Vagyis Erdélyi Dániel (Előre!), Fazekas Csaba (Boldog születésnapot!), Fischer Gábor (Montecarlo!), Groó Diana (Csoda Krakkóban), Hajdú Szabolcs (Macerás ügyek), Mikla- uzic Bence (Ébrenjárók), Pál- fi György (Hukkle) és Török Ferenc (Moszkva tér). Simó felszabadította osztályának diákjaiban a kísérletező kedvet, rávilágított arra, hogy a magyar film megújítása nagymértékben függ a filmformanyelvtől, és általában önálló, szerzői filmeket várt el tanítványaitól. A korán elhunyt filmes szakembert igazolta az idő. Mindenki nekilátott, hogy saját személyes történetét leforgassa, de mindig valami újszerű nézőpontból vagy újszerű filmes nyelvezetben. Egy évtizednek sem kellett eltelnie, és a sikerszériát az új nemzedék díjakra is váltotta. Hogy csak néhány nevet említsünk a teljesség igénye nélkül: Mundruczó Kornél (Fehér isten), Fliegauf Benedek (Csak a szél), Kocsis Ágnes (Pál Adrienn) vagy Szász János (A nagy füzet). Nemes Jeles László Saul fia tehát nem előzmény nélkül való, s a filmek során végignézve elmondhatjuk, büszke lehet felmenőire. Magyar díjazottak Cannes-ban 1967 Tízezer nap Kosa Ferenc legjobb rendezés 1970 Magasiskola Gaál István a zsűri díja 1971 Szerelem Makk Károly a zsűri díja 1972 Még kér a nép Jancsó Miklós a legjobb rendezés 1976 Déryné hol van? Maár Gyula Törőcsik Mari, legjobb női alakítás 1981 Mephisto Szabó István Fipresci-díj 1982 Egymásra nézve Makk Károly Jadviga Jankowska, legjobb női alakítás 1984 Napló gyermekeimnek Mészáros Márta a zsűri nagydíja 1985 Redl ezredes Szabó István a zsűri díja 1989 Az én XX. századom Enyedí Ildikó Aranykamera 2008 Delta Mundruczó Kornél Fipresci-díj 2010 Pál Adrienn Kocsis Ágnes Fipresci-díj 2014 Fehér Isten Mundruczó Kornél Un Certain Regard-di) 2015 Saul fia Nemes László a zsűri nagydíja (többek között) „Az Oszkár számomra csupán egy vicces férfinév” Röhrig Géza, a 68. cannes-i fesztiválon a zsűri nagydíjával kitüntetett Saul fia című filmjének 48 éves főszereplője. A Saul fia elsöprő sikere őt is meglepte.- Az autósok gyakran lehúzták az ablakot, és felém kiáltottak, hogy Saul! A hüvelykujjukat elismerően emelték sokan a magasba - mesélte lapunknak.- Mit gondol, mi az oka annak, hogy ekkorát szólt ez a film?- Ezen mi is meglepődtünk, hisz sok jó film elkallódott már. Egy biztos, a Saul fia valamiért a megfelelő film volt a megfelelő helyen és időben.- A Guardian és a legtöbb kritikus szerint a Saul fia az első olyan film, amely választ ad arra a művészi kérdésre, hogyan lehet a holokausztot filmen ábrázolni. Ezzel egyetért?- Nem értek egyet azzal, hogy ez lenne az egyetlen. De a kevesek közül az egyik.- Hatalmas a várakozás a film iránt. Biztosan sokan meg is nézik. Mit gondol, érteni is fogják?- Egy műalkotás rossz, £a teljesen érthető. Úgy gondolom hát, hogy értsék is, meg ne is.- Egy egész verseskötete a holokausztról szól. Miért és mikortól fogva foglalkoztatja ilyen erősen ez a téma?- Kamaszkorom óta. Auschwitzban az európai civilizáció omlott össze. Ha ez ne, akkor mi foglalkoztasson?- Azt olvastam, hogy volt egy időszak az életében, amikor rengetegszer - naponta - elment Auschwitzba. Miért, mi volt ennek az oka?- Vannak helyek, ahol történik valami az emberrel. Ez olyan.- Főszereplőként végigélni a forgatásokat bizonyára nagyon megterhelő lehetett lelkileg. Hogyan élte ezt meg?- Nem volt könnyű, de nagyszerű emberek vettek körül.- Biztosan sokan azt gondolják, hogy most jött el az ön ideje. Mennyire fontos a siker, a népszerűség?- Pünkösd napján lettem „király" Cannes-ban. Pünkösdi királyság ez.- Mi az igazi sikerélmény az ön számára?- Egy jó, sőt, egy nagy vers.- „Ő a következő magyar világsztár" - ez volt az egyik újságcikk címe, amit önről írtak a napokban. Keresték azóta ajánlattal?- Ez botorság. Én ügyekben és nem karrierben gondolkodom.- Mint főszereplő, hogy élte meg, hogy nagydíjas lett a film? Bízik benne, hogy Os- car-díjra is jelölik?- Az Oszkár számomra csupán egy vicces férfinév. Janisch Attila: „A fiatalok jól ismerik ezt a közeget” ..Nemes Jeles Laci Türelem című filmje egyértelműen az előzménye volt a Saul fiának, ahol végig egy arcot néztünk, és sokáig nem tudtuk, mi történik, ami fokozta a feszültséget - mondja lapunk megkeresésére Janisch Attila a Hosszú alkony (1997) többszörösen díjnyertes filmrendezője, filmelméleti szakember, aki filmszemlék zsűrijének elnökeként is ismert. Janisch kiemelte, hegy Nemes Jeles nagyszerű partnere voit az operatőr Erdély Mátyás. „Kamaszkora óta ismerem MaB m a tehetségét ta meg lapunk- emélyes érzel- t Janisch. - Nem szeleg a film ábrán, amit ábrázolni szeretne. és ettől lesz zsigeri és borzalmas. Minden, amit nem látunk és ami a fantáziánkra van bizva, a fejünkben áll össze, és sokkal erősebb így a hatása" - magyarázza a filmelmélet! szakemberként is ismert filmrendező. Janisch szerint nagyon személyes a nézőpont a Saul fiában, valakinek a válla fölött követjük végig az eseményeket. „Rá is látunk külső szemlélőként és egy- gyé is válunk vele - fejtegeti. - Öt is látjuk és azt is. amit ó lát. Ebben a filmben a hang és a kép egyformán eredeti. A hanggal könnyebb szorongást előidézni. mint a látvánnyal, mert a látvány konkrét." Janisch Attila kiemeli, hogy egy olyan formanyelvi közegben mozog a film, amit a fiatalok nagyon jól ismernek. a számitógépes játékok esetében is így látjuk az emberünket sokszor, mint Sault. „Amikor meghallottam Laci sikerét. rögtön kiírtam a Facebo- ok oldalamra, hogy magyar film volt. van és lesz - lelkesedik Janisch. - Nemes Jeles Laci filmje is rákapcsolódott az erős formanyelvvel bíró magyar filmes hagyományra. amely Jancsótól Huszárik Zoltánon. Jeles Andráson keresztül egészen Tarr Béláig tart és tovább. Nekem nagyon tetszett Nemes Laci hozzáállása is a díjhoz. Sót. még Andy Vájná reakciója is rendben volt. bár azért köztünk még továbbra is sok a vita a támogatások ügyében, de amit mondott, hogy ez a Lacinak a dija. az ó sikere és ók csak örülnek, hogy támogatásra méltónak ítélték, az tetszett. Ez a dolguk ugyanis.” Andy Vájná: „Támogatjuk és segítjük őket” „Továbbra is szeretnénk olyan filmeket támogatni, amelyek sikeresek lehetnek fesztiválokon, de közben nagyon keményen azon is dolgozunk, hogy a hazai nézők számára készülő közönségfilmek is szülessenek” - mondta Andy Vájná filmügyi kormánybiztos a Screen című filmes szaklapnak. Vájná emlékeztetett arra, hogy a magyar filmes szakma vezető személyiségei részéről nagyon sok támadás érte, amikor elfoglalta a posztját, de úgy érzi, sikerült néhány kétkedőt meggyőznie. „Tudom, hogy amikor először megjelentem, azt mondták, hogy mi a fenének jött ez Hollywoodból Magyarországra. Most meg azt, hogy mi lesz velünk, ha elmegy?” - fogalmazott a kormánybiztos. Vájná szerint a filmes szakma „kezdi felfogni, hogy nem ellenség vagyunk. Támogatjuk és segítjük őket” - hangsúlyozta az interjúban. *
