Tolnai Népújság, 2015. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2015-03-01 / 9. szám

4 2015. MÁRCIUS 1., VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA bankbotrány A kríminálpszichológus szerint a pénzügyi döntéseket is érzelmi alapon hozzuk. A pénzügyi szakember úgy véli, a botrány hatására a nagy tőkeerős bankok szerepe felértékelődik. •• „SOKAT ESZÜNK, VAGY JÓL ALSZUNK” 2015: BU DA- CAS H - U G Y A történelem gyakran ismétli önmagát. Sokan élénken emlékeznek arra, amikor 1997-ben a Postabank fiókjai előtt álltak tömegek. Ezen a héten a DRB Bankoknál voltak hasonló sorok. Nehéz felmérni, hogy mekkora károkat okoz a Buda-Cash és DRB- bankcsoport számláinak zárolása, de az már most biztosnak látszik, hogy a magyar pénzügytörténet legnagyobb brókerbotránya lesz a mostani. Bánáti János, a cég tulajdonosainak ügyvédje megerősítette: valóban nem túlzás, százmilliárd forint körüli veszteséget csinált a cég. Az MNB pedig közölte: rövidesen megkezdődhet a felszámolás. VR összeállítás Hogy lophattak el ennyit? Az, hogy pontosan mi történt, egyelőre még nem látszik tisz­tán. Szakértők szerint legvalószí­nűbb, hogy a 100 milliárdos ösz- szeg több évtizedes csalással jött össze. Elemzők szerint az sem ki­zárt, hogy a brókercég az 1997-es, § 1998-as két kisebb tőzsdekrach | és az akkoriban kezdődő orosz | válság óta bajban volt és kozme- | tikázta adatait. Magyarországon J 1998 és 2001 között 13 brókercég 2 ment ennek hatására csődbe, de ez nemcsak a hazai, több nagy európai céget is elsöpört. így aztán az sem elképzelhe­tetlen, hogy már azóta nem lé­tező hozamokat mutatott ki az ügyfelei felé a Buda-Cash. Ha azt feltételezzük, hogy a kimutatott hozamok nem felelnek meg a valóságnak, és a brókercég fo­lyamatosan égette az ügyfelek pénzét, akkor kamatos kamattal számolva már igencsak nagy ösz- szeg jöhet ki, amellyel a cég meg­károsította ügyfeleit. Nem arról van tehát szó, hogy a szolgáltató ekkora összeget ellopott, hanem arról, hogy a hivatalosan kimu­tatott hozamokhoz képest ek­kora az eltérés. Az ügyfeleket a szolgáltató 3-5 évre is magához kötötte, így nem kellett kifizeté­sekkel bajlódniuk, a lejáró szer­ződéseket pedig vagy újrakötöt­ték, vagy az új befizetésekből kifizették a lejáró szerződéseket. Nem muszáj kapkodni A pénzügyi válság kezdete óta megszaporodtak a jogosulat­lan pénzügyi szolgáltatást nyúj­tani kívánó gazdasági társasá­gok, magánszemélyek. A Ma­gyar Nemzeti Bank honlapján, a Figyelmeztetések menüpont­jában folyamatosan közzéteszi az itthon feltűnő jogosulatlan szolgáltatók főbb adatait, s meg­jeleníti az Európai Unió egyéb felügyeleteinek figyelmeztető közleményeit is az EU-ban fel­bukkant hasonló társaságokról, magánszemélyekről is. Ha el akarjuk hinni, elhisszük Igaz ugyan, hogy itt egy rég­óta működő, létező és ismert szakemberek által működte­tett cégről van szó, de a logiká­ja éppen úgy működött, ahogy korábban több pilótajáték ese­tében. Ha valaki jól akar járni, hajlamos csak erre figyelni, és ez eltereli a figyelmét sok, utó­lag már egyértelműen veszé­lyesnek látszó momentumról is. Végh József kriminálpszicho- lógus azt mondta: minden dönté­sünket érzelmi alapon hozzuk, így ha a csalók ügyesen hatnak az érzelmekre, nyert ügyük van. Egy pénzügyi befektetést ajánló csalónak tehát nem elsősorban a pénzügyekhez kell profin ér­tenie, hanem ahhoz, hogyan le­het valakit levenni a lábáról. Ha meggyőző a fellépése és magát jól eladja, azt is el fogja hitetni, hogy amit árul, megbízható. „Ha okosan felépített kom­munikációs terve