Tolnai Népújság, 2015. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

2015-03-30 / 75. szám

2015. MÁRCIUS 30., HÉTFŐ ' CSALAD 11 ffl^fflfl^llll1llillll[iW89WMg8S Húsvéti népszokások nyomában babonák A megszentelt barka, a tűz és az ételek különös szerepet játszottak - Farázás a bő termésért Tudja ön, hogy miért tarta­nak egyes otthonokban még mindig szentelt barkát, és miért locsolkodnak húsvét hétfőjén a férfiak? Cikkünk­ben ma is élő hiedelmeket kutattunk! Mediaworks-összeállítás A húsvét a kereszténység leg­nagyobb ünnepe, amikor Krisz­tus feltámadását ünnepeljük. A legtöbb rituálé eredete épp ezért a keresztény liturgiában keresendő - mondja dr. Vass Erika, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum néprajzkuta­tója, aki segített nekünk össze­gyűjteni néhányat a régi idők babonaságai közül. Virágvasámap A BARKA MINT VILLÁMHÁRÍTÓ- A húsvétvasámapot megelő­ző vasárnapon a templomokban barkát szentelnek. Ezt az ország különböző területein más-más módon hasznosították: volt, ahol a szentelés után a ház padlásán helyezték el tűzvész ellen, más­hol meg, ha jött „a nagy idő”, vagyis vihar közeledett, a tűzre vetettek belőle, hogy így kérjék Isten védelmét a villámokkal szemben. Sok helyen az ólak­ba és a termőföldbe is szúrtak belőle, hogy megvédjék a bajtól az állatokat és a termést. A ma­gyarországi németek, a svábok A hollókői lányok biztosan nem száradnak el a temetőbe szintén vittek belő­le, hogy a halottaik is az ünnep részeseivé váljanak. SZENTELÉSSEL A TŰZVÉSZEK ELLEN- Ezen a napon az egész fa­lu elment a templomok körül tartott feltámadási körmenetre. A ceremónia tűzgyújtással és tűzszenteléssel kezdődött, amelyre Fejér megyében év­ről évre ugyanazokat a fada­rabokat vitték el. Megpörköl­ték őket, majd felakasztották a padlásra, hogy elkerülje a házat a tűzvész. Amikor a fel­támadási mise keretében ismét megszólaltak a harangok, a gyerekeknek meg kellett ráz­niuk az udvaron a fákat, hogy sok gyümölcs teremjen abban az évben. Máshol söprögetés- sel, csengettyűkkel védekeztek a férgek ellen. Húsvét napja MINDEN FALAT ÉRTÉK- A hajnali ételszentelésre főtt sonkát, kolbászt, tormát, bort és tojást is vittek a csalá-' dók. Úgy hitték, hogy abban, amit a pap megszentelt, jelen van Isten. Éppen ezért ezekből egyetlen morzsa sem veszhe­tett kárba, az esetleges mara­dékot az állataiknak adták, vagy a tűzre vetették. Az étel­szentelésre sót is vittek, hiszen abból minden ételbe került egy kevés, így minden szenteltté vált általa. A tojás a termékeny­ség és az újjászületés ősi és egyetemes szimbóluma. Régen a keresztszülő adta a kereszt­gyermekeknek, illetve a lányok a locsolóiknak. Van olyan vidék, ahol a házastársak kettévágták, és így ették meg, ez szimbolizál­ta az összetartozásukat. Húsvéthétfő LOCSOLKODÁS A TERMÉKENY­SÉGÉRT- Az ókeresztényeknél éven­te egyszer keresztelkedtek a felnőttek, mégpedig húsvét- kor, tehát a víz tisztító erejé­be vetett hit már akkoriban is megjelent a rituálékban. A lo- csolkodás szokásával később a termékenységet, a bőséget szerették volna kifejezni, egy­fajta jókívánság volt, hogy ne száradjon el a lány, vagyis ne váljon terméketlenné. Persze, ez a rituálé az udvarlásra is lehetőséget adott, ilyenkor ki­derült, hogy kinek komolyak a szándékai... Nagypéntek SZÉPÍTŐ FÜRDŐZÉS- Az ország több részén is elterjedt szokás, hogy nagy­péntek hajnalán az emberek megfürdenek a közeli patak­ban, folyóban vagy a kútnál. Úgy tartották, hogy aki ezt megteszi, az nem lesz beteg, és nem fog rajta a rontás, a lányok pedig szépek lesznek. Ilyen­kor tilos volt a házban mosda­ni, mert a néphit szerint ahány csepp víz kiloccsan, annyi ezer bolha lesz helyette. A nők Sze­geden a fürdés után fűzfa lomb­ja alatt fésülködtek, mert hittek abban, hogy így hosszú lesz a hajuk. A böjti napon a gyász je­leként letakarták a tükröket és a feszületet. Ilyenkor tiltva volt a tűzgyújtás és a mezőgazdasá­gi munkák végzése. Máris megszépül a friss víztől A tojásvadászat itthon is egyre népszerűbb HOGYAN ÜNNEPEL A VILÁG? Olaszország: Firenzében a Piazza del Doumón felgyújta­nak egy díszes szekeret, más városokban pedig fáklyás fel­vonulást vagy vallásos színi­előadást tartanak. Érdemes ilyenkor megkóstolni a madár formájú töltött süteményeket. Görögország: A helyiek nagypénteken éjfélkor eléget­nek egy júdást ábrázoló képet vagy az őt szimbolizáló bábut. Szombaton az asszonyok meg­főzik a magirica nevű levest, amit még aznap éjjel, az ünnepi körmenet után elfogyasztanak. OROSZORSZÁG: A feltámadási istentiszteletet követően há­romszor arcon csókolják, majd piros tojással ajándékozzák meg egymást az ünneplő em­berek. NÉMETORSZÁG, ANGLIA, FRAN­CIAORSZÁG: Mindhárom ország­ban fontos program a tojás­vadászat: a felnőttek elrejtik azokat a kertben, a kicsik pe­dig megkeresik. A németek hatalmas tüzet raknak ilyen­kor használhatatlan, törött bú­tortokból és gallyakból, Anglia pgyes részein pedig a férfiak télűző táncot járnak. TIPPEK A TÖKÉLETES TOJÁSVA­DÁSZATHOZ Bármennyi lurkót is hív ven­dégségbe, szervezés nélkül nem fogja megúszni. Fogadja meg tanácsainkat, hogy min­den korosztály jól érezze magát. x. A különböző korú gyere­keknek különböző színű to­jásokat rejtsen el. így a legki­sebbeknek is lesz esélyük kin­csekre vadászni, és elkerülhe­Nagy kaland a tojásvadászat ti, hogy a nagyobbak egy perc alatt összeszedjék a jól elrejtett ajándékokat. 2. Használjon matricákat, vagy egyszerűen csak rajzol­jon betűket a tojásokra. Dupla meglepetés a nagyobbaknak, hiszen külön kihívás a saját ne­vük betűit összegyűjteni a kert­ben található rejtekhelyekről. 3. Ahhoz, hogy valóban emlé­kezetes maradjon a kincskere­sés, gyerekenként 8-10 tojással számoljon. 4. Még tovább fokozhatja a kincsvadászat újdonságát, ha térkép alapján kell eljutni a végcélhoz. 5. írja össze, hova rejtette a tojásokat! Ezzel egyrészt el­lenőrizni tudja a gyereksere­get, másrészt elkerülheti, hogy még nyáron is olvadt csokito­jásokat találjon a kerti párnák alatt. ■ HIRDETÉS MERCI 1 »S 01 Nj Megújultunk! Bemutatkozik a Honda Civic Type R Vezettük az új XC90-es Volvót Teszteljük az új X6-os BMW-t Nyári gumiabroncsok Keresse az újságárusoknál! HÍRSÁV Nemcsak szórakoztat, de fejleszt is a mese tudta, hogy Hans Chris­tian Andersen dán meseíró születésnapján, azaz április 2-án tartják a Gyermek­könyvek Nemzetközi Nap­ját? A meseolvasás nemcsak szoros kapcsolatot épít a szülő és a gyermekek között, de a lurkókat is az olvasás szeretetére neveli, fejleszti a beszédkészségüket és a szókincsüket, sőt, még a lo­gikájukat is. Éppen ezért ne csak ezen a napon, de minél gyakrabban vegyenek elő egy-egy, a csemete korának megfelelő újabb történetet... ■ Életet menthet az anyatejes táplálás A FOGANTATÁSTÓL Számított első 1000 nap táplálkozása eldönti, hogy felnőttként mennyire leszünk egészsé­gesek. Az édesanya vitamin- és ásványianyag-bevitelén kívül az anyatejes táplálás­nak is kiemelt jelentősége van, ezzel ugyanis meg­előzhető a cukorbetegség, az elhízás, mely további betegségek melegágya. A szoptatás és anyatejes táp­lálás jelentőségére hívja fel a figyelmet az Első 1000 nap program, amelyhez a Koraszülöttekért Közhasznú Egyesület is csatlakozott, hi­szen a koraszülötteknek az életben maradási esélyei is javulnak az anyatej hatásá­ra. További információk: www.elsol000nap.hu . ■ l t i

Next

/
Oldalképek
Tartalom