Tolnai Népújság, 2015. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

2015-04-07 / 81. szám

2015. ÁPRILIS 7., KEDD 5 AZ OLVASÓ KÉRDEZ Rovatunkban szakértőink se­gítségével olyan kérdésekre ke­ressük a választ, amelyeket sze­mélyesen nem tettek volna fel. Bármire kíváncsiak, fordulja­nak bizalommal Mauthner Ilo­nához, aki továbbítja a kérdést a megfelelő szakembernek. Elérhetnek minket az ilona.ma- uthner@partner.mediaworks. hu e-mail címen, munkaidőben hívhatnak a 0630/650-3020-as számon, illetve küldhetnek le­velet is a 7100 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. címre. Jelige: Az olvasó kérdez. Mobiltelefonjára töltött fel pénzt egy szekszárdi olvasónk egy megyei benzinkútnál, de hiába kérte, nem adtak neki számlát, arra hivatkozva, hogy ez nem áll módjukban. Egy iga­zoló nyugtát kapott, azzal kel­lett volna elmennie a Telenor- hoz, ott számlát kérni. Lehetsé­ges az ilyen megoldás? - kér­dezte olvasónk, aki szerette vol­na elszámolni a feltöltőkártyát. mózsik Szilvia, a NAV sajtóre­ferense válaszolt: - Az áfa-tör­vény 159. paragrafusa alapján az adóalany kérésre minden­ről köteles számlát kibocsáta­ni, így a mobiltelefon egyen­leg feltöltésről is. Azonban a gyakorlati tapasztalatok alap­ján - bár ezt nem részletezik a kérdésben - a konkrét eset az alábbiak szerint történhe­tett: az adózó bankkártyával vásárolt mobiltelefon egyenleg feltöltést, vagy a számla ki­bocsátása iránti kérését nem jelezte előre, csak azután, hogy jóváhagyta a vásárlást a terminálon (zöld gomb), s ez­után már nem volt lehetősége az eladónak más bizonylatot kiállítania, mint amit előtte a pénztárgépbe beütött, mivel a folyamat automatikus és ez nyugta volt, ami kibocsátásra került. Ezt követően számlát már nem volt képes kiállítani a benzinkút, hiszen az értéke­sítésről már készült egy adó­ügyi bizonylat, és arra nem is köteles, mivel egy gazdasági eseményről csak egy számvi­teli bizonylatot kell kiállítania, és a számla iránti igényét az adózó nem előre jelezte. Ha a fentiek szerint történt az ese­mény, akkor az üzemeltető nem hibázott. Ha mégsem, és az adózó a teljes vásárlási pro­cedúra megindítása előtt már kérte a számla-kibocsátást, akkor viszont nem a jogszabá­lyok szerint jártak el. KÖRKÉP Örökre kisdorogi marad életút Szerencsés véletlen hozta a völgységi faluba az első díszpolgárt Kisdorogon nem csak a nemzeti ünnep miatt volt nevezetes nap március 15-e. A községi ünnepségén első ízben adtak át díszpolgári címet, mégpedig dr. Borcsek Lászlónak, a falu köztiszte­letben álló háziorvosának. Venter Marianna- Gyerekkoromban orvos vagy katona szerettem volna lenni, és ez később sem változott - kezdi dr. Borcsek László. - Ami­kor a gimnáziumban be kellett adni a jelentkezési lapokat, én az orvosi egyetemet, a katonai főiskolát jelöltem meg. Mind a két helyre felvettek. Az orvo­si egyetemet választottam, de a katonai pálya iránti elkötele­zettség is megmaradt, így má­sodik évfolyamon, a mai szóval élve megpályáztam a katonai ösztöndíjat, és meg is kaptam, így lettem katonaorvos. A doktor úr a tapolcai harcko­csizó ezred egészségügyi szol­gálati főnöke volt, de besegített a helyi körzeti orvosoknak és a kórháznak is az ügyeleti el­látásban. Ekkor érlelődött meg benne az elhatározás, hogy in­kább gyógyító orvos lesz. Mint mondja, nem volt könnyű dön­tés, a katonaságot is szerette, az elöljárói elégedettek voltak vele, megbecsülték. Végül még­is beadta a leszerelési kérelmét, és körzeti orvosi hely után né­zett. A véletlen hozta Tolna me­gyébe. Egyik rokonukat látogat­ták meg, aki Mecseknádasdon tanított, az ő javaslatára érdek­lődtek Bonyhádon, hogy a kör­nyéken nincs-e üres hely. Há­rom is volt, végül a kisdorogit Dr. Borcsek Lászlót, a település első díszpolgárát díszoklevéllel és gyűrűvel köszöntötték az ünnepségen választották, itt voltak a leg­kedvezőbbek a feltételek. Ele­inte afféle ugródeszkának te­kintették ezt a praxist, az volt a terv, hogy később városba köl­töznek, de végül maradtak.