van, nagy, de még hihető hozamot ígér, a koc­kázatokkal szemben pedig a lehetséges nyereséget nagyítja fel, hinni fognak neki - mondta Végh József. - Mindenki szeret­ne több pénzt, ha pedig ismerős ajánlja, ha ismert embert is be­szerveztek már, úgy még köny- nyebben hisz a csalónak. Per­sze az is jól bevált trükk, hogy eleinte a kisebb összegű beígért pénz meg is érkezik a számlára, és minden úgy van, ahogy ígér­ték. Megnyugszik, még kevésbé lesz gyanakvó, és onnantól még több pénzt ki lehet húzni belőle - általában ez a módszer.” Kockázatmentes hozam? Csernok Miklós, a Kiszá­moló blog szerzője azt mond­ta: választani kell, vagy sokat eszünk, vagy jól alszunk, koc­kázatmentesen ugyanis csak kockázatmentes hozam létezik. Ez forintban maximum 2-3 százalék, prémium állampapí­rok esetében maximum 4 szá­zalék, de ha a legjobb tőzsdéket nézzük, azok sem hoznak 10 százalék felett. Minden más esetben hazugsággal állunk szemben. Vagy a befektetésnek van olyan kockázata, amit nem osztanak meg velünk, ezt kom­penzálja a magasabb kamat, vagy ha kirívóan nagy a beígért kamat (évi, sőt akár havi 20% kamat euróbán), akkor teljesen biztosak lehetünk benne, hogy egy átveréssel van dolgunk. Nincs olyan befektetés, ami ennyit tudna hozni kockázat nélkül. Ilyenkor általában egy piramisjátékkal van dolgunk, ami addig működik, amíg elég számú új áldozat van, akiknek a befizetéséből tudják fizetni az irreálisan magas kamatot. Ne dőljünk be annak se, ha a szomszédunk már három hó­napja megkapja a havi 20 szá­zalék kamatot. Minden horgász tudja, hogy kell csali a horogra, egyébként senki nem harap rá. Az ideig-óráig tartó kifizetések is csak ezt a célt szolgálják”. Csernok Miklós azt mondta: a botrány hatására biztosan csökken a bizalom, és a nagy tőkeerős bankok szerepe fel­értékelődik. De azt is reméli, hogy az emberek tudatosabban döntenek: nem ismeretlen, kis cégeket, hanem megbízható céget választanak, nem egy he­lyen tartják az összes megtaka­rításukat, és nem legyintenek, ha bizalmatlanságra okot adó pletykákat hallanak egy cég­ről, hanem utánajárnak. Érdemes ügyvédet keresni Ha jogi úton akarnak keres­kedni, kártérítési pert kell indí­tani a pórul járt ügyfeleknek. Hasznos jól megfontolni, hogy kitől és milyen jogalapon kér­nek kártérítést. A kárigénynél érdemes körültekintőnek lenni, és az elsődleges anyagi veszte­ségen kívül, a kialakult helyzet miatt felmerülő költségeket, az elmaradt hasznot, de a várható károkat és anyagi következmé­nyeket is felszámítani. Ha egy cég emiatt veszít a jó hírnevéből, vagy emiatt esik el egy pályázat­tól, üzlettől, azt is érvényesítheti. Az elvi lehetősége annak is megvan, hogy a felügyeleti szervet pereljék a károsultak, mivel az MNB jónak minősítet- ,te a csaló céget. Ez azonban egy bonyolultabb és kétségesebb kimenetelű per lehet. Mivel sok a károsult, érdemes pertársaságot alapítani, így na­gyobb a súlya a keresetnek. A rendszerváltás óta elkövetett legnagyobb pénzügyi csalások Tribuszernétől a Postabank-ügyön át a Fortress-balhéig TRIBUSZER ZOLTÁNNÉ, 1993: 4 MILLIÁRD FORINT Megkötött 24 ezer szerződést, összegyűjtött négymilliárd forin­tot, üzletkötői hálózata elérte a 230főt. A befektetők a 10 szá­zalékos hozam helyett, pénzük 77 százalékát elveszítették. A nóta napokban ismét elítél­ték: négy és fél évre kell börtön­be mennie, mert 2008 és 2010 között tizenegy embertől vett át összesen 22,7 millió forintot az­zal az ígérettel, hogy évi 80-160 százalékos hozamot fizet. LUPIS BRÓKERHÁZ, 1994,: 3,1 MILLIÁRD FORINT A Lupis Brókerház vezetőjéről 1994-ben derült ki, hogy azok az igazolások, amiket fedezet­ként mutatott be ügyfeleinek, hamisítványok voltak. A rábí­zott pénzeket kockázatos in­gatlanbefektetésekbe fektette, amiket elbukott. Lupist 1998 nyarán sikkasztás, csalás és magánokirat-hamisítás miatt, hat év börtönre ítélték. POSTABANK-ÜGY, 1997: 150 MILLIÁRD FORINT 1997-ben azÁB-Aegon egyik tisztségviselője elkezdte terjesz­teni, hogy a bank csődbe fog menni. A betétesek el is kezdték megrohamozni a Postabankot, amit végül az állam mentett ki. Az átvilágítás során kiderült, hogy Prinz Gábor és társai éve­ken át eltitkolták a bank 150 milliárdos veszteségét. Princz Gábor ellen 1999-ben 36 milli­árd forintos értékben elkövetett hűtlen kezelés miatt indítottak pert. A Legfelsőbb Bíróság 2009-ben végül 3,6 millió forint pénzbüntetésre ítélte. GLOBEX-BOTRÁNY, 1998: 6 MILLIÁRD FORINT A cég a luxuslakás- és szálló- • daépítéseit banki hitelekből és a befektetőknek árult kötvé­nyekből finanszírozta volna. A vége az lett, hogy 6 milliárd forintot sikkasztott el a cégve­zetés, 300 millió forintot 600 kisbefektetőtől. Önkormányza­tokat is becsaptak. Végül két tulajdonost ítéltek el, egyikük hat, másikuk négy év börtönt kapott. LONDON BRÓKER, 2000: 5 MILLIÁRD FORINT A társaságnak kb. 8-10 ezer ügyfele volt, akik 5 milliárd fo­rint kárigényt jelentettek be. A cég alkalmazottjai ellen kü­lönösen nagy kárt okozó sik­kasztás, hűtlen kezelés, hitele­zési csalás, magánokirat-hami­sítás és számviteli rend meg­sértése miatt emeltek vádat. A KULCSÁR-ÜGY, 2003: 23 milliárd forint Kulcsár Attila, a K&H Equities brókercég üzletágvezetőjeként 70-80 milliárd forintot kezelt. Bűntársaival a vád szerint ösz- szesen 23 milliárd forintot sik­kasztottak el, és 8,3 milliárd forint kárt okoztak. Kulcsár ügyfelei nagyobb hozamot ér­tek el a kezelt pénzükön, mint amennyit Kulcsár mondott ne­kik, a különbözeiét a bróker elsikkasztotta. Offshore szám­lákon és a Britton cégcsoport befektetésein keresztül tisztá­ra mosta és ebből fizette VIP-ügyfeleinek és bűntársai­nak az általa garantált, fix 20 százalékos hozamot. Tizen­nyolc ember ellen folyik eljá­rás csalásért, sikkasztásért és okirat-hamisításért. FORTRESS-BOTRÁNY, 2014: 7 MILLIÁRD FORINT A Fortress néven indult csalást már 2010 környékén elkezdték szervezni, de a pénzek nagy részét 2013-ban szedték össze. A becslés szerint 7 milliárd fo­rint körüli összeget tüntetett el a cég. A befektetett pénzeket egyszerűen az alapító-tulajdo­nos Szabó-Forrai Zsolt magán­számlájára utaltatták a befek­tetőkkel és üzletkötőkkel. Az eddigi adatok szerint két­ezer embert károsítottak meg. A bíróság tavaly októberben előzetesbe helyezte Szabó-For­rai Zsoltot. Üzletszerűen, külö­nösen nagy kárt okozó csalás gyanúja miatt folytatnak ellene eljárást. A többség egy-két hét alatt a pénzéhez juthat WINDISCH LÁSZLÓ, az MNB al­élnöke azt mondta: a vizsgálat abban a szakaszban van, hogy akár hétfőn döntés születhet a DRB bankcsoporthoz tartozó bankok felszámolásáról, és meg­indulhat az ÓBA kártalanítási eljárása is. A bankok ügyfeleinek ebben az ügyben semmit sem kell tenniük, ügyfelenként közel 30 millió forintig automatikus a kár­talanítás. A Buda-Cash ügyfeleit közel 6 millió forintig a Beva kár­talanítja, az a folyamat akár jövő hét közepén elindulhat, hiszen az eljárás ott tart, hogy a jövő héten már döntés lehet a Buda-Cash esetleges felszámolásáról. Az ÓBA esetében 1-2 hét, mire az ügyfelek a pénzükhöz juthatnak, a Beva esetében hosszabb eljárás­ra számítunk. I * 4 »

Next

/
Oldalképek
Tartalom