Tolnai Népújság, 2015. május (26. évfolyam, 102-125. szám)

2015-05-22 / 119. szám

2015. MÁJUS 22., PÉNTEK Kiállítások színesítették a program első napját Négy napig tart a Sárközi Lakodalom Sárpilisen a nyitónapra időzítették a felújított tájház avatóját, ahol a Sárpilisi Kézműves Szakkör kiállítása is látható Őcsény a házigazdája idén a Sárközi Lakodalomnak. A négy­napos programsorozat csütör­tökön kezdődött konferenciá­val, lakodalmi ételek főzőverse­nyével, a felújított sárpilisi táj­ház ünnepi megnyitójával. Hanoi Erzsébet erzsebet.hanol@mediaworks.hu SÁRKÖZ Az ezerarcú Sárköz cím­mel szerveztek konferenciát Őcsényben. Ez volt a hétvégi Sár­közi Lakodalom nyitó rendezvé­nye, amelyen néprajzkutatók, a térség történelmének, művésze­tének ismerői tartottak előadá­sokat. Méltó hátteret adott mind­ehhez az őcsényi Sárközi Gabóca Kézműves Kör kiállítása a Refor­mátus Gyülekezeti Házban, ahol a jellegzetes sárközi motívumo­kat vonultatták fel hímzéseiken, szőtteseiken az asszonyok. Délután koszorúkat helyeztek el Őcsényben a Templomkert­ben, a Népművészek emlékfájá­nál, majd istentiszteletet tartot­tak a református templomban, amelyen közreműködött a Decsi Férfikórus. Decsen a lakodalmi ételek fő­zőversenyével, Pörbölyön a Sár­köz Kupával kapcsolódtak be a programokba. Ezek eredménye, csak lapzártánk után vált ismert­té. Sárpilisen a nyitónapra időzí­tették a felújított Tájház avatóját. Ebből az alkalomból a Sárpilisi Kézműves Szakkör, Szabó Mó­nika, Rotkay Zsuzsanna és Ba­logh László munkáiból nyílt ki­állítás. A Sárközi Lakodalmat Őcsény szülötte, Bogár István ta­nító, néprajzkutató hívta életre 49 évvel ez előtt, összefogva a tér­ség hagyományőrző együtteseit. A Sárköz színpompás rendezvé­nyét 2005 óta mindig más-más főhelyszínen rendezik, bevonva a tájegység valamennyi telepü­lését: Őcsényt, Decset, Sárpilist, Alsónyéket, Bátát, és Pörbölyt. Őcsény tíz év után lett ismét a rendezvény házigazdája, így an­nak főszereplői a „Bogár István” Hagyományőrző Egyesület tagjai lettek. A menyasszony szerepét Ignácz Bernadett, a vőlegényét Jakab Tamás alakítja. Pénteken a leány- és legénybúcsút tartják Őcsényben, másnap pedig az es­küvőre és a lakodalomra várják az érdeklődőket. Scultéty Erzsé­bet főszervező bízik az időjárás kegyességében, hiszen a progra­mok jelentős részét szabadtérre tervezték. Eső esetén azonban a lakodalmi főhelyszínen, az őcsé­nyi repülőtéren lesz valamennyi látványosság. Fotósszemmel A „Sárköz fotós szemmel” pá­lyázatra beérkezett fényképek szintén megtekinthetők a Kö­zösségi Házban. A felhívásra ketten jelentkeztek, mindketten több fotóval. Ezek közül válasz­totta ki a zsűri az 1. és a 2. he­lyezettet. Sütő Gábor ,.Báta vize ziheg-zuhog a gáton" című képe kapta az első díjat, míg Balogh József ..Ögye meg a fene ma­gát” című fotója a másodikat. Kiállítás a Közösségi Házban A Sárközi Lakodalomhoz kap­csolódóan alkotó pályázatokat hirdettek a szervezők. A „Szép Sárközben születtem” elnevezé­sű gyermekrajz pályázatra 116 alkotás érkezett, neveztek gye­rekek az őcsényi óvodából és az iskolából, a bátai, a bátaszé- ki a decsi és a pörbölyi iskolá­ból. Az ovisoknál Lakó Csenge lett az első. Az alsó tagozatos korcsoportjában Nemes Jázmin (Őcsény) rajzát ítélte legjobbnak a zsűri, a második Kolompár An­ton (Őcsény), a harmadik Bog­dán Péter (Báta) lett. A felső ta­gozatosok között Tóth Sámu­el lett az első, Kovács Klaudia a második és Szabó Fanni a har­madik. Mindhárman a decsi ál­talános iskola diákjai. A díjnyer­tes rajzok és a többi pályamű a Közösségi Ház kiállítóterében láthatóak. Összefogni Mauthner Ilona ilona.mauthner@partner.mediaworks.hu E gy kis faluban nőttem fel. A település szélén, az egyik utcá­ban egy részeges férfi élt a családjával. Mindegy, hogy dél­előtt volt vagy este, ő mindig ugyanolyan állapotban volt. Általában kint állt a kapuban, és ha mi, gyerekek arra mentünk, megkergetett bennünket, és közben ordenáré módon üvöltözött. Mindig rettegve mentem arra, és csak akkor, ha muszáj volt. így, több évtizeddel később is kellemetlenül érzem magam, ha eszem­be jut. A helyzetet az oldotta meg, hogy a férfit megütötte a guta. Vajon hány hasonló telepü­lés van a megyében, mint Für­géd, ahol egy ember és a család­ja megmérgezi az ott lakók min­dennapjait?! Egy ereje teljében lévő férfi embert vajon mi visz rá, hogy állandóan a többieken töltse ki az agresszivitását? A válasz nem olyan bonyolult. Azért te­szi ezt, mert megteheti. Megteheti azt is, hogy részegen randalíro­zik, jogosítvány nélkül, egy forgalmival sem rendelkező autóval a