Tolnai Népújság, 2015. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

2015-02-10 / 34. szám

2 KORKÉP 2015. FEBRUAR 10., KEDD JEGYZET GYURICZA MIHÁLY Adók és kiváltságok adó. elég ha az ember elol­vassa ezt a rövid szócskát, s máris garantált az érzel­mi reakció. Ilyenkor szoktuk azt írni bizonyos témák kap­csán, hogy van, aki szere­ti, van, aki nem. Nos, az adót senki sem szereti, talán még maga a pénzügyminiszter sem. A normális átlagember pedig nem, hogy nem sze­reti, hanem egyenesen utál­ja. Úgy érzi, elveszik tó'le an­nak egy részét, amiért ó' ke­ményen megdolgozott, akár a két kezével, akár az agyte- kervényei mozgatásával. Két helyen is rákerestem, tudós emberek vajon mit gondol­nak erről. Nem untatom az olvasót a részletekkel, de az értelmező szótár 1959-es ki­adásában és a wikipédiában - fél évszázados különbség­gel - egyaránt olyan kifeje­zéseket találtam, mint a ha­talomnak kötelezően fizetett juttatás, amiért a befizető­nek nincs joga ellenszolgál­tatást kérni. tudom, hogy a fél évszázad nem maga az örökkévaló­ság, de azt is tudom, hogy az adó maga igenis örök. Amíg ember lesz a földön, adó is lesz. Ki is róják, be is sze­dik. Azért az nem mindegy, hogyan. bevallom, ÉN nem csak az adót utálom, hanem azo­kat a szabályokat is, ame­lyek alapján el kell szenved­nem az ellenszolgáltatás nél­küli befizetést. Ezek a sza­bályok már-már olyannyira tökéletesek, hogy normális ember nem képes kiigazod­ni közöttük. Erre vannak az adószakértők. Ha államiak, akkor a mi adónkból fizetett szakemberek, akik egyrészt megmagyarázzák, hogy mi merre és mennyi, másrészt meg keservesen megszer­zett szaktudásukat arra is felhasználják, hogy újabb és újabb adókat találjanak ki. Amelyeket az úgynevezett egyszerű ember felfogni sem tud, nemhogy megkerülni. Ez a milliárdos tételekkel játszó adócsalók kiváltsága. Negyvenévesen választott hivatást elismerés Magasra teszi a mércét magának a simontornyai népi iparművész „A Tolna megyei művésze­tért” plakettet vette át a ma­gyar kultúra napján Könyv- né Szabó Éva simontornyai bőrműves, népi iparművész. A plakettet 2000-ben alapí­totta három tolnai gyökerű civil szervezet, a Bárka Mű­vészeti Szalon, a „Kézjegy” Tolnai Toliforgatók Klubja és a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége tolnai csoportja. Venter Marianna siMONTORNYA A kérdésre, hogy Könyvné Szabó Éva választot­ta a bőrt, vagy a bőr választotta Könyvné Szabó Évát, így felelt: - A bőr választott engem. Ma­ximalista vagyok magammal szemben, nincs kompromisz- szum, amit elképzeltem, annak teljes mértékben és hibátlanul meg kell valósulnia. A bőr pedig az az anyag, amely nem tűri a hi­bát, azonnal megmutatkozik, ha valami nem úgy sikerül, ahogy kellene. Mivel minden egyes da­rabba bele kell adni minden tu­dásomat, nem lehet megunni ezt a hivatást, a x-edik tárgynak is ugyanúgy tudok örülni, mint az első alkalommal - mondja a ki­tüntetett. A bőrművességhez vezető út azonban csak áttételesen volt egyenes. A bőrrel igen hamar, 1970-ben került kapcsolatba a simontornyai bőrgyárban. Ám itt nem a tárgykészítés volt a fel­adata, szebbnél szebb bőrtáblá­kat állították elő, és csak elkép­zelte, melyikből készül majd tás­ka, cipő, vagy éppen dísztárgy. Szerette a szakmáját, társaival egy komoly újításuk is volt, ame­lyért jutalmat is kaptak. Ez azért nevezetes dolog, mert akkoriban nem volt divat „részesedni” a cé­gen belüli újításokból. A juta­lomból egy irhabundát vásárolt, amelyet sokáig őrizgetett. A bőrgyárban folyamatosan jutott előre a ranglétrán, és ha­marosan a minőségellenőrzés vezetője lett. Aztán jött a rend­szerváltás, a krach, a privatizá­ció. A bőr után a szőrme részle­gen lett üzemvezető egy kiváló főnök beosztottjaként. De azért többek között az Adidas cégnek is készítettek labdákat, csak el­ső osztályú termékeket, amelye­ket - börtönökben varrtak. Mint Könyvné Szabó Éva: Amit elképzeltem, annak teljes mértékben és hibátlanul meg kell valósulnia mondja, rengeteg börtönt meg­járt a labdák miatt. Aztán össze­omlott az orosz piac - ők voltak a bundák első számú vásárlói -, és munkanélküli lett. Elkeltett gon­dolkodnia rajta, hogy negyven­évesen milyen pályát válasszon.- A művelődési házban éppen akkor indult egy bőrdíszműves tanfolyam. Addig csak csodál­tam a bőrt, nem csináltam belő­le semmit, itt volt az ideje, hogy használjam is. Csak a tanfolyam kezdetekor szembe­sültem vele, hogy nem kommersz tár­gyak készítését ta­nítják nekünk, ha­nem a népi bőrmű­vességet. Igazából akkor csodál­koztam rá, hogy milyen gyönyö­rű dolgokat tehet a bőrből készí­teni. Aztán ahogy apránként el­sajátítottam a szakmát - a leg­több fogást magamnak keltett kitalálnom, kidolgoznom -, rá­A megyei nép- művészeti egye­sületben megta­lálta a helyét jöttem, hogy ez az, amit min­dig is csinálni akartam. Különö­sen elbűvöltek a hagyományos magyar tarsolyok. Emlékszem, egy könyvben pillantottam meg az elsőt, és azonnal eldöntöttem, hogy ilyeneket fogok készíteni - mondja Könyvné Szabó Éva. Nepp Dénes szekszárdi bőr­díszműves mester révén sike­rült kapcsolatba kerülnie egy tarsolylemez készítővel, akivel a mai napig együtt dolgozik. De- csi Kiss Mária pe­dig rábeszélte, hogy lépjen be a megyei népművészeti egye­sületbe, és zsűriz- tesse a munkáit. Mint mondja, ezért a mai napig hálás, mert egy olyan közösség­be kerülhetett be, ahol megtalál­ta a helyét, ami előre vitte, és a mai napig fontos a számára. A népi iparművész cím elnyerése is rendkívül sokat jelentett. Nem csak az egyesület tagjai győz­ködték arról, hogy mérettesse meg magát, sokat segített a fér­je támogatása is, aki szintén biz­tatta, hogy próbálkozzon. Szép, egységes anyagot állított össze, amelyet a zsűri is méltányolt. Azóta is igyekszik megfelelni a bizalomnak, és csak olyan mun­kát ad ki a kezéből, amely méltó az elért eredményekhez.- Nagyon sokat jelent szá­momra a „Tolna megye művé­szetéért” plakett. Sokat várok magamtól, magasra teszem a mércét, és úgy gondolom, hogy a tőlem telhető legmagasabb szín­vonalon dolgozom. Ám egy-egy ilyen külső elismerés az, amely igazán megerősít abban, hogy jó irányban haladok, jól végzem a munkám. Ilyen visszajelzésekre mindenkinek szüksége van, és boldog vagyok, hogy én megkap­tam ezt a visszajelzést - mondta zárásként Könyvné Szabó Éva. Oktat és bemutatókat is tart rendszeresen könyvné szabó Éva 1956-ban szültetett Tolnanémediben. Ál­talános iskolai tanulmányait ott végezte, majd Simontornyá- ra került a bőrgyárba ipari ta­nulónak. A szakmával egyidő- ben érettségi vizsgát szerzett, majd a bőrgyárban dolgozott annak megszűnéséig. Ezt köve­tően elsajátította a bőrdíszmű­ves szákmát, amely mára hiva­tásává vált. 2007-ben elnyerte a népi iparművész címet. házas, férje Könyv István Já­nos grafikus, képzőművész. Két gyermekük van: Kata festő­művész, Ágnes szakfordító. Andris unokájuk két és fél éves, Fruzsina unokájuk há­rom hónapos. Hobbija a mun­kája mellett a kertészkedés és a virágok. A simontornyán élő népi ipar­művész, bőrműves hagyomány- őrző kézműves tevékenységé­vel, mesterség-bemutatóival ér­demelte ki a „Tolna megye mű­vészetéért” plakettet. Elsősor­ban honfoglalás kori motívum­világot idéző, veretes tarsolyai­ról, valamint díszes bőrtáskái­ról és viselet-kiegészítőiről is­mert országosan is. A Tolna Megyei Népművészeti Egyesü­let aktív tagja. Rendszeres résztvevője a Mesterségek Ün­nepének a budavári királyi pa­lotában. Oktat és esetenként élő mesterség-bemutatókat, fog­lalkozásokat is tart. Az ökölvívósport világában is ismert a wbo profi bokszgálák bajnoki bőröveit is Könyvné Szabó Éva készíti, immár tíz éve. Ennek nem mindennapi története van. Régi munkakapcsolat fűzi össze egy protokoll céggel, amelynek különféle tárgyakat - írómappá­kat, oklevél- és medáltartókat - készít. Ezt a céget kereste meg Kovács Kokó István inspirációja alapján Horváth Ferenc (Horfer Kft.) azzal, hogy a magyarorszá­gi bajnoki övék itthon készülje­nek és ne külföldön. Azóta ké­szíti az öveket, amelyekre a domborműves alapot is ő rögzíti fel. Mint mondja, egy-egy ilyen öv három kilogrammot nyom. Nem vész el, csak átalakul az egészségügyi ügyeleti rendszer társulás Jogszabályváltozás és gyakorlati szempontok vezérelték a központi szervezet megszüntetését szekszárd Február 15-ével megszűnik a Szekszárd és Kör­nyéke Központi Ügyeleti Tár­sulás, amely 2013-ban jött lét­re a megyeszékhely és tizen­egy városkörnyéki önkormány­zat részvételével. Aggodalom­ra azonban nincs ok, ez termé­szetesen nem azt jeleni, hogy jö­vő héttől nem tesz ügyeleti ellá­tás. Ugyanis nem maga a szol­gáltatás szűnik meg, hanem az ügyeleti rendszer működé­sét helyezik új alapokra. A tár­sulás létrehozását annak idején az indokolta, hogy az akkor ha­tályos törvényi előírás szerint ezt a fajta közszolgáltatást csak erre a célra alapított költségve­tési szerv láthatta el. Ahogy a társulás létrejötte, megszűné­se is az aktuális változásokkal van szinkronban. A jelenleg ha­tályos jogi szabályozás ugyanis már tehetővé teszi, hogy a gyer­mek- illetve felnőtt orvosi ügye­let úgynevezett kétoldalú fel­adat-ellátási szerződések alap­ján működjön. Ez pedig prakti­kus okokból is indokolt. A szer­ződés aláírása két fél - szolgál­tató háziorvos, illetve szolgálta­tást igénybe vevő önkormány­zat - esetén kevésbé időigényes, és a későbbi esetleges módosí­tás is jóval egyszerűbb, mint több szerződő fél esetén. Főként annak tükrében, hogy a norma­tív finanszírozást közvetlenül az ügyeletét ellátó háziorvos Dr. Horváth Gábor szekszárdi házi gyermekorvos beteget vizsgál kapja, a társuláshoz pedig nem kapcsolódik semmiféle norma­tíva, ami indokolttá tenné to­vábbi fenntartását. Mindezek fi­gyelembe vételével döntött úgy a Szekszárd és Környéke Köz­ponti Ügyeleti Társulás Társu­lási Tanácsa, hogy megszünteti a szervezetet. A társulási tanács a megszűnéssel egyidejűleg fel­kérte Szekszárd önkormányza­tát, hogy az általa fenntartott Egészségügyi Gondnokságon keresztül vállalja az egészség- ügyi alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás megszervezé­sét és folyamatos biztosítását a társulást annak idején létreho­zó tagönkormányzatok részére, határozatlan időre. ■ Venter M. Szekszárdon működik az immár feladat-ellátási szerző­dések alapján működő ügyelet Szekszárd, Őcsény, Zomba, Decs, Kistormás, Kölesd, Medina, Sióa- gárd, Szedres, Sárpilis, Kétyés Murga lakosságának ellátását biztosítja. Az ügyeletet az egyes önkormányzatok közigazgatási területén területi ellátási kötele­zettséggel működő háziorvosok látják el hétfőtől péntekig 16 órá­tól másnap 8 óráig, szombaton, vasárnap és ünnepnapokon 8 órától másnap reggel 8 óráig. A háziorvosi ügyelet a szekszárdi Vörösmarty utcában, a házi gyer­mekorvosi ügyelet a Szent István téren fogadja a pácienseket. 1 t 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom