Tolnai Népújság, 2015. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
2015-02-02 / 27. szám
4 KÖRKÉP 2015. FEBRUÁR 2., HÉTFŐ Félsertésként jobban megéri eladni áfakulcs Ha hasítva veszik meg, nem 27, hanem csak 5 százalék az általános forgalmi adó Az élősertés ára rég nem látott mélyponton van, míg a hasított félsertést keresik az emberek, boltok, üzletek. Ez utóbbi okát a lényegesen alacsonyabb áfakulcsban találtuk meg, míg az élősertés kilója után 27, addig a hasított félsertésért 5 százalékos áfát kell felszámolni. Mauthner Ilona December, január és február az az időszak, amikor a magánszemélyek is kedvet kapnak a disz-. nóvágáshoz úgy, hogy megvásárolják az állatot. Ezért ebben az időszakban évtizedek óta az átlagosnál magasabb a sertések ára, de most mégsem így van. Régen látott mélyponton van most az élősertés felvásárlási ára, áfával együtt 340-350 forintot fizetnek érte a felvásárlók. Dr. Reibling József állatorvos és állattartó gazdálkodó azt mondta, követhetetlenül alakulnak az árak, és a termelők az okát sem értik. Fél évvel ezelőtt 450 és 500 forint között alakultak az árak. Az orosz embargó miatt az. uniós piacon fölöslegessé vált sertések egy része a magyar piacon is próbál „helyet keresni” magának, de ez még nem indokolná az ennyire alacsony szintet, hiszen közben folyamatosan hozzák a sertést importból is. Dr. Reibling József szemJmk* * / MP A sertés felvásárlási és a karaj árának alakulása Időszak A sertés bruttó ára A karaj bolti ára 2005. május 335 Ft/kg 840 Ft/kg j 2006. május 310 Ft/kg 1050 Ft/kg 1 2009. május 420 Ft/kg 1850 Ft/kg i 2010. január 299 Ft/kg 1100 Ft/kg j 2011, június 324 Ft/kg 1100 Ft/kg I 2012. december 480 Ft/kg 1200 Ft/kg 2013. május 370 Ft/kg 1250 Ft/kg 2015. január 340 Ft/kg 1200 Ft/kg j FORRÁS: TN-CYŰJTÍS .........t.tmr-..., -M <*■ ar t V Ha a sertést félbevágva árusítják, de nem darabolják fel, akkor a kereskedőknek csak 5 százalékos áfát kell felszámolniuk (illusztráció) rint a gazdálkodók kiszolgáltatottak, nem tudnak mást tenni, csak várnak, ahogy ő fogalmazott: aki felvette a kolompot, annak azt ráznia kell. Lengyel Lóránt németkéri vállalkozó is aggódik az árak miatt, ő nem a nagyobb feldolgozóknak - kevés maradt belőlük, melyek időben fizetnek is hanem a környékbeli kisebb vágóhidaknak adja le az állatokat. így a szállítási költségek is kisebbek, és egyből fizet is a felvásárló, mint mondta, mindig figyeli a német tőzsdét is, az előrejelzések szerint talán tavaszra várható ismét áremelkedés. Ugyanakkor jól jár az a vásárló - lehet magánszemély, vagy üzletvezető is - aki hasított félsertést vásárol. Az Országgyűlés korábban elfogadta, hogy a félbe vágott vagy hasított sertés után nem 27, csak 5 százalékos áfát kell felszámítani, ezt követően több nagy áruházlánc kínálatában is megjelent a félsertés. A kereskedőcégek egy joghézagot használnak ki, a húsforgalom zömét adó darabolt tőkehúsra továbbra is ketyeg a magas 27 százalékos áfa, ám ha a sertést félbevágva árusítják, de nem darabolják fel, akkor a kereskedőknek csak 5 százalékos áfát kell felszámolniuk, azaz így kapásból 22 százalékkal olcsóbban tudják adni a húst. A félsertéseket éppen ezért nem lehet felszeleteltetni az áruházi hentesekkel, mint a tőkehúsokat. A tengelici vágóhíd tulajdonosa, Sebestyén Gábor elmondta, a környékbeli termelőktől vásárolják meg az élősertést, melynek ára valóban nagyon alacsony, mert úgy tűnik, túlkínálat van a