Tolnai Népújság, 2015. május (26. évfolyam, 102-125. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2015-05-03 / 16. szám
2015. MÁJUS 3., VASARNAP MŰVÉSZBEJARO 13 Zabhegyezőből Rozsban a fogó könyv Salinger kultregényét Barna Imre fordította újra, s új címet is kapott a kötet Óriási felzúdulás fogadta, hogy a Zabhegyező az új fordításban más címet kapott. Az Európa Könyvkiadó könyvfesztiválos sikerkönyvével, a Rozsban a fogóval az olvasók még barátkoznak, de tény: Barna Imre munkája sokkal inkább visszaadja a mű eredeti jelentéseit, mint a jól ismert klasszikus. Mézes Gergely- Személyes ügy volt J. D. Salinger kultregényének újra- fordítása?- Az ötlet az én fejemből pattant ki pár évvel ezelőtt, de nem én lettem volna a fordító. A kiszemelt alany el is vállalta, de aztán csak nem készült el a munkával, végül pedig visszalépett. így a feladat visz- szahullott a fejemre. Küldetéssé tehát nem vált az ügy. Csak személyessé. Egy évig ezzel a könyvvel keltem és feküdtem, rengeteget gondolkodtam rajta.- Számított rá, hogy ekkora felzúdulást kelt majd?- Tudtam, hogy az új címre sokan felfigyelnek, de bevallom nem számítottam arra, hogy ekkora vita kerekedik. Szerintem gyakran előfordul, hogy újrafordítanak műveket. Csak az Európánál legalább öt ilyen történt az utóbbi évtizedben. Egyiknél sem tapasztaltam hasonlót. Persze Salinger műve egy kultkönyv, sőt, generációs olvasmány - és ezekkel a címszavakkal még szinte semmit sem mondtunk el róla.- A Zabhegyező, illetve most már Rozsban a fogó ma is kultkönyv, vagy még az egykori siker sugárzik rá?- A mű az 1950-es években jelent meg. Természetesen nem lett azonnal kultkönyvé, hanem azzá vált szépen lassan. És nem attól, hogy sokan olvasták, hiszen ez más könyvekkel is megesik. Hanem mert egy folyamat előhírnökének bizonyult: egy életmód-forradalomnak, egy kulturális fordulatnak, így nemcsak a beat- irodalomnak, a lázadás irodalmának, de a rockkultúrának is fontos darabja lett. Sőt, az Kevés fotó őrzi J. D. Sálingért, mivel teljesen elvonult a nyilvánosságtól. Ez a kép a katonai szolgálata idején készült a második világháborúban. egyik legtöbbször hivatkozott alapművé vált, majd legendája is kerekedett. Hogy csak egyet mondjak: John Lennon gyilkosa tárgyalásán ebből idézett az utolsó szó jogán.- Elárulja, milyen munkacímeken futott még a könyv?- Mielőtt megjelent a könyv, már nagy vita alakult ki róla a neten, rengeteg hozzászólással. Olyanná vált a fordítási munka, mint a foci vagy a politika, amelyhez mindenki ért. A Zabhegyező nagyszerű, fülbemászó cím, mégis félrevezető, és nem következik a könyvből. De ne értsen félre: nem a fantáziacímekkel van bajom, hiszen ilyesmire gyakran kényszerül a fordító. A mű eredeti címében (Catcher in the Rye) egy baseballkifejezés és egy Robert Burns-sor keveredik, aminek megvan az oka a könyvben. De a magyar olvasóknak mind a kettő elég távoli.- Csak a magyar fordítóknak jelent ez gondot?- Sokan legyintettek, és szó szerint lefordították a címet, de voltak, akik ettől eltértek: franciául Szívcsapda lett a címe, németül Ember a rozsban, olaszul Az ifjú Holden. Viszont ezek nem ütköznek a címet magyarázó párbeszéddel, míg a Zabhegyező fordítójának trükköznie kellett: meg kellett magyarázni, miért lett rozsból zab. Ezt a címet nem adhattam. Végül úgy döntöttem, hogy jöjjön a szó szerinti fordítás.- Nehéz volt megteremteni a mai Holden nyelvét, szlengjét?- Az ötven évvel ezelőtti szlengszavak helyett természetesen kerültek be mai kifejezések. Salinger műve a beszélt nyelvet imitálja. Ebben ő volt az első a világon. Magyarországon ez a fordulat - a regény fordítáBarna Imre, a fordító Salinger, a titokzatos író 1919-BEN SZÜLETETT, 2010-ben hunyt el. A világ az 1951-ben megjelent The Catcher in the Rye (Zabhegyező) című regénye miatt ismerte meg. Sikerei csúcsán, 1965-ben abbahagyta a publikálást, 1980-tól visszavonulta közélettől. További művei: Franny és Zooey, Magasabbra a tetőt, ácsok és Seymour: Bemutatás. AZ EURÓPA KÖNYVKIADÓ jelentette meg David Shields-Shane Salerno Salinger című kötetét, amelyhez a szerzőpáros több mint kétszáz emberrel készített interjút. EBBŐL, ILLETVE Salinger levelezéséből állították össze a XX. század legrejtőzködőbb írójának élettörténetét. sának megjelenésekor - még messze nem történt meg, így ezek az élőbeszédet imitáló fordulatok hatalmasat szóltak. Olyan fordítást kellett készítenem, amely figyelembe veszi mindazt a változást, amely végbe ment a magyar irodalomban az elmúlt 50 évben.- Miért lett kultikus könyv a szocializmusban?