faluban. Nem egyszer, százszor. Pedig nyilván a körzeti megbízott is hallott már erről, de hát eddig nem jelentette fel senki. Ellopták a fát az erdőből, nem is keveset, húsz köbméter kocsányos tölgyet, melynek értéke jelentős. Mindenki tudta, ki tette. A jegyzőkönyvbe már jóval kisebb összeg került, hogy csak szabálysértés legyen be­lőle. A falu inkább falaz a férfinek, csak ne kelljen vállalni a konf­liktust. A helyi iskolából is inkább kiveszik a gyerekeket, csak ne kelljen beszélni a szülői mintát követő verekedős gyerekek apjával. A megoldás bizonyára nem egyszerű. És a helyzet is ritkán ol­dódik meg magától, mint annak idején a szülőfalumban. Ha nem fognak össze az emberek, akkor bármi megtörténhet. Vagy amíg nem folyik vér, addig nincs nagy baj?! A falu inkább falaz, amíg nem folyik vér, nincs baj... Viskért énekeltek ezerháromszázán Az önkormányzat hárommillióra kerekítette az összeget PAKS Közös éneklésre hívta az önkormányzat a paksiakat. A cél azonban nem a közös dalo­lás öröme volt, hanem az, hogy így fejezzék ki szolidaritásukat a háború és infláció sújtotta or­szágban, Ukrajnában lévő test­vértelepülés, Visk lakói iránt. Az önkormányzat vállalta, hogy minden megjelent nevében két­ezer forintot juttat el a Kárpátal­jai testvértelepülésre. A regiszt­ráció szerint 1300 ember gyűlt össze a városháza előtt, ahol ti­zenegy paksi kórus adott elő rö­vid, önálló műsort, majd együtt a közönséggel elénekelték a Ta­vaszi szél vizet áraszt című nép­dalt. Teli Edit alpolgármester megrendülve, örömmel konsta­tálta a jelenlétben megnyilvánu­ló segítőszándékot. Azt mondta, hogy az önkormányzat három­millió forintra kerekítette az összeget, és hamarosan eljuttat­ja Viskre, amellyel a kapcsolat húsz éve, a testvérvárosi szövet­ség pedig tavaly jött létre. V. T. A tolvajok is meglettek, és a pénz is ATTALA Befeszítették az ablakot, így jutattak be egy lakóházba - az akkor még ismeretlen tette­sek -, és készpénzt vittek el má­jus 15-én, valamikor 5 és 19 óra között. A dombóvári rendőrök a nyomozás eredményeként elju­tottak két helybéli nőhöz, akik megalapozottan gyanúsíthatok a bűncselekmény elkövetésé­vel. A 32 éves V. H., valamint társa, a 21 éves Sz. D. kihallga­tásuk során a bűncselekmény elkövetését beismerte. A rend- ötök a lopott pénz egy részét az egyik gyanúsítottnál megta­lálták és lefoglalták, tájékoztat­ta lapunkat Huszti Gábor a me­gyei rendőr-főkapitányság saj­tóreferense. 1.1. Bekukkanthattak a nézők a régi idők konyhájába Fejedelmi intrikák SIMONTORNYA Színpadi előadás zárta a Vár napját. A Vak Bottyán Általános Iskola és Gimnázium tanulói a Fánk Zsigmond napjá­ra című darabot adták elő Máté Imréné, a Vármúzeum igazgatója felkészítésével. A XVI. században Gyulafehérvárott játszódó dara­bot Kovács Viktor és Kovács Dó- minik, a gimnázium tanulói ír­ták, maguk a szereplők is a helyi iskola tanulói voltak. Az előadás visszaröpítette a nézőket Bátho­ry Zsigmond erdélyi vajda udva­rába. A történetből, amelyhez az egyik legkorábbi magyar nyelvű szakácskönyv szolgáltatott hasz­nos információkat, kiderült, hogy a korabeli fejedelmi konyha sem volt mentes az intrikáktól. V. M. Végül mégis megmenekült a veszélybe került vacsora Két és fél milliárd kikötőfejlesztésre PAKS Összesen mintegy 2,5 milli­árd forintból, nagyobbrészt uni­ós pályázati forrásból fejlesztik a paksi kikötőt. Ez a 22 esztende­je működő Sygnus Kereskedelmi Kft. történetének legnagyobb be­ruházása, amelynek tervei 2011- ben készültek el. A létesítményt tulajdonló társaság ügyveze­tő igazgatóját idézve az MTI azt írta, hogy közel egymilliárd fo­rintból száz méter hosszú part­falat építenek. További mintegy másfél milliárd forintból a jelen­leg használt két-három mellett további hat-hét hektár területet töltenek fel, hogy árvíz idején is a vízszint felett legyen, illetve ki­alakítják a raktározás feltételeit is. Németh Tamás azt mondta, hogy így a jövőben nemcsak öm­lesztett árut tudnak majd kezel­ni a létesítményben, és a berako­dás mellett a kirakodásra is mód lesz. Jelenleg gabonát és olajos magvakat, valamint növény-fel­dolgozási melléktermékeket ra­kodnak be a kikötőben. A fejlesztés révén 10-20 száza­lékkal bővülhet a kikötő forgal­ma, ami évi 50-100 ezer tonnás növekmény - közölte a Sygnus Kereskedelmi Kft. ügyvezetője, jelezve, a létesítménynek fontos szerepe lehet a tőle három kilo­méterre fekvő atomerőmű bővíté­se során, hiszen akár építőanya­got, akár különleges kezelést nem igénylő berendezéseket is szállít­hatnak rajta keresztül. V. T.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom