Tolnai Népújság, 2015. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

2015-02-20 / 43. szám

2 KORKÉP • • JEGYZET jf VENTER MARIANNA Gondolatok beiratkozás előtt HAJSZÁLPONTOSAN EMLÉK­SZEM az első iskolai napom­ra. Az öltözékemre, a tás­kámra, a padra, a táblára, a tanteremre, az első pad­társamra, a tanító nénimre, még arra is, hogy mit vittem tízóraira. S persze a szoron­gásra, amelyet akkor érez­tem, amikor az anyukám magamra hagyott ezen az idegen helyen, meg a feléle­dő kíváncsiságra, amikor a tanító néni szavai nyomán megértettem, mennyi érde­kes dolog vár rám itt. több mint negyvenöt éve en­nek, és az emlék még min­dig élénk. Pontosan jelezve, hogy milyen fontos is az el­ső nap, az első benyomás. Né­hány hét, és itt az iskolai be­hatás ideje, a legtöbb tanköte­les korú gyerek esetében már megszületett a döntés, hogy alkalmas-e az iskolába járás­ra, avagy sem. Ám a megfele­lő képességek, a fizikai erőn­lét még nem garantálják a si­kert. Az alkalmasság kimon­dása nem elég, a felnőtteknek - első sorban a családnak - nagy a felelőssége abban, ho­gyan éli meg majd az iskolát a jövendő kisdiák. Mert pél­dául egyáltalán nem mind­egy, mennyit tud róla. Nem mindegy, mennyire készült fel lelkileg és szellemileg. Nem mindegy, milyen útrava- lót visz magával otthonról. Fe­nyegették az iskolával, vagy úgy beszéltek róla, mint vala­mi nagy és érdekes kalandról. felnőttek - szülők és peda­gógusok - és gyerekek közös munkája, bizalma és együtt­működése szükséges ah­hoz, hogy a tanulás, amely legalább tizenkét esztende­ig tart, ne kudarcok soroza­ta, ne nyomasztó kötelezett­ség, hanem hasznos, és nem utolsó sorban kellemes él­mény legyen. Az iskola kicsi­ben olyan, mint az élet nagy­ban, ezért minden segítség elkél, hogy a lehető legjobbat tudja kihozni belőle minden szereplője. Ötleteinek a maradásért tervek Több fronton is felveszik a harcot az orvoselvándorlással Ösztöndíjakkal próbálná maradásra bírni a fiatal me­dikusokat a kormányzat - a pécsi orvoskaron is hasonló­val próbálkoznak. Fülöp Zoltán Nem túlzás azt mondanunk: immár évek óta folyamato­san merülnek fel ötletek arra vonatkozóan, miként lehetne elérni, hogy a magyar medi­kusok a diplomaszerzés után hazánkban vállaljanak mun­kát. A közelmúltban elkészült egy jogszabálytervezet, amely­nek értelmében minden Ma­gyarországon végzett orvos állami ösztöndíjrendszerben vehet majd részt az egyetemi képzés után. Az egészségügyi államtitkár, Zombor Gábor egy interjúban kifejtette: az ösztön- díjrendszerben nettó 100-200 ezer forintos pluszjövedelmet adnának a fiataloknak. Hozzá­tette: nettó 270 ezer forintos szakorvosi minimálbért céloz­tak meg. Az államtitkár ugyanakkor arra nem tért ki, hogy ehhez hasonló kezdeményezések azért már léteznek az egye­temeken. A Pécsi Tudomány- egyetem például a közelmúlt­ban 198,16 millió forint uniós támogatást nyert, amelyből részint 18 fiatal szakorvosje­lölt kapott havonta ösztöndíjat, részint pedig 65 szakdolgozó szakápolói képzésen vehetett részt sürgősségi, pszichiátriai és onkológiai szakápoló terü­leten. Az ösztöndíjban része­sülő orvosok és szakdolgozók vállalták, hogy a szakvizsga, illetve a szakképesítés meg­szerzését követően a PTE Kli­nikai Központban dolgoznak tovább legalább annyi ideig, mint ameddig ösztöndíjban ré­szesültek. Az orvosszakmák közül to­vábbra is a háziorvosok, a bel­gyógyászok, az aneszteziológu­sok, a csecsemő- és gyerekgyó­gyászok, valamint a sebészek vezetik az elvándorlási toplis­tát. Az egy évvel korábbihoz képest emellett a patikusok és a szülésznők céloztak meg többen Magyarországon kívüli munkahelyeket: a tavalyi 53- mal szemben 67-en, illetve 16 helyett 37-en. Maradásra bírnák a fiatal orvosokat: nem röghöz kötéssel, hanem ösztöndíjjal marasztalnának Még mindig kifejezetten sokat ér a Magyarországon megszerzett diploma az, hogy a magyar oklevél mennyire népszerű, az is jól mutatja, az összes orvosképző intézményben, így a pécsiben is évről évre nő a külföldi hall­gatók száma. A legtöbben ha­gyományosan Németországból, Norvégiából jönnek - ugyan­akkor ez nem jelenti azt, hogy ezen országokban ne tudná­nak elhelyezkedni a magyar diplomások. A legnagyobb „felvevőpiac" ugyanakkor im­már hosszú évek óta Nagy-Bri- tannia. Az ismert közösségi oldalon, a Facebookon többen is megosztották a közelmúlt­ban azt a képet, amelyen egy angol kórház ügyeleti beosztá­sát láthattuk - s bizony sorjáz­tak ott a magyar nevek. Ennek magyarázata egyszerű: Lon­don megközelíthető világváros, fapados repülővel az utazás is barátságos - a fizetés pedig a magyar viszonyokhoz képest kiugróan jónak mondható. Egy kezdő orvos évi bé­re 25 000 font, azaz tízmillió forint is lehet. Egyre több fiatal vág neki a nagyvilágnak EGY, A KÖZELMÚLTBAN publikált felmérés aggasztó képet fest a jelenlegi állapotokról. Eszerint évről évre mintegy kétezren ké­rik ki a külföldi munkaválla­láshoz szükséges hatósági iga­zolást. RÁADÁSUL A FIATALOK Száma határozottan növekszik: a 2014-es év első háromnegyed évében a 2013-as esztendő azo­nos időszakához képest majd­nem 25 százalékkal nőtt a kül­földre távozott, 25 és 29 év kö­zötti, szakvizsga előtt álló vagy már éppen szakvizsgázott or­vosok és fogorvosok száma, 285-ről 352-re. A MAGYAR REZIDENS SZÖVETSÉG elnöke, Dénes Tamás koráb­ban úgy nyilatkozott: a fiatalok nem látják tisztán az előttük álló utat, illetve csak azt lát­ják, ami külföldre vezet. Ez bal­jós jövőt sejtet, mert a betegbiz­tonság már most is kárt szen­ved a szakemberhiány miatt, és ez a jövőben csak fokozódni fog, ha nem folytatódik és feje­ződik be a bérrendezés. Kutatók vissza ÉRDEMES MEGEMLÍTENI, immár egyre többször arra is találunk példát, hogy egy kutató néhány év külföldi munka után hazatér- mivel a kutatói lehetőségek az elmúlt években jelentősen növe­kedtek hazánkban. Lapunkban többször is írtunk például Ábra­hám Istvánról, aki a Pécsi Tudo­mányegyetem Általános Orvos- tudományi Karán a Molekulá­ris Neuroendokrinológia/Ide- gélettani Kutatócsoportot vezeti- ő hét évet dolgozott Új-Zélan- don, mielőtt visszatért Pécsre. A pincehelyiek és a belecskaiak megegyeztek a biztosítóval jó hírt kaptunk Horváth István­tól, a Pincehelyi Vörösmarty Horgászegyesület elnökétől. Si­került megegyeznie az egye­sületnek a Kaposvári Cukor­gyár biztosítójával, s kártérítést kapnak a 2013-as vinaszszeny- nyezés következtében őket ért veszteségekért. Mint többször beszámoltunk róla, a Kaposvári Cukorgyárból 2013 őszén jelen­tős mennyiségű, egyébként a nem veszélyes anyag kategóri­ába tartozó vinasz folyt ki, s el­szennyezte a Kapos folyó, illet­ve a Sió csatorna hosszabb sza­kaszait. Sok hal s más élőlény kipusztult a vízből, a horgász­társaságok kára sokmillióra rú­gott. Az egyesületek kártéríté­si igénnyel léptek fel, s most a pincehelyieknek sikerült egyez­ségre jutni a gyár biztosítójával. Horváth István elmondta, ke­mény tárgyalásokat folytattak, s végül is az általuk igényelt több milliós nagyságrendű ösz- szeg mintegy hetven százaléká­hoz jutnak hozzá. Ezt természe­tesen haltelepítésre fordítják, ■ A pénz jelentős részét mindkét helyen telepítésre fordítja a horgászegyesület de arra számítanak, hogy csak hosszú évek múltán áll vissza a természet rendje Kapósban. Az eredetileg mintegy más­fél százas taglétszámuk, mivel nem volt érdemes, illetve bizo­nyos időszakokban nem is lehe­tett horgászni, mintegy a felé­re csökkent. Az idén 100 körül alakul a taglétszám. Rendkívü­li taggyűlésen ismertetik a fej­leményeket, döntenek a telepíté­sek mértékéről, ütemezéséről. A belecskai horgászegye­sület elnöke is kedvező fejle­ményről számolt be, amikor telefonon felhívtuk. Szelede- li György elmondta, több fordu­lós tárgyaláson egyeztek meg a biztosítóval. Ők is telepítés­re fordítják a pénzt, mégpedig a szomszédos egyesületekkel egyeztetve, rájuk is számítva helyeznek halat a Kapósba. Ná­luk is csökkent a taglétszám, de az új fejlemények tükrében számítanak a régi tagok visz- szatérésére. Bíznak abban az ígéretben is, hogy soha többet nem fordul elő a 2013-ashoz hasonló eset. ■ Gy. M. 2015. FEBRUAR 20., PENTEK Eljött a tavasz ideje farsang farka Tánccal búcsúztatták a telet az ovisok kaposszekcsö Táncházat ren­deztek a kaposszekcsői ovi­sok, még pont elcsípve a far­sang farkát. Az eseményen az általános iskola Tűzlep- kék Tánccsoportját a Csillag­virág Óvoda, és Márfai Atti- láné csoportvezető irányítá­sával együtt tanultak tánco­kat, illetve népi gyermekjáté­kokat. Sőt, még a szülők is be­kapcsolódtak. Végül aztán kö­zösen fogyasztották el az al­kalomra szánt finom falato­kat, frissítőket. Mostanra pe­dig már nincs más hátra, mint hogy az időjárás is komolyan vegye a gyerekeket, és rövide­sen beköszöntsön az igazi ta­vasz. ■ H. E. Wu-n m Táncoltak, és népi gyermekjátékokat is tanultak Megédesítették a délutánt nosztalgiázás A farsang és a fánk került terítékre bonyhád A farsang és a fánk - ezzel a címmel tartott ragyogó előadást a Solymár Imre Váro­si Könyvtár „Napsugár” sza­badidőklubjának legutóbbi programján Koller Mártonná. Vera néni a hazai és a nemzet­közi farsangi szokások mel­lett felelevenítette a vendég­látásban szerzett, saját emlé­keit: azt a megannyi vidám „télkergető” programot, bált, amit az elmúlt évtizedekben szervezett. A remek hangula­tú eseményekből szemezget­ve, fotóalbumot is hozott ma­gával. No és persze finom far­sangi fánkot, amit az előadás után ízlelhettek meg a részt­vevők. ■ V. B. Kellemes programot eredményeztek a jó történetek és a finom falatok I )

Next

/
Oldalképek
Tartalom