Tolnai Népújság, 2015. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
2015-02-02 / 27. szám
2 2015. FEBRUÁR 2., HÉTFŐ KÖRKÉP JEGYZET MÁTÉ BALÁZS Üvegzseb? Átlátszó...! isten látja telkemet, csak egészen kivételes esetekben tudok egyetérteni a Jobbik megnyilatkozásaival, ám most igen: csak helyeselni tudnám, ha az országgyűlési képviselők családtagjainak vagyonnyilatkozatait is nyilvánosságra hoznák. (Az más kérdés, hogy a Jobbik ezt miért követeli, mi a célja vele, de ezt most inkább hagyjuk.) a jelenlegi formában a képviselői üvegzsebek közel sem átlátszóak, viszont az, amit lepleznek velük, nagyon is átlátszó. Ugyanis valójában semmit nem tudunk meg a vagyonnyilatkozatok alapján képviselőink valós anyagi helyzetéről, pontosabban csak azt, amit nem bánnak, ha tudunk. Nem, nem arról van szó, hogy hazudnának, hiszen ami a nevükön van, azt szinte biztos, hogy feltüntetik, mert simán lebuknának. De még csak arról sem, hogy szándékosan csalni akarna valaki, mindannyian pedig szinte biztosan nem. egyszerűen arról tanúskodik ez a történet, hogy politikusaink úgy gondolják, nincsen közünk ahhoz, hogy ténylegesen hogyan, miből élnek, mert ha nem így lenne, már rég megváltoztatták volna a törvényt. merthogy az anyagi kérdések boncolgatásakor az egyáltalán nem mellékes körülmény, hogy mondjuk nekem csak egy 32 négyzetméteres panelem van, a feleségemnek (illetve az ő nevén) pedig egy százmilliós villája valahol Budán vagy a svájci Alpokban, mivel így ugyebár már egészen más a leányzó fekvése. szóval a lényeg a lényeg, idén is megy tovább a porhintés, ha úgy tetszik, a parasztvakítás, mert még mindig csak nagyon kevesen öntöttek tiszta vizet a pohárba. De persze akinek nem inge, még véletlenül se vegye magára. Január közepén háromnapos ellenőrző akciót tartottak az utakon, hogy az év elején bevezetett rendszer működését teszteljék Márciusig meghosszabbították a januárban bevezetett elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (EKÁER) próbaüzemét. Az érintett vállalkozók egy része szerint rengeteg a megválaszolatlan kérdés az új regulával kapcsolatban. Máté Balázs Az EKÁER lényege, hogy január elsejétől kizárólag előzetesen igényelt EKÁER-szám birtokában lehet bejelentési kötelezettség alá eső közúti szállítást végezni. Ha egy vállalkozás útdíjköteles gépjárművel az unió egyik tagállamából behoz vagy valamelyik tagállamba kivisz terméket, vagy belföldön nem végfelhasználó számára árut ad el, csak úgy teheti, hogy előtte bejelenti a NAV-nál. Ekkor kap egy EKÁER-számot, ami alapján ellenőrizhetik, mit szállít, és hova. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a rendszer bevezetésének az a célja, hogy általa az áruforgalom átláthatóbbá váljon, a szállítmányok fiktív utaztatása, az élelmiszerekkel kapcsolatos visszaélések és az adóelkerülők száma csökkenjen. Egyelőre nem egyértelműek a válaszok Lapunk több érintett cégvezetővel is beszélt, akik azt mondták, több olyan kérdésük is van az új ellenőrzési rendszer részleteit illetően, amelyekre a hivatalos fórumokon sem kaptak egyértelmű válaszokat, előfordult az is, hogy egymásnak ellentmondó feleletek érkeztek. M Mi történik például akkor, ha valaki nem útdíjköteles, azaz három és fél tonnásnál kisebb össztömegű járművel végzi a szállítást? Be kell jelenteni a fuvart, vagy sem? ■ Szerintük a gyakorlatban szinte megvalósíthatatlan, hogy a külföldi szállítmányozók előre bejelentsék magyar partnereiknek, hogy például Münchenből milyen rendszámú kamionban indítják útnak Magyarország felé a szállítmányt, és az pontosan milyen súlyú. Az eddigi tapasztalatok alapján a külföldi cégek egyáltalán nem értik, miért van szükség az adatok megadására. ■ Nem világos számukra az sem, hogy ha házon belül (egy telephelyen több cég esetén) adnak el árut, ami tehát így egy métert sem tesz meg az ügyletig, vajon az ezt követő szállítást be kell-e jelenteni. ■ A kérdések között szerepel az is, ki viseli az anyagi következményeit annak, ha egy EKÁER-es ellenőrzés során ugyan azzal kapcsolatban mindent rendben találnak, de, mondjuk, kiderül, hogy a sofőrt nem jelentették be, s ezért a kontroll elhúzódik. Ha ugyanis például egy uszály - amely a rakományt várja - a késés miatt egyetlen órával később kelhet útra, az több százezer forinttal is drágíthatja a szállítást. a A cégvezetők szerint a rendszer bevezetése anyagi terheket is ró rájuk: van, ahol számítógépes szoftverfejlesztéseket kell végrehajtani, mivel a társaság mérete miatt az EKÁER-rel kapcsolatos ügyeket manuális módon nem tudják kezelni. Ahol pedig mégis, ott valaki olyan teszi ezt, akinek eddig nem ez volt a feladata, vagyis a munkaszervezést is át kell alakítaniuk a cégeknél. Ez esetenként túlmunkával, éjszakai munkavégzéssel (következésképp szintén több kiadással) is jár, például ha egy sürgős, előre nem várt megrendelést kell(ene) haladéktalanul útnak indítani. ■ Szerintük mindezek mellett az is aggodalomra adhat okot, hogy olyan belső információk (mit hol vásárolnak és mennyiért, kinek szállítanak) is kikerülhetnek a rendszer alkalmazása során, amit a versenytársaik előtt üzleti titokként kezelnek. Még nem büntetnek a március elsejéig tartó „próbaüzem” ideje alatt a NAV emberei nem büntetik a szabályok megszegőit, viszont az ellenőrzést már megkezdték. A közelmúltban három napon át folyamatosan akcióztak. Az eredményekről szóló közlemény szerint az EKÁER- és útdíjkamerák adatai alapján kiválasztott 1409 EKÁER- szám igénylésére kötelezett és ellenőrzött szállítmányból 801 rendelkezett előre bejelentett számmal. Előfordult, hogy a szállítmány bejelentésben szereplő és tényleges súlya eltérő volt. Élelmiszer-szállítmányok esetében 143 esetben mulasztották el a bejelentést. Az ellenőrzött személyek társadalombiztosítási bejelentési kötelezettségét is vizsgálták, s bebizonyosodott, hogy a munkáltatók több esetben elmulasztották bejelenteni alkalmazottaikat. az akció kiemelkedő eredménye egy 75 tonnás, jelöletlen lengyel burgonyaszállítmány lefoglalása volt. Előfordult narancsszállítmány, amely a belépéstől a következő mérlegelési pontig „elhagyta" szállítmánya jelentős részét, és több tűzifaszállítmány is a NAV látókörébe került. Közérdekű munkára ítélték a garázda ikerpárt szekszárd-szedres Bűnösnek mondta ki a Szekszárdi Járásbíróság a 28 éves szedre- si ikerpárt társtettesként elkövetett gazdaság vétségében, s ezért az első rendű vádlottat 220, testvérét pedig 80 óra közérdekű munkára ítélte. A szakképzettséget nem igénylő, fizikai munkát a vádlottak a heti pihenőnapjukon, vagy szabadidejükben, hetente legalább egy napon, díjazás nélkül kötelesek elvégezni. Ha ezt önhibájukból nem teljesítik, akkor fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. ■ Mindkét vádlott volt már büntetve csoportos garázdaság, valamint súlyos testi sértés miatt A vádlottak tavaly június 7-én egy szedresi focimeccsen szóváltásba keveredtek két tengelici férfival, akikkel már korábban ismerték egymást. Utóbbiak a vitát abbahagyva távolabb mentek, és úgy nézték tovább a meccset. Később egy ismerősükkel bementek egy kisboltba sört venni. Már éppen fizettek a pénztárnál, amikor befutottak az ikrek. Az első rendű vádlott némi szóváltás után ököllel fejbe ütötte az egyik sértettet, majd lökdösni kezdték mindkét sértettet, végül kölcsönös lökdösődés alakult ki. A vádlottak legalább két-háromszor megütötték ugyanazt a férfit, majd a másik megtámadott maga felé fordította a másodrendű vádlottat, aki azonnal ütött, de nem találta el sértettet, mert az elhajolt. Ezután a vádlott meglökte a sértettet, aki az egyik hűtőszekrénynek esett. A dulakodás során a boltban több polc is felborult, a rajtuk lévő áru a földre hullott. Mivel a lökdösődést a boltos felszólítására sem hagyták abba, ő kihívta a rendőrséget. A két megtámadott férfi köny- nyebb sérüléseket szenvedett, de ezek miatt magánindítványt nem terjesztettek elő. A két vádlott írásbeli megállapodásban vállalta a polcokban és a dulakodás közben összetaposott áruk értékét, a 80 ezer forint kár megtérítését. ■ 1.1. Az orvoskar leválása nehéz helyzetbe sodorná a PTE-t elképzelések Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem rektora szerint nincs itt az ideje a változtatásnak PÉCS Ahogy néhány napja lapunk is megírta, komoly felzúdulást váltott ki az egyetemi rektorok körében az a hír, amely szerint az orvosi karokat le kellene választani a nagy tudományegyetemekről. Ezúttal a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János beszélt erről egy lapinterjúban. Lázár így fogalmazott: „A világszínvonalú hazai orvosképzés vonzza a külföldi hallgatókat, ebben hatalmas gazdasági lehetőségek is rejlenek, az intézmények önállósága pedig fontos lenne a kórházak szakember-utánpótlása szempontjából”.- Az mindenképpen üdvözlendő, hogy ilyen magas szinten is jó a megítélése a hazai, így a pécsi orvosképzésnek is. Erre a támogatásra szüksége is lesz az egyetemeknek ahhoz, hogy fenntartsuk, esetleg még fejleszteni is tudjuk a jelenlegi, világszerte elismert színvonalat. Az jó, hogy ötletek merülnek fel, és elindulnak a fejlesztést, előrelépést megcélzó gondolkodások - mondta el lapunknak Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem rektora. - Ugyanakkor fontos, hogy óvatosan, minden szempontot figyelembe véve közelítsük meg a témát. Vegyük például az uniós támogatások kérdéskörét! A PTE az elmúlt időszakban körülbelül hu. . Bódis József óvatosságra int Budapest uralkodna? lázár János is arra hivatkozik, hogy a külföldi hallgatókban hatalmas gazdasági lehetőségek vannak, s ezt egy önálló orvoskar tudná a legjobban kihasználni. Azonban ha keresztülviszik ezt a tervet, akkor sem biztos, hogy tartós lesz az önállóság. Úgy tudjuk, hogy létezik egy olyan forgató- könyv is, amely szerint az orvoskarok néhány évig valóban önállóak lennének - azután azonban beolvadnának egy központba, s minden orvos- egyetem valójában csak a budapesti centrum egyfajta kihelyezett tagozata lenne. szonhatmilliárd forintos uniós támogatást nyert el, ebből készültek el, vagy éppen vannak folyamatban a nagyberuházások, mint például a 400 ágyas klinikai tömb rekonstrukciója. Ha leválna az orvoskar, akkor könnyen lehet, hogy ezt elbuknánk, sőt, akár vissza is fizettetnék velünk - hiszen a PTE pályázott, a PTE nyert, a beruházás haszonélvezője viszont nem a PTE lenne, hanem egy jövőbeli orvoskar. És ez csak egy példa volt a felmerülő kérdések közül. A tizenöt évvel ezelőtti integrációt az első pillanattól kezdve sok kritika érte. Ezen hangok akkor erősödtek fel, amikor egyértelművé vált, hogy a külföldi diákok rengeteg pénzt hagynak az orvoskaron- amely azonban az egyetemi költségvetésbe kerül.- A nagy intézmények mindenhol így működnek. Azt azért kimondhatjuk, hogy a 2000-es integrációt nem előzte meg komoly hatástanulmány, évek kellettek ahhoz, hogy minden a helyére rázódjon- tette hozzá Bódis József. Ezért fontos, hogy az esetleges struktúraváltásokat alaposan körüljárva közelítsük meg. Ugyanakkor azt gondolom, jelen pillanatban nem adott minden feltétel az esetleges leválasztáshoz. ■ F. Z. * l
