Tolnai Népújság, 2015. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2015-02-15 / 7. szám
4 A HÉT TÉMÁJA 2015. FEBRUÁR 15., VASÁRNAP kapcsolatok Ma a családok kevesebb mint kétharmada házaspáros család, 1990-ben még 80 százaléka volt az. Minél több lesz a jól működő, örömteli család, annál vonzóbb lesz a házasság, mint életközösség A HÁZASSÁG, MINT ÖRÖMFORRÁS A héten a házasságról, a hétvégén pedig a Valentin miatt a szerelemró'l esik sok szó. Nem is véletlen, a házasság intézményét megviselte az a kultúraváltás, aminek hatására egyre kevesebben lépnek frigyre. Ennek pedig már most mérhető hatása van és a következő generációk életére méginkább kihat majd. Fábos Erika A Magyar Evangéliumi Szövetség szervezésében hazánk először 2008-ban csatlakozott a Házasság hetéhez. A szervezők egy 18 évvel ezelőtt indult angol mozgalom mellé álltak, csakúgy mint másik 21 ország. Riasztónak gondolták, hogy fo- I lyamatosan csökken a házassá- % gok száma hazánkban, mégsem | a statisztikák sarkalták őket ar- g ra, hogy felvállalják ezt a felada- i tot. Legfontosabbnak azt érzik, | hogy minél többen hallják meg üzenetüket, miszerint a házasság és a család örömforrás. Herjeczki Kornél, a Házasság hete mozgalom koordinátora azt mondta: szeretnék felhívni arra a figyelmet, hogy a házasság egy olyan közösség, amely önálló életet él, és törődni kell vele. „Az mindenki számára nyilvánvaló, hogy az autóját időnként szervizbe viszi, hogy vigyáz az egészségére, vagy orvoshoz fordul, ha megbetegszik - mondta Herjeczki Kornél. - A házasságról a többség mégis azt gondolja, hogy elég, hogy létezik, és egy önfenntartó állapot. Nem így van. Foglakozni kell vele és tervezett módon időt szánni az ápolására. Minél több lesz ugyanis a jól működő, örömteli család, annál vonzóbb lesz ez az életközösség. A célunk ugyanis az, hogy gyakorlati példamutatással, tudományos kutatások eredményeivel, bibliai és erkölcsi érvekkel alátámasszuk a házasság örökkévaló értékét. Abban szeretnénk segíteni, hogy a házaspárok érezzék, micsoda kincs van a birtokukban, és ha bajba kerülnek, akkor is van segítség.” Teljesen átalakultak már napjainkra a családtípusok Igaz, az elmúlt pár évben már lassul ez a tendencia, <,ie a statisztikai adatok is azt jelzik, hogy az elmúlt 15 évben a népesség számának csökkenése mellett a családok száma is visszaesett, méghozzá nagyobb mértékben, mint a lakosság lélekszáma. A családok száma úgy csökkent, hogy közben lényegesen megváltozott az egyes családtípusok szerepe és jelentősége. A legszámottevőbb visszaesés a házaspáros családoknál mutatkozott, miközben a házasságon kívül együtt élők és az egyszülős családok száma dinamikusan nőtt. Mindez azzal járt együtt, hogy lényegesen visszaesett a házaspáros családok korábbi dominanciája a családok között. Ma a családok kevesebb mint kétharmada házaspáros család, tíz évvel korábban még közel háromnegyede, 1990-ben pedig 80 százaléka volt az. Az élettársi kapcsolaton alapuló családok száma tíz év alatt a másfélszeresére, az elmúlt húsz évben pedig több mint háromszorosára emelkedett. A visszaesés különösen a 25 év alatti fiatalokra jellemző, akik körében 2001 óta a negyedére, 1990-hez viszonyítva pedig a tizedére esett a házaspáros családban élők aránya. Kevesebb a házaspár, s így kevesebb a gyerek is Egyedül is egyre többen élnek. Ez a 30-34 éves nőtlen férfiaknál a leggyakoribb, minden 9-ik férfi él így, és a középkorúak esetében is a nőtlenekből van több, mint a hajadonokból. Nők esetében 25-29 éves korúak vannak legtöbben társ nélkül és a 30 fölötti korosztályban is két és félszeresére emelkedett az egyszemélyes háztartásban élők száma. A férfiaknál a képzetlenebbek, nőknél a diplomások vannak a szinglik között többségben. Demográfiai hatásai és következményei miatt ez a jelenség jelenleg az egyik legnagyobb kihívása a családpolitikának. A családok számának csökkenése ugyanis a gyermekvállalással kapcsolatos magatartást is alapvetően megváltoztatta. Korábban a gyermektelenség az egészségügyi minimumon volt Magyarországon, ami azt jelenti, hogy az 1965-ben született nők 10 százaléka volt gyermektelen 35 éves korában. Jelenleg a 35 éves nők 23 százaléka, a 30 éves nők 50 százaléka gyermektelen. Ráadásul amíg korábban a kétgyerekes háztartások voltak a jellemzőek, most aki gyermeket vállal is, többségében egyet tervez. A magyar háztartások 79 százaléka olyan, amelyikben vagy nincs gyerek, vagy csak egy gyereket nevel a család. Mindenki nagy árat fizet az egyre gyakoribb válásért Azon túl, hogy a magyarok jó ideje nem szeretnek házasodni, Családi állapot nemek szerint (2014) Férfi Nő Nőtlen, hajadon 39,7 28,1 Házas 47,1' 41,8 Özvegy 3,6 17,7 Elvált 9,6 12,4 FORRÁS: KSH. HO válni változatlanul szeretnek. Évente 24-25 ezer házasságot bontanak fel. Nem új divatról van szó, ötven éve így van ez. Pedig nem csupán a családok, a társadalom is nagy árat fizet ezért. Az esetleges társadalmi károkon, a mentális és egészségügyi következményeken túl sok pénzbe is kerül. A családok széthullása a számokat tekintve hozzávetőleg évi 50 milliárd forinttal terheli meg az állami költségvetést. Körülbelül fél évszázada tartósan magas és nem csökken a felbomlott házasságok, élettársi kapcsolatok aránya hazánkban. Igaz ugyan, hogy a 60-as években kevesebb volt a válás, de nemzetközi összehasonlításban azokkal az adatokkal is a középmezőny elején voltunk Európában. A demográfusok szerint nem is várható, hogy ez rövidtávon érdemben változni fog. A válás, mint intézmény ugyanis, annyira beépült a társadalom tudatába, mint konfliktuskezelési módszer és olyannyira elfogadott lett az évtizedek során, amin aligha lehet gyorsan és komoly stratégia nélkül változtatni. Az élettársi közösség még bomlékonyabb A társadalom érdeke pedig a stabil család lenne. A születésszám, az egészség, a mentális egészség, de gazdasági szempontból is sokkal jobb lenne, ha kevesebb lenne a válás, és nagyobb értéke lenne a párkapcsolatoknak. Ez az élettársi kapcsolatokra is vonatkozik, ugyanis kutatások bizonyítják, hogy azok még bomlékonyab- bak, mint a házasságok. Spéder Zsolt, a Népességtudományi Kutatóintézet vezetője azt mondta: az instabil kapcsolatok nem kedveznek a termékenységnek, mert köny- nyebben felbomlanak, kisebb bennük az elköteleződés és a biztonság, ami a gyermekvállalás halogatásával és gyakran annak meghiúsulásával jár. A klasszikus családmodellben tehát - a számok azt mutatják - több gyermek születik. Persze a modem családmodell is lehet ugyanolyan termékeny. Skandináviában például, ahol a legmagasabb az élettársi kapcsolatok aránya, sokkal több gyerek születik, mint máshol. Nálunk a házasságok számának csökkenésénél is nagyobb gond a pár- kapcsolatok törékenysége, hogy a házasság is nagy eséllyel bomlik fel, és áz élettársi kapcsolat ennél is bomlékonyabb. így noha vitathatatlan törekvés, hogy kiszámítható párkapcsolatokban éljünk, mégis többet és többen vagyunk egyedül, mint amennyien egyedül szeretnénk lenni. Ez nyilván rontja a gyermekvállalási álmok megvalósulásának esélyét. Ha elégedett a feleség, akkor jobb a házasság Tudományos kutatások is keresik a jó házasság titkát. A Mi- chigani Egyetem társadalomkutatói egyedülálló vizsgálatot végeztek, amelynek során 394 pár házasságát mérték fel, az egészségi állapot, a boldogságuk szintje, a bevételek és az esetleges problémák szempontjai alapján. A vizsgálatban résztvevők közül legalább az egyik fél betöltötte a hatvanadik életévét, és a párok átlagosan 39 éve voltak együtt. Az eredmények azt mutatták, hogy egy stabil és boldog házasság szempontjából fontosabb a feleség elégedettsége, mint a férjé. Az eredmények a szakértők szerint arra vezethetők vissza, hogy ha egy nő elégedett a házasságával, akkor sokkal többet megtesz a férjéért, ami pozitív hatást gyakorol a férfi életminőségére és ezáltal a család egységére és boldogságára is. Az ellentétes személyiség vonzó, de nem biztos, hogy jó Érdemes azt is tudni, hogy a kutatók szerint az egymáshoz több szempontból is hasonlító párok stabilabb kapcsolatot alakítanak ki - tovább élnek együtt válás nélkül, hűségesebbek és több közös gyereket nevelnek. Vagyis rövid távon ugyan izgalmat okoz, ha két ellentétes személyiség találkozik, de ez, hosszút ávon nem tesz jót, a szerelemben tehát mégsem igaz, hogy az ellentétek vonzzák egymást. Annyi viszont bizonyos, mindenki vágyik rá, mert az élet egyik fontos és örök alapélménye és örömforrása a szerelem és az abból fakadó elfogadó szeretet. Házasodjon, mert a kutatások azt állítják, hogy nagyon megéri! KUTATÁSOK EGYÉRTELMŰEN azt mutatják, hogy a boldog házasságban élők hosszabb ideig élnek, mint a magányosak. A MAGÁNYOS emberek esetében több a betegség, a szív- és a rákbetegség kimutathatóan jobban veszélyezteti őket. A családi közösségben élőknek erősebb az immunrendszere, mint a magányosoknak. Át ÉLÉT más területén is erősebb érzelmi kötődéseik vannak és több a barátja azoknak, akik házasok. az EGYEDÜL élő embereknek magasabb a stressz-szintje, mint a családban élőknek. az Öngyilkosok között háromszor annyi magányos van, mint családos. A HÁZASSÁG BAN élők között kevesebb a szexuális bántalmazás és egyéb erőszakos cselekmény áldozata. A HÁZAST!RSAK jövedelm ük felhalmozása révén életük során nagyobb vagyonra tehetnek szert, mint az egyedülállók. A MENTÁLIS egészségre is jótékonyan hat, és csökkenheti az időskori depresszió veszélyét is a házasság. A HAtASSÁGftÁN élők között fele annyi a dohányos, és jóval kevesebb a súlyos alkoholista, mint az egyedül, vagy elváltán élők körében. Ezer házasságkötésre manapság ötszázhatvankettő válás jut Magyarországon MA alig több mint feleannyi házasságköttetik, mint az 1980- as években. 1980-ban 1000 házasságkötésre 346 válás jutott, ma 562. A VÁLÓPEREK 69 százalékát a feleségek kezdeményezik. A FtRiEK többsége az első két évben, vagy a házasság 20. évében kezdeményezi a válást. A legfőbb válóok Magyarországon a hűtlenség, illetve az alkoholizmus. MA MINDEN tizedik felnőtt ember elvált a házastársától hazánkban. TAVALY 21 ezer kiskorú gyerek volt érintett a kimondott válások esetében. A STATISZTIKÁK szerint a hét év nem mágikus, nincs kiugróan több válás-akkor. A VÁLÁSOK évi 50 milliárd forinttal terhelik meg az állami költségvetést. Ezek a költségek főként a szociális ellátórendszer, a családsegítő intézmények, a gyermekotthonok fenntartásából, a családi pótlékok kifizetéséből tevődnek össze. EGY HOSSZÚ távú francia kutatás szerint a válások, elválások után a kiskorú gyerekek 80 százaléka szenved el hosszú távú lelki traumát. AZOKBAN AZ országokban, ahol válás előtt kötelező a család- terápia: tíz házasságból hat megmenekül. f 1 4
