Tolnai Népújság, 2015. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
2015-04-04 / 80. szám
2015. ÁPRILIS 4., SZOMBAT KORKÉP 5 •• Ülésezik még a falusi parlament életút Csizmadia János fodrász üzletében ma is gazdát cserélnek a hírek Csizmadia János a fodrászműhelyében a második kötetével. A nyolcvanhetedik évében is igen aktív az idős úr: frizurákat készít és novellákat is ír Hetente általában háromszor ülésezik Medinán a „falusi parlament”. Azaz Csizmadia János, a parlament krónikása általában háromszor nyitja ki egy héten fodrászüzletét. Budavári Kata Száz éves ez a szék, még az édesapja vásárolta, meséli a nem mindennapi ülőalkalmatosságról Csizmadia János, Medina fodrásza miközben hely- lyel kínál. És ezzel tulajdonképpen a történet közepébe csap, hiszen ebből a megjegyzésből kiderül, a 87. életévében járó figaró édesapjától nemcsak a széket, de a mesterséget is örökölte. Nem készült fodrásznak, ám miután édesapjának be kellett vonulnia a II. világháború idején, valamiből élni kellett, 14 évesen rámaradt ez a munka. - Mindent úgy tanultam, hogy nem volt mesterem - mondja János bácsi. így, azaz könyvből tanulta kezdetben a hajvágást, de a szőlő metszést is. A világégés után nem lehetett jó pengét kapni, így egy hétvégén nem ritkán 100- 110 embert borotvált meg. Muszáj volt, vagy sem, 18 évesen már mestervizsgát tett. Azt is elmesélte, hogy női fodrászatot tanulni először Kölesdre járt át, és hogy először felesége haját dauerolta be. Öccse és annak felesége szintén fodrászként tevékenykedett, illetve utóbbi ma is dolgozik Szekszárdon. Nyilván adja magát a kérdés, Csizmadia János fia vagy lánya örököl- te-e apja szakmáját. Ők ugyan nem, de unokája, Csizmadia Hilda ma a papával dolgozik. És milyen az élet: kezdetben ő is a családtagokon gyakorlatozott, testvéren, unokatestvéren. - Egyszer jön haza az unokám, és azt mondja: „Papa, téged tanítanak az iskolában”. Kiderült, Hildát az egyik hajdan volt inasa tanítja. Miközben beszélgetünk, nagy a sürgés-forgás az üzletben, János bácsi felesége is beköszön, jön a postás, aztán egy fiatal hölgy, aki kulturális közfoglalkoztatottként begépeli Csizmadia János kéziratait és persze néhány kuncsaft is. Egy fiatal pár is érkezik, kiderül: Angliában dolgoznak, alig várták már, hogy hazalátogathassanak, frizurájuk miatt is. A fiatalember időnként kint is eljár fodrászhoz, de barátnője nem. Őt Hilda, az unoka veszi kezelésbe, a volumennöveléstől sűrűbbnek tűnik majd a haj, jobb lesz a tartása. Tipikusan a fodrászatokra jellemző, sampon és dauervíz illatának elegye tölti be a helyiséget. A mester előbb az elektroA medinai fodrász-író elmondta: bár szereti, ha jó egy mese vége, megkapta már, hogy túl sok története végződik halállal. Ennek egyetlen oka van: maga az élet is ezzel ér véget, írásai pedig sokszor életutakat örökítenek meg. Csizmadia János Göröngyös életút című második kötete tavaly ősszel jelent meg. A 43 novellát tartalmazó könyvben elsősorban medinai történetek szerepelnek, amelyeket írójuk munkája során hallott vagy látott. A fiataloknak érdekes lehet, hogy a 80 felett járó úr kézzel ír, melyet aztán a már emlegetett kulturális közfoglalkoztatott digitalizál. János bácsi irodalmi munkáját már több alkalommal díjazták, mos hajvágót veszi kezébe, aztán az ollóval dolgozik. Ő már csak férfiak haját vágja. Bo- rotválást pedig ma már senki sem kér, a legutolsó ilyen vendég, egy öreglegény is elment már. Az üzletet János bácsi nem mindennap nyitja ki, Hilda azonban elárulja, ez nem azt jelenti, hogy a medinaiak, főleg persze a fiatalok, ne tudnák, mi a trend. A falu nincs a világtól elzárva, sőt, a helyi híelsősorban nyugdíjasoknak szóló megmérettetéseken. Megkapta már a Tisztelet Társasága által kiírt irodalmi pályázat kü- löndíját, az országos nyugdíjas érdekszövetség irodalmi pályázatán Maris néni című novellájával I. díjat érdemelt ki, míg a különdíjat az Öreg szerelem is van a világon cíművel. A második kiadványt, mely a helyi ön- kormányzat támogatásával jelent meg és amelynek történeteiben álnéven szerepelnek a medinaiak, Lengyel János, a Tolnai Népújság korábbi főszerkesztője mutatta be a település lakóinak. A remények szerint a már megjelent két kötetet követi a harmadik. rek egy jó része pedig itt, a falusi parlamentnek is nevezett üzletben cserélt és cserél gazdát. És hogy ezek a történetek ne menjenek veszendőbe, az olvasásért, és húsz éve az írásért is lelkesedő Csizmadia János sorra papírra veti ezeket. Eddig két kötete jelent meg, a Falusi parlament és a Göröngyös életút című. Általában medinai, azaz, ahogy az írásokban a falu neve szerepel, csizmadia JÁNOS 1929-ben született Medinán. Egy lánya és egy fia, továbbá egy fiú és négy lány unokája van, és öt dédunokának is örül a család. A fodrász nemcsak mestersége szeretetét plántálta Hilda unokájába, de az írásét is. Az irodalomért többen lelkesednek a családban. János bácsi nem tartja magát írónak, csak olyan embernek, aki le tudja írni a gondolatait. folyamatosan dolgozik, amikor nála jártunk, megmutatta „irodáját", mely a fodrászüzlet mögött található, és most készülő, legújabb novelláját is. Ideje nagy részét ma már az írás tölti ki. Mint elmondta, az olvasást „siófüzesi” történetekről van szó, de a második kötet címadó írását egy györkönyi férfi által elmeséltek ihlették. A szereplők általában álnevet kapnak, de a medinaiak gyakran egyáltalán nem bánják, ha rájuk ismernek. Az írásokban megjelenik például az az öreglegény, aki a fodrászatba járt borotvá- lásért, de a Burgundia, azaz a mai Arany János utca is, annak lakóival együtt. gyerekként szerette meg, az írást érett férfiként, bár felesége még az udvarlás idején neki írt verseket is számon tartja. Kézirat van bőven, Csizmadia János a közelmúltban elkészültek közül kettőt mutatott meg, az egyik a Híd a Sión, a másik A fejfedő címet kapta. Ez utóbbi kifejezetten könnyű történet, melyben központi szerepet játszik egy kopasz fej, néhány légy, no meg a címadó textil darab, mely a kopasz fejet hivatott megvédeni a szemtelen rovaroktól. A fejfedő sorsa persze kalandos, emiatt és persze a tipikusan medinai történetek miatt érdemes lesz elolvasni a fodrász harmadik könyvét is. Mindegyik épület F kategóriás, holott az A vagy a B lenne a cél a dél-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség által vezetett EE Pannónia című ma- gyar-horvát együttműködési projekt részeként 35 önkormányzati épület energetikai felmérésére került sor a határ mindkét oldalán: magyar oldalon Baranya és Somogy megyében, Horvátországban Kapron- ca-Kőrös megyében és Eszék városában. A felmérések eredményei alapján az épületek többsége az F energiahatékonysági kategóriába esik, a cél az A+, A vagy B besorolás elérése lenne. Ennek érdekében valamennyi vizsgált épületre részletes fejlesztési javaslatot készítettek. Ezek összefoglalására elkészült a határon átnyúló energiahatékonysági akcióterv, melynek kidolgozásában az Innovációs Ügynökségen kívül részt vett a kaproncai Északi Energiaügynökség, illetve az Eszéki Josip Juraj Strossmayer Egyetem Villamosmérnöki Kara. A leendő beruházások finanszírozására különböző, a közeljövőben megnyíló uniós, illetve nemzeti források lesznek elérhetők. A külső támogatási források igénybevétele jócskán lerövidítheti a projektek megtérülési idejét, melyek jelentősen hozzájárulhatnak az önkormányzatok kiadásainak csökkentéséhez, végső soron a helyi lakosság életszínvonalának javításához. ■ Másfél hónap áll a gazdák rendelkezésére TOLNA MEGYE Április 1-től május 15-ig igényelhetők az agrár- támogatások. Másfél hónap áll a gazdálkodók rendelkezésére, hogy a kifizetési igényeiket beadják a Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Hivatalhoz a falugazdászok segítségével. Érdemes időben elindítani az igénylést, hiszen idén sok a változás. A gazdák az egységes kérelem keretében több mint 30 féle agrártámogatást kérvényezhetnek mintegy 420 milliárd forintnyi összegben. Tolna megyében több mint 7 ezer termelőt érintenek a támogatások. ■ M. I. Többször is kapott díjat már az írásaiért Ideje nagy részét az alkotás tölti ki Alkotónap: anyagokkal, technikákkal kísérleteztek hagyománya tavaszt idézték meg a kisiskolás gyerekek a Paksi Képtár szünidei programja során A húsvét volt a téma, kimondottan németül paks Ha a falakon kívülre nem is, a Paksi Képtár falai közé beköltözött a tavasz. A telet váltó évszak volt ugyanis a témája a tavaszi szünetre kínált gyerekprogramnak, az alkotónapoknak. Ennek hagyománya - mint Dömötörné Göttinger Eszter múzeumpedagógus elmondta - három évre nyúlik vissza, gyökere pedig a nyári táborokra, azok sikere adta ugyanis az ötletet, hogy a rövidebb tanítási szünetekre is fogadják a kisiskolásokat. Alapvetően a 6-12 éves korosztályt várták, de kisebbek, 4,5-5 évesek is érkeztek, és igazán elmélyülten alkottak együtt idősebb társaikkal. Változatos programmal készült az intézDolgoztak a gyerekek tussal, festékkel, sokszorosító grafikával is a múzeumpedagógusok irányításával mény, a fókuszban természetesen az alkotás állt, de a múzeumpedagógusok, Stadler Krisztina, Tóth Borbála, Kató Eszter sok csapatépítő játékkal is igyekezett színesíteni az eseményt, ami iránt minden eddiginél nagyobb volt az érdeklődés. Tóth Borbála azt mondta, hogy különböző kultúrákból hoztak tavaszra hajazó témákat - így például Japánból a cseresznyevirágzást -, amiket aztán együtt feldolgoztak. Dolgoztak tussal, festékkel, sokszorosító grafikával. - Valójában ez kísérletezés volt az anyagokkal, a képzőművészéti technikákkal - összegezte Tóth Borbála. ■ Vida T. paks Németül elevenítették fel a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó tárgyak, fogalmak nevét, a német szokásokat, hagyományokat a diákok a paksi Német Nemzetiségi Önkormányzat szokásos eseményén. Háromszor ismételték meg a programot, minden alkalommal diákokat láttak vendégül azokból az iskolákból, ahol német nemzetiségi oktatás folyik. A húsvéti előkészületeken a II. Rákóczi Ferenc, a Deák Ferenc, valamint a Bezerédj általános iskolák alsós tanulói vettek részt. A rendezvényen énekeltek, sőt új húsvéti dalocskát is tanultak és ünnepi dekorációt is készítettek. ■ V. T. V
