Tolnai Népújság, 2015. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
2015-02-03 / 28. szám
2015. FEBRUAR 3., KEDD GAZDASÁG Átalakulóban a segélyezés települések A kormány mondaná meg, mire költsék az iparűzési adót Pénz helyett termény: az önkormányzatok többféle módon igyekeztek eddig segítséget nyújtani a lakosoknak BÉT-áruszekció (forint/tonna, 2015. január 30.) Dátum Új élsz. ár (Ft) Malmi búza 2015. márc. 55200 Malmi búza index 2015. márc. 55200 Takarmánybúza 2015. márc. 47800 Takarmánykukorica 2015. márc 40500 Takarmánykukorica-index 2015. márc 40 500 Takarmányárpa 2015. márc 48000 Olajnapraforgó 2015. márc 108000 Olajnapraforgó index 2015. márc. 108000 Repce 2015. márc. 105000 FORRÁS: BUDAPEST! ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2015. február 2.) €/Ft 310,88 0,11 Ft $/Ft 274,34-0,78 Ft CHF/Ft 296,86-1,62 Ft €/$ 1,1331 0,0043 USD Valutaárfolyamok (forint/euró, 2015. február 2.) Vételi Eladási Budapest Bank 301,69 320,35 CIBBank 298,38 323,24 Citibank 297,80 323,47 Erste Bank 302,34 319,76 FHB Bank 302,03 320,07 K&H Bank 301,95 319,35 MKB Bank 300,87 320,13 OTP Bank 302,36 319,77 Raiffeisen Bank 302,13 320,81 KSH: 843 millió euró volt a kiviteli többlet november A tavalyi tizenegyedik hónapban az export 3,1 százalékkal nőtt euróbán számolva az egy évvel korábbihoz képest, az import 2,1 százalékkal emelkedett. A külkereskedelmi áruforgalom havi többlete 843 millió euró volt, 87 millióval több, mint egy évvel azelőtt, de elmaradt a szeptemberi 939 millió eurós rekordtól - jelentette a második becslés alapján a Központi Statisztikai Hivatal. A január 9-én kiadott első becslés szerint a többletet 832 millió euróra becsülte a statisztikai hivatal. A múlt év január-novemberében a kivitel 3,5, a behozatal 4,0 százalékkal nőtt euróbán és a 6,177 milliárd euró kiviteli többlet 153 millió euróval kisebb volt az egy évvel korábbinál, idézte a KSH tegnap. «MTI A kormány az utolsó fillérig megszabná, mire használhatják fel a települések az iparűzési adóbevételüket. A márciustól áthárított segélyezés csak az első lépés: várhatóan a közszolgáltatások és a közösségi közlekedés finanszírozásában is nagyobb szerepet kellene vállalniuk. Több szakértő az önkormányzatok szerepének csökkenése miatt aggódik. Haiman Éva Márciustól jelentősen átalakul Magyarországon a segélyezés rendszere, és ebben a járások mellett a helyi önkormányzatokra hárul a legnagyobb feladat. A rászorulók két helyről kérhetnek és kaphatnak szociális támogatást: a helyi önkormányzatoktól, illetve a járásoktól. A járásoknál jövedelemkompenzáló, míg az önkormányzatoknál kiadáskompenzáló támogatások igényelhetők. A forrást nagyrészt továbbra is az állam állja, azokat a településeket kivéve, amelyek a kormány megítélése szerint „jelentős mértékűnek” számító iparűzési adóbevétellel rendelkeznek, mert nekik abból kell majd állni ezeket a segélyeket. A többi önkormányzat összesen 30,1 milliárd forintos központi költségvetési támogatást kap erre a célra. Czibere Károly szociális államtitkár egy sajtóbeszélgetésen azt mondta, jelenleg 261 olyan város van, amelyben a kormány által meghúzott határ, 32 ezer forint/fő fölött van a hipa-bevétel. A többiek a 30,1 milliárdos keretem túl még további 5 milliárd forintra pályázhatnak a Belügyminisztériumnál, de az elbírálásnál meg fogják nézni, mennyit költött az elmúlt években segélyezésre, illetve saját működtetésére az önkormányzat. Az önkormányzatok ugyanis számos esetben nem feltétlenül az adott településen élők javára fordítják a kivetett helyi adókat, legalábbis erre utalnak a Miniszterelnökség adatai, amelyek szerint 15 ezer fővel nőtt az önkormányzati szférában foglalkoztatottak száma, és ezek jó része hivatali alkalmazott - mondta az államtitkár. Czibere Károly jelezte: a BM-en keresztül renA kormány nem akarja megszüntetni a segélyezést, azt „végső védelmi vonalként” biztosítani kívánja azoknak, akik semmilyen módon nem foglalkoztathatók - jelentette ki Czibere Károly. A szociális államtitkár ugyanakkor megerősítette: delettervezetet és mérlegelési szempontokat küldtek a helyi segélyezési rendeletek megalkotásához a helyhatóságoknak. Ezt követően pedig nem csak a rendeletalkotási folyamatot kísérik majd figyelemmel, de az idei ráfordítások alapján fogják majd 2016-tól indexálni a költségvetési támogatásokat. Azt is elmondta: annak érdekében, hogy mindenki hozzájusson a járási hivatalokban intézendő támogatásokhoz, úgynevezett járási hivatali ügysegédeket küldenek ki majd a településekre, hogy helyben regisztrálják majd a segélykérelmeket. Úgy tudjuk, a márciustól áthárított segélyezés csak az első lépés, a jövőben várhatóan a közszolgáltatások és a közösségi közlekedés finanszírozásában is sokkal nagyobb szerepet kellene vállalniuk. A kormányban ugyanis egyre kevésbé nézik jó szemmel a települések önrendelkezését, és hosszabb 2018-ra a jelenlegi 4,45 hónapról a maximális 12 hónapra szeretnék növelni éves szinten a közfoglalkoztatás idejét. Ez számítások szerint 700 milliárd forintba kerülne, míg az idei évre 270 milliárdot terveztek be közmunkások foglalkoztatására. távon azt tervezik: az utolsó fillérig meg fogják szabni, mire használhatják fel a települések az iparűzési adóbevételüket. Ha egy így lesz, onnantól kezdve megszűnik az önkormányzatiság - állítja a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. Schmidt Jenő úgy fogalmazott, valóban „komoly törekvés”, hogy minden helyi kiadással és bevétellel is az állam rendelkezzen. A probléma csak az, hogy a 3177-ből 2800 településnek gyakorlatilag semmilyen bevétele nincs, sőt, még támogatás-kiegészítésre is szorul. Ezt bizonyítja az is, hogy tavaly 1600 önkormányzat kapott 18 milliárd forintos működéskiegyenlítő támogatást, majd egy második körben is szétosztottak ugyanennyi pénzt 68 település között, amelyből 14 - egyébként tetemes hipa-bevétellel rendelkező - megyei jogú város is kapott összesen 10 milliárdot. Schmidt Jenő arra is felhívta a figyelmet, hogy az évi 700 milliárd forintos helyi iparűzé- siadó-bevételből 400 milliárdot visznek el a kötelező feladatok, további mintegy 100 milliárdot beraknak a települések ivóvíz- ellátásának, hulladékgazdálkodásának, iskolájának, egészség- ügyi ellátásának működtetésébe, így az alig 400 településnek 200 milliárd forintnyi szabad mozgástere marad. 5 Már utalják a többletpénzeket a háziorvosoknak, visszamenőlegesen alapellátás Február 2-től, már utalja az alapellátásban dolgozóknak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár azt a többlettámogatást, amely praxisonként 130 ezer forintot jelent havonta - mondta az egészségügyért felelős államtitkár hétfőn Budapesten. Zombor Gábor közölte, a most utalt összeg tartalmazza a januári finanszírozási többletet is a háziorvosoknak és a házi gyermekorvosoknak, akik márciustól már havonta kapják az emelt összegű támogatást. A plusz forrás összesen 10 milliárd forint, amelyet az ez évi költségvetés tartalmaz. Zombor Gábor beszélt arról is, hogy a háziorvosok támogatása folytatódik, jövőre hasonló nagyságrendben kapnak majd pénzt az alapellátásban dolgozók, amely összeget a háziorvosok mellett tevékenykedő szakdolgozók bérezésére fordíthatják majd. A kormány célja, hogy szakmailag és anyagilag vonzó hivatássá váljon a háziorvoslás - emelte ki. Elmondta azt is, a kormány elfogadta a 2014-2020-ra szóló egészség- ügyi stratégiát, amelynek fő célkitűzése, hogy a magyar- országi halálozási mutatók tíz százalékkal csökkenjenek. A mostani plusz finanszírozásban 6369 praxis érintett. Zombor megjegyezte, 2010 óta 35 százalékkal emelkedett a háziorvosok finanszírozása Kérdésre válaszolva az államtitkár beszélt arról is, hogy a szóban forgó emelés csak a területi ellátási kötelezettséggel, azaz körzettel rendelkező háziorvosoknak jár. Hozzátette: az új alapellátási törvényben ki fognak téri a körzettel nem rendelkező háziorvosokra is. ■ MTI Zombor: A támogatást folytatjuk 700 milliárd a teljes közfoglalkoztatottságra ígérik: Athén nem államosít vissza BRÜSSZEL A trojka ellenőrzése helyett az Európai Bizottság valami mást tervez Egy hónap, és küldik az elszámolási értesítőket jánisz varufakisz görög pénzügyminiszter szerint „nem lenne túl okos” a görög „családi ékszereket” újabb privatizációkkal elkótyavetyélni, de a már befejezett privatizációkon nem kívánnak változtatni. „Bölcsebb az állami vagyon értékét növelni gazdaságunk megerősítése érdekében” - jelentette ki. „Görögországnak úgy adtak kölcsön óriási összegeket adóssága visszafizetésére, hogy azt kérték tőle: csökkentse a bevételeit. Ez nem volt jó ötlet” - vélte Varufakisz. Hozzátette: a görög kormányok két legfőbb hibája évtizedek óta az volt, hogy úgy adósították el az országot, hogy közben nem gondoltak a jövőre és nem indítottak el reformokat. „Ezt fogjuk abbahagyni” - hangsúlyozta a miniszter. Brüsszel A Handelsblatt német üzleti hetilap szerint az Európai Bizottságnak (EB) az a szándéka, hogy ne utazzon többé Athénba az EB-EKB-IMF-trojka ellenőrzésre. Gyorsan találnunk kell helyette mást - mondták a lapnak. Ezt Juncker, az EB elnöke is megígérte Ciprasz kormányfőnek. Juncker megértést mutat az iránt is, hogy Athén megemeli a minimálbért - értesült a hetilap a bizottsági elnök környezetéből. Ám Ciprasz első számú követelését - engedjék el a görög államadósság egy újabb részét - Juncker elutasítja. ■ Leállítják a pireuszi kikötő és a legnagyobb áramszolgáltató privatizációját jegybank Március-április folyamán kapják meg a bankoktól az elszámolási értesítőket a devizahitelesek. Míg a forinthitelesek és a hitelüket devizában törlesztők csak augusztus-szeptemberben kapnak ilyen értesítőt - közölte az MNB. A pénzügyi intézmények február 1-jei fordulónappal kötelesek elszámolni majd a tisztességtelenül felszámított árfolyamréssel és kamatokkal, költségekkel a deviza és a deviza alapú hitelesek felé, s szintén e fordulónappal forintra átváltani a fennmaradó tartozást. Az elszámolás a forinthiteleseknél június 30-i fordulónappal történik. Az értesítők kiküldését hátráltathatják a folyamatban lévő banki elszámolási perek. Az elszámolás alapján visszajáró összegeket az elszámolás megküldésétől számított 15 munkanapon belül kell a pénzügyi intézménynek jóváírnia vagy - a már megszűnt fogyasztói szerződéseknél - átutalnia, kifizetnie. A fogyasztók az elszámolás során visszakapják a futamidő alatt tőlük elvont kamatokat, költségeket, illetve a deviza alapú hitelesek a tisztességtelen árfolyamrés összegét. A pénzügyi intézmények az értesítőket az általuk ismert utolsó postacímre küldik meg tértivevényes küldeményként. ■ MTI