piacon. Ugyanakkor a hasított félsertésre nagy a kereslet náluk is. Nagyon sokan veszik töltelék árunak (kolbászt, szalámit készítenek házilag). Ha például 50 kilóhoz vásárolnak alapanyagot a húsboltban, tőkehúsként akkor az minimum 50 ezer forintba kerül, míg ha hasított félsertésként vennék meg ezt a mennyiséget, 35 ezer forintból megúsznák, és még olyan húshoz is hozzájutnának, melyet kocsonyaként vagy más módon tudnak felhasználni. Piacon is egyre többen kínálnak sonkát, kolbászt az őstermelők közül egyre többen értékesítik a saját nevelésű állataikból készített sonkát, kolbászt, hurkát a piacokon, sőt akár éttermekkel, kifőzdékkel is köthetnek szerződést. Ennek azonban több feltétele van. Az egyik, hogy regisztráltatniuk kell magukat az állategészségügyi igazgatóságon, aminek sikerességéről határozatot kapnak, s amely egy évig érvényes. a másik feltétel, hogy az állatot nem otthon, hanem egy bérvágóhídon kell levágatni. A feldolgozást már otthon is elvégezhetik. Ennek az a jelentősége, hogy az állatorvos igazolni tudja, hogy a sertés egészséges volt. ugyanakkor az elmúlt évben egyre több olyan feketén vágó akadt, aki nem tartott állatot, de a termelőtől megvásárolt sertést feldolgozva értékesítette. Vagyis a termelőtől napi áron megvették az élősertést, majd azt feldolgozva - pl. sonkának, kolbásznak - nagy haszonnal eladták. az engedély nélküli értékesítés illegális tevékenység, ezért ha a hatóság tudomására jut, az büntetést von maga után. Csak a saját nevelésű sertést lehet értékesíteni, feldolgozni. Turizmust is fejleszthettek Duna összeköt Kétmilliárd forint beáramlását segítették györköny Az elmúlt év fő feladata a korábban odaítélt pályázatok kifuttatása, lezárása volt a vidékfejlesztési területen működő, huszonegy települést képviselő Duna Összeköt Egyesület munkaszervezeténél. 2014-ben csupán egy témában, a turizmusfejlesztés területén hirdettek új pályázatot és osztottak fel nagyjából 140 millió forintot. Vigan Gyula, a munka- szervezet vezetője azt mondta, minden formailag megfelelő igényt tudtak támogatni, így ismét sok új beruházással - köztük például szálláshelyekkel gazdagodott a Tolna és Bács-Kiskun megyéket érintő térség. Vigan Gyula szavaiból kiderült, hogy az új uniós ciklus a Leaderben korántsem kínál olyan jó lehetőségeket, mint az előző. Harmadannyi forrás érkezésével számolnak, mint az előző időszakban. Vidékfejlesztésre lesz pénz, de főként mezőgazdasági területre, azt pedig nem a Miniszterelnökséghez tavaly átkerült Leader akciócsoportok koordinálják. A tervezés időszaka tavasz végén kezdődik, a menete hasonló lesz az eddigiekhez, lakossági fórumokat szerveznek az érintett településeken, és összegyűjtik a projektötleteket, hogy a pályázati célokat ezek alapján tudják meghatározni. A munkacsoport a pályázatkezelés mellett pályázatírással foglalkozik majd. ■ Vida T. Közös célok a két parton összefogás A Kalocsa-Paks Duna-híd építéséért lobbiznak paks-kalocsa Kalocsa polgármestere, dr. Bálint József elnökletével a napokban megalakult a Kalocsa-Paks Du- na-Hídért Egyesület. A szervezet dr. Blazsek Balázs, Paks címzetes főjegyzőjét választotta meg titkárának. Az egyesület célja a hídépítés ügyének előmozdítása, az ezzel kapcsolatos társadalmi párbeszéd lefolytatása, a kormányzati, önkormányzati jogszabályalkotás és döntéshozatal előkészítésének támogatása. Szeretnék előmozdítani, hogy a Kalocsa-Paks Duna-híd építését beillesszék a Paksi Atomerőmű és a hazai közúthálózat fejlesztésébe. Az elképzelések szerint a híd a kalocsai oldalon Foktő és Úszód között szelné át a Dunát és a paksi oldalra érve Duna- szentgyörgy és az Atomerőmű között csatlakozna a 6-os fő- útba. Az egyesület célul tűzte azon tények és érvek felszínre hozatalát, amelyek amellett szólnak, hogy a híd megépülhessen. Az alakuló közgyűlésen az érintett Tolna és Bács-Kiskun megyei települések vezetői mellett a megyei kereskedelmi és iparkamara, a térség nagyobb gazdasági társaságainak vezetői és magánszemélyek is részt vettek. Dr. Bálint József hangsúlyozta, hogy a két megye országgyűlési képviselőinek, meghatározó közéleti személyiségeinek támogatására is számítanak. ■ Vida T. A bikácsi játszótér építése egyike a háromszáz támogatott projektnek Fókuszban a pincefalvak a pályázatok kezelése mellett három együttműködési projektbe résztvevőként is bekapcsolódott a Duna Összeköt Egyesület. Az egyik egy borászati témájú, ahol a Magyarországi Pincefalvak Vidékfejlesztési Szövetségével dolgozott együtt egy pincefalvakat népszerűsítő program elindításában. Tavaly szintén az egyesület partnerségében egy rendezvénysorozat zajlott nyolc Sió-menti településen, illetve a györkönyi székhelyű egyesület szerepelt egy borászati és egy reneszánsz programsorozatban, valamint egy horgászegyesületekkel közös, horgásztanyák fejlesztését célul tűző négy települést érintő programban. Közel a kétmilliárdhoz a 2007-2013-AS uniós időszakban alapvetően két pályázati - az egyesület közreműködésével kiosztott -forrásból nyerhettek támogatást önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozások. A III. tengelyben mikrovállalko- zások fejlesztésére, falufejlesztésre, vidéki örökség megőrzésére és turisztikai célokra 1,2 milliárd forint érkezett a térségbe. AIV. tengely, azaz a Leader források szolgáltatás- és vállalkozásfejlesztést szolgáltak valamivel több mint 526 millió forint támogatással. Ez mindösszesen több mint háromszáz nyertes pályázatot és 1,8 milliárd forintnyi támogatást jelent, összesítette Vigan Gyula. Dr. Bálint József, Kalocsa polgármestere áll az egyesület élén Valahol el kell kezdeni DR. BLAZSEK BALÁZS Úgy Véli, Paks számára is előnyös, ha megépül a híd, hiszen minden infrastrukturális beruházás örvendetes. Másrészt, ha egy vegyes rendeltetésű híd épülne, a vasúti szállítást is meg lehetne oldani, így a mostani sínpár felszabadulna, vissza lehet állítani a város és a Duna-part kapcsolatát. A híd megépülése tehermentesítené közlekedés szempontjából is a várost, ami az erőműberuházás idején kifejezett előny lenne. Dr. Blazsek Balázs nem számít látványos, gyors sikerre, hiszen ez egy nemzetgazdaságot érintő, hatalmas beruházás, aminek előkészítéséhet több év kell, de „valahol el kell kezdeni”. Passzoló elképzelések GERJEN POLGÁRMESTERE, Rom- hányi Károly, akit a felügyelő bizottság elnökévé választottak azt mondta, a hídépítés ötlete jól passzol azon elképzelésükhöz, hogy épüljön egy Gerjent az atomerőművel összekötő út. Ez 9,8 km hosszú és azon a nyomvonalon fekszik, ahol a híd összekötné a Dunántúlt az Alfölddel. Az út terveit a lövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány támogatásával már elkészítették, most az engedélyek beszerzése a cél, hogy minden dokumentáció meglegyen, mire sikerül pályázati forrást találni. Az útra vonatkozó elképzelést a területi operatív programba projektötletként is benyújtották. i