- Akkoriban nagy élet volt a fa­luban. Az iskolába 160 gyerek járt, az óvodába meg 60. Volt munkahely, az emberek nem költöztek el, közel kétezer em­ber volt a praxisomban. Mára megváltozott a helyzet, elnép­telenedett a vidék. Többek kö­zött ezért is nehéz faluba há­ziorvost találni, pedig nagyon szép szakma ez. Nem bántam meg, hogy a háziorvosi hiva­tást, lakóhelynek pedig Kis- dorogot választottam. Ez a vi­dék a szülőföldemet idézi, a la­kói pedig hamar befogadtak, megszerettek minket, és mi is őket. Már nyugdíjas vagyok, de nem hagyom itt Kisdorogot. Ott a kertünk, és szeretnék többet foglalkozni a méhészettel. Mi most már végképp kisdorogi- ak maradunk - zárja a beszél­getést dr. Borcsek László. A fiúk mindenhol tettek azért, hogy ne hervadjanak el a lányok idén tolna megye Akármilyen hideg is volt, a lányok akkor sem úsz- hatták meg a húsvéthétfőt szá­razon, vagy legalább kölnimen- tesen. A hagyományoknak meg­felelően lovaskocsira szálltak a Bátaszéki Felvidék Néptánc Együttes férfi tagjai is, hogy úgy keressék fel és locsolják meg a lányokat. A végállomás a Tájház volt, ahol az egyesület gyerekcsoportjai számára vetél­kedővel is készültek - mondta el Péter Péter, a szervezet elnök- helyettese. Csoportosan vagy egyénileg, de mindenütt útnak indultak a legények, férfiak tegnap reggel. Volt, aki csak diszkréten, kölni­vel felszerelkezve érkezett az is­merős hölgyekhez, sokan azon­ban nem finomkodtak, és vödör­rel, szódával locsolták meg a lá­nyokat, nehogy elhervadjanak. A húsvéthétfői locsolkodás a Magyar Néprajzi Lexikon alap­ján termékenységvarázsló jelle­gű népszokás. Eredetének egy­házi magyarázata részint a ke­resztelésre utal, részint arra a legendára, miszerint a Jézus fel­támadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat locsolással akarták elhaUgattatni. De nem csak a locsolkodás, a cserébe adott hímes tojás is régi hagyomány. Annak is van egy­házi magyarázata, hogy miért szokás leggyakrabban pirosra festeni a tojást. Egy legenda sze­rint ugyanis amikor Krisztus a keresztfán függött, egy asszony egy nagy tál tojással állt meg előtte imádkozni, és Jézus vé­re rácsöppent a tojásokra. Emel­lett a piros szín nemcsak a vért, az életet, hanem a szerelmet is jelképezi, ezért a piros tojás sze­relmi ajándék is lehet húsvét- kor. ■ H. E. A doktor úr örökre beírta magát a falu történetébe első ízben adományoztak dísz­polgári címet Kisdorogon. Klein Mihály polgármester elmondta, régi adóssága volt ez a minden­kori önkormányzati testületek­nek. A rendszerváltás óta meg­volt az óhaj, az akarat, és most megtalálták azt a személyt, aki­nek egyhangúan megszavazta a címet a testület. Dr. Borcsek Lászlóról a falu polgármester elmondta, a doktor úr nemcsak Kisdorogon, más településeken is ismert és szeretett személy. A falu nagyrabecsült háziorvosa megtestesíti a régi, hagyomá­nyosfalusi orvos személyét, és egy ilyen ember bizony aranyat ér: jólelkű, csendes, aki soha nem szid, korhol, csak akkor, ha valaki nem vigyáz az egészségé­re. Készülőben van egy tabló, amelyen a doktor úr fotója, vala­mint az díszpolgári oklevél má­solata lesz. Ezzel a tablóval is jelzik: dr. Borcsek László, Kisdo- rog első díszpolgára immár örök­re beírta nevét a falu történetébe. Gyékényesről Tapolcán át vezetett ide az út dr. borcsek László Gyékénye­sen született 1946-ban. Itt végezte el az általános iskolát, majd a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Gimnáziumban érettségizett, ezt követően Pécsett elvégezte az or­vosi egyetemet. Az egyetem befe­jezése után honvédorvos lett, a Honvédelmi Minisztérium Tapol­cára helyezte. Katonai szolgálati ideje alatt rendszeresen helyette­sítette a helyi körzeti orvosokat, és ekkor érlelődött meg az elhatá­rozása, hogy inkább gyógyító or­vos szeretne lenni. Leszerelését követően 1976. január 2-től 2015. március 31-ig volt Kisdorog házi­orvosa. Munkáját 1994-ben mi­niszteri dicsérettel ismerték el. A közéletben is tevékenykedett. Ta­nácstag, majd önkormányzati képviselő 1976-tól 2002-ig. Ő volt a helyi vöröskereszt és hazafias népfront elnöke, és alapító tagja a „Gyermekekért”Alapítványnak 1967-ben kötött házasságot Huber Irmával. Két gyermekük és öt unokájuk van. Nem csak vödörrel lehet locsolni Már maga a látvány is gyógyító hatással van az emberre betegellátás Befejezéséhez közeledik a bonyhádi kórház több területet érintő fejlesztési programja bonyhád - Két évvel ezelőtt cé­lul tűztük ki a tüdőgyógyászati szakma tovább fejlesztését, az egynapos sebészeti ellátáshoz pedig újabb eszközök beszer­zését. Fordulóponthoz érkez­tünk, mert a tervek időközben valósággá váltak, már a műkö­dési-, illetve a használatba vé­teli engedélyezési eljárás zajlik - adott helyzetjelentést a Bony­hádi Kórház és Rendelőintézet közel 264 millió forintos beru­házásának előrehaladtáról dr. Nagy Miklós, a projekt szak­mai vezetője az április 2-i hely­színbejáráson.- 2013 januárjában - az ak­kori fenntartó, a GYEMSZI ki­jelölése alapján - kerültünk be azon 46 hazai kórház kö­zé, ahol ilyen jellegű beruhá­zások indulhattak. Elkészí­tettük az intézmény fejleszté­si tervét, szakmai programját, amely két nagyobb részből állt: egyrészt a rendkívül rossz álla­potban lévő tüdőgondozó épü­letének kiváltását fogalmaztuk meg, másik pillérként pedig az egynapos sebészeti ellátás kor­szerűsítését - ezt már dr. Bar- cza Zsolt mondta el a rendezvé­nyen. A kórház főigazgató-főor­vosa részletezte, felszámolták a régi sterilizálót, és ennek he­lyén alakítottak ki a kor igénye­inek mindenben megfelelő - or­szágos viszonylatban is példa­ként szolgáló - tüdőgondozót. Dr. Helf László főorvos kalauzolta a résztvevőket az új tüdőgondozóban A közel 88 millió forintos építé­szeti munkával párhuzamosan új orvosi műszereket és eszkö­zöket szereztek be. Megjegyez­te, az egynapos sebészet eseté­ben például ez azt eredményez­te, hogy új műtéti típusokat is bevezethettek idén januártól; a tüdőgondozóba többek között egy olyan röntgengép került, amely a tudomány mai állása szerint az egyik legkorszerűbb.- Az a 2012 nyara óta műkö­dő struktúra, amibe ez a beru­házás is mértani pontossággal illeszkedik, tökéletesen megfe­lel a kórházdolgozók és az el­látandó, környékbeli lakosság igényeinek - biztosított dr. Bar- cza Zsolt. ■ Vízin B. Hatékony működés- bízom benne, hogy a jövőben lesz forrás a következő célunk megvalósítására: a hatékonysá­got szolgáló korháztömbösítés folytatására - vetítette előre dr. Barcza Zsolt. A főigazgató-főor­vos úgy vélekedett, a május 4-én záruló, az EU által támogatott projektjük megvalósításával újabb fontos lépést tettek az in­tézmény és a betegellátás színvo­nalának javítása érdekében. - Jól látható -folytatta - és abszo­lút támogatandó az egészségpo­litikának azon elképzelése, amely szerint az ambuláns, a krónikus és az egynapos ellátá­sok fejlesztését szorgalmazza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom