Tolnai Népújság, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
2015-01-23 / 19. szám
2015. JANUÁR 23., PÉNTEK A MAGYAR KULTÚRA NAPJA kultúra Az ember önfenntartásáért, gyarapodásáért végzett munkájának alkotó öröme; a társért, a gyermekért, a barátért, a közösségért érzett felelősség és tenni akarás fizikai és szellemi erőfeszítése AZ EMBERI LÉTEZÉS MINŐSÉGE Megyeszerte ünnepelték tegnap a magyar kultúra napját. Hol előadóesttel, hol koncerttel, másutt színjátékkal, vetélkedővel, a kultúra terén elévülhetetlen érdemet szerzők díjazásával. Vida Tünde A kultúra a mindennapi ember létezés-minősége. Ahogyan élünk, ahogy érdemes élni - fogalmazza meg Hefner Erika, a paksi Csengey Dénes Kulturális Központ szakmai igazgatója Kerekes László gondolatait idézve. Ha ezt - a néhai szakember által alkotott - kultúra-fogalom meghatározást elfogadhatónak vélhetem, akkor az értékes emberi élethez tartozónak gondolom az ember önfenntartásáért, gyarapodásáért végzett munkájának alkotó örömét; a társért, a gyermekért, a barátért, a közösségért érzett felelősség és tenni akarás fizikai és szellemi erőfeszítéseit; a szőkébb és tágabb környezetben, a világban való eligazodásra való törekvés, akarat szándékát; az ember jóság, szeretet felismerésére, igénylésére, viszonzására törekvését - fogalmazott Hefner Erika. Hozzátéve, aki mindezekkel együtt képes az önmegvalósító munkáról, a szeretetről, az értékekről, a szépségről mások számára is alkotásban: szóban, írásban, ének-zenében, táncban, rajzban, festményben, szoborban és alkotott tárgyban valami fontosat - mindenki számára hasznosan okosat, esztétikai élményt jelentőt elmondani - akkor a mindennapi emberi létezésnek azt a minőségét tudja megteremteni, amely része a közösségi kultúrának. Akkor éli és gazdagítja a kultúrát. Hefner Erika megfogalmazása egy a tengernyi közül. Mind mondja, rendkívül sok kultúrafelfogás van, de ő ezzel, a Kerekes László-félével tud azonosulni. A kultúra fogalma a filozófia, a művelődéstörténet és általában az emberi gondolkodás egyik központi kategóriája, nem meglepő hát, hogy rendkívül sokféle értelmezése él. A szó maga latin eredetű, az „agriculture”, azaz földművelés Szekszárdi Szájtátva hallgatták a gyerekek Temesi Mária operaénekes kultúra napi előadását a szekszárdi gyermekkönyvtárban. A Liszt Ferenc-díjas művész, aki az opera követeként volt jelen ezen a rendezvényen, a műfajt úgy hozta közelebb hallgatóságához, hogy kulisszatitkokba avatta be őket, és Lozsányi Tamás kíséretében két dalt is énekelt. Az iskolások és zeneiskolások mellett felnőttek is kíváncsiak voltak a Mesék az operaházból kicsiknek és nagyoknak című programra. Németh Judit előadó Juhász Gyula-verssel készült erre az alkalomra Idén ketten is kiérdemelték a Dunaföldvár Kultúrájáért díjat: Csepeli István és az Ördögszekér DUNAFÖLDVÁRON HAGYOMÁNYOSAN díjátadó gálával ünnepeltek. Az elmúlt esztendőkben évente egy, idén kettő Dunafóld- vár Kultúrájáért díjat adott át a Dunaföldvár Kultúrájáért Alapítvány kuratóriuma. Azért tettek kivételt, mert két olyan jelölt neve merült fel akiknél „keresve sem lehetett volna jobbakat találni”. Díjazták Csepeli István Kodály Zoltán-díjas fafaragó népi iparművészt. Az apropó - de nem az ok - hetvenedik születésnapja, aminek megünneplésére nagyszabású életmű kiállítást rendeznek a Fafaragó Galériában nyáron; illetve a Du- naföldvári Ördögszekér Táncegyesületet, ami szintén nem szorul különösebb magyarázatra, az Appelshoffer János és Ap- pelshofferné Rabóczki Anikó által vezetett együttes hosszú évek óta meghatározó szereplői a város kulturális életének, rendezvényeinek. pataki dezső a kuratórium elnöke és a dunaföldvári művelődésiház igazgatója azt mondta, az Év mecénása díjat a művelődési ház kollektívája ítéli oda, azon egyszerű okból, hogy ők látják, tudják, kiktől kapnak a legtöbb segítséget. Ebben az évben nem pénzben nyújtott segítségért, hanem munkáért mondtak köszönetét a paksi Fortuna Rádió és a Dunaföldvári Partoí dalak Kulturális Egylet kollektíváinak programjaik népszerűsítéséért. az est Magyar Valentin Virtuózokból ismert zongorista, valamint Bán Máté junior Prima díjas fuvolaművész és szintén fuvolaművész testvére, Bán Annamária koncertjével zárult. Rekordgyorsasággal, két hónap alatt vitték színpadra A rátóti csikótojás című darabot a rátóti csikó tojás című darabbal debütált a bölcskei gyerekekből álló színjátszó csoport. Rekordgyorsasággal és nagy izgalommal készültek a darab bemutatására. Vezetőjük elmondta, hogy december óta próbált a nagyjából tízfős csoport. A gyerekek korábban a felnőtt színjátszók között már belekóstoltak a színpadi lét ízébe. A község felnőtt színjátszó csoportját, a BÖBI-t is Blandl Béláné Ibolya vezeti, a darabokat is Ő rendezi, sőt A magyar kultúra napján debütált a bölcskei gyerek színjátszócsoport már Madocsán is van csoportja. Ő maga tizenhat éves kora óta játszik faluja amatőrcsoportjában. Ahogy őt magával ragadta a drámajáték szépsége, úgy „fertőződnek meg” sorra kicsik és nagyok Bölcskén. Velük már próbálják az új darabot és színjátszótábor is lesz a nyáron. a tegnapi műsorra, amelyben a mesejátékon kívül zenés produkciókkal ünnepelték a magyar kultúra napját, nagyon sokan voltak kíváncsiak. szóból származik, később vált az emberi gondolkodás fogalmi rendszerének részévé. A fogalom folyamatosan változott, a különböző filozófiai irányzatok, korok gondolkodói mást és mást értettek alatta, s ma is számos egymástól eltérő felfogás létezik. Hefner Erika osztja azt a véleményt, a kultúra nem statikus jelenség: az emberiség története során állandó változás jellemezte. Ezek az ő szakmai pályafutása, során is szembeötlőek. Jól tükrözi mindezt az e hivatást gyakorlók elnevezése is, 20-30 éve még népművelőnek hívták, ma kulturális menedzsernek a „kultúrmunkásokat”. Ha már munkás, akkor amellett a tény mellett se menjünk el, hogy ők azok közé tartoznak, akik akkor dolgoznak, amikor mások kikapcsolódnak. így van ez a magyar kultúra napján is, hiszen a megye kisebb-nagyobb településein ünnepségek sorát rendezték tegnap. A programkínálat összeállítása nem egyszerű feladat - avat be a részletekbe Hefner Erika. Mint mondja, a felmerülő igényekre alapozva szerveznek kulturális folyamatokat, némi ízlésformálással fűszerezve. Ahhoz, hogy ez megfelelő minőségű legyen, sok tanulásra, komoly háttérmunkára van szükség. A programkínálat összeállításához nagyon sok területen otthon kell lenniük a különböző művészeti ágaktól kezdve az oktatáson át a természetgyógyászatig, hiszen ezek mind helyet kapnak a kultúra házaiban, ezért a kulturális területen dolgozóknak multifunkcionálisnak kell lenniük, vázolta az igazgató. Aki egyébként nagyon büszke az általa vezetett kollektívára, hiszen éppen tegnap, a kultúra napján kapták meg a Minősített Köz- művelődési Intézmény címet az Emberi Erőforrások Minisztériumában. A jó hírt a Csengey Dénes Kulturális Központban tartott kultúra napi ünnepség résztvevőivel meg is osztották. Hefner Erika azt mondta, hosszú folyamat, összehangolt munka eredménye, hogy a sikeres felkészülés és audit után a megyében elsőként elnyerték ezt a címet. Csak a tisztán, tehetségből fogant alkotás ér valamit civil elismerés Idén is öten vehették át a „A Tolna megyei művészetért” plakettet a magyar kultúra napján tolna - Csak az az alkotás ér valamit, amely tisztán, tehetségből fogant. Csak az az elismerés ér valamit, amely minden hátsó szándéktól mentes - idézett a Tolna megyei művészetért plakett alapító okiratából Lönhard Ferenc, a Bárka Művészeti Szalon elnöke a díj tegnap délutáni átadó ünnepségén, a tolnai könyvtárban. A plakettet 2000-ben alapította három tolnai gyökerű civil szervezet, a Bárka Művészeti Szalon, a „Kézjegy” Tolnai Toliforgatók Klubja és a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége tolnai csoportja. Általában évente öt kategóriában adnak díjat - költők, írók, újságírók; képzőművészek; előadóművészek; népművészek; művészetpártolók. Az elismerések átadásán a hagyományok szerint az előző év kitüntetett előadóművésze működik közre: idén Orbán György műsora színesítette az ünnepséget. Az elismeréseket Wessely Gábor, a Kézjegy elnöke, dr. Saramé Márta, a KÉSZ vezetője és Lönhárd Ferenc adta át, a magyar kultúra napja alkalmából. Idén két képzőművész is elismerést kapott. A várdombi kőszobrász, Bakó László köztéri alkotásaiért és groteszk műveiért vehette át a kitüntetést. Az alkotónak köztereken mintegy tíz szobra áll, a legutóbbit Bátán avatták. Csuhaj „A Tolna megyei művészetért’’ plakett idei birtokosai Tünde, szekszárdi tojásdíszítő, domborműves tojásaiért, hazai és külföldi bemutatkozásaiért kapta a díjat. Tyúk-, fácán-, lúd-, hattyú-, emu-, nandu- és strucctojással is dolgozik, a vastagabb tojáshéjakba többrétegű domborműveket vés. A simontornyai Könyvné Szabó Éva bőrműves, népi iparművész hagyományőrző kézműves tevékenységével, mesterség-bemutatóival érdemelte ki a plakettet. Elsősorban a honfoglalás kori motívumvilágot idéző, veretes tarsolyairól, díszes bőrtáskáiról és viselet-kiegészítőiről ismert. Komjáthi Tamás szekszárdi zenésznek fellépéseiért, kortárs költők verseinek megzenésítéséért járt a díj. Az előadó gitáros-énekesként, zenés irodalmi műsorok szereplőjeként, rendezőjeként ismert elsősorban. A Mözsi Bartók Béla Női Karnak hazai és külföldi fellépéseiért, a kórusmuzsika népszerűsítéséért ítélték oda a kitüntetést. A kórus tavaly ősszel a Praga Cantat nemzetközi kórusversenyen bronz minősítést szerzett. „A Tolna megyei művészetért plakettet” az együttes elnöke, Rikker Józsefné és karnagya, Schmidt Zoltánná vette át. Az ünnepségen jelen volt az 1972-ben alapított kórus első vezetője, Schmidt Józsefné is. ■ S. K.
