Tolnai Népújság, 2015. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

2015-03-06 / 55. szám

2015. MÁRCIUS 6., PENTEK 5 KÖRKÉP A jövőben szélsőségekre kell számítani az időjárásban szekszárd Klímajövő a Kár­pát-medencében címmel kon­ferenciát rendezett a Szekszár­di Klímakor és a megyeszék­hely önkormányzata. A sort Kő­vári László agrármeteorológus, önkormányzati képviselő nyi­totta Szekszárd időjárása az el­múlt 40 évben című előadásá­val. Mint mondta, a hőmérséklet és a csapadékmennyiség szem­pontjából is szélsőséges helyze­tekre kell felkészülni. Ebben se­gítenek a hosszú idősoros ada­tok, hiszen kiolvasható belőlük a tendencia. Őt Bencsik lános or­szággyűlési képviselő, a Fenn­tartható Fejlődés Bizottság alel- nöke követte. Előadásában arról beszélt, az éghajlatváltozás első­sorban nem gazdasági kérdés, hanem a kultúrán múlik, és elő­ször egyénileg kell változtatni. A továbbiakban a Szekszár­di Klímaalap támogatásával az elmúlt öt évben megvalósult programokról tartottak előadá­sokat. ■ H. E. Fejlesztésekről szólt a legutóbbi közgyűlés Budapest Fehérvári Tamás, a Megyei Önkormányzatok Or­szágos Szövetségének elnöke a Terület és Településfejlesztési Operatív Programmal kapcso­latosan kezdeményezett pár­beszédet az illetékes államtit­kárságok és a MÖOSZ Közgyű­lése között. Dányi Gábor, a Mi­niszterelnökség európai uni­ós fejlesztések koordinációjá­ért felelős helyettes államtitká­ra a MÖOSZ ülésén elmondta, a megyei önkormányzatok va­lamennyi konstruktív javasla­tára számít a közös ügyeket il­letően. Oláh Gábor, a nemzet- gazdasági tárca regionális fej­lesztési programokért felelős helyettes államtitkára az Integ­rált Területfejlesztési Progra­mok befejezéséhez biztosított forrásról osztotta meg a legfris- j sebb információkat. A fejlesz­tési tervezés előreláthatóan áp­rilisban fejeződik be, ezt köve­tően pedig a megyei közgyűlé­sek a hónap végén döntenek a megyei fejlesztési dokumentu­mok végső változatáról. ■ B. K. I Megosztják a feladatot támogatások A járási hivatal és az önkormányzat is utal Átalakult március elsejétől a szociális ellátások rend­szere. Egyes ellátásokat az önkormányzat helyett már a járási hivataloknál kell igényelni. Budavári Kata A szociális támogatások közül a járásoknál az úgynevezett jö­vedelemkompenzáló-, míg az önkormányzatoknál a kiadás­kompenzáló támogatások igé­nyelhetők. A jövedelemkompenzáló tá­mogatás célja, hogy mindenki számára biztosítsanak egyfaj­ta minimumot a túléléshez, ha nincs más jövedelme. Dr. Hor­váth Kálmán kormánymegbí­zott tájékoztatója szerint az ak­tív korúak ellátása jegyzői ha­táskörből a járási hivatal ha­táskörébe került. Ez kétféle el­látástípust jelent: a foglalkoz­tatást helyettesítő támogatást vagy az egészségkárosodási és gyermek-felügyeleti támoga­tást. A foglalkoztatást helyette­sítő támogatás szabályaiban - a hatáskör változáson túl - nem lesz újdonság. Az egészségká­rosodottak és a gyermekük fel­ügyeletét megoldani nem tudók ugyanazon jogosultsági feltéte­lek mellett részesülnek a rend­szeres szociális segély helyé­be lépő egészségkárosodási és gyermek-felügyeleti támogatás­ban, mint a korábbi rendszeres szociális segélyben. A különb­ség mindössze annyi, hogy a to­vábbiakban nem a jegyző, ha­nem a járási hivatal állapítja meg az ellátást. Eddig is a járási hivatalok ha­táskörébe tartozott, és ott is ma­rad az alanyi ápolási díj, így az alapösszegű-, a fokozott ápolá­si szükségletre tekintettel meg­állapított emelt összegű-, vala­mint a kiemelt ápolási díj, to­vábbá az időskorúak járadéka, az alanyi és normatív jogcímen megállapított közgyógyellátás és az egészségügyi szolgálta­tásra való jogosultság. A felsorolt állami szociális el­látásokon túli ellátások nyújtá­sáról, (egyszeri rendkívüli se­gély, lakhatási támogatás, ked­vezményes bérlet stb.) jogosult- sági feltételeiről az önkormány­zatok döntenek az úgynevezett települési támogatás keretében. Több támogatás is van, amit már nem az önkormányzatnál kell igényelni Az önkormányzatok annyit adnak, amennyit tudnak mint arról már beszámol­tunk, Decsen például négyféle önkormányzati szociális ellátás lesz: lakásfenntartási támoga­tás, gyógyszerköltség támoga­tás, rendkívüli támogatás és temetési segély. Emellett min­den újszülött után 10 ezer fo­rint pénzbeli és 10 ezer forint értékben természetbeni támoga­tás jár. Több településen el­mondták: a települési segély kisebb összeg lesz, mint amek­kora az állami támogatás volt, az önkormányzat terhelhetősé­géhez mérten annyit ad, ameny- nyit tud. A helyi szociális rende­letek az általunk megkérdezett településeken fél-, egy évig lesz­nek hatályosak, hogy a költség- vetés alakulásához igazíthas­sák. Nem fix összeg AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁSI ÓS gyermek-felügyeleti támogatás összegét a rendszeres szociális segély összegére vonatkozó szabályok alapján kell kiszá­mítani. Az egészségkárosodá­si és gyermek-felügyeleti támo­gatás, a rendszeres szociális segélyhez hasonlóan nem fix összegű támogatás, hanem a család egy fogyasztási egység­re jutó jövedelmét egészíti ki egy bizonyos jövedelemhatá­rig. az eltérés a két támogatástí- pus között az, hogy míg a rendszeres szociális segély az öregségi nyugdíjminimum 90 százalékáig (25 650forint) egészítette ki a család egy fo­gyasztási egységre jutó jövedel­mét, addig az új támogatás az öregségi nyugdíjminimum 92 százalékáig (26 220forint) nyújt kiegészítést. Az ellátás maximális összegére vonatko­zó szabályok sem változnak, tehát a maximális összeg a nettó közfoglalkoztatási bér 90 százalékával egyenlő (ez 2015- ben 46 662 forint). Egészségkárosodás az a személy, aki egészségkáro­sodására tekintettel részesült rendszeres szociális segélyben, március 1-jétől egészségkároso­dási és gyermek-felügyeleti tá­mogatásra jogosult. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló tör­vény értelmében a következő személyek minősülnek egész­ségkárosodottnak: a) aki mun­kaképességét legalább 67 szá­zalékban elvesztette, aki leg­alább 50 százalékos mértékű egészségkárosodást szenve­dett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs ható­ság komplex minősítése alap­ján nem haladja meg az 50 százalékos mértéket, vagy b) aki vakok személyi járadéká­ban részesül, vagy c) aki fo­gyatékossági támogatásban részesül. A fenti feltételeknek megfelelő személyt semmilyen indokkal nem lehet átsorolni a foglalkoztatást helyettesítő tá­mogatásra jogosultak közé, amíg egészségkárosodása fennáll. Növekedésre számítanak a használt autóval kereskedők Az újautó-importőrök 13 száza­lékos, a legnagyobb használt­autó-kereskedő cégek pedig 11 százalékos növekedést várnak saját piaci szegmensükben az idei évre. A Használtautó.hu által összeállított, a személy­autó-piaci kilátásokat vizsgá­ló Autópiaci Barométer adatai szerint az élénkülést mindkét területen elsősorban a fizető­képes kereslet növekedése, il­letve az autópark korosodása miatt halaszthatatlanná váló járműcserék számának növe­kedése okozza. A felmérésben résztvevő gépjárműimportőr cég vezetői­nek becslése szerint az eladott új személyautók száma a tava­lyi 67 500-ról 76 ezerre emel­kedhet. Az elemzők a válaszok alapján a magánszemélyek ré­szére történő értékesítés, illet­ve a vállalati és állami flották területén egyforma ütemű nö­vekedésre számítanak. A legnagyobb forgalmú használtautó-kereskedők közül abban szinte mindenki egyet­ért, hogy idén folytatódik a be­hozatal