Tolnai Népújság, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
2015-01-27 / 22. szám
3 2015. JANUÁR 27., KEDD MEGYEI TÜKÖR A pékek eddig sem emeltek árat kenyérára gázolaj ára ugyan csökkent, de számos más adót vezettek be A kenyér különösen nagy szerepet játszik a magyarok életében, talán emiatt reagál az átlagember érzékenyen az árára Nem értik a pékek, miről is beszél az, aki azt mondja: miért nem olcsóbb a kenyér, hiszen a gázolaj ára visszaesett. Az elmúlt években folyamatosan emelkedett a gázolaj ára, mégsem emeltek árat. Ráadásul több új adót vezettek be, nyilván ez is közrejátszott abban, hogy Tolna megyében az elmúlt két év alatt közel ötven sütöde zárt be, igaz néhány új is alakult. Mauthner Ilona A Magyar Pékszövetség elnöke, Septe József egyelőre nem kívánt reagálni az árcsökkentésre való felszólításra, mint mondta, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának elnöke hamarosan (időpont még nincs) magához hivatja az érdekképviseletek vezetőit. A megbeszélést követően tartanak majd sajtótájékoztatót. Szőcs István, a várdombi pékség volt tulajdonosa egyszerűen értelmezhetetlennek tartotta a kérdést: ha csökken a gázolaj ára, akkor miért nem csökkentik az áraikat a pékek? Ő visz- sza kérdezett: miért nem csökkentik az áraikat a húsosok, tejesek, a bármilyen élelmiszert szállítók, sőt, ha olyan jól teljesít a gazdaság, akkor miért nem csökkentik az élelmiszerek áfáját? Miért pont a pékeket emelik ki, akik évek óta nem emeltek egy forintot sem, kérdezte. A gázolaj ára pár hónapja valóban csökken, de ezt megelőzően folyamatosan emelkedett és akkor sem emeltek árat, pedig nagyon sok új adót vezetett be a kormány, ilyen az élelmiszerlánc-biztonsági díj, a kötelező kamarai tagdíj vagy a nagyobb pékségeknél az EKÁER. Hasonlóan vélekedett a ten- gelici székhelyű pékség vezetője Kászpári Károly is. Ő is azt emelte ki, amikor 80-100 Mindennapi kenyerünk A kenyér nagy szerepet játszik a magyarok életében, talán emiatt reagál az átlagember érzékenyen az árára. Legszentebb imádságunkban is így fohászkodunk: „mindennapi kenyerünket ad meg nékünk ma...”Katolikus családokban a kenyér aljára megszegése előtt, késsel ma is keresztet rajzolnak, jelezve, hogy az Isten adománya. A szolgáló kenyéradógazdájának hívta munkaadóját. A családfőt, a dolgozó embert nyelvünkben kenyérkeresőként emlegetjük, testi-lelki jó barátunkat kenyeres pajtásunknak. Ez a kifejezés, keletkezésekor a kenyéren való osz- tozást is jelentette. forinttal volt drágább a gázolaj, akkor sem emeltek árat, most örülnek annak, hogy az üzemanyag ára csökkent, így Igenis olcsóbb lett A kenyér bolti ára jelenleg kilónként 170-230forint körül mozog. Ez az összeg 2012- ben például 250forint volt, és 2008-ban is átlagosan 231 forintot kértek egy kiló kenyérért. Kétszáz forint alatt utoljára 2005-ben volt az ára. A kenyér ára így áll össze: alapanyagköltség 37 százalék. A sütés energia költsége 10,7 százalék, bér és közterhei 12,9 százalék, általános költségek (biztosítás, helyi adók, stb.) 24,2 százalék, értékesítési költségek, szállítás 15,2 százalék. Az 1 kilós fehér kenyér nettó költsége (eny- nyiért kerül a boltba) 110 forint. egy kis levegőhöz jutottak. A szakemberek arról is beszéltek, időközben emelték a minimálbért és annak adóját, töVan, aki spórol rajta a szekszárdi Tóth Vencelné, nyugdíjas, egyedül él. Hetente egyszer vásárolt egy kiló kenyeret a legolcsóbból. A hűtőben tárolja, így el áll egy hétig. Ennél kevesebbet nem tud venni, inkább a gyümölcsön spórol, mondta. A tolnai Szarvas Fe- rencéknél, ha az unokák is ott vannak, nyolcán ülik körül az asztalt, ilyenkor egy kiló, ezért eleve több kenyeret vásárolnak. Vettek egy kenyérpirítót, igya kétnapos is ehető. Soha nem dobtak ki egy szeletet sem. A szintén szekszárdi Simon Judit egyedülálló, az egészséges életmódra nagyon ügyel, csak bio- és magvas kenyeret vásárol, az ártól függetlenül. ami szintén növeli a kiadásaikat, így nem is igen jut fejlesztésre. Tolnában két év alatt 50 sütöde zárt be. Az unióban drágább A sütőipari üzemek száma hazánkban 1150 körül van, ennek 70 százaléka 10 főnél kevesebbet foglalkoztat, 20 százaléka 10-20 fő között, 6 százaléka 20 és 100 fő között, 4 százaléka 100 fő feletti. AAz egy főre jutó kenyérfogyasztás 73 kg/év, 67 százalék fehér és félbarna kenyeret fogyaszt. A hazai sütőipari vállalkozások megoszlása: családi üzem 20 százalék, középvállalkozás 38 százalék, nagyvállalkozás 42 százalék. Az uniós országokban a legegyszerűbb kenyérért is elkérnek 1,2 eurót (365forint) kilójáért, a magvas, rozsos, teljes kiőrlésűért pedig 5-6 eurót (1600-1900forint). Az elesettekre emlékeztek DECS Az 1943. január 12-én, a Donnál kezdődött szovjet of- fenzíva során elesett magyar katonákra emlékeztek vasárnap. A Katolikus mise és a református istentisztelet után a hősi emlékműhöz vonultak a hívek, ahol Kocsis László diakónus, plébániaigazgató és Papp Zsolt református lelkész modott imát, Bognár Cecil pedig az alkalomhoz illő szavalattal idézte fel a szomorú eseményt. Az elesettek áldozatát, hősiességét Antal Zsolt polgármester méltatta. ■ Gy. M. Nem oda folyik, ahol a helye lenne SIMONTORNYA A legutóbbi ülésén foglalkozott a testület a szabálytalan csapadékvíz elvezetés ügyével. Több esetben előfordult, hogy a csapadékvizet a szennyvízcsatorna rendszerbe vehették be az ingatlan tulajdonosok. A testület döntése értelmében a feltárt szabálytalan bekötéseket minden esetben a tulajdonosnak kell megszüntetnie. ■ V. M. Lebontaná a generációk közti falat PAKS Egy fiatal képzőművész, Nemes Márton tartott foglalkozást általános iskolásoknak a Paksi Képtárban, saját alkotásai között Kiállítása novemberben nyílt meg az intézmény falai között. A művész azért vállalta el a feladatot, hogy hozzájáruljon annak a falnak a lebontásához, amilyen szerinte az idősebb generáció és a kortárs művészet között kialakult. Mint mondta, célja, hogy a gyerekek felszabaduljanak, kitörjenek a korlátok közül, saját ötletektől vezérelve gyúrják-gyűr- jék vagy nyomtassák az anyagot, megtapasztalva az alkotás örömét. ■ V. T. Újévi fogadalom: a hallas nem SZILVESZTERKOR sokan elhatározzák, hogy egészségesebb, teljesebb életet fognak élni. Talán nem is gondolnánk, hogy hallásunk egészsége milyen óriási hatással van életünkre. Miért érdemes megfogadnunk, hogy sokkal inkább odafigyelünk hallásunk épségére? Hallásunk csökkenése komoly akadályát jelentheti annak, hogy teljes életet éljünk. „ Tapasztalatom szerint azok a hallásveszteséggel élő emberek, akik nem kezeltetik problémájukat, idővel befelé fordulóvá válnak. Ennek oka, hogy nem értik meg pontosan, hogy mit mondanak nekik, és kényelmetlennek érzik, hogy gyakran vissza kell kérdezniük.” - meséli el nekünk Molnár Dóra hallásspecialista, a