Tolnai Népújság, 2015. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2015-02-01 / 5. szám
2015. FEBRUAR 1., VASARNAP MŰVÉSZBEJARO 13 Nem baj, ha több sorstörténetnél film Gerő Marcell dokumentumfilmje, a Káin gyermekei kapta a kritikusok díját Az 1980-as évek egyik legtöbbet emlegetett filmje volt Monori Mész András Bebukottakja. A fiatalkorúak börtönében megszólaló fiúk közül háromnak a sorsa folytatódik Gerő Marcell Káin gyermekei című filmjében, amelyet február 12-én mutatnak be a mozik. Mézes Gergely- Tulajdonképpen miért nem Monory Mész András forgatta le ezt a filmet?- Ezt soha nem kérdeztem meg. Az viszont világossá vált, hogy ő lezártnak tekinti azt a filmet. A Bebukottak egy Balázs Béla Stúdió-kezdeményezésből született 1985-ben, egy projekt keretében, amelyet Jövőkutatásnak hívtak. Tizenhét fiatallal akartak készíteni 17 perces interjúkat a jövőről. Azt szerették volna, hogy az egyik megszólaló olyan legyen, aki épp a börtönben ül. Ebből született meg a Bebukottak, egy rendkívül komplex alkotás, tulajdonképpen egyfajta parabolája az előző rendszernek. Talán ezért nem akarta folytatni. Amikor László Sárával, a film producerével, alkotótársammal megfogalmazódott a fejünkben a film gondolata, felkerestük, és megkérdeztük, hogy zavar- ná-e, ha megkeresnénk a film szereplőit. Azt mondta, hogy nem, és sok sikert kívánt.- Mesélt nektek arról, hogyan sikerült ilyen közeire jutnia...- Amennyire tudom, akkor a televíziósoktól nemigen mertek kérdezősködni, ha valaki kamerával bemehetett valahova, annak nyilván megvolt az engedélye, a központi akarat miatt volt ott. Miután bemehettek a büntetés-végrehajtási komplexumba, már nem kérdezgették őket. Az sem tűnt fel senkinek, hogy teljesen mást forgatnak. Őrök nélkül tudtak beszélgetni a fiatal srácokkal, akikkel rögtön tisztázták: ők nem a tévétől vannak, tehát lehet normálisan beszélni. Ennek híre mehetett a srácok között, úgy érezték, most tényleg lehet beszélni, és lehet, hogy valaki meg is hallja-hallgatja.- De ez nem ad magyarázatot arra, hogy az erőszakot is megtegyék a kamera előtt...- Azok az emblematikus jelenetek nem a véletlenen múltak. Ezzel nem azt mondom, hogy előre megrendezettek voltak. A srácok azzal hergelték a rendezőt, hogy ők nagyon szívesen megmutatják, hogy zajlik egy ilyen beavatás, beköltözés a valóságban. Nem eljátsszák, hanem megmutatják. Ez pedig egy dokumentumfilmesnek aranybánya.- És nálatok mi volt a kulcs a bizalomhoz?- Nagyon sok időt kellett eltölteni a Szereplőkkel, hogy a stáb jelenlététől elvonatkoztatva viszonylag őszintén, természetesen tudjanak jelen lenni. Amikor először találkoztunk, egyszerűen elmondtam, hogy mit szeretnék, mire vagyunk kíváncsiak. Arra, hogy mi történt velük, és ha tudnak válaszolni, akkor arra is, hogy miért. Azt is elmondtam, hogy tőlük szeretném hallani, ők hogyan élték meg ezt a 30 évet. Arra kaptak lehetőséget, amihez nincsenek hozzászokva: a saját véleményüket mondhatták el úgy, ahogy ők látják, nem pedig egy kívülálló, általában elítélő szemszögéből.- Hogy viszonyultak a Bebukot- takhoz?- Gabesznak és Palinak nem volt baja a filmmel, Zsoltnak inkább. Úgy érezte, hogy azt a filmet úgy vágták össze, hogy azzal meghamisították a mondatait, gyengének állították be, és emiatt sokat kellett verekednie később, amikor újra börtönbe került. Mert hiába volt betiltott film, mindenki látta, híre ment a börtönben is.- Azt mondtad, hogy a Bebukottak parabolája az előző rendszernek. Ez érdekelt téged a folytatásban is?- Titkon volt ilyen vágyam. De fogalmunk sem volt róla, hogy élnek-e, és ha igen, akkor hol az egykori szereplők. Az egyértelmű volt, hogy ha nem a börtönben találjuk meg a szereplőinket, akkor sokkal nehezebb dolgunk lesz, mert nem lesznek adottak azok a rettenetesen zárt körülmények, Gerő Marcell azt szeretné, ha nagyjátékfilmet forgathatna legközelebb Névjegy GERŐ MARCELL 1978-ban született Budapesten. Francia nyelvet és irodalmat, illetve filmelméletfilmtörténetet tanult a budapesti ELTE-n, majd a bölcsészkarral párhuzamosan elkezdte filmrendezői tanulmányait is a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, Szász János osztályában. Harmadévtől rendezőasz- szisztensként dolgozott Mund- ruczó Kornél és mások mellett. kócos (shock) című diplomafilmje több fesztiválon szerepelt, díjat nyert Podsdamban, Milánóban, Portóban, Budapesten. 2007-ben diplomázott filmrendezőként, azóta tulajdonos-producere a Campfilm filmgyártócégnek. Több dokumentumfilm és rövidfilm produceri és rendezői feladatai után a Káin gyermekei az első egész- estés filmje. mint a Bebukottaknál, és egy szerteágazó történetbe csöppenünk. Ismeretlen életutak, ismeretlen arcok vártak ránk, és kizártnak tűnt, hogy komplex módon és beleerőszakolás nélkül képviseljen valamiféle parabolaszerűséget. A célunk az volt, hogy minél átélhetőb- ben tudjunk arról mesélni, hogy mi történt ezekkel az emberekkel az elmúlt 30 évben. Illetve, hogy az életük milyen összefüggésben áll az egykori börtönviseltségükkel. Sorstörténeteket akartunk, de azért vágytam rá titkon, hogy több legyen ez a film.- Mire elkészültél a filmmel, mi változott meg benned?- Nehéz erre a közhelyeket elkerülve válaszolni. A személyes tanulság, hogy mennyire értékelni kell mindazt, ami megóv attól, hogy hasonló történet kerekedjen az életemből. Igaz az is, hogy minden megrázó bűncselekmény mögött sokkal összetettebb a helyzet, mint amit a hírek alapján feltételezünk. Könnyű rásütni valakire, hogy szemét gyilkos. Miközben a büntetést általában egyvalaki viseli el, valószínűleg sokan tettek érte, hogy a bűncselekmény megtörténjen.- A film elnyerte a filmkritikusok díját. Segít ez a közönséghez eljutni?- Biztosan. A film jó pár fesztiválon járt már eddig is, ez a harmadik díja. Sokat számít nekem, hogy az első díj, amit kapott, azt egy diákzsűri ítélte oda. Az is sokat jelentett, hogy második díjat az Aranyszem Operatőr Fesztiválon kaptuk, mint a legszebben fényképezett dokumentumfilm. Hogy a kritikai oldalról is kapott egy rangos elismerést, azt mutatja, hogy pozitív a film fogadtatása minden felől. Remélem, ez látszik majd a moziban is, február 12-én mutatják be.- Tudod már, merre tovább?- Több formálódó tervem is van, hamarosan választanom kell. Fikciót tervezek, remélhetőleg nagyjátékfilmet, és nem kizárt, hogy ugyanazok az elemek tűnnek fel majd benne, mint a Káinban: a börtön, a bezártság, a gyermekkor. Fullajtár Andrea Kurázsi mamát játszik hírek Megjelent Nyeső Mari új lemeze A budapesti Marczibányi Téri Művelődési Központban mutatja be Nyeső Mari zeneszerző, szövegíró, énekes, gitáros új lemezét ma este, amely Hagyj szabadon címmel jelent meg a Gryllus Kiadónál. A lemez érdekessége, hogy minden hangszeren Nyeső Mari játszott és a többszólamú kórusokat is egymaga énekelte fel. A koncerten közreműködik többek közt Gryllus Dániel, Nyerges András, Rutkai Bori, Becze Gábor, Jeszenszky György. Huszonötmilliárd a Pannon Parknak HUSZONÖTMILLIÁRD FORINTTAL támogatja a kormány a Fővárosi Állat- és Növénykert új területe, a Pannon Park létrehozását. 2016-ban átadják a Meseparkot, várhatóan 2018-2019-ben pedig elkészül a különleges biodómmal kiegészülő Pannon Park is. Emellett a Vidám Park egykori területén új látogatóközpontot, kiszolgáló gazdasági egységeket alakítanak ki. Pécs közadakozásból vesz Bogányi-zongorát BOGÁNYI GERGELY zongora- művész kezdeményezéséből született zongora beszerzéséről döntött a pécsi közgyűlés csütörtökön; a múlt héten bemutatott hangszer megvásárlását jövő év júliusáig tartó közadakozásból fedeznék. A hangszert a pécsi Kodály Központban helyeznék el, azt a Pécsen fellépő zenészek szólaltathatnák meg. A mintegy 65 millió forintba kerülő hangszer beszerzéséhez Páva Zsolt polgármester is hozzájárult 250 ezer forinttal. Elhunyt Colleen McCullough elhunyt Colleen McCullough, a Tövismadarak című romantikus bestseller regény szerzője, akinek művéből Golden Globe-díjas tévésorozat is készült Richard Chamberlain főszereplésével. A 77 esztendős ausztrál írónőt csütörtökön kórházban érte a halál. színház Zsámbéki Gábor rendezésében tűzte műsorra Brecht darabját a Katona „Egyre mélyebbre süllyedünk, és ritka a leves, és ha mások volnánk, tolvajok, gyilkosok, talán tele volna a hasunk! Mert az erény nem fizetődik ki, csak a komiszság; ilyen a világ, pedig nem kéne, hogy ilyen legyen!” - mondja a Szakács Bertolt Brecht 1939-ben írott darabjában. Az, ahogy Brecht az erkölcsről, a pénzről, az üzleti érdek mindenhatóságáról, a túlélési életstratégiákról beszél, legalább annyira aktuálissá teszi ma is a Kurázsi mamát, mint a háború témájának időszerűsége a darab születésekor - írja a színház a darabról, amelyet január 17-én mutatott be. Fekete Ernő, Fullajtár Andrea és Elek Ferenc a Kurázsi mamában Az előadás főszerepében Fullajtár Andrea látható, gyermekeit Pálos Hanna, Mészáros Béla és Dankó István alakítja. „A Kurázsi mamát egyébként nem is nagyon kellene aktualizálni, mert anélkül is kísérteties hasonlóságot mutat a mai - életünkkel” - fogalmazott Fullajtár Andrea a fidelio.hu-nak, majd hozzátette: „A hatalom éppúgy játszadozik velünk, az életünkkel, mint akkor”. A további szerepekben többek közt Fekete Ernő, Elek Ferenc, Kiss Eszter, Bodnár Erika, Keresztes Tamás, Lengyel Ferenc, Rajkai Zoltán, Takátsy Péter, valamint Tasnádi Bence látható. ■ Jósé Cura az Otellót énekli az Operaházban jósé cura háromszor hallható ikonikus szerepében, Otellóként a Magyar Állami Operaházban február elején. Az argentin sztártenort február 6-án, jövő pénteken nyilvános főpróbán kedvesen bemutatkozna Magyar- országon. „Az elmúlt években csaknem tíz produkciót hoztam létre, melyek mindegyikét jól fogadta a közönség és a kritika egyaránt. (...) Remélem, egy nap Mavezménnyel hallhatják diákok, nagy- családosok és nyugdíjasok. Ezt még két rendes előadás követi február 8-án és 11-én. Cura Vámos László Otelló-rendezésében lép színpadra Pasztircsák Polina és Fo- kanov Anatolij oldalán, Marco Comin vezénylete alatt. Mint Cura az MTI-nek elmondta, rendezőként is szíJosé Cura rendezőként is szívesen bemutatkozna Magyarországon. gyarorszagon is létre tudok hozni valami hasonlót!” fogalmazott. Jósé Cura idén még kétszer hallható Magyarországon: február 21-én Mahó Andreával ad popkoncertet a Papp László Sportarénában, május 3-án Győrben lép fel a Győri Filharmonikus Zenekarral és Rost Andreával. ■