- Gondoljunk csak bele: ott vagyunk a 60-as években, és megjelenik egy könyv, amelyről épp az egész világ beszél. Nálunk az is nagy szám volt, hogy amerikai regény jelent meg, ráadásul egy fiúról szól, akit kicsapnak az iskolából, aki fellázad, aki világgá megy. Nálunk pedig az Ifiparkba is csak úgy lehetett belépni, hogy a fiúk nyakkendőt kötöttek. Egy ilyen közegben nem csoda, hogy nagyot szólt a könyv. De tegyük hozzá, hogy az elmúlt évtizedek bebizonyították, hogy a huszadik századi irodalom egyik alapművét írta meg Salinger. És hát igen, egy kamasz a főhőse, mint ahogy az Iskola a határon és a Sorsta- lanság című regénynek is. HÍREK Jancsó Miklós filmje Cannes-ban látható jancsó Miklós Szegény- legények című alkotása meghívást kapott a 68. cannes-i filmfesztivál nagy klasszikusok felújított változatát bemutató programjába. Az idén ötvenéves mű felújított változatát a Filmalap kezdeményezésére hívták meg a Cannes Classics nevű programba, amelynek idei díszvendége Costa-Gavras lesz. A felújítás a Filmalap 18,6 millió forintos támogatásával a Magyar Filmlaborban készült. Schilling, Handke és Pinter művei Bécsben TÖBBEK KÖZT Schilling Árpád, Peter Handke és Harold Pinter darabjait is színpadra állítja a Burgthea- ter 2015/16-os évadjában. Schilling Árpád 200 Kilométer munkacímű művének, amelyben osztrák és magyar színészek is játszanak, jövő év májusában lesz az ősbemutatója a Burgtheaterben. A darab arról szól, hogy egy család miképpen vándorol ki Magyarországról. Katarina Witt bálkirálynő lesz BÁLKIRÁLYNŐKÉNT LÉP jégre Katarina Witt olimpiai és világbajnok műkorcsolyázó a nyáron, Szegeden, Verdi Az álarcosbál című operájában. Az opera műfaján túlmutató, show-elemekkel gazdagított darab csúcspontján jégpályává alakul a 600 négyzet- méteres játéktér. Az operát július 3-án és 4-én láthatja a közönség a Szegedi Szabadtéri Játékokon. Városliget projekt: 30 milliárd biztos lesz rá harmincmiluárd forint szerepel a 2016-es költségvetés tervezetében a Városliget projekt megvalósítására, és a források a következő évekre is rendelkezésre állnak - mondta Papcsák Ferenc (Fidesz) országgyűlési képviselő az MTI-nek. A politikus 30-40 éves adósságnak nevezte a Városliget megújítását, és kiállt a hármas funkció - kultúra, rekreáció, szórakozás - mellett. Mediawave: felépült és ledőlt a fal filmfesztivál Emlékezetesre sikerült a jubileumi program a Monostori Erődben Ma hajnalban zárta kapuit a régió legjelentősebb független filmes fesztiválja, a Mediawave. A győri gyökerű, jelentős összmű- vészeti együttlétté bővült program idén attól volt többek között különleges, hogy éppen 25 éves születésnapját ünnepelte a komáromi Monostori Erőd falai között. így tán nem meglepő, hogy az egyik központi akció egy jelképes „Fal” felépítése, majd lerombolása volt a Dunai Bástya udvarán. A megszokott színházi akciók, performance-ok mellett a zenei kínálat is igen erős volt, hiszen fellépett számos jelentős hazai és külföldi szupergroup a rock, a punk, a jazz, az underground, valamint az ethno- és népzene műfaji határain innen és túl a zseniális Iva Bittovától a lehengerlő Cactus Truckig. A gyerekprogramot többek között a Vaskakas Bábszínház, Rutkai Bori és zenekara színesítette, a bástya falait pedig a látványos éjszakai vetítések. A fesztivál középpontjában azonban mégis a gazdag filmes program állt, ezúttal 84 külföldi és 43 magyar filmet vetítettek. A magyar dokumentumfilmek között bemutatták például Gerő Marcell Káin gyermekei című alkotását, amely a fiatalkorúak börtönéből szabadult gyilkosok mai sorsával ismertet meg. ■ MW Izgalmas vetítések, programok határozták meg a fesztivált Világsztárok lépnek fel az idei Jazztavaszon A négyszólamú dzsesszéneklés legjobbjai között számon tartott Grammy-díjas énekegyüttes, a New York Voices, a magyar származású díva, Natalie Williams és Lisa Simone lesz a Művészetek Palotája (Müpa) Jazztavasz fesztiváljának főszereplője május 7. és 9. között - írta az MTI. A Jazztavaszt Lisa Simone nyitja május 7-én a Fesztivál Színházban kvartettjével. Az énekesnő nehéz örökséget cipel, hiszen édesanyja Nina Simone. Tavaly jelent meg All is Well című anyaga, budapesti koncertje is erre az albumra épül, és Harcsa Veronikával közösen is előad néhány számot. A fesztivál második napján a brit énekesnő, Natalie Williams lép fel, aki anyai ágon délvidéki magyar. Ismertséget szólómunkássága mellett a dzsesszfunkot játszó Incognito együttes énekeseként is megalapozta, a tíztagú Soul Family projekt tagjaként pedig havonta hallható a londoni Ronnie Scott’s Jazz Clubban. A Jazztavaszt a kétszeres Grammy-díjas New York Voices zárja. Áz énekegyüttes (Kim Nazarian, Lauren Kinhan, Darmon Meader, Peter Eldrid- ge) pályája huszonhét éve tart. Május 9-én kísérőzenekaruk a Fekete-Kovács Kornél vezette Modern Art Orchestra lesz. ■