szekszárdi Amplifon Hallásközpont vezetője. Az érintettek számára a halláscsökkenés az elszigeteltség érzését hozza magával, amely súlyosabb esetben akár depresszióhoz is vezethet. A halláscsökkenés okozta következmények hallókészülék segítségével a legtöbb esetben orvosolhatóak. A szakember nem győzte hangsúlyozni, milyen fontos, hogy időben eljussunk egy hallásjáték Ha túl sokat várunk, akkor lehet, hogy már késő lesz specialistához. ,Az agyunk hallásközpontja hosszantartó halláskárosodás esetén elfelejti, hogyan hangzottak régen a különböző hangok. Ha túl sokat várunk, akkor lehet, hogy már késő lesz, és a legmodernebb hallókészülékkel sem tudunk segíteni. A hangok valóban hangosabbak lesznek, de az érintett ennek ellenére sem fogja érteni a beszédet. ” - világított rá a probléma lényegére a szakember. Mit tegyen, ha szeretne ellátogatni egy hallásvizsgálatra? Az Amplifon téli megelőző kampányának köszönhetően most lehetősége van arra, hogy részt vegyen egy ingyenes, teljes körű hallásvizsgálaton. Kérjen időpontot most! Bejelentkezés: 06 (74) 509 301. HIRDETÉS A HALLAS NEM JÁTÉK Amplifon Hallásközpont Szekszárd, Széchenyi utca 48-52. amplifon.hu Ingyenes hallásszűrést szervezünk és hallókészülék kipróbálási lehetőséget biztosítunk Tolna megyei lakosok számára 2015. január 26-tól február 13-ig a szekszárdi Amplifon Hallásközpontban. Bejelentkezéshez hívja a 06-74 509-301-es telefonszámot. amplifon Két évre eltiltották a közúti járművezetéstől SZEKSZÁRD Egymás után kétszer kapták rajta a rendőrök a vádlottat ittas vezetésen tavaly július elsején az Mó-os autópályán. Ittas járművezetés vétsége miatt a Szekszárdi Járásbíróság öt havi fogházbüntetésre ítélte a férfit, amelynek a végrehajtását két év próbaidőre felfüggesztette. Ugyancsak két évre eltiltották a közúti járművezetésről, ami azt jelenti, hogy utánképzésre kötelezett, s újra kell minden kategóriában vizsgáznia. A 43 éyes férfi 11 féle járműkategóriára érvényes jogosítványnyal rendelkezik. Az ítélet nem jogerős, mert a férfi és ügyvédje enyhítésért fellebbezett. Nem éppen makulátlan a vádlott közlekedési előélete. Két éven belül nyolcszor ittasan vezetett, és előfordult, hogy eltiltás hatálya alatt állt, mégis a volánhoz ült. A vádlott július elsején betont szállított az Mó-os autópályán Budapest felől Pécs irányába. A paksi autópálya rendőrök állították meg délután három óra előtt, majd vér és vizeletminta vételre a Paksi Rendelőintézet orvosi ügyeletére vitték. A vizsgálat idején a vádlott vértalkohol szintje 1,5 ezrelékesnek bizonyult, ami közepes fokú ittasságnak felel meg. A férfi jogosítványát az eljárás jogerős befejezéséig bevonták. Mint kiderült, a vádlott az autóban, majd pedig egy autós pihenőben ivott. Védekezésében arra hivatkozott, hogy telefon összeveszett a feleségével, s ettől ideges lett. A rendőrök felhívták a figyelmét, hogy ne induljon tovább, míg ki nem józanodik. Várt is pár órát, és csak 19 óra 10 perc körül indult tovább. Ezúttal a bá- taszéki autópálya rendőrök állították meg, s az elektromos légalkohol- mérő 0,63 mg/liter értéket jelezett. A rendőrök előállították a Szekszárdi Rendőrkapitányságra, hogy hiteles légal- kohol-mérő készülékkel is megmérjék alkohol szintjét. Készülék 19 óra 30 perckor 0,53, 19 óra 49 perckor pedig 0,48 értéket jelzett. ■ 1.1. ■ Nem éppen makulátlan a vádlott közlekedési előélete