volumenének bővülé­se, azonban a további növeke­dés mértékét illetően jelentős a szórás (5-50 százalék). Tavaly 37 százalékkal, 97 ezerre nőtt a használt személyautók im­portja, a várakozások szerint pedig 2015-ben újabb 118 ezer használt autó özönlik az or­szágba. ■ H. E. A használtautó-piac növekedését leginkább befolyásolónak tartott tényező 2015-ben fizetőképes kereslet növekedése: 33,33% A hazai személyautópartt korosodása: 27,78 % Stabilabb általános gazdasági környezet, nagyobb piaci bizalom: __________22,22% Az újautó-eladások növekedésének átgyűrűző hatása____________________11,11% Egyéb: _ __ _ 5,56% FORRÁS: HASZNÁLTAUTÓ.HU Közösségteremtés, Biztosra mentek a mőcsényiek a tél elűzését ille­tően, mert egy vidám programmal intettek búcsút a fagyos évszaknak. Az önkormányzat és a civilek által szervezett esemény játékos vetélkedő­vel kezdődött, majd a gonosz szellemeket elűzve a faluban végigvitt ki- szebábot égették el, zsebeiben a gondűző cetlikkel. A résztvevők dél­utánját fánk, tea és forralt bor édesítette meg. (vb) Harangozó Tamás tragédiáktól tart kórházak A Jobbik és az MSZP szerint is nagy a baj az egészségügyben Bírálják az ellenzéki pártok a kormány egészségügy átalakí­tását célzó intézkedéseit. Szabó Balázs, a Jobbik Magyarorszá­gért Mozgalom megyei sajtófő­nöke szerint kapkodás érezhe­tő, de az is lehet, hogy szándé­kosan vonja ki a tőkét az egész­ségügyből a kormány. Arról is beszélt csütörtöki sajtótájékoz­tatóján, hogy méltatlannak tart­ják a helyzetet, miszerint az in­tézményvezetők feladata az át­alakítás levezénylése, ráadásul a megyei egyeztető bizottságok nem jutottak semmire. A dom­bóvári Szent Lukács Kórházzal kapcsolatban pedig úgy véli: aggasztó, hogy az uniós pályá­zati pénzből nem fejlesztés, ha­nem komfortosításnak nevezett ágyszám csökkentés valósul meg, mely munkahelyek meg­szűnésével járhat. Megkeres­tük dr. Kerekes Lászlót, a kór­ház főigazgatóját, aki elmondta, Dombóváron valóban kevesebb ágy lesz, ám ezek nem szűnnek meg, hanem Pincehelyre kerül­nek. Emiatt leépítést sem ter­veznek, viszont valóban komoly felújítás kezdődött. A kórházak egyeztetésével kapcsolatban pe­dig közölte: A Tolna megyei kór­házak megegyeztek. Dr. Harangozó Tamás, ország- gyűlési képviselő (MSZP) „Nagy a baj a Tolna megyei kórházak­ban” címmel tartott sajtótájékoz­tatót szintén csütörtökön. Itt is té­ma volt az átalakítás, illetve en­nek országos szintű halasztása. A honatya írásban kért tájékoz­tatást az Emberi Erőforrások Mi­nisztériumától a Tolna megyei kórházak adósságállományáról, illetve a megyei kórházban dol­gozók számának alakulásáról. Előbbit illetően választ is kapott, mely a 2015. január 31-i állapoto­kat tükrözi. Eszerint a bonyhá­di kórház szállítói felé 134 millió forinttal tartozik, ebből 26 mil­lió forint a le nem járt adósság. A dombóvári kórház 328 milliós tartozásából 67 millió forint a le nem járt tartozás. A megyei kór­ház 2 milliárd 257 millió forin­tos adósságából 304 millió forint tartozás még nem járt le, a szám azonban így is döbbenetes Ha­rangozó Tamás szerint. Hozzá­tette: további megszorítások em­beri tragédiák tömegéhez vezet­hetnek. Azt is elmondta, az EM­MI tájékoztatójából nem derült ki, kevesebben dolgoznak-e most a megyei kórházban, mint tavaly év végén, de úgy tudja, az elkül­dött dolgozókat közmunkásként foglalkoztatják. Dr. Muth Lajos, az intézmény főigazgatója erre úgy reagált: nem volt, nincs és a jövőben sem dolgoznak köz­munkások a kórházban. Az in­tézmény egy közalkalmazottját sem bocsátotta el. Hozzátette: ha Harangozó Tamás kíváncsi bizo­nyos dolgokra, szívesen ad neki időpontot, és tájékoztatja. ■ B. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom