Tolnai Népújság, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
2015-01-19 / 15. szám
2015. JANUAR 19., HÉTFŐ KORKÉP A képviselő áltál citált eset nem számit üzemzavarnak atomenergia A nukleáris és környezetvédelmi hatóságok nyomon követték a hibaelhárítást két évvel ezelőtt Kis rendellenesség volt az m vm Paksi Atomerőmű Zrt. közleményében azt írta, hogy a szakemberek 2013-ban egy olyan rendellenességet javítottak meg az erőmű 3. blokkjának pihentető medencéjén, amely sem a hazai, sem a nemzetközi előírások szerint nem minősül üzemzavarnak, nem éri el a Nemzetközi Nukleáris Eseményskála (INES) legalacsonyabb fokozatát sem. A szabályok teljes mértékű betartása mellett, a jelenségről és a javítási munkáról az illetékeseket és a nyilvánosságot is tájékoztatták. Az ezzel ellentétes, a sajtóban most megjelent információk téves következtetéseken alapulnak. Paks Jávor Benedek kijelentését cáfolva a Paksi Atomerőmű azt közölte, hogy nem minősül üzemzavarnak az a 2013-ban történt eset, amely során boros víz szivárgott el az egyik aknából a 3-as blokkon. Az EP-képviselő az MTI-nek nyilatkozva mondta, hogy 2013 májusában egy üzemzavar nyomán körülbelül hatvanezer liter boros víz folyt el az erőműben. Hozzátéve: hivatalos érdeklődésére az illetékesek lényegében megerősítették az információt, de tájékoztatásuk szerint nem jutott ki sugárszennyezett anyag a területről. Az atomerőmű közlése szerint egy ellenőrzés során tapasztalták, hogy az elhasznált fűtőelemek hűtésére, pihentetésére szolgáló medence hűtőközege a természetes párolgásból adódónál gyorsabban fogyott. A vizsgálat szerint a korróziós foltok, illetve az ebből kialakult tömörte- lenség lokális jellegű volt, amely a normális üzemeltetés során is előfordulhat, és semmilyen veszélyt nem jelent a dolgozókra és a környezetre. „Egy atomerőmű üzemeltetésében, ahol a csőrendszerek hossza kilométerekben mérhető, ez olyan rendellenesség, amelynek kezelésére szakembereink fel vannak készülve” - fogalmaz a közlemény rámutatva, hogy a boros vizet a biztonsági rendszerek a telephelyen belül összegyűjtötték. A rendellenesség 2013-ban történt a 3-as blokk pihentető medencéjében A Paksi Atomerőmű szakemberei a probléma megoldására készített üzemviteli programot és intézkedési tervet sikeresen végrehajtották. És annak ellenére, hogy ilyen kötelezettség az esemény súlyánál fogva nem volt, folyamatosan tájékoztatták a nukleáris és környezetvédelmi hatóságokat, az Országgyűlésben is hangzott el erről beszámoló, a létesítmény környezetében fekvő települések vezetőit pedig egy üzem- látogatás során tájékoztatták a 3. blokknál zajló karbantartási munkák részleteiről. Emellett az Atomerőműveket Üzemeltetők Világszövetségét, a WANO-t is értesítették. ■ Vida T. Egy kötetben a múlt és a jelen bonyhád lexikon Az olvasók már várják a megjelenését beharangozó „szócikket” 2009 novembere óta azon munkálkodik egy lelkes csoport, hogy feldolgozza a völgységi város történetét, s egy majdani Bonyhád Lexikon című kiadványban az érdeklődők elé tárja. Vízin Balázs bonyhád - Hol tart a lexikon, te tudod, hogy mikor jelenik meg? - az utcán, a boltban, a könyvtárban, a közösségi rendezvényeken és még megannyi helyen érdeklődnek az emberek a kiadvány felől, ami érthető is, hiszen korábban még nem látott napvilágot ehhez hasonló a völgységi városban. - Minden túlzás nélkül állíthatom, hogy ez egy olyan kötet lesz, amely a következő 20-30 évben kézikönyvül szolgálhat a helytörténet kedvelőinek, de tulajdonképpen mindazoknak, akik többet szeretnének tudni Bonyhád múltjáról és jelenéről - vetítette előre Steib György. A Bonyhád Lexikon létrejöttéért fiatalokat megszégyenítő lelkesedéssel dolgozó helytörténetíróval - stílusosan - a helyi bibliotékában beszélgettünk. Az előzményeket tekintve elmondta, 2007 decemberében merült fel a lexikon megírásának gondolata, egy olyan tanácskozás során, amelynek nem ez volt az apropója. - Az azóta is működő Völgység Portál honlap beindítása szolgált témául az összejövetelen, amelyre engem is meghívtak, mint akire a helytörténeti rovatnál számítanak. Amikor már döntöttünk mindenről, akkor Dudás Olga - aki akkoriban a Széchenyi István Általános Iskola pedagógusa volt és többek között helytörténetet is tanított - jegyezte meg felém fordulva, hogy sok helytörténeti anyaggal rendelkezik, de nem igazán tudja, hogy mihez kezdjen velük. Miután átnéztem ezeket, azt javasoltam neki, hogy állítson össze egy lexikont. Megkérdezte, hogy segítenék-e neki, én azt feleltem, hogy igen, de csak miután befejeztem az aktuális feladataimat, így jutottunk el 2009-ig, amikor is elindult a bonyhádi lexikonos munka - idézte fel Steib György. Kezdésként felállt egy szerkesztő bizottság (Antal Mária, Bajor László, Dudás Olga, KrähAlapos utánajárást és sok munkát igényel a szerkesztés, de Steib György örömmel teszi mindezt ling Dániel, Kirchné Máté Réka, Pogonyi Pál, Sebestyén Lajos, Steib György, dr. Szőts Zoltán), hogy ügyeljen a feldolgozás pártatlanságára, semlegességére, s hogy az esetleges vitás kérdésekben döntést hozzon. De többek között arról is határoztak, hogy nem egy „száraz”, kizárólag a fényekre szorítkozó kötetet szeretnének létrehozni, sokkal inkább egy olvasmányos, minden korosztály számára élvezhető kiadványt. A témákat szócikkek formájában dolgozzák fel, amelyek írásában Kirchné Máté Réka, dr. Sós Csaba, dr. Szőts Zoltán, dr. Bányai Viktória, Videcz Ferenc- né, Szabó László, Krähling Dániel, Dudás Olga, Farkas Noémi, Keresztes Hajnalka, Krähling János, Bischof Tamás, Ferger JoLegkorábban 2017 tavaszán, nyarán jelenhet meg a lexikon Ián, Győrffy István, Antal Mária, Tóth István Zsolt, Hübner József, Dománszky Zoltán, Chlebovics Miklós, Sebestyén Lajos, Nagy István és Steib György vállal szerepet, már túl vannak a 600. téma feldolgozásán is. Gépállomás, gettó, Erkel Ferenc kórus, Hősök Napja, ivóvízellátás, leventemozgalom, For- berger László, Virág (Blum) Ferenc - csak néhány példa, hogy kikről, és mikről kerülnek szócikkek a lexikonba. Összesen 700-at terveztek, nagyjából fele-fele arányban a személyekről és az egyéb témakörökről. A feldolgozottság napról napra javul, Steib György meglátása szerint megközelítik a 80-90 százalékot. Jóllehet azt leszögezte, - a kiadvány jellegéből adódóan - soha sem lehet késznek nyilvánítani, legfeljebb nyomdakésznek. Steib György arra is kitért, hogy a Bonyhád Lexikon a Völgységi Múzeum és a Solymár Imre Városi Könyvtár közös kiadványaként lát majd napvilágot, feltehetően 2017 tavaszán, nyarán. Ehhez - sok más mellett - szükség van a bonyhádi lokálpatrióták szerepvállalására is. - Hálásak vagyunk mindazoknak, akik már eddig is támogatták a kötet kiadását. Jelenleg 970 ezer forint van elkülönítve erre a célra, de úgy kalkuláltunk, hogy egy igényes, színes, szép könyv kiadása 1000 példányban 3 millió forintba kerül, így még e téren is bőven van teendőnk - fűzte hozzá a helytörténetíró, akinek meggyőződése, hogy magánszemélyek, intézmények, iskolások, felnőttek, egyszóval mindenki hasznát veszi majd munkájuk gyümölcsének. Szívügyének tekinti a helytörténetírást 1997-TŐL 2010-iG a helyi televízió munkatársaként hetven jelentős bonyhádi személyről készített portréfilmet. Helytörténeti munkásságának kezdete kultárotthoni munkaköréhez köthető, ekkor jelent meg A bonyhádi zománcgyár története (Budapest, 1973) című könyve, amelynek Tarcsay István volt a társszerzője. További helytörténeti munkái: Bonyhád 1956 (Bonyhád, 2001), A bonyhádi kórház története (Bonyhád, 2009), Zománcgyári centenárium 1909-2009 (Bonyhád, 2009). A zománcgyár archív tárgyaiból és dokumentumaiból üzemtörténeti gyűjteményt hozott létre (1977). A XXII. Országos Amatőrfilm Fesztiválon (Békéscsaba, 1975) Gépek című filmetűdjével második díjat, a Tolna Megyei levéltár helytörténeti pályázatán két első (2006, 2008) és egy harmadik (1999) díjat nyert. 2010-ben Bonyhád Város Önkormányzatának Kép- viselő-testülete „Bonyhád város történetét feltáró kimagasló munkásságának elismeréseként” Perczel-díjban részesítette Steib Györgyöt. A kultúrotthon adta az indíttatást STEIB GYÖRGY 1940. május 5-én született Bonyhádon. Gépésztechnikus, helytörténetíró. Általános iskolai tanulmányait Bonyhádon végezte, majd a pécsi Zipernowszky Károly Gépipari Technikum általános gépipari tagozatán szerzett technikusi oklevelet 1958-ban. Munkahelyei: Csepeli Kerékpárgyár (1958), Bonyhádi Zománcgyár (1958-1997). Zománcgyári munkakörei: technológus, technológiai csoportvezető, lemezleszabó üzem üzemvezető (1977-1993), sajtoló üzem művezető (1993-1997). Mellékfoglalkozásban a zománcgyári kultúrotthon igazgatója (1970. január 15.-1973. december 31.). Schmidt Erzsébettel kötött házasságából egy leánygyermeke született. Korszerűsítenék a közvilágítást, önellátásra törekedik a község Medina Korszerűsítenék a közvilágítást Medinán. Vén Attila polgármester elmondta, a tervezési folyamat elkezdó'dött. Kész tervekkel szeretnék várni a pályázati lehetőséget, hogy mielőbb benyújthassák az anyagot. Mivel 2020-ig húsz százalékra kell emelni a megújuló energia arányát, napelem parkot is létesítenének a településen. A község egyébként azt már elérte, hogy középületeinek rezsije a minimálisra csökkenjen. A medinai óvodára és a malom épületére napelemek kerültek, ezek használatára megkapták a szükséges engedélyeket. A középületek áramellátása és fűtése takarékos és teljesen korszerű, amennyire lehetősége van rá, alternatív forrásokból szerzi a falu az energiát. A fűtésrendszert már korábban, a kazánprogramban lecserélték. Vén Attilától megtudtuk, a falu mindenben az önellátásra törekszik, és keresi a zöld megoldásokat. ■ B. K. Három tepsi túrós siitinél is jobb volt a koncert tolna Minimum három tepsi túrós süti várományosa lett a tolnai zeneiskola ifjúsági fúvószenekarának karmestere, Hepp Attila, a csapat pénteki, a mözsi művelődési házban tartott koncertjén. Az „újévi örömzenéléseken” ugyanis hagyomány, hogy a soros zeneszám kottáját sokára találó zenészeket „sütemény-beszolgáltatás” fenyegeti. Persze ez nem komoly, ám jelzi a zenekar koncertjeinek szokásos, oldott hangulatát. A teltházas hangversenyt ezúttal is elragadtatva fogadta a közönség, amelyet a fiatalok hol megríkattak, hol megnevettettek. A legmeghatóbb, a ' karmester kislányának születésnapja tiszteletére, „telefonon közvetített” mű, a My secret lo- vesong című opusz volt, Felker Dávid trombitaszólójával. Ezen kívül számos régi és új számot is eljátszottak, bizonyítva, hogy a néhány éve arany minősítést szerzett zenekar folyamatosan nagyszerűen játszik. ■ S. K. i