Tolnai Népújság, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

2015-01-19 / 15. szám

2 KÖRKÉP 2015. JANUÁR 19., HÉTFŐ JEGYZET MÁTÉ BALÁZS Nem kell a sztráda, mert... a Baranyát és Tolnát is át­szelő autópálya esetében azért volt hasznos a megyei matricák bevezetése, mert legalább kiderült, hogy nem azért nem megy rajta a ku­tya sem, mert drága, hanem azért, mert úgy ahogy van, elbaltázott beruházás az egész. más magyarázat ugyanis nincs arra, hogy az eddigi összeg töredékéért is hasz­nálható sztrádán a jóárasítá- sa után sem nőtt ugrássze­rűen a forgalom. de miért is nem kell az autó­pálya? Azért, mert a megyén belüli és azon kívüli célpon­tok csak hosszabb távot meg- téve, és nem is jelentősen rövidebb idő alatt érhetők el, a régi útvonalakhoz képest. És innentől kezdve mindegy, hogy mennyit kell fizetni érte. Ha a biztonságot, mint érvet kivesszük a kalapból, még így sem éri meg, ilyen egyszerű. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy a vo­nalvezetését valamilyen okból úgy alakították ki, hogy egy sor jelentős város közvetlenül meg sem köze­líthető rajta, Baranyában például mindössze kettőbe lehet elautózni csak autó­pályán haladva, Bolyba és Pécsre. onnan viszont már sehova, az a végállomás, pontosab­ban a zsákutca vége. GYÖNYÖRKÖDHETÜNK EL­LENBEN a hullámos Pannon tájban, kanyaroghatunk he­gyek, völgyek között, és az alagútláncot is megcsodál­hatjuk, persze nem ingyen. Mert ne feledjük, ezért az építményért mindenki fizet, még azok is, akik soha egy métert nem tesznek meg raj­ta, mivel a méregdrága beru­házás költségeinek megelő­legező! még évekig tartják a markukat. Az árát pedig mi dobjuk össze, közösen - de azért biztosan voltak, akik­nek így is megérte. Naná, nagyon is. Melegük lesz a költségektől társasházak A támogatás nem haladhatja meg az 50 százalékot t Az új pályázatban az eddigiekhez képest vastagabb hőszigetelést írtak elő A kisebb házakban többet kell beadni lakásonként Öt év szünet után hirdet­te meg ismét a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a társasházak ener­giamegtakarítását eredmé­nyező felújítási programot. Az Otthon Melege Program folytatásaként, a 10 milliárd forintos keretből nemcsak a panelházak részesedhetnek, hanem a 4-60 lakásos egyéb társasházak is. Hajdú Zsolt A pályázat megjelenését követő­en már az első napokban is ko­moly érdeklődés mutatkozott a társasházak részéről. A pályáza­tírók szerint azonban több alap­vető kérdést is tisztázni kelle­ne a március 9-i beadási határ­idő előtt. Ezzel pedig máris falak­ba ütköztek, ugyanis a pályázat kiírója, az NFM, nem határozta meg a pályázat kezelőjét. A felté­telrendszer szerint a komplex fel­újítást célzó beruházások - szi­getelés, nyílászárók cseréje, fű­téskorszerűsítés - támogatha­tók. Azok esetében, akik koráb­ban hőszigeteltek, nem tudni, melyik időszakra vonatkozó elő­írásoknak kell megfelelni. A következő változás, hogy míg korábban százalékos arány­ban határozták meg a támoga­tás mértékét, addig most a felújí­tás eredményeként elért - ener­getikai tanúsítvánnyal igazolt - szén-dioxid-megtakarításból számítják ki. Fontos kritérium, hogy az elnyerhető támogatás mértéke nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50 szá­zalékát, viszont nem számít költ­ségnek például a törmelék elszál­lítása, a konténer bérlése, a kicse­rélt homlokzati nyílászárók belső ablakpárkánya, vagy az ablakkö­nyöklő cseréje. Tovább drágítja a beruházást, hogy idén január ele­jétől lépett hatályba az új energe­tikai követelményrendszer, így az eddigiekhez képest vastagabb hőszigetelést kell alkalmazni és jobb minőségű, magasabb hőszi­getelő képességű ablakot kell be­építeni. Ugyanakkor szigorodott az a feltétel is, hogy a nyílászá­rócseréhez minden lakónak csat­lakoznia kell, vagy ha korábban már cseréltek ablakot, annak meg kell felelnie az előírt köve­telményeknek. egy 30 lakásos panelépület teljes homlokzatszigetelése, a zárófödém és a pincefödém szigetelése, a nyílászárók cse­réje, valamint a fűtés-korszerű­sítés együttes összege átlago­san negyvenmillió forint körül alakul. Ez az összeg tartalmaz­za a kivitelezők munkadíját és az anyagköltséget is. Ha a be­ruházás megfelelő szén-di- oxid-megtakarítást eredmé­nyez, és a pályázók elnyerik a maximálisan adható 50 száza­lékos támogatást, akkor a ma­radék húszmillió forintot, illet­ve az egyéb fix költségeket kell szétosztaniuk a lakóknak. Ez egy lakás esetében legalább 700 ezer forintos hozzájárulást jelent. A kisebb társasházak ettől magasabb összeggel kal­kuláljanak. néhány korábbi panelpályá­zatnál volt arra lehetőség, hogy a beruházás költségeinek harmadát az állam, harmadát az önkormányzatok, harmadát pedig a lakók biztosítják, azonban a legújabb feltétel- rendszer ezt egyáltalán nem tartalmazza. Támogatott kazáncsere a pályázati feltételrendszerben további támogatások is szere­pelnek. Az egyedi fűtéssel ren­delkező lakóépületek lakáson­kénti kondenzációs gázkazán cseréjéhez 150 ezer forint támo­gatás igényelhető lakásonként. A megújuló energia hasznosítá­sát elősegítő beruházást szintén támogatják. A pályázaton való részvétel és a támogatási szer­ződés megkötésének feltétele, hogy a tulajdoni hányad több mint 51 százalékával rendelke­ző lakók támogassák a beruhá­zást. Száz mázsa halat fogtak ki tavaly a sötétvölgyi horgászok szekszárd Közel száz mázsa hal akadt horogra tavaly a Szek­szárdi Közalkalmazotti Horgász Egyesület által bérelt Sötétvöl- gyi-tavon, hangzott el az egye­sület szombaton, Szekszárdion tartott taggyűlésén. Csapó Je­nő elnök azt is elmondta, hogy egy tagra átlagosan 55 kiló ju­tott, ami szép eredmény. Várha­tóan az idén sem érik be keve­sebbel, a felelős gazdálkodás­nak köszönhetően megvan a pénz a halasításra, a tóba teszik a szokásos mennyiségű pon­tyot, amúrt, dévért. A tavalyi esztendő két na­gyobb feladat elé állította az egyesületet. Meg kellett oldani a biztonságos vízutánpótlást és megfelelően kezelni a nyáron vá­ratlanul előfordult időleges oxi­génhiányos állapotot. Mindket­tőn sikeresen túljutottak, de to­vábbi tennivalók is vannak ezen a területen. Különösen fontos a megfelelő vízminőség biztosítá­sa az egyesület által felkért szak­emberek útmutatása szerint. ■ Az új elnök, Nagy Csaba az egyik legfontosabb fel­adatának azt tartja, hogy a tó használati joga az egyesületnél maradjon Két, tavaly történt fegyelmi esetről is beszámolt az illeté­kes bizottság. Az egyik horgász akkor is fogott ki harcsát, ami­kor tilalom volt rá. Más valaki pedig kettő helyett három bot­tal horgászott. A fegyelmi bi­zottság a mindkét esetben mél­tányolható, jelentős enyhítő kö­rülményeket is figyelembe véve egy-egy éves eltiltást szabott ki, de a végrehajtást két év próba­időre felfüggesztette. Új vezetőt is választott az egyesület tagsága, mert Csa­pó Jenő bejelentette, hogy kora, egészségi állapota miatt szeret­né átadni a tisztséget. Az új elnö­köt, Nagy Csabát egyhangú sza­vazással választották meg. El­mondta, szükségesnek látja a taglétszám növelését, hogy az egyre növekvő költségek több horgász között oszoljanak el. Takarékos gazdálkodást ígért. Megköszönte Csapó Jenő hosszú évek óta végzett eredményes te­vékenységét, és átadta neki az egyesület ajándékát. Csapó Jenőt tiszteletbeli elnökké választotta taggyűlés. ■ Gyuricza M. Baranyában és Tolnában sincs tolongás a megyei matricákért útdíj Egyelőre hiába használható az eddigieknél olcsóbban is az Mó/MóO-as, mégsem autóznak rajta sokkal többen dél-dunántúl Országszerte múlt hétvégéig összesen 426 ezer darab megyei matricát ér­tékesítettek, ezeknek azonban csak egy egészen kis töredéke érvényes Baranya és Tolna me­gyékre. Kibédi-Varga Lajos, a Nem­zeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. szóvivője érdeklődésünkre elmondta, eddig kettőezeregy­száz darab Baranyára, s mint­egy négyezer Tolna megyé­re szóló matricát vásároltak. Vagyis ez azt jelenti, hogy a két megye lakói közül csak nagyon kevesen váltották ki a díjköte­les szakaszokra szóló vignettát, holott az új matricarendszertől a forgalom növekedését vár­ta a szaktárca azáltal, remél­ve, hogy a kisebb távolságokat megtevők is az autópályákat választják majd. Baranyában és Tolna me­gyékben egyelőre ez nincs így, pedig valóban sokkal olcsób­ban lenne használható egy vagy több megyében is az Mó/ M60-as sztráda az ötezer forin­tért megvásárolható megyei matricákkal, mint például a csaknem negyvenkétezer fo­rintos éves díj kifizetésével. De az autósok számára a ked­vezőbb díj sem tette vonzóbbá a sztrádát, amelyen továbbra is nagyon alacsony a forgalom, kapacitásának csak kevesebb mint tíz százaléka kihasznált. Baranyában 5221, Tolnában 8257 jármű volt az átlagos napi forgalom Tavaly még kevesebben használták a sztrádát, mint 2012-ben. Három éve naponta átlagosan 8500 jármű koptat­ta az autópálya baranyai sza­kaszát, tavaly pedig már csak 5221. Ez más autópályák for­galmához viszonyítva (például a Budapestről Szegedre vezető M5-öst több mint ötvenezren használják naponta, de még a régi ó-os főutat is sokkal töb­ben, naponta több mint tízez­ren veszik igénybe) édeskevés. Az Mó-os északabbra eső sza­kaszai valamivel jobban ki­használtak, Tolna megyében a számláló 8257-nél állt meg tavaly, Fejér megyében 13 219- nél. ■ Máté Balázs Ami még változhat a jelenlegi rendszert a kor­mány ígérete szerint a hó vé­géig felülvizsgálják, s ahol szükségesnek látják, változ­tatnak. Elképzelhető, hogy a Duna-hidak (amelyek két me­gyét is összekötnek) használa­tához valószínűleg nem lesz szükség két matricára, csak egyre, így például a szekszár­di híd esetében is. A változá­sok közé tartozhat még, hogy a matricák nem a megyehatá­rig, hanem a szomszédos me­gyékben az első lehajtóig lesz­nek érvényesek, ami az M6-os vonatkozásában sem lenne mindegy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom