Tolnai Népújság, 2015. május (26. évfolyam, 102-125. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2015-05-10 / 17. szám
4 A HÉT TEMAJA 2015. MÁJUS 10., VASÁRNAP kábulat Minden második-harmadik ló éves drogozott már. Egyre kevesebb a pénz a megelőzésre és a gyógyításra. A fogyasztói társadalmakban sokféle függés van, és nemcsak a drogok veszélyesek. kijózanító drogvalosag Regisztrált kábítószer-fogyasztók Magyarországon (1997-2012) Kezelésen megjelent kábítószer-fogyasztók (fő) 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 20000 Tűcsere, kokainos kajakozok, rekord drogfogás, hepatitisz C-járvány a szerhasználók között, és herbálárusokat fogtak Miskolcon. Címszavakban így lehetne összefoglalni az elmúlt hét drogos híreit. De miért nyúlnak egyre többen drogok után, és mivel lehetne segíteni ezeknek az embereknek? Fábos Erika Már vizsgálja a rendőrség a drogbotrányban érintett, két kajakozó ügyében keletkezett iratokat, de még nem nyomoz. A két sportoló szervezetében a Magyar Antidopping Csoport talált kokaint. Sárosi Péter, a TASZ drog- politikai programvezetője azt _ mondta: a sportolók körül ki- * alakult hisztéria jól képezi le | azt, ahogyan a kormányzat és | a társadalom a droghasználat § kérdéshez viszonyul. „Megbélyegzéssel és elrettentéssel nem lehet visszaszorítani a drogfogyasztást, ráadásul az, hogy ezeknek az embereknek nyilvánosságra kerültek a drog- fogyasztásról szóló adataik, bűncselekmény - mondta Sárosi Péter. - A hazánkra jellemző álszent drogpolitika következménye, hogy a drogfogyasztóra úgy tekintenek, mint akinek emberi jogai sincsenek.” Az olcsó drogveszély A kokain a hazánkban forgalomban lévő szerek közül a legdrágább, a menedzserek drogjának is hívják, hiszen grammja tízezer forint körül van, tízszer annyiba kerül, mint a legolcsóbbak. Nem is elterjedt. A nagy többség füvezik, vagy szintetikus és dizájnerdrogokat használ. Lencse Menyhért, a Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Drogambulancia Alapítvány, drogambulancia vezetője azt mondta: a klienseink nagy része 16-25 éves fiatal, és igaz ugyan, hogy egy-egy 13-14 éves is érkezik hozzánk, de a statisztikáink szerint nincsenek többen, mint korábban. 2007-ben kezdődött egy földrengésszerű változás, ami a hazai drogpiacot illeti. A dizájnerdrogok megjelenése teljesen átalakította a droghasználói szokásokat.. Szinte teljesen eltüntette a heroint, és követhetetlenné tette, hogy milyen összetételű és szerkezetű anyaggal van dolgunk. Ez a legnagyobb veszély. Azt viszont a szubjektív tapasztalataink alapján mondhatom, hogy ezek a szerek „etetik” magukat, vagyis többet és gyakrabban használják őket, sok esetben félóránként szedik vagy lövik. a. i Fiatal szerhasználók Sárosi Péter azt mondta: 2007 óta nem készült átfogó vizsgálat arról, hogy mennyien és milyen drogot használnak Magyarországon. Azt viszont egy uniós felmérésből tudjuk, hogy a fiatalok között egyre többen próbálnak ki valamilyen drogot. „A 16 évesek között vidéken, minden harmadik, a fővárosban minden második fiatal próbálkozott már illegális droggal, de gyógyszert szedők és a problémás alkoholfogyasztók között is egyre több a fiatal. Ha pedig így van, minden család találkozhat ezzel a problémával, ezért nem mindegy, hogy a társadalom és a szabályozás hogyan viszonyul a szerfogyasztókhoz. A vásárlás is lehet drog Dávid Ferenc szociológus, a Kék Pont Alapítvány Biopolitikai Műhelyének vezetője azt mondta: kulturális és társadalmi kérdés, hogy melyik drogra hogy tekintünk. „A nikotin például az egyik legdurvább függőséget alakítja ki, az alkoholt rengetegen használják, mégis másként ítéljük meg, mint mondjuk a kábítószereket, pedig ezek is lehetnek kábítószerek, és ezek is okozhatnak függést. Onnantól ugyanis, hogy nem öröm- forrásként, hanem kényszerből használunk valamit, amikor a szenvedélyünknek káros következményei lesznek, az függés. Sokan vagyunk függők, koffeintől, vásárlástól, dohányzástól, kóros evéstől. Ezért nem szabad könnyen ítélkeznünk akkor sem, ha drogosokról hallunk. Egy azonban biztos, minél fiatalabb korban próbálja ki valaki a szereket, annál nagyobb az esélye, hogy függés alakul ki. Csernus Imre pszichiáter azt mondta: legtöbbször a kíváncsiság, vagy valamilyen belső feszültség viszi rá a fiatalokat arra, hogy drogokat használjanak. Az, hogy kiből lesz aztán függő, sok minden befolyásolja. Genetikai hajlam, a környezet, az hogy van-e személyes és tartalmas kapcsolata a családjával, vannak-e barátai? A legfontosabb azonban, hogy rendszerint az kezdi külső segítséggel boldoggá tenni magát, akinek valami belső gondja van. Csernus: ez csak tünet Csernus Imre szerint legtöbbször nem a függőség az elsődleges probléma. A függőség csak kísérlet arra, hogy megoldjanak vele egy problémát. Éppen ezért, ha valaki meg akar szabadulni a függőségétől, a gondok forrásáról érdemes gondolkodnia, és azokat rendbe tenni. „Azt érdemes felkutatni önmagunkban, hogy mi az, amiért kábítani akarom magam, mi az, amit el akartam érni a függőségemmel: oldani a feszültséget, megnyugodni, elnyomni vele a belső bizonytalanságomat, fájdalmat csillapítani? Mit kerestem vele, mi az, ami hiányzik az életemből? Önfeledtség, nyugalom, öröm, kielégülés? Ezek megtalálásának számtalan más módja van, de az mind sokkal melósabb és küzdelmesebb, mint bekapni egy bogyót, lerészegedni, megenni egy tábla csokit, vagy megvenni egy haszontalan tárgyat. És amit most soroltam, az mind legális. A fogyasztói társadalomban ugyanis rengeteg függőség van. Veszélyes, sok szenvedést okozó függőség. Amiért pedig ez egy nagyon bonyolult ügy, az az, hogy hosszú évtizedek óta öröklődnek generációkon át azok a konfliktuskezelési minták, amelyek akár függőségekig fajulhatnak. Ha egy gyerek azt látja otthon, hogy nem beszélik ki a gondokat, hanem ha stressz van, vagy valakinek valami baja van, kussol és iszik, vagy nyugtatóért nyúl, esetleg eszik, nem fogja megtanulni, hogy másként is lehet. Sőt, ettől is csak bizonytalanabb lesz, és előbb-utóbb szerek után nyúl. A megoldás tehát szerintem még- csak nem is jobb drogstratégia lenne, hanem az, hogy végre valamelyik kormány úgy határoz és odaáll egy olyan program mellé, amelyik már óvodáskortól fejleszti mentálisan a gyerekeket, az érzelmi intelligenciát, a kommunikációs képességeket. Ez sok függéstől és szenvedéstől megszabadítaná az embereket. Na persze, amíg a politikusok érdeke az, hogy minél könnyebben legyenek manipulálhatók és becsaphatok az emberek, nincs illúzióm. ” A legnagyobb stigma Az sem mindegy, mit tesz akkor a felnőtt, ha észleli, hogy egy fiatal drogot használ. Dávid Ferenc azt mondta: a legrosz- szabb, ha rendőrt hív, vádaskodik, vagy bűnöst keres. Sokkal jobban teszi, ha olyan bizalmi légkört alakít ki, amiben kiderül, mekkora a probléma, és megtudhatja, mi történt? „A drogosok esetében a segítségkérés nagyon nehéz, hiszen a szerhasználó a legkirekesz- tettebb társadalmi csoport. Évek óta minden kutatásból kiderül, hogy jobban lenézik, mint az alkoholistát vagy a hajléktalant. Ezért lenne fontos, hogy ne rendészeti módszerekkel próbáljanak kordában tartani emberi vágyakat. A szabályozás ugyanis visszahat a fogyasztásra. Vagyis a tiltás és a kriminalizálás csak több problémás szerhasználót és több problémát okoz. A világ jelenleg egyértelműen a dek- riminalizáció felé halad, velük pedig éppen ellentétes irányba a magyar szabályozás. Ha ugyanis büntetik a fogyasztót, az nem fog elmenni segítséget kérni, mert fél. Nagyobb a túladagolás veszélye, kevesebben próbálnak leszokni, ellenőrizetlen minőségű szereket fogyasztanak, ráadásul az utóbbi években felbukkanó sok idegen szer hatása kiszámíthatatlan, és előre képtelenség felmérni, ezért még inkább segítségre szorulnának a használók.” Visszafelé megyünk Sárosi Péter azt mondta: a fogyasztók dekriminalizálása és a steril körülményeket nyújtó, biztonságos és ellenőrzött szerhasználói szoba az, ami a jövőt jelenti, és Portugáliában, Kanadában, Hollandiában, Francia- országban már évek óta működik, jó tapasztalatokkal. Ez azért fontos, mert sok helyen a detoxikálóval együtt működik, így ha valaki le akar szokni, ugyanazt a helyet kell felkeresnie. Ezzel kapcsolnak be minél több használót a rendszerbe, ami a kárcsökkentés első lépése. Magyarországon is tízből hat ember a tűcsereprogram miatt kerül kapcsolatban rehabilitációs eszközökkel. „Ezzel szemben nálunk még a tűcsereprogram sem működik, pedig könnyű kiszámolni, hogy ha egy fecskendő ára 25 forint, egy HÍV vagy egy hepa- titiszes kezelés viszont egy hónapban több százezer forintba kerül, akkor melyik a jobb és olcsóbb. Egy tiszta tűvel való szúrás megszünteti a HÍV vagy a hepatitisz átadásának kockázatát. Ha nem tartják bűnözőnek a drogost, kevésbé érzi magát kirekesztettnek, de a társadalom is másként néz rá, ha egy segítségre szoruló embert és nem egy bűnözőt lát benne.” Ez lenne a jövő. Magyarországon ehhez képest inkább a múlt kezdődött el. Dávid Ferenc szerint az elmúlt négy-öt évben a korábban kiépült intézmény- rendszert rohamosan rombolják, a rehabilitációra és a megelőzésre fordítható források csökkennek, és a szabályozás pusztán a tiltásra koncentrál. „A kereskedőket igenis büntessék, a kábítószert fogyasztókat viszont nem lehet börtön- büntetéssel fenyegetni, mert nincsen hatékonysága, és csak újabb, jóval jelentősebb problémákat szül.” Sárosi Péter azt mondta, elég lenne visszalépni a 2009-es drogstratégiához, annak szemlélete az európai élvonalhoz tartozott, és a szakemberek közreműködésével és egyetértésével fogadták el. Sokkal jobb volt, mint a mostani szabályozás, amit egy militarista szemlélet és elavult elméleti megközelítés jellemez, és olyan teljesen irreális célok, miszerint 2020-ra Magyarország drogmentes lesz. Az alkohol még mindig a legnagyobb veszély Mára a Kati és a Zene után a szagtalan biofű lett a legújabb dili friss statisztika nincs, de a szakemberek szerint droghasználat 45 millió lehet évente Magyarországon. Drogfüggő körülbelül 20 ezer van - amivel még az európai mezőny alsó harmadához tartozunk. Tavaly 27-en haltak meg droghasználat miatt. szemben azzal, hogy 30 ezren halnak meg az alkohol okozta krónikus betegségek, és még többen közvetlenül a részegségük miatt, különböző balesetekben. Az alkoholizmus 800 ezer embert érint, és 2,5 millió nagy ivó van hazánkban. Az alkoholfogyasztás és következményei egyidősek az emberiséggel, és eleddig egyik kulturális, technológiai korszak sem tudott tartós általános eredményeket elérni ellene semmiféle szabályozással. Kábítószerek utcai árai Marihuána (g) 2275 Hasis (g) 2545 Heroin (g) 11379 Kokain(g) 17 000 Amfetamin (g) 3900 Metamfetamin (g) 3986 Ecstasy (tabletta) 1600 LSD (adag) 2900 G BL (adag) 3200 Mefedron (g) . 3200 MDPV(g) 5100 Pentedron (g) 3650 Spice (g) 1400 Biofű (g) 1000 ‘2014-BEN (FT-BAN)/ FORRÁS: NEMZETI DROGFÓKUSZPONT herbálnak És műfűnek is emlegetik, és úgy is néz ki, mintha valami növényi eredetű kábítószer lenne, de nem az. Azért fogy belőle nagyon sok, mert szagtalan és olcsó, és azért olcsó, mert egy igénytelen és veszélyes anyag. LENCSE MENYHÉRT, a Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Drogambulancia Alapítvány, drogambulancia vezetője azt mondta: a leginkább félrevezető, hogy biofűnek hívják, ami miatt sokakban az a félreértés alakul ki, hogy ez valami kevésbé ártalmas, vagy egyenesen ártalmatlan szer lenne. Úgy készül, hogy a pszichoaktív szereket valamilyen szerves oldószerben feloldják, és ebbe áztatnak be sokszor ismeretlen eredetű szárított növényi törmeléket. A használata olyan, mint a füveknek, vagyis elszívják, de hatása nem a füvezésre, hanem a szipuzásra hasonlít. Vagyis idegrendszeri károsodást okoz, és szinte minden szervre, főleg a tüdőre, a májra és a vesékre veszélyes. mivel még nincs a tiltólistán, könnyű hozzájutni. Főleg fiatalok használják, és egyre inkább kiszorítja az alkoholt, mivel olcsóbb és gyorsabban hat. « t
