Tolnai Népújság, 2015. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
2015-02-10 / 34. szám
2 KORKÉP 2015. FEBRUAR 10., KEDD JEGYZET GYURICZA MIHÁLY Adók és kiváltságok adó. elég ha az ember elolvassa ezt a rövid szócskát, s máris garantált az érzelmi reakció. Ilyenkor szoktuk azt írni bizonyos témák kapcsán, hogy van, aki szereti, van, aki nem. Nos, az adót senki sem szereti, talán még maga a pénzügyminiszter sem. A normális átlagember pedig nem, hogy nem szereti, hanem egyenesen utálja. Úgy érzi, elveszik tó'le annak egy részét, amiért ó' keményen megdolgozott, akár a két kezével, akár az agyte- kervényei mozgatásával. Két helyen is rákerestem, tudós emberek vajon mit gondolnak erről. Nem untatom az olvasót a részletekkel, de az értelmező szótár 1959-es kiadásában és a wikipédiában - fél évszázados különbséggel - egyaránt olyan kifejezéseket találtam, mint a hatalomnak kötelezően fizetett juttatás, amiért a befizetőnek nincs joga ellenszolgáltatást kérni. tudom, hogy a fél évszázad nem maga az örökkévalóság, de azt is tudom, hogy az adó maga igenis örök. Amíg ember lesz a földön, adó is lesz. Ki is róják, be is szedik. Azért az nem mindegy, hogyan. bevallom, ÉN nem csak az adót utálom, hanem azokat a szabályokat is, amelyek alapján el kell szenvednem az ellenszolgáltatás nélküli befizetést. Ezek a szabályok már-már olyannyira tökéletesek, hogy normális ember nem képes kiigazodni közöttük. Erre vannak az adószakértők. Ha államiak, akkor a mi adónkból fizetett szakemberek, akik egyrészt megmagyarázzák, hogy mi merre és mennyi, másrészt meg keservesen megszerzett szaktudásukat arra is felhasználják, hogy újabb és újabb adókat találjanak ki. Amelyeket az úgynevezett egyszerű ember felfogni sem tud, nemhogy megkerülni. Ez a milliárdos tételekkel játszó adócsalók kiváltsága. Negyvenévesen választott hivatást elismerés Magasra teszi a mércét magának a simontornyai népi iparművész „A Tolna megyei művészetért” plakettet vette át a magyar kultúra napján Könyv- né Szabó Éva simontornyai bőrműves, népi iparművész. A plakettet 2000-ben alapította három tolnai gyökerű civil szervezet, a Bárka Művészeti Szalon, a „Kézjegy” Tolnai Toliforgatók Klubja és a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége tolnai csoportja. Venter Marianna siMONTORNYA A kérdésre, hogy Könyvné Szabó Éva választotta a bőrt, vagy a bőr választotta Könyvné Szabó Évát, így felelt: - A bőr választott engem. Maximalista vagyok magammal szemben, nincs kompromisz- szum, amit elképzeltem, annak teljes mértékben és hibátlanul meg kell valósulnia. A bőr pedig az az anyag, amely nem tűri a hibát, azonnal megmutatkozik, ha valami nem úgy sikerül, ahogy kellene. Mivel minden egyes darabba bele kell adni minden tudásomat, nem lehet megunni ezt a hivatást, a x-edik tárgynak is ugyanúgy tudok örülni, mint az első alkalommal - mondja a kitüntetett. A bőrművességhez vezető út azonban csak áttételesen volt egyenes. A bőrrel igen hamar, 1970-ben került kapcsolatba a simontornyai bőrgyárban. Ám itt nem a tárgykészítés volt a feladata, szebbnél szebb bőrtáblákat állították elő, és csak elképzelte, melyikből készül majd táska, cipő, vagy éppen dísztárgy. Szerette a szakmáját, társaival egy komoly újításuk is volt, amelyért jutalmat is kaptak. Ez azért nevezetes dolog, mert akkoriban nem volt divat „részesedni” a cégen belüli újításokból. A jutalomból egy irhabundát vásárolt, amelyet sokáig őrizgetett. A bőrgyárban folyamatosan jutott előre a ranglétrán, és hamarosan a minőségellenőrzés vezetője lett. Aztán jött a rendszerváltás, a krach, a privatizáció. A bőr után a szőrme részlegen lett üzemvezető egy kiváló főnök beosztottjaként. De azért többek között az Adidas cégnek is készítettek labdákat, csak első osztályú termékeket, amelyeket - börtönökben varrtak. Mint Könyvné Szabó Éva: Amit elképzeltem, annak teljes mértékben és hibátlanul meg kell valósulnia mondja, rengeteg börtönt megjárt a labdák miatt. Aztán összeomlott az orosz piac - ők voltak a bundák első számú vásárlói -, és munkanélküli lett. Elkeltett gondolkodnia rajta, hogy negyvenévesen milyen pályát válasszon.- A művelődési házban éppen akkor indult egy bőrdíszműves tanfolyam. Addig csak csodáltam a bőrt, nem csináltam belőle semmit, itt volt az ideje, hogy használjam is. Csak a tanfolyam kezdetekor szembesültem vele, hogy nem kommersz tárgyak készítését tanítják nekünk, hanem a népi bőrművességet. Igazából akkor csodálkoztam rá, hogy milyen gyönyörű dolgokat tehet a bőrből készíteni. Aztán ahogy apránként elsajátítottam a szakmát - a legtöbb fogást magamnak keltett kitalálnom, kidolgoznom -, ráA megyei nép- művészeti egyesületben megtalálta a helyét jöttem, hogy ez az, amit mindig is csinálni akartam. Különösen elbűvöltek a hagyományos magyar tarsolyok. Emlékszem, egy könyvben pillantottam meg az elsőt, és azonnal eldöntöttem, hogy ilyeneket fogok készíteni - mondja Könyvné Szabó Éva. Nepp Dénes szekszárdi bőrdíszműves mester révén sikerült kapcsolatba kerülnie egy tarsolylemez készítővel, akivel a mai napig együtt dolgozik. De- csi Kiss Mária pedig rábeszélte, hogy lépjen be a megyei népművészeti egyesületbe, és zsűriz- tesse a munkáit. Mint mondja, ezért a mai napig hálás, mert egy olyan közösségbe kerülhetett be, ahol megtalálta a helyét, ami előre vitte, és a mai napig fontos a számára. A népi iparművész cím elnyerése is rendkívül sokat jelentett. Nem csak az egyesület tagjai győzködték arról, hogy mérettesse meg magát, sokat segített a férje támogatása is, aki szintén biztatta, hogy próbálkozzon. Szép, egységes anyagot állított össze, amelyet a zsűri is méltányolt. Azóta is igyekszik megfelelni a bizalomnak, és csak olyan munkát ad ki a kezéből, amely méltó az elért eredményekhez.- Nagyon sokat jelent számomra a „Tolna megye művészetéért” plakett. Sokat várok magamtól, magasra teszem a mércét, és úgy gondolom, hogy a tőlem telhető legmagasabb színvonalon dolgozom. Ám egy-egy ilyen külső elismerés az, amely igazán megerősít abban, hogy jó irányban haladok, jól végzem a munkám. Ilyen visszajelzésekre mindenkinek szüksége van, és boldog vagyok, hogy én megkaptam ezt a visszajelzést - mondta zárásként Könyvné Szabó Éva. Oktat és bemutatókat is tart rendszeresen könyvné szabó Éva 1956-ban szültetett Tolnanémediben. Általános iskolai tanulmányait ott végezte, majd Simontornyá- ra került a bőrgyárba ipari tanulónak. A szakmával egyidő- ben érettségi vizsgát szerzett, majd a bőrgyárban dolgozott annak megszűnéséig. Ezt követően elsajátította a bőrdíszműves szákmát, amely mára hivatásává vált. 2007-ben elnyerte a népi iparművész címet. házas, férje Könyv István János grafikus, képzőművész. Két gyermekük van: Kata festőművész, Ágnes szakfordító. Andris unokájuk két és fél éves, Fruzsina unokájuk három hónapos. Hobbija a munkája mellett a kertészkedés és a virágok. A simontornyán élő népi iparművész, bőrműves hagyomány- őrző kézműves tevékenységével, mesterség-bemutatóival érdemelte ki a „Tolna megye művészetéért” plakettet. Elsősorban honfoglalás kori motívumvilágot idéző, veretes tarsolyairól, valamint díszes bőrtáskáiról és viselet-kiegészítőiről ismert országosan is. A Tolna Megyei Népművészeti Egyesület aktív tagja. Rendszeres résztvevője a Mesterségek Ünnepének a budavári királyi palotában. Oktat és esetenként élő mesterség-bemutatókat, foglalkozásokat is tart. Az ökölvívósport világában is ismert a wbo profi bokszgálák bajnoki bőröveit is Könyvné Szabó Éva készíti, immár tíz éve. Ennek nem mindennapi története van. Régi munkakapcsolat fűzi össze egy protokoll céggel, amelynek különféle tárgyakat - írómappákat, oklevél- és medáltartókat - készít. Ezt a céget kereste meg Kovács Kokó István inspirációja alapján Horváth Ferenc (Horfer Kft.) azzal, hogy a magyarországi bajnoki övék itthon készüljenek és ne külföldön. Azóta készíti az öveket, amelyekre a domborműves alapot is ő rögzíti fel. Mint mondja, egy-egy ilyen öv három kilogrammot nyom. Nem vész el, csak átalakul az egészségügyi ügyeleti rendszer társulás Jogszabályváltozás és gyakorlati szempontok vezérelték a központi szervezet megszüntetését szekszárd Február 15-ével megszűnik a Szekszárd és Környéke Központi Ügyeleti Társulás, amely 2013-ban jött létre a megyeszékhely és tizenegy városkörnyéki önkormányzat részvételével. Aggodalomra azonban nincs ok, ez természetesen nem azt jeleni, hogy jövő héttől nem tesz ügyeleti ellátás. Ugyanis nem maga a szolgáltatás szűnik meg, hanem az ügyeleti rendszer működését helyezik új alapokra. A társulás létrehozását annak idején az indokolta, hogy az akkor hatályos törvényi előírás szerint ezt a fajta közszolgáltatást csak erre a célra alapított költségvetési szerv láthatta el. Ahogy a társulás létrejötte, megszűnése is az aktuális változásokkal van szinkronban. A jelenleg hatályos jogi szabályozás ugyanis már tehetővé teszi, hogy a gyermek- illetve felnőtt orvosi ügyelet úgynevezett kétoldalú feladat-ellátási szerződések alapján működjön. Ez pedig praktikus okokból is indokolt. A szerződés aláírása két fél - szolgáltató háziorvos, illetve szolgáltatást igénybe vevő önkormányzat - esetén kevésbé időigényes, és a későbbi esetleges módosítás is jóval egyszerűbb, mint több szerződő fél esetén. Főként annak tükrében, hogy a normatív finanszírozást közvetlenül az ügyeletét ellátó háziorvos Dr. Horváth Gábor szekszárdi házi gyermekorvos beteget vizsgál kapja, a társuláshoz pedig nem kapcsolódik semmiféle normatíva, ami indokolttá tenné további fenntartását. Mindezek figyelembe vételével döntött úgy a Szekszárd és Környéke Központi Ügyeleti Társulás Társulási Tanácsa, hogy megszünteti a szervezetet. A társulási tanács a megszűnéssel egyidejűleg felkérte Szekszárd önkormányzatát, hogy az általa fenntartott Egészségügyi Gondnokságon keresztül vállalja az egészség- ügyi alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás megszervezését és folyamatos biztosítását a társulást annak idején létrehozó tagönkormányzatok részére, határozatlan időre. ■ Venter M. Szekszárdon működik az immár feladat-ellátási szerződések alapján működő ügyelet Szekszárd, Őcsény, Zomba, Decs, Kistormás, Kölesd, Medina, Sióa- gárd, Szedres, Sárpilis, Kétyés Murga lakosságának ellátását biztosítja. Az ügyeletet az egyes önkormányzatok közigazgatási területén területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosok látják el hétfőtől péntekig 16 órától másnap 8 óráig, szombaton, vasárnap és ünnepnapokon 8 órától másnap reggel 8 óráig. A háziorvosi ügyelet a szekszárdi Vörösmarty utcában, a házi gyermekorvosi ügyelet a Szent István téren fogadja a pácienseket. 1 t 4
