Tolnai Népújság, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

2015-01-19 / 15. szám

2015. JANUAR 19., HÉTFŐ KORKÉP A képviselő áltál citált eset nem számit üzemzavarnak atomenergia A nukleáris és környezetvédelmi hatóságok nyomon követték a hibaelhárítást két évvel ezelőtt Kis rendellenesség volt az m vm Paksi Atomerőmű Zrt. közleményében azt írta, hogy a szakemberek 2013-ban egy olyan rendellenességet javítottak meg az erőmű 3. blokkjának pihente­tő medencéjén, amely sem a ha­zai, sem a nemzetközi előírások szerint nem minősül üzemzavar­nak, nem éri el a Nemzetközi Nukleáris Eseményskála (INES) legalacsonyabb fokozatát sem. A szabályok teljes mértékű betartá­sa mellett, a jelenségről és a javí­tási munkáról az illetékeseket és a nyilvánosságot is tájékoztatták. Az ezzel ellentétes, a sajtóban most megjelent információk téves következtetéseken alapulnak. Paks Jávor Benedek kijelenté­sét cáfolva a Paksi Atomerőmű azt közölte, hogy nem minősül üzemzavarnak az a 2013-ban tör­tént eset, amely során boros víz szivárgott el az egyik aknából a 3-as blokkon. Az EP-képviselő az MTI-nek nyilatkozva mondta, hogy 2013 májusában egy üzem­zavar nyomán körülbelül hatvan­ezer liter boros víz folyt el az erő­műben. Hozzátéve: hivatalos ér­deklődésére az illetékesek lénye­gében megerősítették az infor­mációt, de tájékoztatásuk szerint nem jutott ki sugárszennyezett anyag a területről. Az atomerőmű közlése sze­rint egy ellenőrzés során tapasz­talták, hogy az elhasznált fűtő­elemek hűtésére, pihentetésére szolgáló medence hűtőközege a természetes párolgásból adódó­nál gyorsabban fogyott. A vizs­gálat szerint a korróziós foltok, il­letve az ebből kialakult tömörte- lenség lokális jellegű volt, amely a normális üzemeltetés során is előfordulhat, és semmilyen ve­szélyt nem jelent a dolgozókra és a környezetre. „Egy atomerő­mű üzemeltetésében, ahol a cső­rendszerek hossza kilométerek­ben mérhető, ez olyan rendel­lenesség, amelynek kezelésére szakembereink fel vannak ké­szülve” - fogalmaz a közlemény rámutatva, hogy a boros vizet a biztonsági rendszerek a telephe­lyen belül összegyűjtötték. A rendellenesség 2013-ban történt a 3-as blokk pihentető medencéjében A Paksi Atomerőmű szakem­berei a probléma megoldásá­ra készített üzemviteli progra­mot és intézkedési tervet sike­resen végrehajtották. És annak ellenére, hogy ilyen kötelezett­ség az esemény súlyánál fog­va nem volt, folyamatosan tá­jékoztatták a nukleáris és kör­nyezetvédelmi hatóságokat, az Országgyűlésben is hangzott el erről beszámoló, a létesítmény környezetében fekvő települé­sek vezetőit pedig egy üzem- látogatás során tájékoztatták a 3. blokknál zajló karbantartási munkák részleteiről. Emellett az Atomerőműveket Üzemelte­tők Világszövetségét, a WANO-t is értesítették. ■ Vida T. Egy kötetben a múlt és a jelen bonyhád lexikon Az olvasók már várják a megjelenését beharangozó „szócikket” 2009 novembere óta azon munkálkodik egy lelkes csoport, hogy feldolgozza a völgységi város történe­tét, s egy majdani Bonyhád Lexikon című kiadványban az érdeklődők elé tárja. Vízin Balázs bonyhád - Hol tart a lexikon, te tudod, hogy mikor jelenik meg? - az utcán, a boltban, a könyv­tárban, a közösségi rendezvé­nyeken és még megannyi he­lyen érdeklődnek az emberek a kiadvány felől, ami érthető is, hiszen korábban még nem lá­tott napvilágot ehhez hasonló a völgységi városban. - Minden túlzás nélkül állíthatom, hogy ez egy olyan kötet lesz, amely a következő 20-30 évben kézi­könyvül szolgálhat a helytör­ténet kedvelőinek, de tulajdon­képpen mindazoknak, akik töb­bet szeretnének tudni Bonyhád múltjáról és jelenéről - vetítet­te előre Steib György. A Bony­hád Lexikon létrejöttéért fiata­lokat megszégyenítő lelkesedés­sel dolgozó helytörténetíróval - stílusosan - a helyi bibliotéká­ban beszélgettünk. Az előzmé­nyeket tekintve elmondta, 2007 decemberében merült fel a lexi­kon megírásának gondolata, egy olyan tanácskozás során, amely­nek nem ez volt az apropója. - Az azóta is működő Völgység Por­tál honlap beindítása szolgált té­mául az összejövetelen, amelyre engem is meghívtak, mint aki­re a helytörténeti rovatnál szá­mítanak. Amikor már döntöt­tünk mindenről, akkor Dudás Olga - aki akkoriban a Széche­nyi István Általános Iskola pe­dagógusa volt és többek között helytörténetet is tanított - je­gyezte meg felém fordulva, hogy sok helytörténeti anyaggal ren­delkezik, de nem igazán tudja, hogy mihez kezdjen velük. Mi­után átnéztem ezeket, azt java­soltam neki, hogy állítson össze egy lexikont. Megkérdezte, hogy segítenék-e neki, én azt feleltem, hogy igen, de csak miután befe­jeztem az aktuális feladataimat, így jutottunk el 2009-ig, amikor is elindult a bonyhádi lexikonos munka - idézte fel Steib György. Kezdésként felállt egy szer­kesztő bizottság (Antal Mária, Bajor László, Dudás Olga, Kräh­Alapos utánajárást és sok munkát igényel a szerkesztés, de Steib György örömmel teszi mindezt ling Dániel, Kirchné Máté Réka, Pogonyi Pál, Sebestyén Lajos, Steib György, dr. Szőts Zoltán), hogy ügyeljen a feldolgozás pár­tatlanságára, semlegességére, s hogy az esetleges vitás kérdé­sekben döntést hoz­zon. De többek kö­zött arról is határoz­tak, hogy nem egy „száraz”, kizárólag a fényekre szorítko­zó kötetet szeretnének létrehoz­ni, sokkal inkább egy olvasmá­nyos, minden korosztály számá­ra élvezhető kiadványt. A témákat szócikkek formájá­ban dolgozzák fel, amelyek írá­sában Kirchné Máté Réka, dr. Sós Csaba, dr. Szőts Zoltán, dr. Bányai Viktória, Videcz Ferenc- né, Szabó László, Krähling Dá­niel, Dudás Olga, Farkas Noémi, Keresztes Hajnalka, Krähling János, Bischof Tamás, Ferger Jo­Legkorábban 2017 tavaszán, nyarán jelenhet meg a lexikon Ián, Győrffy István, Antal Mária, Tóth István Zsolt, Hübner József, Dománszky Zoltán, Chlebovics Miklós, Sebestyén Lajos, Nagy István és Steib György vállal sze­repet, már túl vannak a 600. té­ma feldolgozásán is. Gépállomás, get­tó, Erkel Ferenc kó­rus, Hősök Napja, ivóvízellátás, leven­temozgalom, For- berger László, Virág (Blum) Fe­renc - csak néhány példa, hogy kikről, és mikről kerülnek szó­cikkek a lexikonba. Összesen 700-at terveztek, nagyjából fe­le-fele arányban a személyekről és az egyéb témakörökről. A feldolgozottság napról nap­ra javul, Steib György meglátása szerint megközelítik a 80-90 szá­zalékot. Jóllehet azt leszögezte, - a kiadvány jellegéből adódóan - soha sem lehet késznek nyilvání­tani, legfeljebb nyomdakésznek. Steib György arra is kitért, hogy a Bonyhád Lexikon a Völgységi Múzeum és a Solymár Imre Vá­rosi Könyvtár közös kiadványa­ként lát majd napvilágot, feltehe­tően 2017 tavaszán, nyarán. Eh­hez - sok más mellett - szükség van a bonyhádi lokálpatrióták szerepvállalására is. - Hálásak vagyunk mindazoknak, akik már eddig is támogatták a kötet kiadását. Jelenleg 970 ezer forint van elkülönítve erre a célra, de úgy kalkuláltunk, hogy egy igé­nyes, színes, szép könyv kiadása 1000 példányban 3 millió forint­ba kerül, így még e téren is bő­ven van teendőnk - fűzte hozzá a helytörténetíró, akinek meggyő­ződése, hogy magánszemélyek, intézmények, iskolások, felnőt­tek, egyszóval mindenki hasz­nát veszi majd munkájuk gyü­mölcsének. Szívügyének tekinti a helytörténetírást 1997-TŐL 2010-iG a helyi televí­zió munkatársaként hetven je­lentős bonyhádi személyről ké­szített portréfilmet. Helytörté­neti munkásságának kezdete kultárotthoni munkaköréhez köthető, ekkor jelent meg A bonyhádi zománcgyár történe­te (Budapest, 1973) című köny­ve, amelynek Tarcsay István volt a társszerzője. További helytörténeti munkái: Bonyhád 1956 (Bonyhád, 2001), A bony­hádi kórház története (Bony­hád, 2009), Zománcgyári cen­tenárium 1909-2009 (Bonyhád, 2009). A zománcgyár archív tárgyai­ból és dokumentumaiból üzem­történeti gyűjteményt hozott létre (1977). A XXII. Országos Amatőrfilm Fesztiválon (Békés­csaba, 1975) Gépek című filme­tűdjével második díjat, a Tolna Megyei levéltár helytörténeti pályázatán két első (2006, 2008) és egy harmadik (1999) díjat nyert. 2010-ben Bonyhád Város Önkormányzatának Kép- viselő-testülete „Bonyhád város történetét feltáró kimagasló munkásságának elismerése­ként” Perczel-díjban részesítet­te Steib Györgyöt. A kultúrotthon adta az indíttatást STEIB GYÖRGY 1940. május 5-én született Bonyhádon. Gé­pésztechnikus, helytörténetíró. Általános iskolai tanulmányait Bonyhádon végezte, majd a pé­csi Zipernowszky Károly Gép­ipari Technikum általános gép­ipari tagozatán szerzett techni­kusi oklevelet 1958-ban. Mun­kahelyei: Csepeli Kerékpárgyár (1958), Bonyhádi Zománcgyár (1958-1997). Zománcgyári munkakörei: technológus, tech­nológiai csoportvezető, lemez­leszabó üzem üzemvezető (1977-1993), sajtoló üzem mű­vezető (1993-1997). Mellékfog­lalkozásban a zománcgyári kultúrotthon igazgatója (1970. január 15.-1973. december 31.). Schmidt Erzsébettel kötött há­zasságából egy leánygyermeke született. Korszerűsítenék a közvilágítást, önellátásra törekedik a község Medina Korszerűsítenék a közvi­lágítást Medinán. Vén Attila pol­gármester elmondta, a tervezési folyamat elkezdó'dött. Kész ter­vekkel szeretnék várni a pályá­zati lehetőséget, hogy mielőbb benyújthassák az anyagot. Mi­vel 2020-ig húsz százalékra kell emelni a megújuló energia ará­nyát, napelem parkot is létesíte­nének a településen. A község egyébként azt már elérte, hogy középületeinek rezsije a mini­málisra csökkenjen. A medinai óvodára és a malom épületére napelemek kerültek, ezek hasz­nálatára megkapták a szüksé­ges engedélyeket. A középületek áramellátása és fűtése takarékos és teljesen korszerű, amennyire lehetősége van rá, alternatív for­rásokból szerzi a falu az energi­át. A fűtésrendszert már koráb­ban, a kazánprogramban lecse­rélték. Vén Attilától megtudtuk, a falu mindenben az önellátásra törekszik, és keresi a zöld megol­dásokat. ■ B. K. Három tepsi túrós siitinél is jobb volt a koncert tolna Minimum három tep­si túrós süti várományosa lett a tolnai zeneiskola ifjúsági fú­vószenekarának karmeste­re, Hepp Attila, a csapat pén­teki, a mözsi művelődési ház­ban tartott koncertjén. Az „új­évi örömzenéléseken” ugyan­is hagyomány, hogy a soros ze­neszám kottáját sokára találó zenészeket „sütemény-beszol­gáltatás” fenyegeti. Persze ez nem komoly, ám jelzi a zene­kar koncertjeinek szokásos, ol­dott hangulatát. A teltházas hangversenyt ezúttal is elragadtatva fogad­ta a közönség, amelyet a fiata­lok hol megríkattak, hol meg­nevettettek. A legmeghatóbb, a ' karmester kislányának szüle­tésnapja tiszteletére, „telefonon közvetített” mű, a My secret lo- vesong című opusz volt, Felker Dávid trombitaszólójával. Ezen kívül számos régi és új számot is eljátszottak, bizonyítva, hogy a néhány éve arany minősítést szerzett zenekar folyamatosan nagyszerűen játszik. ■ S. K. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom